Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

V. évfolyam, 250. szám Az ENSZ politikai bizottsága folytatja a leszerelés kérdésének vitáját , New York, október 21. Mint már jelentettük, az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottsága csütörtök délelőtti ülésén folytatta a leszerelés kérdésének vitáját. Az ülésen Adam Rapacki lengyel és Vac­lav David csehszlovák kül­ügyminiszter szólalt fel. A politikai bizottság pénte­ken délután — magyar idő szerint 20 órakor — ül ismét össze, hogy folytassa a lesze­relési vitát. A különleges politikai bi­zottság csütörtökön két ülésen folytatta a dél-tiroli kérdés vi­táját. Miután az Egyesült Államok és Argentína képviselője már szerdán kétségbe vonta, hogy a közgyűlésnek joga van dönteni ebben a kérdés­ben. a csütörtök délelőtti ülésen hasonló értelemben szólalt fel Franciaország, Svédország, Görögország, Kolumbia és Pa­raguay küldötte. Gschnitzer osztrák külügyi államtitkár védelmébe vette kormányának azt a jogát, hogy a közgyűlés elé vigye a dél­­tiroli kérdést. Az osztrák kül­dött elutasította Martinának, Olaszország képviselőjének azt az állítását, hogy az olasz kormány már megadta az ön­­kormányzatot dél-tirol német­ajkú lakosságának. Spanyolország, Brazília, Af­ganisztán és Indonézia képvi­selői sürgették Ausztriát: fo­gadja el azt az olasz javasla­tot, hogy terjesszék a vitát a hágai nemzetközi bíróság elé.­­ Csütörtökön folytatta mun­káját az ENSZ-közgyűlés gaz­­­­dasági és pénzügyi bizottsága is. Ghana küldötte ellenezte, hogy Spanyolor­szág, Portugália és a Dél­­afrikai Unió küldöttségét felvegyék az afrikai gazda­sági bizottság tagjainak sorába. A közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága csütörtö­kön 36 szavazattal 12 ellené­ben (27 tartózkodással) úgy döntött, hogy soron kívül tár­gyalja Eisenhower elnök „af­rikai programját­“. Zulfihar Batto, a pakisztáni ENSZ-küldöttség vezetője csü­ t­törtökön sajtóértekezletet tar­­­­tott New Yorkból való eluta-­­­zása előtt. Sajtóértekezletén hangoztatta, hogy bár a pa­kisztáni küldöttség minden esetben a kínai ENSZ-tagság­­ kérdésének napirendre tűzése ellen szavazott, ha a közgyű­­­­lés vitát indítana, Pakisztán a népi Kína mellett szavazna. Batto rámutatott, hogy a pa­kisztáni kormány elismeri a Kínai Népköztársaságot és ezért megszavazná az ENSZ- be való felvételét. Növelik az áramtermelést Az áramtermelés növelésé­nek lehetőségeivel kísérletez­tek a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutatóintézet mérnök­k­ei és szakemberei a Tisza­­löjki Erőműnél. Az alacsony tíz állású Tisza egy szakaszát­­ csúcsenergiatermelés idején mesterségesen felduzzasztják és a mesterséges árhullámok nagyobb mennyiségű vizet bo­csátanak a turbinákra. Ké­pünkön: A duzzasztó utáni vízszakasz folyásának sebessé­gét mérik a szakemberek. (MTI fotó : Fehérváry Ferenc felv.) NEHRU: A Biztonsági Tanács nem képviseli megfelelően az afrikai-ázsiai államokat Új Delhi, október 21. Nehru indiai miniszterelnök pénteken sajtóértekezleten foglalkozott különböző idősze­rű nemzetközi kérdésekkel. Örömmel üdvözölte Hrus­csov javaslatát, hogy az ENSZ-közgyűlés 1961-ben rendkívüli ülésszakon vi­tassa meg a leszerelés kér­dését. A leszerelés kérdéséről szól­va, Nehru hangoztatta: a leg­fontosabb az, hogy gyorsan oldják meg ezt a problémát Minél tovább halogatják ezt a kérdést, annál több ország jut atomfegyverek birtokába és annál nehezebb lesz az ellen­őrzés problémájának megoldá­sa. Az indiai miniszterelnök az ENSZ helyzetével foglalkozva meggyőződését fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács nem megfelelően képviseli az afroázsiai országokat. Ennek ellenére úgy véli, hogy az ENSZ „létfontosságú fó­rum"’ a kis népek számára. Nehru kijelentette, nem ért egyet azzal a szovjet javaslat­tal, hogy háromtagú bizottsá­got létesítsenek az ENSZ fő­titkári tisztségének helyébe. A kongói kérdésről szólva az indiai miniszterelnök újból ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a törvényesen megválasz­tott parlamentnek kell a legfőbb hatalmat gyakorol­nia az országban. Ennek Mobutu­­ ezredes állja útját — mon-­­­dotta. Laoszról kijelentette, hogy­­ az „második Kongóvá válhat,­­ sőt a helyzet még rosszabbra is fordulhat”. I Ara 60 fillér Kádár János nyilatkozata az Humanitében Párizs, október 21. Az Humanité mai számában közli Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának nyilatkozatát, melyet