Esti Hírlap, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
Több mint egymilliárd forint lesz az idei nyereségrészesedés A Pénzügyminisztérium tájékoztatása a kifizetések előkészületeiről A Pénzügyminisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát az 1959. évi nyereségrészesedés kifizetésének előkészületeiről. A részesedés kiszámításának és kifizetésének elvei a régiek, annyi változás azonban történt, hogy a felülvizsgálatot az idén két részben végzik el. A múlt évi rendtől eltérően nemcsak a vállalati mérlegeket vizsgálja felül a Pénzügyminisztérium, hanem a leltárakat is. Erre azért van szükség, mert a tavaly bevezetett új termelői árak következtében emelkedett az anyagok értéke és ez befolyásolja a gazdasági eredményeket. Jelenleg a mérlegeket készítik A felülvizsgálatnak ez a része már befejeződött és a vállalatok hozzáfogtak a munka második részéhez, a mérlegek elkészítéséhez. Ez a feladat tavaly egy időre esett a termelői árrendezéssel. A két párhuzamos munka annyira elfoglalta a vállalatokat, hogy a mérlegek összeállítása kissé elhúzódott, emiatt az ellenőrzésre is később került sor és a nyereségrészesedés kifizetésének megkezdése kissé késett. Most a mérlegkészítést semmi sem akadályozza, minden lehetőség megvan tehát arra, hogy idejében befejezzék. Amint a mérlegek január vége felé elkészülnek, a Pénzügyminisztérium nyomban megkezdi azok felülvizsgálatát. Az erre vonatkozó utasítások mind megjelentek, semmi akadálya tehát, hogy legkésőbb február elején hozzáfogjanak az ellenőrzéshez. Az idei mérlegek minden bizonnyal jobbak, pontosabbak lesznek, mint az előző kétéviek, mert a vállalatok már tanultak a múlt hibáiból. Mindenesetre a Pénzügyminisztérium még alaposabban végzi majd a revíziót, hogy a lehető legkisebb hibát is elhárítsa. A vállalati számviteli osztályoknak most az a feladatuk — hangsúlyozták a Pénzügyminisztériumban —, hogy minél lelkiismeretesebben és pontosabban állítsák össze a mérleget, mert ezzel megkönnyítik az ellenőrzést és meggyorsítják a nyereségrészesedés kifizetését. A jó gazdasági eredmények következtében idén előreláthatólag több lesz majd a nyereségrészesedés. Az utolsó negyedévi eredmények alapján még nem történt meg az összesítés, de a háromnegyedév eredményei szerint is bizonyosnak látszik, hogy öszszege meghaladja az egymilliárd forintot. Az ellenőrző szerv arra törekszik, hogy a hatáskörébe tartozó esetleges kiigazításokat gyorsan elvégezze a mérlegeken és márciusban megkezdődhessék a nyereségrészesedés kifizetése — mondták a Pénzügyminisztériumban. A jogtalan nyereséget idén is elvonják Hangsúlyozták azt is a Pénzügyminisztériumban, hogy a jogtalan nyereséget természetesen az idén is elvonják, tehát csak a vállalat jó munkájából eredő többlet képezheti a nyereségrészesedés alapját. Helyesen teszik tehát a vállalatok, ha minden esetben a fennálló rendelkezések szerint mutatják ki a többletet, mert akkor nem fordulhat elő az, ami tavaly, hogy több százmillió forinttal kellett csökkenteni a többleteredményként feltüntetett összeget. Vigyázat! Tropopauza! Szondázzák az eget Budapest felett _ Amikor nappal is feltűnnek a csillagok Jégtűk a felhőkben — Új tudományág: a repülés-meteorológia Az európai légitársaságok körében mind kedveltebbé válik a Ferihegyi repülőtér, s a budapesti „légikikötőbe’’ egymás után irányítják a legkorszerűbb gépeket. A TU—104-es, a SAS Caravellja után legújabban a KLM Lockheed Elektra