Esti Hírlap, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-20 / 197. szám
Budapest harmincötezer lakást kap az ötéves tervben Kijelölték az új lakótelepek és a nagyobb építkezések helyét . Nagyarányú lakásépítési program a vidéki városokban lakás épül. Ez ennyit jelent, hogy 1975-ig minden arra igény lakásépítési tervben egymillió Az Országos Tervhivatalban a lakásépítkezésekről tájékoztatták az Esti Hírlap munkatársát 1950-től 1959-ig Magyarországon mintegy 300 ezer lakás épült, ebből Budapesten több mint 56 ezer. Az évtized alatt épült lakások mind modernebbé és kényelmesebbé váltak. 1950-ben a lakások 17 százalékába volt bevezetve a folyóvíz, 7,8 százalékába a gáz, 46 százalékába a villany, s a lakások 10,1 százalékában volt fürdőszoba. A tíz év alatt épült lakásoknak már 42 százalékában van víz, 17 százalékában gáz, 69 százalékában villany és 38 százalékában fürdőszoba. A második ötéves tervben 250 ezer lakás épül. Budapest mintegy 35—36 ezer lakást kap. Az állami erőből épülő lakások 70 százalékában fürdőszoba lesz, a többiben pedig hidegmelegvizes zuhanyozófülke. Az állami lakások 40 százalékát beépített konyhával, 45 százalékát pedig beépített szekrényekkel látják el.A lakások 60 százalékába belezetik a központi fűtést. Mintegy 25 ezer állami lakás középblokkból épül, ezeknél az építkezés üteme gyorsabb lesz. Az állami lakások 80 százalékát lakótelepeken, 26 százalékát pedig foghíjas telkeken építik fel. A második ötéves tervben épülő állami lakások átlagterülete 48 négyzetméter lesz, a hároméves tervben épülő 43 négyzetméteres lakások helyett. A terv szerint a jelenleg használt parkettről fokozatosan át kell térni a tisztább, gazdaságosabb műanyag-padló burkolóanyagokra. A terv előírja, hogy a jelenlegi gyakorlattól eltérően a lakások többségét a második és a harmadik negyedévben, tehát a nyári időszakban kell átadni. Budapesten a második ötéves tervben a legtöbb lakás — ötezer — az Üllői úton épül. Ezzel azonban az Üllői úti lakótelep építése még nem fejeződik be. Mintegy 1600 lakással tovább épül a lágymányosi lakótelep. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél 3200 lakással megkezdik az új lakónegyed építését Tovább épül a Bécsi úti lakótelep is, itt mintegy 800 új lakást adnak át a második ötéves tervben. 1961-ben befejezik a Nagy Lajos király úti és a Csepel csillagtelepi építkezéseket Mintegy ezer lakásos lakótelepek épülnek a Csalogány utcában, Óbudán, az Árpád fejedelem útján, Újpesten az Árpád úton, a Ferencváros déli részén, Kőbányán a városközpontban, Kelenföldön a Tétényi úton — előreláthatóan a kórház környékén —, a Kacsóh Pongrác úton és Pestlőrincen a Vöröshadsereg útján. A lakásépítés vidéken is jelentős lesz. Szegeden 1900 lakás épül, nem lakótelepeken, hanem a város foghíjas telkein. Pécsett két nagyobb lakótelepet létesítenek, az egyiket mintegy 800 lakással, a déli, a másikat 700 lakással a nyugati városrészen. Ezenkívül Pécs- Meszesen még 200 lakást adnak át a második ötéves tervben. Debrecenben a libakerti lakótelepien épül 1500 lakás, a Kossuth utcai lakótelepien 500, a Vörös Hadsereg úti lakótelepien 400, a Béke útin pedig 300 lakás. Miskolcon 4500 lakás épül, ebből a Kilián déli lakótelepen 2000, a Selyemrét északi lakótelepen pedig 200 lakás készül el a második ötéves tervben. Győrött 2500, Sztálinvárosban 3500 lakás épül. Ismeretes, hogy a 15 éves jogosult család lakáshoz jut. Az egymillió lakásból 600 ezer állami erőből épül. A tizenötéves lakásépítési terv előírja, hogy az állami erőből épülő lakásoknak legalább egy harmadát — mintegy 200 ezer lakást — szövetkezeti, illetve öröklakásként kell felépíteni. Balogh László Elkészült az Építésügyi Minisztérium tervjavaslata Száztízezer lakást építenek az állami vállalatok — Csaknem felére csökkentik az építési időt — Nagyarányú gépesítés Az Építésügyi Minisztérium a vállalatok kezdeményezéseit, észrevételeit felhasználva, befejezte a tárca második ötéves tervének kidolgozását. Ebben — mint az MTI jelenti — a minisztérium vállalta, hogy az eredetileg tervezetthez képest 1965-ben 700 millió forint értékben épít több létesítményt. Vállalták azt is, hogy a tervidőszakban mintegy 500 millió forint értékű anyaggal termelnek többet a korábban előirányzottnál. Mindezt úgy érik el, hogy hatékonyabban használják fel a tárca rendelkezésére álló beruházási eszközöket. A minisztérium tervezete 110 ezer lakás felépítését javasolja állami kivitelezésben a második ötéves terv idején. A szövetkezeti lakásépítést a jelenlegi 16-ról 38 városra terjesztik ki. Mindenütt terveznek ilyen építkezést, ahol 24 vagy ennél több jelentkező kéri a lakásszövetkezet megalakítását. A tervidőszakra 45 600 szövetkezeti lakás felépítését irányozták elő. Ebből Budapestre 21 500-at terveznek, s az országban nyolc nagyváros lesz, ahol több mint ezer szövetkezeti lakást építenek. A javaslat szerint az összes épülő lakások közül 66 ezer lakás konyhájában és 53 ezer fürdőszobában szerelnek fel gázt Ahol központi fűtés van, mindenütt gondoskodnak villany- vagy gázbojleres melegvíz-ellátásról. A nagy lakásépítési, valamint az ipari, a mezőgazdasági és a kommunális beruházások feladatainak megoldására a minisztériumi építőipar az ideihez képest 62 százalékkal növeli termelését. Korszerű szervezési és építésgazdasági intézkedésekkel hatékonyabbá teszik a műszaki fejlesztést. Széles körben alkalmazzák majd a nagyipari munka módszerét, a folyamatos építési eljárást. Kiterjedtebben hasznosítják az ipari hulladékanyagokat, kohóhalosainkból például 37 ezer lakás elkészítését tervezik. Jelentősen gépesítik az építkezéseket. Új gépek vásárlására mintegy 2 milliárd forintot fordítanak, ezzel majdnem háromszorosára növekszik az építőipar jelenlegi gépállománya. Az ötéves terv végére a munka termelékenységét 41,5 százalékkal növelik. Ezzel, valamint a beruházások előkészítésének meggyorsításával és más intézkedésekkel elősegítik, hogy a tervidőszakban csaknem felére csökkenjék a létesítmények átlagos építési ideje. A NYOMORÚSÁG KÖNYVE Kötet a múlt bizalmas aktáiból a munkáséletről — Létminimum alatt — Miből tellett volna könyvre, mozira? — Újságolvasás, borotválkozás felesleges — Kicsaphatjuk őket a sovány legelőre — javasolja vitéz Kozma Az üzemek államosításáig minden nagyobb gyárban volt egy megközelíthetetlen, bezárt szoba, ahová külön engedély nélkül csak az igazgatóság tagjai léphettek be. Itt őrizték az iratokat, a minisztériumok és állami hatóságok leiratait, az érdekképviseleti, szervek bizalmas tájékoztatásait, a munkásmozgalmi vezetőktől kapott rendőrségi jelentéseket és a besúgók feljegyzéseit. Az államosítás után a kisajátított üzemek archívuma a Központi Gazdasági Levéltárba került, feldolgozásra. A legérdekesebb okmányokról a Kossuth Kiadó és a Művelődésügyi Minisztérium levéltári központja közös kiadásában megjelenő sorozat egyik legérdekesebb kötete tájékoztat. „Magánügy“ Kővágó László, a kötet szerzője, sokpecsétes, gépelt okmányt olvas: „T. Cím! Mellékelve van szerencsénk az 1939. évi működésünkről szóló, a teljes ülés elé terjesztendő igazgatósági jelentést megküldeni. Tekintettel arra, hogy az évi jelentésünkben közölt adatok némelyike esetleg a munkásoknál vagy tisztviselőknél nyugtalanságot válthatna ki, jelentésünket kettős borítékban,magánügy, sajátkezű felbontásra’’ jelzéssel küldjük, és tisztelettel kérjük, szíveskedjenek bizalmasan kezelni, illetve zár alatt tartani.’’ Ez a levél kísérte a Gyáriparosok Országos Szövetsége munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szervezetének, a Magyar Munkaadók Központjának 1939. évi jelentését, amelyet minden nagyüzemnek megküldtek. A jelentésből a tőkés kizsákmányolás fokozódó mohóságára, törvényeket kijátszó gátlástalanságára derült fény. Ezért kellett kettős borítékba zárni, rejtegetni a munkások és tisztviselők elől. Nők és fiatalok Az egykori állapotokról pontos számításokat és hivatalos okmányokat közöl a megjelenő dokumentumkötet. Olvashatjuk benne Bornemissza Gézának, Horthy iparügyi miniszterének beszámolóját, amely a minisztertanács ülésén, 1938. augusztus 13-án hangzott el. A miniszter bejelentette, hogy „munkavállalóink 63 százaléka kevesebbet keres havi 76,80 pengőnél". Beismerése hitelességét kétségessé teszi, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara archívumában megtalált OTI-számítások szerint az iparban dolgozók átlagos heti bére 1937-ben csak 1110 pengő volt. üzemi fizetési listák adatai bizonyítják a nők és a fiatal munkavállalók hátrányos helyzetét. Ugyanazért a munkáért a férfiak 30— 40 százalékkal több fizetést kaptak. Egyházi adó Egyes iparágak néhány száz szakmunkását a tőkések viszonylag elég jól megfizették, a nagy többség azonban heti 15—25 pengős béreken tengődött. Az alacsony béreket is megrövidítette a sok levonás. A Duna Gőzhajózási Társaság pécsi bányaigazgatóságának üzemeiben például az igazgatóság fennmaradt jelentése szerint, kereseti adót, rokkantjárulékot, egyházközségi adót, betegbiztosítási járulékot, nyugbérjárulékot vontak le, s a szerszámjavítás költségeit is megfizettették a bányászokkal. Ezenkívül minden bányásztól műszakonkint még 5 fillér úgynevezett lámpatöltési díjat is levontak. A Salgótarjáni Kőszénbánya üzemeiben műszakonkint 12 fillér volt a „világítási hozzájárulás". Szórakozás? 1930-ban a szaktanács létminimum-számítása egy öttagú munkáscsalád megélhetésének minimális heti költségét 73,95 pengőben jelölte meg. Hasonló számításokat az Iparügyi Minisztérium is végzett. Hivatalos adatokból következtethetünk tehát a harmincas évek rendkívül alacsony életszínvonalára. Amikor a Gschwindt-gyári munkás 21,80, nehéziparban dolgozó társa 30 pengő körüli bért vitt haza hetenként, a lakbér, a budapesti szoba-konyhás lakás bére másfél-kétheti munka díját vitte el. Akkoriban az öttagú család négy tagjának kellett dolgoznia ahhoz, hogy elérjék a hivatalosan meghatározott létminimumot, pedig ez a minimum semmiféle kulturális kiadást nem fedezett. A szakszervezet listáján is hiába keressük a könyvre, vagy mozira fordítható összeget, az Iparügyi Minisztérium számításából pedig az újságra és borbélyra költhető pénz is hiányzik. Az ellenforradalmi rendszer iparpolitikusai az újságolvasást és a borotválkozást nem tekintették alapvető szükségletnek. A legtöbb munkáscsalád jövedelme nem érte el a megállapított létminimumot. A hiányt megkoplalták, és lemondtak a ruházkodás elemi igényeiről is. Miközben Európa valamennyi országában bevezették már a nyolcórás munkaidőt, Magyarországon általános volt a 10— 12, sőt, a 14 órás munkanap. Bornemissza Géza iparügyi miniszter a harmincas évek közepén kérdést intézett a nagyüzemek vezetőihez: látnak-e lehetőséget a nyolcórai munkaidő bevezetésére. A tőkések egyöntetű nemmel válaszoltak, s cáfolták azt a „hiedelmet”, hogy a munkaidőcsökkentés javít a termelés minőségén, termelékenységén és csökkenti a munkanélküliséget Nyugdíj Nem is került sor soha a kapitalista Magyarországon a nyolcórás munkaidő bevezetésére. Az 1937-ben elfogadott törvény végrehajtási utasítása egy sor kibúvót hagyott, s a gyárosok éltek a lehetőséggel. 1930-ig alig néhány iparágban vezették be a rövidebb munkaidőt, amikor pedig kitört a háború, a hadiérdekre hivatkozva ezekben az üzemekben is visszatértek a 10—12 órás munkanapra. Elszabotálták a nyugdíjtörvényt is. Az állam megtagadta a törvény beiktatáskor megígért támogatás folyósítását. 