Esti Hírlap, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04 / 209. szám
Automata menza Önkiszolgáló étterem a Közgazdaságtudományi Egyetemen Vannak régtől rosszízű szavak, „priuszos” fogalmak. Ilyen „rovott múltú” kifejezés a menza — az egyetemi évek hazug romantikája. A koplaló diákról szóló históriák a valóságban cseppet sem voltak kedvderítők. És nézzük, milyen ma a főiskolai hallgatók étkezése? Kérem a következőt. (Bozsán felv.) Kétfajta menü A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen önkiszolgáló éttermet rendezett be a Pest-Budai Üzemi Vendéglátó Vállalat. Négyszáztízen étkezhetnek műanyag-asztalok mellett egyszerre, gyorsan , kényelmesen. Egy-egy diák húsz perc alatt végez. A hatalmas terem közepén két oldalról üvegfal húzódik. Emögött történik a kiszolgálás. A korlát mögé lépő először háromszög alakú tálcát emel le a polcról, evőeszközt vesz a rekeszekből, és két darab kenyeret a kosárból. Az első ab-laknál megkapja a húst és a főzeléket, a másodiknál a levest, tésztát, s a savanyút. Mindezt pillanatok alatt. Mindenki kétfajta menü között választhat. Az asztal közepén — ügyes megoldás — praktikus négyzet alakú emelvényen kancsókban vizet és törhetetlen üvegpoharakat helyeznek el. Ha végez a vendég, a felszolgáló viszi el az edényt, és helyezi automatára, futószalagon kerül a használt tányér, kanál, kés a mosogatóba. Reggel, délben, este Naponta 1900 fiúlány veszi igénybe e legmodernebb vendéglátóipari szolgáltatást; háromszor, reggel, délben és este, vasárnap is. S ha valakinek nem elegendő a jóízű üzemélelmezési normáknak megfelelő „anyaghányadot” felszolgáló menü, ha mást is akar enni? Akkor átmegy az üvegfal másik oldalára, és ott az éttermi áraknál lényegesen olcsóbban kaphat, amire kedve támad s pénztárcája engedi. Szeszesital nincs — csak Híres vagy Almuska mellett lehet j.dáridózni”. Itt működik az infrasugaras grill sütőberendezés: két perc alatt kész a rántott szelet, vagy a 2 forint 30 filléres „csemege”, a hasábburgonya, a „roseibni” Az a la carte rész forgalma hetente átlagosan 600 adag. Az egyetemi hallgatókon és tanszemélyzeten kívül ide járnak a környező üzemek, hivatalok dolgozói és iskolák tanulói. A múlt héten a matematikai kongresszus részvevői is itt étkeztek. Világhírű professzorok elismeréssel szóltak a kitűnő ételekről, a korszerű konyháról, a kulturált környezetről, a modern diákebédlőről. Menza ... Mit is jelent ez a régi szó? Asztalt, közös asztalt. Ma már valóban az az egyetem, az alma mater — tápláló anya — közös asztala. L. M. Megkezdték a nagypaneles és öntöttfalas • • toronyházak építését az Üllői úti lakótelepen Lakásonként 10000 forint megtakarítás A 44-es Építőipari Vállalat dolgozói már négy toronyházat, építettek az Üllői úti lakótelepen s most ismét megkezdték négy ilyen épület munkáit. Az újabbak felépítésére azonban érdekes új eljárást dolgoztak ki. Az országban elsőként, terveztek toronyépületet két kor- szerű módszer, a nagypaneles , és az öntöttfalas eljárás össze-, házasításával. A nyolcemeletes toronyház építési idejét azzal csökkentik, hogy egy darabban helyezik el az épületen a helyszínen előre- , gyártott szoba nagyságú fal- és födémpaneleket. Ezeknek a fellülete pedig a szokástól elté-rően olyan sima, hogy nem is kell a lakások belső falait vakölni. A toronyházon az épü-letszerkezeteknek kihagyott nyílásokba is rendkívül gyorsan, csavarral lehet beleerősíteni az előzőleg teljesen elkészített ajtókat, beüvegezett és, mázolt ablakokat. Hasonló mó-don