Esti Hírlap, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-26 / 123. szám
V. évfolyam, 123. számra 60 fillér 1960. május 26, csütörtak Városokat döntött romba a csendes-óceáni szökőár A tenger egész házsorokat emelt fel Dél-Amerikában tovább reng a föld Chilében két napon át rengett a föld, majd megmozdult a Csendes-óceán, s egy óriási, helyenként hét méter magasságot is elérő szökőár söpört végig a csendes-óceáni partokon, óránként 800 kilométeres száguldással. A hullám elérte Japánt, Hawaiit, Újzélandot, Ausztráliát, a Fülöp-szigeteket, Tajvant, Okinavát. Chile alatt megváltozott a földrétegek elhelyezkedése, a Csendes-óceán alatt pedig, mintha valami mesebeli szörny hatalmasat sóhajtott volna, s ennek nyomán több milliárd köbméter víz mozdult meg. A Csendes-óceán vize engedelmeskedett a hatalmas erejű lökésnek. A partokon a víz először visszahúzódott, s a tengerfenék soha nem látott részei kerültek rövid időre napvilágra, majd a tenger hullámai kicsaptak a szárazföldre. A chilei partoktól mintegy 500 kilométeres távolságba következett be a tengerrengés, s a partra zúduló víztömegek újabb pusztítást vittek végbe a földrengés által sújtott területeken. A japán partokat hajnal előtt érte el az őrjöngő víztömeg. A hét méter magas tengerár 1000 kilométeres fronton csapott le a japán szigetekre. Városokon, falvakon vonult végig a pusztító ár, tízezrek váltak hajléktalanná, házak ezrei dőltek romba. A halottak és sebesültek számát egyelőre nem sikerült megállapítani. A Tokióba érkező első jelentések szerint Szendai városában 800 halott van, Momoisiben 150, egy Litovara nevű falut pedig 400 lakosával együtt teljesen elsodort a tenger. Kisebb partmenti városok teljesen romba dőltek. A tenger egész házsorokat emelt fel, és romhalmaz formájában kilométeres távolságokban rakta le a földre. A tenger árja az embereket mindenütt álmukban lepte meg, s ezért a halálos áldozatok száma különösen magas. A kisebb japán szigeteken, a Fülöp-szigeteken, a szökőár hasonló pusztítást végzett. Tajpejről érkező jelentések viszont arról számolnak be, hogy Tajvan szigetét csak kisebb mértékben sújtotta a szökőár. Ausztrália partjain a tenger szintje két méterrel emelkedett. Mindamellett az ausztrál földrész keleti partvonala előtt húzódó hatalmas korallzátony nagymértékben gyengítette a tengerár erejét. Elérte a szökőár az Egyesült Államok nyugati partvidékét is és kisebb-nagyobb károkat okozott Mexikó partjain, Los Angelesben, San Diegóban. Alaszka partjain ötméteres hullám söpört végig. Dél-Amerika déli részén tovább reng a föld. A legfrissebb jelentések szerint Commodoro, Riva da Via argentínai városban kedden este súlyos földrengés pusztított. A házak mintegy 65 százaléka romba dőlt. Az AFP kedden este kiadott hivatalos chilei jelentés alapján közli, hogy a földrengés és a szökőár halálos áldozatainak száma 3749. Ezenkívül eltűnt 812 személy. Az országban máris kétmillió ember vált hajléktalanná. A dél-chilei földrengések, földcsuszamlások és a szökőár pusztításait tetőzték a vulkanikus kitörések. Kedd estig 8 tűzhányó tört ki. Az Osorno tűzhányó mellett levő hasonló nevű 26 000 lakosú várost a hatóságok kiürítették. Cautin tartományban új tűzhányó keletkezett, amelynek kráteréből hatalmas lángoszlopok törnek a magasba. A földrengés sújtotta partmenti vidékek lakossága tömegesen menekül a hegyekbe. Cautin tartományban, különösen Puerto Saavedra és Olten városában éppúgy, mint több környékbeli faluban az életben maradottak helyzete rendkívül súlyos. Az egész vidék víz alá került, és a földcsuszamlások még az épségben maradt országutakon is megbénították a közlekedést. A hatóságok csak helikopterekről nyújthatnak némi