1939-ben a különböző megszorítások és csalások után mindössze 4916 ipari munkás kapott az országos társadalombiztosítási alapból nyugdíjat. A Horthy-rendszer tanoncpolitikáját vitéz Kozma Ferenc nyugállományú altábornagy, a Magyar Optikai Művek elnöke jellemezte igen hatásosan. Az elnök a Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége ipari szakosztályának tanoncneveléssel foglalkozó ülésén ezt mondotta: „Bocsánat a talán durvának látszó hasonlatért, de találó. Az erős csikónak is válogatott, legillatosabb szénát és legtartalmasabb zabot adunk, de ha ezt megtettük, később aggodalom nélkül kicsaphatjuk sovány legelőre.” Ezt a sovány legelőt szánta a tőkésrend az egész magyar munkásosztálynak. Dersi Tamás Szombat du. 1 órakor : GALOPP ! VERSENY ! Vasárnap du. 2 órakor IIGETŐ ! VERSENY: alkotmány díj ! JÓ LENNE BEVEZETNI (Szűr Szabó József rajza) Hétfőn megkezdik a Tolbuhin körúton a sínek átépítését Megszüntették a teherautóforgalmat a Szabadság-hídon és a Kálvin téren Tegnap este átadták a forgalomnak a Népköztársaság útja átépített szakaszát. A kocsiút teljesen korszerű, a beépített sárga jelzősávok akár húsz évig is állják a kerekek ostromát, nem kell majd festeni, javítani. Ezután az építők a gyalogutak átépítésének fogtak, amely részben betonból, részben aszfaltbetonból készül. Ezt a munkát előreláthatóan október vége felé befejezik. Ezzel egy időben az Elektromos Művek dolgozói megkezdték a lámpatartó oszlopok felállítását. Az ünnepek után, hétfőn délután a Fővárosi Vasútépítő Vállalat munkásai a Tolbuhin körúton megkezdik a villamosvágányok korszerűsítését. A Szabadság-híd és a Calvin tér között is úgynevezett félmerev rendszerű villamossíneket építenek, azaz a sínek alá hosszirányban vasbeton gerendák kerülnek, és a rázkódás csökkentésére gumibetéteket alkalmaznak a sínek alá. Hétfőről keddre virradó éjszaka sor kerül a Tolbuhin körúton az úttest elzárására, és ettől kezdve több mint egy hónapon át a villamosok kivételével minden egyéb jármű csak kerülő úton juthat a Szabadsághídra, illetve a híd felől jövet a Calvin térre. Egyidejűleg a Tolbuhin körúton átépítik a csatornákat, s ez is szükségessé teszi, hogy a járműforgalom elöl az utat elzárják. Az autóbuszok és személygépkocsik útvonala augusztus 23-tól kezdve a következőképp változik meg: Buda felé a 7 és 7/c jelzésű autóbuszok az Egyetem utca, Irányi utca, Váci utca, Dimitrov téren át haladnak a Szabadság-hídra. Pest felé a 7 és a 7/c autóbuszok a Szabadság-hídról jövet a Csarnok téren, a Gönczi Pál utcán, a Szamuely utcán és a Calvin téren át közlekednek. A 8 és 8/a autóbuszok útvonala Buda felé a következő: Madách tér, Engels tér, Vörösmarty tér, Váci utca, Dimitrov tér, Szabadság-hídon át. Megállóik a Váci utcában azonosak a 2-es és 15-ös autóbuszok megállóival. Pest felé a 8-as és a 8/a autóbuszok útvonala megegyezik a 7 és 7/c viszonylatok útvonalával. A 15-ös autóbusz a Boráros tér felé az Egyetem utcán, Kecskeméti utcán, Calvin téren és Ráday utcán át közlekedik, a Victor Hugo utca felé azonban útvonala nem változik. A fővárosi tanács közlekedési igazgatóságának döntése értelmében a Tolbuhin körúti vágányépítési munkálatok kezdetétől tilos a Szabadság-hídon és a Calvin téren a tehergépkocsik átmenő forgalma. Ez a rendelkezés előnyösen tehermentesíti majd a Szabadságodat és a Calvin teret. Augusztus 23-tól kezdve a teherautók Budáról Pest felé a Móricz Zsigmond körtér, Karinthy Frigyes utca, Petőfi-hídon át — a Nagykörúton a Bérkocsis utcáig — közlekedhetnek. Pestről Buda felépedig a Kiskörúton, Bródy Sándor Utcán, Nagykörúton és Petőfi-hídon át. A tehergépkocsik igénybe vehetik a pesti és budai rakpartokat is. Az ünnepek után megkezdik a Krisztina körúton is a villamosvágányok korszerűsítését, körülbelül 400 méter hosszúságban az Attila utca és a Magyar Jakobinusok tere közti szakaszon. Itt — bár az úttest kockakő burkolatát is kijavítják — az építkezés ideje alatt mindvégig fenntartják a forgalmat. Értesülésünk szerint a két nagyszabású vágánykorszerűsítési munka után sor kerül a Nagykörút és Üllői út keresztezésénél a vágányok átépítésére. Végül jelentjük, hogy augusztus 20-án átadják a forgalomnak a Bocskay út második úttestét, s ezzel a Nagykörút budai folytatásaként a Petőfi hídtól — a Bocskay út és a Karolina úton át — a Villányi útig kétpályás úttest áll rendelkezésre. Pakots György Este 10-től ismét műsor a Corvin Áruház Éttermében! jj „Kinn vagyunk a viccből“ !! Fellépnek: !! LUKÁCSI MARGIT KARDOS MAGDA ERDŐDI KÁLMÁN lj PALOTÁS IMRE ' Konferál: Jancsó Péter Kísér: Len Hughes és zenekara ' TÁNC! jj