a víz- és csatornavezetéke-eket is előre gyártott blokkban, vésés nélkül szerelik fel. Az építetési költség kedvező alakulását, segíti, hogy könnyű épületszerkezetekkel, mintegy húsz szá-zalékkal csökkentik a ház súlyát és a nehezen beszerezhető betonacél 40—60 százalékát megtakarítják, így a korábban készített toronyházakhoz képest az új épületekben lakásonként 10 ezer forinttal szorítják le az építési költséget. Az új toronyházak két előre gyártói telepén már az ötödik emeletszint lakásainak nagy paneljeit készítik és három épületnél megkezdték a fal- és födémelemek összeszerelését is. Pesti Krónika Nyomasztó éjszaka 17 éső este nyitott ablakomon át is berepült hozzám egy fecske. Eltévedt. Fiatal fecske lehetett — tudjuk, az öregek még Afrikából is visszatalálnak fészkükre. Berepült, egy kis időre megpihent a karnison, aztán riadtan kereste a szabadulás útját. Körbe-körbe repkedett a szobámban, néha mintha a falnak verődött volna, utána még hevesebben repkedett, mindig csak körbe, fehér mellénye villant, szárnycsapásai mind gyorsabbak lettek. Azt hiszem, nem szentimentalizmus, megsajnáltam a fecskefit. Mit tegyek: kinyitottam minden ablakot, leoltottam a villanyt, hátha a külső, az utcai fény kicsalogatja. De hiába: a fecske csak repkedett, kétségbeesetten, pihenés nélkül, szédült sebességgel körözött. Tanácstalan voltam. Feleségem azt ajánlotta: vegyünk elő lepedőket, s hajtsuk a fecskét a nyitott ablakhoz. A fecske a lepedő felett cikázott a magasban, továbbra is csak körbe, lankadatlanul. Eltettük a lepedőket, mert hirtelen arra gondoltam, még jobban megrémítjük; csak álltunk a sötét szobában, s figyeltük a fecskét, illetve a sziluettjét; fejünk körbe forgott, ahogy követtük repkedését. , Ismét felgyújtottam a villanyt, a csillár minden égőjét, talán a hirtelen fény utat mutat majd neki a kinti sötétbe, aztán leoltottam a villanyt, hiába. A fecske egy pillanatra sem hagyta abba izgatott köreit, közben ismételten nekirepült a falnak, kitárt szárnyaival súrolta — rögtön odakoppan — aztán még gyorsabban keringett, lankadatlanul, lankadatlanul — talán a vízben fuldokló csapkád így, a menekülni vágyás utolsó erőfeszítéseivel. Szélesre nyitottam a másik szoba ablakait is — esetleg a légházat igazítja majd útba —, a fecske továbbra is körbe repkedett, még gyorsabb körökben. Közben néha-néha már az ablakokig is ért; reménykedtünk, izgultunk, bíztattuk volna, ha tudunk fecskenyelven — szárnyaival most súrolja a kitárt ablaküvegeket, most, most talán kirepül. De nem: a fecske visszariadt és ismét a szoba közepén száguldott alacsony és magas körökben, számunkra és számára mind reménytelenebbül. Régen elmúlt már a vacsoraidő, a szemközti házban — odalátok — lefekvéshez készültek — a fecske még mindig foglyom volt, a szobám csapda, zord kalitka, ádáz börtön. Növekvő feszültségben figyeltük tovább, súlyosnak éreztem ostoba tehetetlenségemet: egy eltévedt fecskén sem tudok segíteni. — Éhen fog halni — súgta feleségem, az izgalom suttogásra kényszerítette — éhen fog halni. Rögtön szúnyogokra gondoltam, jó lenne, — minél tanácstalanabb valaki, annál butábbak az elképzelései —, jó lenne összeszedni egy tányér szúnyogot ... Van itthon liszt, cukor, délről hús, citrom — a fecske mégis éhenhal, mert, úgy tudom, főleg rovarokat eszik... De nem is erről van szó: ki kell szabadítani, mindenáron, ebből a szívelő körberepülésből, ki kell szabadítani reménytelen küzdelméből. Már fáradt voltam, a pulzusom szaporán vert, a nyakam fájt, ahogy