Esti Hírlap, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

Szövetkezeti újítók és feltalálók tanácskozása , Ma délelőtt megkezdődött a szövetkezeti újítók és feltalá­lók értekezlete. Sági Antal, az OKISZ műszaki főosztályának vezetője elmondta, hogy a kisipari szövetkezeti dolgozók a múlt évben 7­210 újítási ja­vaslatot adtak be, amiből 4012- őt elfogadtak és bevezettek. A megtakarítások összege 30 mil­lió forint. (Lapzártakor az ér­tekezlet tart.) Az idén már csak zavarszűrővel gyártják az elektromos gépeket Két-h­árom év alatt ártalmatlanná teszik a televízióvétel legnagyobb ellenségeit A televízió-előfizetők számá­nak rohamos növekedésével megszaporodott a posta zavar­elhárító szolgálatának munká­ja. Két éve még mindössze, 500, tavaly már 2000, az idén pedig alig néhány hónap alatt más­félezer televízió tulajdonosa jelentette be, hogy időnként — nem tudni milyen okból — ösz­­szezavarodik a kép, nem tudja jól venni a televízió műsorát. A televízió-vétel szinte va­lamennyi olyan elektromos készülék, berendezés za­varhatja, amely nincs el­látva zavarszűrővel. A legnagyobb ellenség a nagy­­frekvenciás generátor, amely általában a televízió-adó hul­lámhosszán — zavaró jeleket sugároz. A PVC-hegesztő, az orvosi diathermiás kezelőké­­szülék hasonlóan zavarja a vé­telt. Az autómotorok gyújtása, a különféle háztartási gépek, porszívók, hajszárítók, de még olyan apróságok is, mint a rosszul működő fénycső, vagy akár egy villanycsengő is ká­rosan befolyásolja a televízió vételét. A zavarok ellen már a gyárakban is küzdenek. A tele­vízió-készüléket például úgy konstruálják, hogy az minél ellen­állóbb legyen a zavarok­kal szemben. A gyárak különösen az utób­bi években ontották a zavart­­keltő elektromos berendezése­ket. Mivel ezek jó része köny­­nyű, hordozható gép, s a leg­különbözőbb időben üzemel­nek, felkutatásuk hosszadalmas munkát igényel. Az ötéves tervben 450 ezer televízió-ké­szülék, s nagy mennyiségű ház­tartási gép kerül forgalomba. Ezért már az idén szigorú megelőző intézkedést hoz­tak a mind zavartalanabb televízió­vétel biztosítására. A gazdasági bizottság határozata értelmé­ben, ebben az évben már csak zavarszűrővel felszerelt elekt­romos háztartási gépeket és egyéb berendezéseket gyárthat­nak az üzemek. Szigorúan szabályozzák a nagyfrekvenciás berendezések, generátorok működését is. A Minisztertanács rendeletére ilyen berendezéseket június 30-ig be kellett jelenteni, s újabbakat csak a posta előze­tes jóváhagyásával lehet üzembehelyezni. A nagyfrek­venciás berendezéseket a pos­ta nyilvántartásba veszi, s így meggyorsul a zavarforrások felkutatása, a hibák elhárítá­sa. Amennyiben a meglévő nagyfrekvenciás berendezés, például PVC-hegesztő nagy­ban zavarja a televízió-vételt, a műsor idején megtiltják használatát. A tilalom megszegőit büntetik, s végső esetben a gépet el is kobozhatják. Az orvosi dia­thermiás készülékekből körül­belül hatszáz működik külön­féle egészségügyi intézetben. Ezeket a készülékeket olyan frekvenciára hangolják át, amely a televízió-adásba „nem szól bele”, nem zavarja a vé­telt. Eddig körülbelül 80—100 ilyen berendezést hangoltak át. Ugyanezt a megoldást al­kalmazzák majd a nagyfrek­venciás generátoroknál is. Két-három év alatt ártal­matlanná teszik a televízió­vételnek ezeket a legna­gyobb ellenségeit. Műszakilag ugyancsak meg­oldották az autómotorok okoz­ta zavarok elhárítását. A ke­reskedelem már csak zavar­szűrővel felszerelt gyertya­pipákat árusít. Az Autóközle­kedési Tudományos Kutató Intézet megállapította, hogy az ilyen gyertyapipák gyorsabbá, biztonságosabbá teszik a gyúj­tást is. Ennek ellenére telje­sen érthetetlenül a gépkocsi­­vezetők nagy része idegenke­dik használatuktól. Készülőben van az a rendelkezés is, amely kimondja, hogy valamennyi gépkocsit el kell látni zavar­szűrő berendezéssel. ÜDÜLÉS UTÁN — Szent ég, szivem! Elfelejtettem a borravalókat kiosz­tani !... (Toncz Tibor rajza) A felszedett parkett, a lekapart festék, a vastagabb fal Mi okozza, s hogyan lehetne megszüntetni az építkezések hibáit Lépcsők helyett még deszka­soron járok, az ablak helyén mészport fúj be a szél, egy köteg parketten kőműves