típusú turbinás, illetve turbólégcsavaros gépei szelik át fővárosunk légiterét. Az idén újabb, hasonló gépekkel bővül a légiforgalom, mert a Szovjetunióból érkező IL— 18-as turbólégcsavaros gépekkel már a magyar légiközlekedést is ellátják. Szélcsatorna — A régi géptípusok maximálisan ötezer méter magasságig húztak fel és csupán 300—500 kilométeres óránkénti sebességgel haladtak — mondja dr. Ozorai Zoltán, a Meteorológiai Intézet tudományos osztályvezetője. — Az új, turbórendszerű gépek viszont elérik az ezer kilométeres átlagsebességet és rendszerint 9—12 ezer méter magasságban szállnak, olyan légtérben, amelyben a régi típusú gépek sohasem fordultak meg. — Rendkívül nagy feladat az ilyen nagy magasságban repülő gépek irányítása, eligazítása. Bebizonyosodott, hogy még 10 kilométer felett is számolni kell ezekkel a rázásokkal, lökésekkel, melyeket — mint kiderült — egy magaslégköri futó áramlás okoz. Nagy, 9—12 ezer méteres magasságban ugyanis meglehetősen keskeny és vékony rétegben időnként igen erős és nagy sebességű szél fúj, amely hosszú szélcsatornát alakít ki. A csatorna vastagsága a legtöbb esetben csak néhány száz méter, de a benne száguldó szél sebessége még az óránkénti 200 kilométert is meghaladja. Száguldó áramlások — Ezek a szélcsatornák hasonlóak a tengeri áramlásokhoz, például a Golf-áramhoz, csak sokkal szélsőségesebben változtatják helyüket, s kígyózva süvítenek végig a felső légrétegben. Gyakran a Föld egész féltekéjét végigrohanják. Jelenlétükkel gátolják a repülést, s ezért — bár még világszerte csak most van kialakulóban felderítésük módszere — a turbórendszerű gépek megjelenésével Ferihegyen is megkezdtük a futó áramlások térképeinek készítését. A magyar meteorológusok minden hat órában új méréseket végeznek a magasba felbocsátott, műszerrel ellátott szondák segítségével, hogy a 10 ezer méter fölött száguldó repülőgép pilótái tájékozódhassanak a futó áramlás helyéről, s alá- vagy fölérepülve, kikerüljék azt. Az új légiút-térképeken a nagy magasságban levő felhőket is feltüntetjük, amelyek a földről csak áttetsző, szelíd felhőcskéknek látszanak, de valójában jégtűkkel vannak tele, ajánlatos tehát a pilótának kikerülni ezeket. Akár a tenger — A nagy magasságokban levő szelek és felhők méréséhez nagy segítségre van a sztratoszféra alsó határáról készített, úgynevezett tropopauza térkép, amelyet időnként újra és újra megrajzolnak. A repülés szempontjából azért fontos teljes biztonsággal megismerni ezt a sávot, mert fölötte már nincs felhő, ott tehát könnyebben haladhatnak a gépek. A tropopauza azonban hullámzik, akár a tenger és hol 9 ezer méter, hol 12 ezer méter magasságban jelentkezik. Érdekes, hogy az alatta levő légréteg szennyezetten szürkéskék és igen rossz a látási viszonya, míg a gyakran csak néhány száz méter széles tropopauza fölé emelkedve, sötétkékké, szinte feketévé válik az égbolt. Sehol egy felhő, szépen süt a nap a gép felett, s mégis néha olyan sötét az ég, hogy a csillagok is feltűnnek a magasban szálló utas szeme előtt. Számolnunk kell azzal, hogy a korszerű személyszállító gépek még az eddiginél is magasabbra szállhatnak majd. Addig azonban még sok kérdést kell tisztáznia a repülésmeteorológiának. N. L. Az Apollo-ház pusztulása Tudapest nem felejt. Mert is nem felejtheti a gazokat, akik Hitler zsoldjában halált és pusztulást hoztak városunkra. S nem felejtheti a hősöket, akik az árulás, a fasiszta téboly szörnyű napjaiban vállalták a harcot Budapest életéért. 