segítséget a lakosságnak. Mint a Reuter-iroda közli, a chilei olimpiai bizottság elhatározta, hogy a természeti csapások miatt Chile nem vesz részt az idei olimpiai játékokon. A Buenos Airestől 1500 kilométerre, San Martin de Los Andes mellett levő tűzhányó kedd este kitört. Kedden két földrengést észleltek Bogotában, Columbia csendes-óceáni partvidékén is. A szökőár által partravetett halászhajók Hokkaido japán sziget Kusino városánál. (Telei©to MTI külföldi képszolgálat) Az alumíniumipar fejlesztése Jövőre üzembe helyezik a székesfehérvári alumínium présművet - Gépesítik a bauxitbányászatot • Egy hengermű teljes berendezését szállítja a Szovjetunió Az Országos Tervhivatalban az alumíniumipar fejlesztéséről tájékoztatták az Esti Hírlap munkatársát. A második ötéves tervben több mint másfélmilliárd forintos beruházást kap az alumíniumipar — ennek mintegy 50 százalékát a bauxitbányák fejlesztésére, új bányák nyitására költik. A terv az, hogy 1981—65 között a bauxitbányák olyan fejlődést érjenek el, amellyel nemcsak a magyar ipar, hanem a KGST-egyezmény értelmében a baráti országok bauxitszükségletének jelentős részét is biztosítani tudják. A bányászatban különösen a műszaki fejlesztésre fordítanak nagy gondot. Egyik fontos feladat a nehéz fizikai munkák, a fejtés, a rakodás és a szállítás lehetőség szerinti gépesítése, a karsztvíz elleni védekezés, valamint korszerű fejtési módok kidolgozása és bevezetése. A tervidőszakban a Fejér és a Veszprém megyei bányamezőkön két új, nagy bauxitbányát nyitnak, amelyek hosszú évekre elegendő bauxitércet adnak majd. Ezenkívül több kisebb új bányalencse biztosítja majd a timföldgyártáshoz szükséges bauxitot. A fejlesztés és az új bányák nyitása azt eredményezi, hogy 1965- ben mintegy 40—50 százalékkal több bauxitot bányásznak majd, mint 1960-ban. Célszerű a timföldgyárak kapacitását a következő 10— 15 évben legalább két-két és félszeresére növelni, új gyár létesítése nélkül. Ezért a második ötéves tervben a timföldgyárak fejlesztésére több száz millió forintot fordítanak. Az ajkai timföldgyár 1965-re mintegy 30 százalékkal termel többet az ideinél. Jelentősen emelkedik az almásfüzitői timföldgyár termelése is. Az alumíniumkohászatban a kohóalumínium termelését az 1959. évihez képest mintegy 20 százalékkal növelik. Ezt a többlettermelést a kohászati berendezések kisebb mértékű rekonstrukciójával biztosítják. Az elavult, félgyártmányokat készítő üzemek a teljes kohófémtermelésnek csak egy részét tudják feldolgozni. Ezen segít majd a székesfehérvári présmű, amelyet a hároméves tervben kezdtek építeni. Ennek építését jövőre befejezik. A legkorszerűbb szovjet gépekkel felszerelt présmű alumíniumlemezeket, szalagokat, huzalokat, rudakat, öntvényeket, fóliákat készít, s alumínium félgyártmányokból kielégíti a népgazdaság igényeit. A tervidőszakban kezdik el a présművet kiegészítő korszerű hengermű építését, amelynek komplett gépi berendezéseit a Szovjetunió szállítja. RIPORT A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL: Olyan mint egy bírósági tárgyalás amelyen az amerikai kormány a vádlott A Pravda riportot közöl a Biztonsági Tanács ülésterméből. Sztrelnyikov, a riport szerzője azt írja, hogy az ENSZ vezérkari székhelyének falai rég nem láttak akkora tömeget, mint május 23-án. Nem az egyszerű kíváncsiság vonzotta ide az embereket, hanem a békéért érzett aggodalom, annak felismerése, hogy az Egyesült Államok provokációs cselekedetei rendkívül veszélyes következményeket vonhatnak maguk után, s az óhaj, hogy személyesen legyenek jelen ennek az ügynek a megvitatásánál. Ez vonzotta az amerikaiakat, a franciákat, az arabokat, az ázsiai és afrikai országok képviselőit