forgattam a mindig körbe szálló fecske után. Hát mit — egy fecske csak! Majdnem kimondtam hangosan, de nem mertem. Ránéztem a feleségemre, a szeme égett, görcsösen szorította kezemet, tegyek valamit a fecskéért, hiszen egyszerre csak lehull, nem bírhatja tovább ezt az iszonyatos körözést. Lassan már éjfélre járt, torkunk kiszáradt. — Miért nem repül az ablak felé, sürgetett a feleségem, mintha én tehetnék róla —, miért nem repül, hiszen itt vannak az ablakok és ... — Feküdjünk le — mondtam később rekedten. Sokáig nem tudtunk elaludni. Én egész éjjel hánykolódtam. Korán ébredtünk. Kerestük a fecskét. Nem volt sehol. Nyilván hajnalban kirepült. Bodó Béla Egy hét múlva államkölcsönsorsolás Az első, az ötödik és a hatodik békekölcsön kötvényekre csaknem 85 millió forintot sorsolnak Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, szeptember 10- én és 11-én, a fővárosi tanács Városház utcai klubjában bonyolítja le az első, az ötödik és hatodik békekölcsön 1960 második félévi sorsolását. Az Első Békekölcsönt szombaton délután fél három órai kezdettel sorsolják, amikor 60 400 kötvényre mintegy 19 millió forint nyeremény és törlesztés jut. Vasárnap délelőtt 10—12 óra között tartják meg az ötödik és a hatodik békekölcsön húzásait. Az Ötödik Békekölcsönből 157 300 kötvényre 30 millió forint, a Hatodik Békekölcsönből pedig 150 400 kötvényre csaknem 36 millió forint nyereményt sorsolnak ki, így a kétnapos húzáson a három békekölcsönből 368 100 kötvénytulajdonos csaknem 85 millió forintot nyer. Öt év alatt hatszázezer mosógépet készít az ipar Többféle hűtőszekrény gyártását tervezik Televízió minden harmadik családnál Az Országos Tervhivatalban kapott tájékoztatás szerint a második ötéves tervben az elektromos háztartási gépekben és készülékekben jelentős fejlesztés várható. A múlt években a háztartási gépek közül leginkább a mosógépeket keresték. Ez év végére a háztartásoknak már mintegy 15 százalékában lesz mosógép. A második ötéves tervben még további fejlesztés várható. 1961—65 között csaknem 600 ezer mosógépet gyárt a magyar ipar, s a tervidőszak végére minden harmadik háztartásban lesz mosógép. Az idén tízezer hűtőszekrényt gyártanak. Ez a mennyiség 1965-re megnégyszereződik, s az ellátottság a jelenlegi 1,5 százalékról 6,5 százalékra növekedik. Azonban ez a növekedés sem elégíti ki az igényeket. Az elképzelések szerint 1980-ra már minden második háztartásban lesz hűtőszekrény. Arról is szó van, hogy a második ötéves tervben a jelenlegi egy típus helyett — az igényeknek megfelelően — más típusú hűtőszekrény is kapható lesz. Nemzetközi statisztikai adatok szerint padlókefélőből világszerte alacsony az ellátottság. Ennek egyebek között az az oka, hogy a műanyag padló, amely a jelenleginél higiénikusabb és könnyebben kezelhető, mind nagyobb tért hódít, s lassan kiszorítja a padlókefélőt. A jövőben Magyarországon is nagyobb arányban használnak műanyag padlót, ezért a padlókefélő-gyártásban jelentősebb fejlesztés nem lesz. Jelenleg mintegy 10—20 ezer padlókefélőt gyárt az ipar, ez a mennyiség a tervek szerint 1965-re 30 ezerre növekszik. A jelenlegi 4 százalék helyett a háztartások mintegy 12 százalékát látják el porszívóval a tervidőszak végére. A későbbiekben további fejlesztés várható, 1980-ra a háztartások kétharmadában lesz porszívó. Magyarországon a jelenlegi kétmillió 700 ezer háztartás közül kétmillió 300 ezerben van rádió, az ellátottság tehát meglehetősen magas. Ezért a tervidőszakban ebben nem lesz nagyobb fejlesztés. A második ötéves tervben mintegy 770 ezer rádiót kap a belkereskedelem. Televíziós készülékekből a tervidőszakban jelentős lesz az ellátás. 