1944. novemberében alakult meg Újpesten a Kommunista Párt területi bizottsága. A kommunisták első kiáltványa fegyveres ellenállásra hívta fel a lakosságot: „Újpest népe! A vörös hadsereg elérte Budapest határait... Városotok sorsa a ti keretekben van... Alakítsatok harci csoportokat! ... Verjétek ki a német banditákat és nyilas cselédeiket!” A válasz nem késett sokáig a felhívásra. December közepén katonák ütöttek szállást a Munkásotthonban. Senki sem sejtette, hogy az alakulat tagjai a kommunisták, s velük harcoló fiatal munkások. S ha leszállt az alkonyat, a gyárak környékén puskák ropogtak. Újpest partizánjai igazságot szolgáltattak a lerombolt otthonokért, az elhurcolt, megkínzott munkásokért, az újpesti árvaházban legyilkolt gyermekekért. A partizánok feladata az volt, hogy megakadályozzák a nyilasok garázdálkodását, segítsék a lakosság ellenállásának kibontakozását. Egymást érték a szabotázsok, az újpestiek eredményesen rombolták a fasiszták védelmi berendezéseit. Ahogy közeledett a front, január első napjaiban a partizánok erejüket arra összpontosították, hogy meggátolják a nyilasok és a németek pusztításait. A munkásasszonyok hírül hozták, hogy a fasiszták fel akarják robbantani a víztornyot. A partizánok, Földes László vezetésével rajtaütöttek a különítményen, lefegyverezték a katonáidat, felszedették az aknákat és megszerezték a megyeri vízmű megsemmisítésére szánt, hatalmas mennyiségű robbanóanyagot is. Néhány nap múlva újabb merész vállalkozást hajtottak végre. 1945. január 9-én este fél nyolc tájban a partizánok csellel behatoltak az Apollóházba, a nyilasok központjába és kiszabadították az ott fogva tartott 48 férfit és asszonyt. Az utolsó percben mentették meg őket a haláltól... Néhány óra múlva újra vissza kellett menniök a partizánoknak az Apollo-házba. Csak hamu és rom marad utánunk” — üvöltötte a nyilasok újpesti vezére. De a partizánok elhatározták, hogy megvédik a várost a pusztulástól, elpusztítják a gyújtogatókat. S éjfél után felrobbantották az Apollo-házat. A lángok nemcsak a nyilasok megsemmisülését jelezték, a leomló falak a 25 éves ellenforradalmi rendszert temették maguk alá Újpesten. Ez volt az újpesti partizánok utolsó vállalkozása. Mire megvirradt, Megyer felől megérkeztek a városba az első szovjet katonák. Délután eltemették Bán Tibort, aki az utolsó csatában halt hősi halált. A fiatal péksegéd sírja körül vörös zászlók lobogtak. A szovjet katonák díszsortűzzel tisztelegtek a magyar partizán emlékének. Az Ellenőrzés a munkásszállásokon Huszonegy munkásszállást keresett fel a fővárosi tanács egyik bizottsága. A vizsgálat-ról készült jelentésből kitűnik, " hogy a korábbinál mindenütt nagyobb rendet, tisztaságot tasáltak a munkásszállásokon. Alj legtöbb munkásszállásnak jól ú berendezett társalgója, könyvlstára van. Az egyébként kulturált körülményeken sokat ront, hogy a munkásszállók többsége i zsúfolt, ezért azt javasolja a bizottság, hogy a fővárosi tannács igényelje vissza a Kerepelyei úti átmeneti otthont. Megkezdik az Üllői úti lakótelep második iskolájának építését Tavasszal megkezdődik az Üllői úti lakótelepen a második modern iskola építkezése. Ezúttal a magas házak között, az Üllői út jobb oldalán épül a kétemeletes, 12 tantermes, impozáns külsejű iskola, amelynek terveit Márton István, a LAKÓTERV csoportvezető főmérnöke készítette. Mintegy 7 millió forintba kerül az építkezés. A