a Biztonsági Tanács üléstermébe. A tudósító elmondta, hogy a jelenlévők mély figyelemmel hallgatták Gromiko szovjet külügyminiszter érvekkel, vitathatatlan tényekkel alátámasztott felszólalását, amely nagy hatással volt a hallgatóságra. A Biztonsági Tanács ülésterme olyan volt, mint egy bírósági terem, ahol egy ártatlan gyermek szerepét játszó veszélyes nemzetközi bűnös felett ítélkeznek. Az ártatlan gyermek szerepét Lodge, az Egyesült Államok képviselője alakította, aki Gromiko felszólalása után kért szót. Lodge bár egyetlen érvet sem tudott felhozni az amerikai kémrepülőgépek provokációs útjainak védelmében, mindazonáltal védelmezni, s igazolni igyekezett ezeket a berepüléseket. Lodge felszólalása — állapítja meg a Pravda tudósítója — megmutatta, hogy a washingtoni befolyásos körök továbbra is folytatni akarják a béke ügye szempontjából veszélyes manővereiket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tegnap délutáni ülésén a csangkajsekista küldött felszólalása után, Lengyelország ENSZ-képviselője foglalkozott a Szovjetunió fölött végrehajtott amerikai kémrepülésekkel. Jerzy Michalowski lengyel küldött kiemelte: az amerikai U—2 kémrepülőgép behatolása a Szovjetunió légiterébe, cáfolhatatlanul bizonyítja az Egyesült Államok külföldi katonai támaszpontjaiban rejlő agresszió lehetőségét és azt, hogy ezeket a támaszpontokat meg kell szüntetni. Michalowski kifejtette: az az elv, hogy az egyes országok szuverenitást gyakorolnak légiterük felett, azt jelenti, hogy ha behatolnak bármelyik ország légiterébe, azzal megsértik mind annak szuverenitását, mind az ENSZ alapokmányát. Herter amerikai külügyminiszter május 11-i nyilatkozatával kapcsolatban Michalowski emlékeztetett rá, hogy Herter szerint az Egyesült Államoknak joga van kémrepüléseket végezni a Szovjetunió területe fölött, és „biztonsági’ okokra hivatkozott. „A külügyminiszter úr nyilatkozatában kifejtett elv megkísérli, hogy az őserdő ököljogával helyettesítse a nemzetközi jogot — állapította meg a lengyel küldött. — Ez a nyilatkozat tagadja a nemzetközi jognak azt az alapelvét, amelyen a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere nyugszik: az államok szuverenitásának elvét” — jelentette ki Michalowski. „Ha nem történik semmi az amerikai külügyminiszter úr álláspontjának gyökeres megváltoztatására, fennáll annak veszélye, hogy ez az álláspont „Herter-doktrinar néven kerül majd a történelem lapjaira” — mondotta végezetül a lengyel küldött. A következő felszólaló Egidio Ortona, Olaszország ENSZ-küldötte volt, aki igyekezett igazolni az amerikai kémrepüléseket. Azt állította, hogy a Biztonsági Tanácsnak már nem kell állást foglalnia a Szovjetunió panaszával kapcsolatban, mert a kémtevékenységet végző amerikai műholdak felbocsátása háttérbe szorítja a repülőgépekkel végrehajtott kémkedés kérdését. Ortona felszólalása után Claude Corea, a Biztonsági Tanács elnöke az ülést berekesztette és folytatását ma este 20 órára tűzte ki. A mai ülésen Ecuador és Tunézia küldöttének felszólalása, majd Claude Corea elnöki zárszava várható. Feltehető, hogy a Biztonsági Tanács elé terjesztett határozati javaslatokkal a küldöttek csütörtökön foglalkoznak. AMIT ŐK IMÁDNAK Kennan amerikai képviselő a napokban kijelentette, hogy évezredek óta van kémkedés, még Mózes is elküldött tíz entwert a pusztából, hogy kikémlelje az ígéret földjét. Következésképpen az Egyesült Államok is elküldhet kémeket idegen ország fölé, hiszen ezt az eszközt „maga a jó Isten sem vetette meg”. A Szovjetszkaja Rosszija karikatúrája ezt az amerikai logikát állítja pellengérre, mutatja azoknak a tőkés köröknek a képviselőit, akiknek úgy látszik szentségük a kémrepülőgép.