Esti Hírlap, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

V. évfolyam, 123. szám­­ra 60 fillér 1960. május 26, csütörtak Városokat döntött romba a csendes-óceáni szökőár A tenger egész házsorokat emelt fel Dél-Amerikában tovább reng a föld Chilében két napon át ren­gett a föld, majd megmozdult a Csendes-óceán, s egy óriási, helyenként hét méter magas­ságot is elérő szökőár söpört végig a csendes-óceáni parto­kon, óránként 800 kilométeres száguldással. A hullám elérte Japánt, Hawaiit, Újzélandot, Ausztráliát, a Fülöp-szigete­­ket, Tajvant, Okinavát. Chile alatt megváltozott a földrétegek elhelyezkedése, a Csendes-óceán alatt pe­dig, mintha valami mese­beli szörny hatalmasat só­hajtott volna, s ennek nyomán több milliárd köbméter víz mozdult meg. A Csendes-óceán vize enge­delmeskedett a hatalmas erejű lökésnek. A partokon a víz elő­ször visszahúzódott, s a tenger­fenék soha nem látott részei kerültek rövid időre napvilág­ra, majd a tenger hullámai ki­csaptak a szárazföldre. A chi­lei partoktól mintegy 500 kilo­méteres távolságba követke­zett be a tengerrengés, s a partra zúduló víztömegek újabb pusztítást vittek végbe a földrengés által sújtott terüle­teken. A japán partokat hajnal előtt érte el az őrjöngő víz­tömeg. A hét méter magas tengerár 1000 kilométeres fronton csa­pott le a japán szigetekre. Vá­rosokon, falvakon vonult vé­gig a pusztító ár, tízezrek vál­tak hajléktalanná, házak ezrei dőltek romba. A halottak és sebesültek számát egyelőre nem sikerült megállapítani. A Tokióba érkező első jelentések szerint Szendai városában 800 halott van, Momoisiben 150, egy Litovara nevű falut pedig 400 lakosával együtt teljesen elsodort a tenger. Kisebb part­­menti városok teljesen romba dőltek. A tenger egész házso­rokat emelt fel, és romhalmaz formájában kilométeres távol­ságokban rakta le a földre. A tenger árja az embereket min­denütt álmukban lepte meg, s ezért a halálos áldozatok szá­ma különösen magas. A kisebb japán szigeteken, a Fülöp-szigeteken, a szökőár hasonló pusztítást végzett. Taj­­pejről érkező jelentések vi­szont arról számolnak be, hogy Tajvan szigetét csak kisebb mértékben sújtotta a szökőár. Ausztrália partjain a ten­ger szintje két méterrel emelkedett. Mindamellett az ausztrál föld­rész keleti partvonala előtt húzódó hatalmas korallzátony nagymértékben gyengítette a tengerár erejét. Elérte a szökőár az Egyesült Államok nyugati partvidékét is és kisebb-nagyobb károkat okozott Mexikó partjain, Los Angelesben, San Diegóban. Alaszka partjain ötméteres hullám söpört végig. Dél-Amerika déli részén to­vább reng a föld. A legfrissebb jelentések szerint Commodoro, Riva da Via argentínai város­ban kedden este súlyos föld­rengés pusztított. A házak mintegy 65 százaléka romba dőlt. Az AFP kedden este kiadott hivatalos chilei jelentés alap­ján közli, hogy a földrengés és a szökőár halálos áldozatainak száma 3749. Ezenkívül eltűnt 812 személy. Az országban máris kétmillió ember vált hajléktalanná. A dél-chilei földrengések, földcsuszamlások és a szökőár pusztításait tetőzték a vulkanikus ki­törések. Kedd estig 8 tűz­hányó tört ki. Az Osorno tűzhányó mellett levő hasonló nevű 26 000 lako­sú várost a hatóságok kiürítet­ték. Cautin tartományban új tűzhányó keletkezett, amely­nek kráteréből hatalmas láng­oszlopok törnek a magasba. A földrengés sújtotta partmenti vidékek lakossága tömegesen menekül a hegyekbe. Cautin tartományban, külö­nösen Puerto Saavedra és Ol­ten városában éppúgy, mint több környékbeli faluban az életben maradottak helyzete rendkívül súlyos. Az egész vidék víz alá ke­rült, és a földcsuszamlások még az épségben maradt országutakon is megbéní­tották a közlekedést. A hatóságok csak helikopte­rekről nyújthatnak némi segít­séget