csupa üveg homlokzatból a bejárat felett előreugrik egy épületrész, ahol az iskola természettudományi előadóterme kap helyet. Az iskola folyosóin bemutató vitrineket helyeznek el. Az alagsorban rendezik be a politechnikai műhelyeket és az iskola konyháját. Az építkezés a jövő év végén fejeződik be. MÁJUSBAN JELENIK MEG AZ ÚJ TELEFONKÖNYV A Kossuth Nyomdában megkezdték az új telefonkönyvek nyomását. Az új telefonkönyvekből egyelőre 180 000 darabot készítenek. A régi telefonkönyveket májusban cserélik ki. ÍGY LÁTJA AZ ESEMÉNYT A FOTÓS: Y. A nyomda géptermében az íveket rakják össze. A gondatlan használat miatt sok helyen szükséges a csere az utcai telefonfülkékben. A posta reméli, hogy az új telefonkönyveket gondosabban kezeli majd a közönség. (MTI fotó — Keleti ferv.) ÍGY LÁTJA AZ ESEMÉNYT A KARIKATURISTA: — Látod, eddig minden telefonkönyvben más volt az aszszonynevem!... (Szűr Szabó József rajza) Április 4-re helyreállítják a Keleti-pályaudvar főhomlokzatát A Keleti-pályaudvar főhomlokzatának restaurálása után most a főhomlokzat üvegfalán dolgoznak a szakemberek. Rendbe kell hozni a párkányokat, különböző különleges díszmű-bádogos munkákat kell elvégezni. Mindez sok aprólékos feladata az építőknek, akik vigyáznak rá, hogy a műemlék-jellegű Keleti-pályaudvar épülete az eredeti formában kapjon új köntöst. A sok nehézség ellenére, az építők vállalták, hogy a felszabadulás ünnepéig teljesen rendbehozzák a Baross téri homlokzatot, s lekerülhetnek az állványok az üvegfalról, s lebontják a főhomlokzati be- és kijárat felett épített védő tetőszerkezetet. Ha az időjárás kedvező lesz, két díszparkot építenek a főhomlokzat oldalszárnyai elé, s ezzel teljes egészében befejeződnek ezen a részen a helyreállítási munkák. A Keleti-pályaudvar restaurálása egyébként az idén nagyobb léptekkel halad majd előre. Eredeti állapotában állítják helyre az érkezési nagycsarnokot, a csarnok tetőszerkezetét teljesen kicserélik az eredeti íves vonalvezetésűre. Építenek az érkezési oldalon egy fogadótermet is. A tervek között szerepel az is, hogy mind a Kerepesi úti érkezési, mind pedig a Thököly úti indulási oldalon tatarozzák, javítják az oldalszárnyat egészen a Posta-pavilonig. Megkezdik a pályaudvar hangosbemondó berendezésének korszerűsítését is. Mintegy 150 apró hangszórót helyeznek el, hogy a pályaudvar minden részén tisztán, visszhangzás nélkül érthető legyen valamennyi közlemény. Megoldják a pályaudvar világítását: ostornyeles kandelábereken fénycsövek árasztják majd a világosságot. A nagycsarnok üvegtetője szintén felújításra szorul, mert több üvegkocka már kitört, s az esővíz befolyik a nagycsarnokba. A restaurálás idején az építők ezt a munkát is elvégzik, s különleges üveggel fedik be a nagycsarnok tetejét. Újfajta önműködő kukorícavetőgépeket kap a mezőgazdaság Ezerötszáz újfajta kukoricavetőgépet kap a magyar mezőgazdaság ez év tavaszán a Szovjetuniótól. A négyzetbe vető gépek szemenként adagolva, mértani pontossággal rakják a kukoricát a fészkekbe. Kezelésük sokkal egyszerűbb a régebbi típusokénál, amelyekhez külön kezelőmunkás kellett. Ehhez a traktoroson kívül más munkás nem kell. Az újfajta, modern gépek kezelésére a szovjet szakemberek tanítják meg a magyar mezőgazdasági munkásokat; az ország tizenhárom megyéjében rendeznek egyegyhetes tanfolyamot ebben a hónapban, s összesen mintegy hatezer szakembert képeznek ki a négyzetes, fészkes kukoricavetés szakszerű irányítására.