Esti Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
IV évfolyam, 257. szám Marosán György beszámolójával . Az Egyesült Izzó Váci úti kultúrtermében ma reggel megkezdte tanácskozását Budapest kommunistáinak pártértekezlete. Az elnöki emelvényt Lenin virágokkal borított hatalmas mellszobra díszíti, mögötte vörös drapérián az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveinek ez a mondata áll: „A párt akkorküzd céljaiért eredményesen, amikor széles dolgozó tömegek bizalmát, cselekvő támogatását élvezi!“ A pártértekezlet Csikesz Józsefné, a Budapesti Pártbizottság titkárának javaslatára egyhangúlag megválasztotta a tanácskozás elnökségét, amelyben helyet foglalt: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Bodonyi Pálné, a Budapesti Nőtanács titkára, Borka Attila, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára, Csikesz Józsefné, a Budapesti Pártbizottság titkára, Deák István, a XVII. kerületi Dózsa Tsz elnöke, Farkas Aladár, a XII. kerületi pártbizottság titkára, dr. Földes István, a Korányi Szanatórium pártbizottságának titkára, Földes László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a belügyminiszter első helyettese, Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Halász Nándor, a Nyomdafestékgyár lakatosa, Horváth János, a IX. kerületi pártbizottság titkára, Jockl Károly, a Láng Gépgyár mintakészítője, Kelen Béla, a Budapesti Pártbizottság titkára, Kiss Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Komjáti László, az Erőmű Tröszt mérnöke, Major Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nemzeti Színház igazgatója, Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Nagy Richárd, a Budapesti KISZ-Bizottság első titkára, Óvári Júlia, a Műszaki Gumigyár dolgozója, Pavlovkin Imréné, a Magyar Gyapjúfonó pártbizottságának titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Soós György, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője, dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, Szűcs Lajos, az Egyesült Izzó pártbizottságának titkára, Venéczi János, a Budapesti Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője és Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A pártértekezlet jegyzőinek megválasztása után az elnökség tagjai elfoglalták helyüket az elnöki emelvényen, majd Csikesz Józsefné megnyitotta a tanácskozást. — Pártunk VII. kongresszusára olyan időben készülünk — mondotta —, amikor a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom erői növekedőben vannak és fölénybe kerültek a kapitalista rendszer erőivel szemben. Az emberiség előtt egyre kézzelfoghatóbbá válik marxista— leninista eszménk, társadalmi rendszerünk magasabbrendűsége. — A kongresszusra készülve eljutottunk ahhoz az állomáshoz, amikor a budapesti kommunisták összegezik a három esztendő gazdag tapasztalatait. A párt azt várja tőlünk, hogy a mai pártértekezleten társadalmi, gazdasági és mozgalmi életünk igazi, valóságos tapasztalatait, eredményeit és nehézségeit vitassuk meg. — Tegnap volt három éve, hogy az ellenforradalmárok aljas támadást intéztek a Budapesti Pártbizottság székháza ellen, s ezen a napon újra — mint már annyiszor a munkásmozgalom harcai során — a kommunisták soraiból új hősök születtek: Mező Imre, Asztalos János, Kállai Éva, Papp József és a többi pártmunkások, egyszerű katonák, akik életüket adták ügyünkért, amiért élni, dolgozni, harcolni és meghalni is tudtak. A budapesti mozgalom él, felfelé ível, elvtársaink vére nem hullott hiába, ők a legdrágábbat, életüket áldozták, mi pedig soha ne feledkezzünk meg arról: a kommunistának legszentebb feladata, hogy minden körülmények között a népet szolgálja. Emlékezzünk azokra az elvtársainkra, akik ma nem lehetnek itt közöttünk, akik hősi halált haltak a munkás-paraszt hatalomért, a magyar nép szabadságáért. A pártértekezlet részvevői helyükről felállva adóztak az elesett mártírok emlékének. Csikesz Józsefné ezután javaslatot tett a küldöttértekezlet napirendjére, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. A pártértekezlet jelölő, mandátumvizsgáló, szavazatszedő és határozati javaslatot szerkesztő bizottságot választott, majd az elnök átadta a szót Marosán Györgynek, a Budapesti Pártbizottság első titkárának, hogy tartsa meg a Budapesti Pártbizottság beszámólóját c salt, ugyanakkor mindig érezte a Központi Bizottság segítését, támogatását, bátorítását és ellenőrzését. Szólott azokról a célokról, amelyek a Budapesti Pártbizottságot vezérelték az országos pártértekezlet határozatainak végrehajtásában. Kiemelte: állandóan javítani a párt és a tömegek kapcsolatát, elvi harcban megsemmisíteni a leginkább ható ellenséges