a lakosságnak. Mint a Reuter-iroda közli, a chilei olimpiai bizottság elha­tározta, hogy a természeti csa­pások miatt Chile nem vesz részt az idei olimpiai játéko­kon. A Buenos Airestől 1500 kilo­méterre, San Martin de Los Andes mellett levő­­ tűzhányó kedd este kitört. Kedden két földrengést ész­leltek Bogotában, Columbia csendes-óceáni partvidékén is. A szökőár által partravetett halászhajók Hokkaido japán sziget Kusino városánál. (Telei©to MTI külföldi képszolgálat) Az alumíniumipar fejlesztése Jövőre üzembe helyezik a székesfehérvári alumínium présművet - Gépesítik a bauxitbányászatot • Egy hengermű teljes berendezését szállítja a Szovjetunió Az Országos Tervhivatalban az alumíniumipar fejlesztésé­ről tájékoztatták az Esti Hír­lap munkatársát. A második ötéves tervben több mint másfélmilliárd forintos beruházást kap az alumí­niumipar — ennek mintegy 50 százalé­kát a bauxitbányák fejleszté­sére, új bányák nyitására köl­tik. A terv az, hogy 1981—65 között a bauxitbányák olyan fejlődést érjenek el, amellyel nemcsak a magyar ipar, ha­nem a KGST-egyezmény ér­telmében a baráti országok bauxitszükségletének jelentős részét is biztosítani tudják. A bányászatban különösen a mű­szaki fejlesztésre fordítanak nagy gondot. Egyik fontos fel­adat a nehéz fizikai munkák, a fejtés, a rakodás és a szál­lítás lehetőség szerinti gé­pesítése, a karsztvíz elleni védekezés, valamint korszerű fejtési mó­dok kidolgozása és bevezetése. A tervidőszakban a Fejér és­­ a Veszprém megyei bányame­zőkön két új, nagy bauxitbá­nyát nyitnak, amelyek hosszú évekre elegendő bauxitércet adnak majd. Ezenkívül több kisebb új bányalencse biztosít­ja majd a timföldgyártáshoz szükséges bauxitot. A fejlesz­tés és az új bányák nyitása azt eredményezi, hogy 1965- ben mintegy 40—50 százalékkal több bauxitot bányásznak majd, mint 1960-ban. Célszerű a timföldgyárak kapacitását a következő 10— 15 évben legalább két-két és félszeresére növelni, új gyár létesítése nélkül. Ezért a má­sodik ötéves tervben a tim­földgyárak fejlesztésére több száz millió forintot fordíta­nak. Az ajkai timföldgyár 1965-re mintegy 30 százalékkal termel többet az ideinél. Je­lentősen emelkedik az almás­­füzitői timföldgyár termelése is. Az alumíniumkohászatban a kohóalumínium termelését az 1959. évihez képest mintegy 20 százalékkal növelik. Ezt a többlettermelést a kohászati berendezések kisebb mértékű rekonst­rukciójával biztosítják. Az elavult, félgyártmányo­kat készítő üzemek a teljes kohófémtermelésnek csak egy részét tudják feldolgozni. Ezen segít majd a székesfe­hérvári présmű, amelyet a há­roméves tervben kezdtek épí­teni. Ennek építését jövőre befejezik. A legkorszerűbb szovjet gépekkel felszerelt présmű alumíniumlemezeket, sza­lagokat, huzalokat, ruda­kat, öntvényeket, fóliákat készít, s alumínium félgyártmányok­ból kielégíti a népgazdaság igényeit. A tervidőszakban kezdik el a présművet kiegé­szítő korszerű hengermű épí­tését, amelynek komplett gé­pi berendezéseit a Szovjetunió szállítja. RIPORT A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL: Olyan mint egy bírósági tárgyalás amelyen az amerikai kormány a vádlott A Pravda riportot közöl a Biztonsági Tanács üléstermé­ből. Sztrelnyikov, a riport szer­zője azt írja, hogy az ENSZ vezérkari székhelyének falai rég nem láttak akkora töme­get, mint május 23-án. Nem az egyszerű kíváncsiság vonzotta ide az embereket, hanem a békéért érzett aggodalom, an­nak felismerése, hogy az Egye­sült Államok provokációs cse­lekedetei rendkívül veszélyes következményeket vonhatnak maguk után, s az óhaj, hogy személyesen legyenek jelen en­nek az ügynek a megvitatásá­nál. Ez vonzotta az amerikaia­kat, a franciákat, az arabokat, az ázsiai és afrikai országok képviselőit