1957-ben 18 500 televíziót kapott a belkereskedelem, 1960-ban csaknem 80 ezret. A tervidőszak végére már 170 ezer televíziós készülék jut belföldi fogyasztásra — több, mint rádióból. A második ötéves terv végére már a családok csaknem egyharmadának lesz televíziós készüléke. ROMAI KÉP SZÖVEG NÉLKÜL (Szűr Szabó József rajza) NAPJAINK' A nagy kaland !: turem is oly sokára az ember 'f x, útrakelhet a világűrbe, ff azután majd ellátogathat a Holdra, a Marsra, s végül a csillagokhoz is. Ma még ugyan f, nincs olyan rakéta, amellyel a f, csillagok elérhetők lennének. f, Az olyan léptékben, amelyben f, a Földet 15 centiméternyire képzeljük a Naptól, a Marsig 180 centiméter utat kellene megtenni, a legközelebbi csillagig azonban még 40 kilométetért. Hiszen annak fénye (másosodpercenként 300 000 kilométeres sebességgel) négy esztendedőnél hosszabb idő alatt jut el is a Földre. A csillagokig egy emberöltőn belül csak a fény sebességét megközelítő, s 7—10 ff évig tökéletes biztonsággal műsfködő rakétával lehet eljutni. ff Ilyennek elkészülésére még jó ió ideig várni kell, de már ma is ez sem pusztán a fantázia játséka. Ismeretesek azok az elftek, amelyek szerint megépíti,hető. Az ember a világűr küsszöbén áll ff. Minden kornak megvolt a ff maga nagy kalandja. Tudásff szomjtól vezérelve, kalandvágytól űzve, vagy akár csak ff egy rögeszmétől megszállva is, ff hányszor vágott már neki az 5 ember hatalmas vállalkozásokff nak, amelyeknek nem hogy ff célja és értelme nem látszott, f, de megvalósíthatósága is több ff mint kétes volt. És mégis siff kert aratott. A XX. század ff nagy kalandja az űrhajózás. ff Talán vakmerőbb, mégis reálálisabb, céltudatosabb, mint a ff korábbiak. A világűr Kolumbusa összehasonlíthatatlanul ff biztonságosabb körülmények ff között indul majd útnak, mint ff ahogy a génuai tengerész rálf gott neki három hajójával az ff óceánnak nyugat felé, azzal a ^ biztos hittel, hogy így is eljut ^ keletre. Nem vaktáb i in£ dúl neki az űrhajós, pontosan ff tudja, mennyi ideig tart útja, ff előre meghatározott pályán haliad és teljes biztonsággal viszszatér a kiindulási helyére. 'f Kezdetben és jó ideig a vilfágűr-utazás kizárólag tudottmányos célokat fog szolgálni, ff és már ez is hatalmas eredményeket hoz majd az emberiffségnek. Megfigyelői szerepről kísérleti rangra emelkedik is egész sor tudományág, mintdenekelőtt a csillagászat. Távfügyi bizonyítékokkal támasztjthatja alá eddigi megállapításait és kikísérletezheti az új eredményeket. Mérhetetlenül is megnőnek ismereteink az idős járást és így a földi életet befolyásoló napfolt-kitörésekre is vonatkozóan, s az sem elképszelhetetlen, hogy idővel sert,kenteni vagy gyengíteni tudjjuk azokat a sugárzásokat, és amelyek az időjárás alakulására hatnak. Rengeteg újat tudhatunk meg az anyag szer- kezetéről, viselkedéséről olyan ff körülmények között, amilyen effkét a Földön sohasem lehet ff előállítani. Az űrutas megfifigyelésének tárgya a távoli csilis lagvilágtól a naprendszeren keresztül saját bolygónkig mind£ az, amit műszerei megcélozhatak. A ma előrelátható vizsgállatok nagy részét az ember elis végeztethetné műszerekkel. De még a legtökéletesebb műszerek is csak az előre megadott programot hajthatják végre, figyelmük nem terelhető a váratlanul felbukkanó, de az előre meghatározottnál esetleg sokkal fontosabb és érdekesebb jelenségekre. Erre