nézeteket, a nacionalizmust, a sovinizmust, a szociális demagógiát. Harci feladatként tűzték maguk elé a budapesti pártszervezetek a pártegység erősítését, mint a sikerek kiinduló alapját, s a következetes harcot a revizionizmus, a szektás nézetek ellen. — Ma bátran kijelenthetjük — hangsúlyozta —, munkánk eredményes volt. Ha feltesszük a kérdést, miben van elért eredményeink forrása, válaszunk: a párt helyes politikájának ingadozás nélküli gyakorlati végrehajtásában, a politikai tömegmunka kibontakoztatásában. A Központi Bizottság, a Politikai Bizottság és a kormány tagjai személyesen is sokat segítettek munkánkban, állandóan járták az üzemeket, kerületeket, egyetemeket, állami, tanácsi és kulturális intézményeket. Nagy segítség volt számunkra az itt járt külföldi párt- és kormánydelegációk látogatása. Soha nem fogjuk elfelejteni azokat a lelkes gyűléseket, amelyeken a hozzánk látogató kommunista pártok vezetői szóltak Budapest dolgozóihoz: cseh, román, német, kínai, francia, osztrák, bolgár, lengyel, koreai, mongol elvtársak. Felejthetetlenek számunkra azok a forró hangulatú gyűlések, amelyek az 1958. április 4-e alkalmából Hruscsov elvtárs vezetésével itt járt szovjet párt és kormánydelegáció részvételével zajlottak le. Ezek valóságos mércéi voltak annak a fejlődésnek, amely Budapest lakosságának gondolkodásában végbe ment. A budapesti pártértekezlet elnöksége. A pártbizottság beszámolója bevezetőben méltatta azt a nagy bizalmat és figyelmet, amellyel az ország dolgozó népe a párt VII. kongreszszusa elé tekint, majd a budapesti pártértekezlet jelentőségét elemezte és teendőit körvonalazta. Azt várják tőlünk fővárosunk dolgozói, hogy számot adva a munkánkról, megmondjuk, hogyan ítéljük meg a megtett utat, mit tanultunk belőle és hogyan tekintünk a jövőbe. Mindjárt hozzáteszem: bátran, büszkén, szilárd hittel, meggyőződéssel. Nagy lépést tettünk előre, hogy szeretett Budapestünk szebb legyen, mint valaha, lakói vidám, derűs, egészséges és boldog szocialista emberek legyenek, kapcsolat szüntelen erősítése, a néphatalom megszilárdítása, a szocialista építőmunka. E feladatok megoldását a Központi Bizottság több fontos határozata: a szocializmus építésének meggyorsítását szolgáló márciusi határozat, a párt művelődési határozata, a munkásosztály helyzetének javítására hozott párthatározat segítette elő. E határozatok megvalósításában a Budapesti Pártbizottság, a kerületek és a pártszervezetek minden kommunistája szorosan felzárkózott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mögé, híven követte útmutatás Eredményeink forrása a párt helyes politikája A következőkben emlékeztetett az 1957-es országos pártértekezleten kitűzött feladatokra: a párt ideológiai, politikai és szervezeti egységének biztosítása, a tömegekkel való Xrafia fillér 1959. november 1. vasárnap A szocializmus ném közös A politikai és gazdasági konszolidáció gyors eredményét mérlegelve, leszögezte, hogy a proletárdiktatúra megszilárdításának legfőbb tényezője munkásosztályunk politikai állásfoglalása, a rendszert támogató magatartása, a termelésben kifejtett aktív tevékenysége. Ma üzemeinkben egészséges a légkör, a dolgozók közvetlenebbül, bátrabban és őszintébben mondják el véleményüket. A munkások hallatják szavukat a helyi és országos ügyekben, bírálnak és javaslatokat tesznek a termelés kérdéseiben. — Sikerült visszaszorítani a munkásosztály vezető szerepét tagadó nézeteket — mondotta ezután. — Ez a munkások öntudatának növekedéséhez és az értelmiség közeledéséhez vezetett. Az értelmiség elsősorban munkája révén került közelebb a rendszerhez. Kezd elterjedni közöttük a helyes felismerés, hogy a szocializmus építése az egész dolgozó nép érdeke és így nem lehet érdekellentét az értelmiség és a h é pítése az egész érdeke falmon levő munkásosztály között. A budapesti kispolgárok is nyugodtabban viselkednek, megértették, hogy szorgalmas munkájukat és törvénytisztelő magatartásukat megfelelő támogatásban részesíti a kormányzat. A munkáshatalom alapját, a munkás-paraszt szövetséget szolgálja az a jó kapcsolat, amely a termelés emelkedése útján mindinkább kielégíti a falu áruszükségletét. A budapesti üzemek dolgozói híven teljesítve szövetségi kötelezettségüket, mezőgazdasági gépek, traktorok terven felüli elkészítésével siettek a falu segítségére. 493 budapesti pártszervezet 13 megye 697 termelőszövetkezetét patronálja. Állami, közigazgatási és fegyveres szerveink munkáját értékelve, hangsúlyozta, hogy ezek a párt irányításával végzik feladatukat, szilárdan őrködnek a proletárdiktatúra vívmányai felett. A budapesti főkapitányság és a kerületi (Folytatás a 2. oldalon.)