a Biztonsági Tanács üléstermébe. A tudósító elmondta, hogy a jelenlévők mély figyelemmel hallgatták Gromiko szovjet külügyminiszter érvekkel, vi­tathatatlan tényekkel alátá­masztott felszólalását, amely nagy hatással volt a hallgató­ságra. A Biztonsági Tanács ülésterme olyan volt, mint egy bírósági terem, ahol egy ártat­lan gyermek szerepét játszó veszélyes nemzetközi bűnös fe­lett ítélkeznek. Az ártatlan gyermek szere­pét Lodge, az Egyesült Álla­mok képviselője alakította, aki Gromiko felszólalása után kért szót. Lodge bár egyetlen érvet sem tudott felhozni az ameri­kai kémrepülőgépek provoká­ciós útjainak védelmében, mindazonáltal védelmezni, s igazolni igyekezett ezeket a be­repüléseket.­­ Lodge felszólalása — állapít­ja meg a Pravda tudósítója — megmutatta, hogy a washingto­ni befolyásos körök továbbra is folytatni akarják a béke ügye szempontjából veszélyes ma­nővereiket. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tegnap délutáni ülésén a csangkajsekista küldött fel­szólalása után, Lengyelország ENSZ-képviselője foglalkozott a Szovjetunió fölött végrehaj­tott amerikai kémrepülésekkel. Jerzy Michalowski lengyel küldött kiemelte: az amerikai U—2 kémre­pülőgép behatolása a Szov­jetunió légiterébe, cáfolha­­tatlanul bizonyítja az Egye­sült Államok külföldi ka­tonai támaszpontjaiban rej­lő agresszió lehetőségét és azt, hogy ezeket a támasz­pontokat meg kell szüntetni. Michalowski kifejtette: az az elv, hogy az egyes országok szuverenitást gyakorolnak légi­terük felett, azt jelenti, hogy ha behatolnak bármelyik or­szág légiterébe, azzal megsér­tik mind annak szuverenitását, mind az ENSZ alapokmányát. Herter amerikai külügymi­niszter május 11-i nyilatkoza­tával kapcsolatban Micha­lowski emlékeztetett rá, hogy Herter szerint az Egyesült Ál­lamoknak joga van kémrepü­léseket végezni a Szovjetunió területe fölött, és „biztonsági’­ okokra hivatkozott. „A külügy­miniszter úr nyilatkozatában kifejtett elv megkísérli, hogy az őserdő ököljogával helyette­sítse a nemzetközi jogot — állapította meg a lengyel kül­dött. — Ez a nyilatkozat ta­gadja a nemzetközi jognak azt az alapelvét, amelyen a nem­zetközi kapcsolatok egész rend­szere nyugszik: az államok szuverenitásának elvét” — je­lentette ki Michalowski. „Ha nem történik semmi az amerikai külügyminisz­ter úr álláspontjának gyö­keres megváltoztatására, fennáll annak veszélye, hogy ez az álláspont „Her­­ter-doktrina­r néven kerül majd a történelem lapjai­ra” — mondotta végezetül a len­gyel küldött. A következő felszólaló Egi­­dio Ortona, Olaszország ENSZ-küldötte volt, aki igye­kezett igazolni az amerikai kémrepüléseket. Azt állította, hogy a Biztonsági Tanácsnak már nem kell állást foglalnia a Szovjetunió panaszával kap­csolatban, mert a kémtevé­kenységet végző amerikai mű­holdak felbocsátása háttérbe szorítja a repülőgépekkel vég­rehajtott kémkedés kérdését. Ortona felszólalása után Claude Corea, a Biztonsági Ta­nács elnöke az ülést berekesz­tette és folytatását ma este 20 órára tűzte ki. A mai ülésen Ecuador és Tunézia küldöttének felszóla­lása, majd Claude Corea elnö­ki zárszava várható. Feltehető, hogy a Biztonsági Tanács elé terjesztett határozati javasla­tokkal a küldöttek csütörtökön foglalkoznak. AMIT ŐK IMÁDNAK Kennan amerikai képviselő a napokban kijelentette, hogy évezredek óta van kémkedés, még Mózes is elküldött tíz entwert a pusztából, hogy kikémlelje az ígéret földjét. Kö­vetkezésképpen az Egyesült Államok is elküldhet kémeket idegen ország fölé, hiszen ezt az eszközt „maga a jó Isten sem vetette meg”. A Szovjetszkaja Rosszija karikatúrája ezt az amerikai logikát állítja pellengérre, mutatja azoknak a tőkés köröknek a képviselőit, akiknek úgy látszik szent­ségük a kémrepülőgép.

Next