csak az ember képes. S milyen tudományos jelentőségű lesz — a mámorító élményen túl — az a puszta tény, hogy az ember a saját szemével láthatja a világűrt. De bocsássuk szabadjára a fantáziát. Még akkor is, ha tudjuk, hogy jó lesz csínján bánni vele. Hiszen Verne Gyula megálmodta a repülőgépet, a tengeralattjárót, az űrutazást, de fel sem ötlött benne, hogy az ember írógépet készíthet, előállíthat vasalásra nem szoruló inget, magnetofont stb.; nem gondolt azokra a mindennapi használati cikkekre, amelyekkel a tudomány és a technika fejlődése a XX. századi élet kényelmét szolgálja. Nem lehetetlen, nagyon is valószínű, hogy a világűr-utazás is hoz ilyen apró, de lényeges, ma még viszont nem is sejthető változásokat. Nézzünk azonban messzebb. A világűrből könynyen lehet az egész Földet átfogó televíziós adásokat sugározni. Egészen bizonyosan lesznek majd olyan repülőgépek, amelyek útjuk egy részét a világűrben teszik meg, s percekkel mérhető időre rövidítik a kontinensek közötti utakat. A világűrben megismert folyamatok szabályozásával talán lakhatóvá lehet majd tenni a Szaharát és a sarkvidékeket, optimális éghajlatot lehet teremteni a Föld minden részén. Kolonizálhatja az ember a Holdat, ha nem is azért, hogy éljen rajta. De berendezhet ott például szanatóriumot. Sok betegséget környezetváltozással gyógyítanak. Egyes környezeti ártalmak: gyomorfekély, magas vérnyomás stb. az agykéreg működése útján valósággal beivódnak a szervezetbe A világűrbe tett utazásnál tökéletesebb környezetváltozás elképzelhetetlen. Ott felborulnak a megszokott reflexek, kiküszöbölhetők tehát azok is, amelyek e betegségeket előidézik és fenntartják. A Hold-szanatórium szívbetegek kezelésére is kiválóan alkalmas lenne, hiszen ott a földi súly a hetedrészére csökken, egy hetvenkilós ember csak tíz kilogramm terhét érezné és úgy pihentethetné meggyöngült szívét, ahogy a Földön sohasem. Üzemeket is érdemes lenne felállítani a Holdon, bonyolult technológiai folyamatok elvégzésére. Hiszen például ott olyan vákuum áll rendelkezésre, amilyet földi viszonyok között a legtökéletesebb berendezésekkel sem lehet előállítani. Az Egyesült Izzó villanykörteüzemét ugyan nem lenne kifizetődő oda felköltöztetni, de már vannak és méginkább lesznek olyan, berendezések, amelyek a földinél sokkal tökéletesebb vákuumtechnikai eljárásokat igényelnek. Sok száz év múlva, amikorra a Föld nyersanyagkészletei kimerülnek, bizonyára a világűrből is fedezheti az emberiség akkori szükségleteit, arról nem beszélve, hogy nyerhet onnan olyan anyagokat, amilyeneket a Földön nem ismerünk. S a fantázia csapongása azt is látni véli, hogy a Marson levő rengeteg vasoxidból (fényének vörös színe tanúsítja jelenlétüket) 30—40 év alatt a földihez hasonló légkör szabadítható fel, s megteremthetők lesznek ott az emberi élet feltételei. Nagy utat tettünk meg. Százmillió, milliárd kilométereket utaztunk be, évszázadokat is ugrottunk előre az emberiség történetében. Mikorra valósul ez meg és hogyan — ma még inkább csak sejtjük, mint tudjuk. De a nagy kaland megkezdődött. Az ember a világűr küszöbén áll. Nem véletlen és több mint jelkép, hogy a szovjet ember az, hogy a tudomány és a technika jelenlegi legnagyobb vívmányának eléréséhez a döntő, a valóban előrevivő lépéseket mindig a világ legelső és leghatalmasabb szocialista országa teszi meg. Ahogy a társadalom törvényeit, úgy a természetét is arra használja fel, hogy szellemileg, erkölcsileg, anyagilag felemelje az embert a csillagokig. Révész József