kala­pács. Találomra mentem az épülő házakhoz, villamosban hallott kijelentésből megtud­ni, vajon általános-e annak a vörös-zöld-sárga foltos ruhájú férfinek a véleménye, aki könnyedén mondta útitársá­nak: — Én nem sokat teketóriá­zok. A glettelést például feles­leges lecsiszolni, jó lesz az a fal úgy is. Becsület dolga Az ismeretlen festőmunkás nem kapott választ, de lássuk, mit felelt volna Beck István, aki már harminchét éve dolgo­zik ebben a szakmában, s most tíz, vidékről jött ipari tanulót oktat, még néhány hónapja csak, de úgy, hogy az Uszály utca 8-ba, ahol éppen dolgoz­nak, csodálkozva jönnek a ta­pasztalt mesteremberek. — — Ez igen, ezek a fiúk már kész festők!... Pontos, szép munkát végez­nek, s nem „felejtik el” lecsi­­szolni az úgynevezett glette­lést, nem „takarékoskodnak” egyetlen művelettel sem. — Igaz, hogy akadnak fele­lőtlen munkások, magam is is­merek néhányat — mondja Beck István. — Valamikor a főnök nem sokat habozott — még aznap az utcára tette azt, aki valami hibát követett el. A jó szakember úgy látja el a dolgát, hogy a majdani lakó ne mondhassa: no, ez a festő, parkettes, villanyszerelő is megéri a pénzét. Becsület dol­ga ez, kérem!... Horváth Mihály építésveze­tőtől hallok példákat a nem­törődöm, „gyors” munkára. Leggyakoribb a már említett művelet-kihagyás: a parkette­­ző csak minden tizedik lécet szögez le, a festést nem „osz­latják”, nem teszik egyenle­tessé. — Nagy gond a művezetők kiválasztása is: sokáig nem volt rendszeres képzés, hiány mutatkozik. — mondja az épí­tésvezető. — Már­pedig nekik kell megkövetelniük a pontos, jó minőségű munkát. — Ez azonban nemcsak raj­tunk múlik — jegyezte meg egy öreg kőműves. — Hogy kevesebb legyen a reklamálás, a pereskedés, az utójavítás, az a különféle anyagokat gyártó s szállító vállalatoktól leg­alább annyira függ. Itt van például az Árpád fejedelem útja 40/41. számú új ház. A perkettek felét most felszedik, megsemmisítik, meg­szuvasodott, a fa a gyárban nem kapott kellő gőzölést. Ki fizeti meg az újbóli parkette­­zés költségeit? Felesleges a bírósági döntésről jósolgatni, hisz nyilvánvaló: végső soron a népgazdaságot érte kár. — Sok hasonló parkett­reklamáció érkezik — mondja dr. Klivényi Lajos, a 23. számú Állami Építőipari Vállalat jogtanácsosa. — Az a tapaszta­latom, hogy a panaszok túl­nyomó többsége a gyártó vál­lalatok hanyag munkája miatt van. — Kezdjük mindjárt a téglá­val — kapcsolódik a beszélge­tésbe Schön Henrik, a terme­lési osztály vezetője. — Rossz a méretük, híg az anyag, a téglát nem rakják le óvatosan a gépről, deformálódik. Emiatt nem az előírásos 38, hanem 40 centis falakat is emelünk, az a két centi különbség nagyon megdrágítja az építkezést, s nem lesz egyenletes a vakolás sem. Rossz mész, csorba tégla A szükségesnél ezrekkel több mázsa meszet kénytelenek ezért felhasználni a vállalatok. De a szakemberek folytatják a sort: rövid ideig égetik a me­szet, a vakolat néhány hét múlva elkezd pattogzani, a külső burkoláshoz szánt nyers tégla kicsorbulva érkezik, a szállítást hanyagul végzik. — Mindezt nem mentegető­zésképp soroltam elő — mond­ja Schön Henrik —, de így teljes a kép. Bizonyosan javul a helyzet, hogy a legutóbbi párthatározat értelmében na­gyobb szigorral vonják fele­lősségre a KGM vállalatait is. De nálunk sem kevés a hiba, nekünk is van mire ügyelni, van mit javítani. A múltkor például kint jártam az egyik építkezésen, azt látom, hogy a mázosok mellett bontják az állványokat, szél volt, a por odacsapódott, rászállt a friss festékre. Le kell kaparni, újra csinálni az egészet. — Aztán: az egyik szakmun­kás — ugyancsak nemtörő­dömségből — tönkreteszi a másik munkáját. Lerakták már a parkettet, a festő visszamegy javítani, s olajos edényét rá­teszi. Soha többé nem lehet el­tüntetni a foltokat. A villany­­szerelőik ugyancsak sok bosz­­szúságot okoznak más építők­nek. 260 ablak egy lépcsőházban — Mik a legsűrűbb kifogá­sok? — Folyik a csap, a műanyag fogantyúk leesnek, az ajtó­ és az ablaktok nincs jól beépítve, nem szigetelik alaposan a kéményeket... Kell-e magya­rázni, hogy az utólagos javítá­sok, a felületes munka „ered­ményei” mennyi pénzbe ke­rülnek? A felelet, hogy miképpen lehetne változtatni az építke­zések ütemét akadályozó, mi­nőséget lerontó hibákon, ké­szen kínálkozik. A villamos­béli festőhöz hasonló munká­sokat nagyobb eréllyel kell be­csületes, alapos munkához szoktatni, s ugyancsak lelkiis­meretesebben végezzék dolgu­kat a gyártó vállalatok. A mű­szaki vezetők azonban hozzá­teszik: — A tervezők is sokat segít­hetnének. Építettünk például egy házat, amelynek lépcső­­házában 260 kis ablak van. A múltkor itt járt egy olasz kol­léga, s nem kellett soká tanul­mányoznia építkezéseinket, hogy ezt mondja: minek ma­guknak 130 fajta ablak, mikor 14—15 is elég len­ne? Felesleges ez a sok va­riálás, az egyedi tervezést fel kell váltaniok a típustervek­nek. A Szovjetunióban, Len­gyelországban, Németország­ban sikerrel vezették be és al­kalmazzák ezt a­ módszert. A munkásnak is könnyebb lenne: begyakorlottabban végezné dolgát, kevesebb reklamáció érkezne. S az új lakó gyorsab­ban kapná meg a kapukulcsot. Keresztényi Nándor Megszüntetik a levegőszennyeződést két fővárosi üzemben A IX. és a X. kerület la­kosságának régi panasza, hogy a két városrész üzemeiből , közöttük a Budapesti Kénsav­­gyárból és a Hungária Vegyi­művekből szállingózó por, s az időnként dúsan ömlő gázos füst rontja a környék levegő­jét. A két gyár felügyeleti ha­tósága, a Nehézipari Miniszté­rium, Czottner Sándor vezeté­sével, szemlét tartott az üze­mekben. A szemle eredményeként megfelelő intézkedésekkel a Budapesti Kénsavgyárban már megszüntették a porszállingó­­zást és év végére előrelátha­tóan ki tudják küszöbölni a gáz- és füstképződést is. Mind­két gyár prémiumfeltételei kö­zé beiktatták a por-, füst- és gázmentes működtetést. Ha a jövőben ezek a hibák előfor­dulnak, a felelős dolgozóktól megvonják a prémiumot. Egymillió 600 ezer kilométer, 59 ezer utas A MALÉV az első félévben túlteljesítette a januártól jú­liusig terjedő tervét. 1960-ban 7 és félmillió tonnakilométert kell teljesítenie a MALÉV-nek, ebből már az első félévben négymilliót teljesített, kétszer annyit, mint az elmúlt év első félévében. A második negyed­évben egymillió 600 ezer kilo­métert repültek a MALÉV gé­pei és ezalatt 59 428 utast szál­lítottak. Négy pillanatfelvétel Elhanyagolt üzlethelyiséget találtunk a Klauzál utca és Dohány utca sarkán. „Lottónyeremény beváltóhely” — olvastuk a táblán. A Lottó Áruház két éve szeretné elké­szíteni az üzlet korszerű portálját, azonban a VII. kerületi Házkezelési Igazgatóság késlelkedik a romos épület rendbe­hozásával. (Bozsán felvételei) Bemutatkozott a „tavi ördög”, a Német Demokratikus Köz­társaság legújabb vízijárműve. A két úszótestre szerelt gondola motorral halad a vizen, óránként mintegy 12 kilo­méteres sebességgel. Az új vízijárművet a Baross téri és a Keleti­ pályaudvar melletti Sportáruházban már árusítják. Képünkön: ez a csinos kislány nem fél a „tavi ördögtől”. (MTI-fotó: Kácsor-felvi Ez a legújabb képes híradó, amelynek legfőbb érdekessége, hogy egyetlen egy kép sem látható rajta, a járókelő azt képzel oda, amit akar. A Corvin melleti faliújságot egy kis szervezéssel hamar felfrissíthetné gazdája, a KISZ buda­pesti bizottsága. Mindenféle játék megtalálható az Egressy út 182. számú óvodában. Még a mosást is gyakorolhatják a csöppségek. „Én mosok, te pedig teregetsz” mondja a kislány társának. Elindult nyaralására az idei harmadik gyermekcsoport Ma a fővárosból és több vi­déki városból 4065 hat és tizen­négy év közötti gyermeket vitt el üdülésre a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Közülük csaknem 1100-an a budapesti Déli-pályaudvaron, a többiek a vidéki állomásokon szálltak vonatra. A kis utasok két hetet töltenek az ország különböző gyermeküdülőiben. Ez a cso­port már a harmadik váltás ebben az évben. Új házasságkötőterem Az V. kerületi Tanács több millió forintot költ az idén az iskolák bővítésére, korszerűsí­tésére. Új szárnyépülettel bő­vítik a Kossuth Gi­mnáziumot, az Eötvös Gimnáziumban pe­dig politechnikai tantermet rendeznek be. A bölcsődék és óvodák korszerűsítésére 400 ezer forintot fordítanak. Kor­szerűsítik a szakrendelőket is. Ebben az évben 220 ezer forin­tos költséggel új házasságkötő termet létesítenek.

Next