New Yorkban, elutazása előtt adott a Francia Kommunista Párt központi lapja tudósítója, Pierre Courtade részére. A csaknem egy oldal terjedelmű nyilatkozatot Kádár János fényképével hozza a lap. Angol—amerikai—francia viták: tegyék-e a N­A­TDT-t új atomhatáront mú­l London, október 21. A nyugati fővárosokban mindeddig nem váltott ki nagy lelkesedést az amerikai kor­mánynak az a terve, hogy a NATO-t kell megtenni a negyedik nyugati nuk­leáris hatalomnak, ame­lyet 300 Polaris-rakétával látnának el. A ma reggeli angol lapok érte­sülése szerint az angol kor­mány egyik befolyásos tagja kifejezésre juttatta, hogy me­rőben helyteleníti e tervet. A lapok a miniszter nevét azon­ban nem köztik. Tény, hogy a francia kormány sem lelkese­dik az ilyen elgondolásért. De Gaulle elnök például váltig ragaszkodik ahhoz, hogy Fran­ciaország területén ő mondja ki az utolsó szót a nukleáris fegyverek alkalmazásáról. Washingtoni hivatalos körök erőltetik a terv nyélbeütését és úgy tudják, hogy a múlt szerdán Londonban éppen er­ről tanácskozott Douglas ame­rikai hadügyminiszterhelyettes és Watkinson angol hadügymi­niszter. Tanácskozásaikról nem szivárogtak ki részletek. Londonban időközben nagy feltűnést váltott ki Hruscsov bejelentése, amely szerint nem amerikai monopólium a nukleáris meghajtású tengeralattjáró, a Szovjetuniónak is vannak rakétafegyverrel felszerelt atom-tengeralattjárói. A ma reggeli angol lapok feltűnő be­állításban, első oldalon ismer­tetik Hruscsov beszédének ide­vágó részleteit. A Daily Exp­ress azokra a hírekre célozva, amelyek szerint az amerikai katonai körök atommeghajtá­sú tengeralattjárót szándékoz­nak küldeni a Szovjetunió fel­ségvizei irányában, leplezet­lenül megírja, hogy egy ilyen provokáció igen veszélyes hely­zetet idézne elő. Mi lenne, ha a Szovjetunió hasonlóképpen cselekedne? — kérdezi a lap. Hasonló értelemben foglalko­zik Hruscsov idevágó bejelen­tésével a Daily Mail és a Ti­mes is. Stanley Levinson Új magyar betűtípusok Hetvenéves az Első Magyar Betűöntöde. A hét évtized alatt több milliárd betű készült a vállalat gépein. Új rajzú betű utoljára 1912-ben született, az­óta nem változtak a nyomdai betűtípusok. A vállalat most egymás után két új típussal gazdagította a választékot. Ké­pünkön: Erdélyi Zsuzsa az új betűket rajzolja. (MTI fotó : Kácsor felv.) Érdem Tegnap délután azt je­­lentették a nagy hírügynöksé­gek Moszkvában tartózkodó tudósítói, hogy a hóborította szovjet fővárosban minimális­ra csökkent a forgalom. A ha­talmas metropolis lakossága a televíziók, a rádiókészülékek­ előtt ült, 16 000 ember pedig a Lenin-stadion téli sportpályá­jában lehetett személyes tanú­ja az érdeklődés okának, Hrus­csov miniszterelnök beszámoló­jának. Hagyománnyá vált ez a gya­korlat: amikor a szovjet kor­mányfő hazatér egy-egy hosz­­szabb, jelentősebb külföldi út­járól, összegezi tapasztalatait, képet ad az esemény után ki­alakult helyzetről Van valami mélyen jelképes ezekben a re­ferátumokban. Egy hatalmas nép vezetője számol be meg­bízóinak arról, hogyan tel­jesítette feladatát. A leghala­­dottabb rendszer mélyen gyö­kerező, alapvető demokratiz­musa tükröződik ebben a tra­dícióban. Mindezen túl nemcsak szov­jet, hanem világpolitikai vi­szonylatban is fontos esemény a tegnapi Hruscsov-beszéd. He­teken át viharos gyorsasággal kavarogtak az események az ENSZ New York-i üvegpalotá­jában, ezen a fronton ,is szá­mos csatában ütköztek meg a régi és az új, a háború és a bé­ke erői. Hatalmas nyugati pro­paganda-apparátus dolgozik azon, hogy mesterséges ködbe borítsa azt, ami a jubiláris ülésszakon eddig történt, és ezeknek a történéseknek a nagy­politikában várható vetü­­leteit. Ilyen szempontból is mérhetetlenül hasznos, hogy a szovjet kormány vezetője félre­érthetetlen, világosan körvona­lazott és minden részletre ki­terjedő képet fest a pillanatnyi nemzetközi helyzetről, olyan képet, amelynek világosságát az említett ködfüggöny sem ta­karhatja el. Éppen részletessége miatt nem térhetünk ki a beszámoló minden kérdésére. Meg kell elégednünk néhány főbb meg­állapítás rövid elemzésével... — Érdemes volt New York­ba elmenni — ez az egyik leg­fontosabb ilyen megállapítás. A jobboldali sajtó most ugyanis azt kérdezi olvasóitól: .,,Nos, Hruscsovnak a nyugati kor­mányfők vonakodását megtör­ve sikerült »csúcsszínvonalat« biztosítania az ENSZ-ben, de megállapodások nem történ­tek.” Hruscsov beszédéből ki­tűnik, hogy ez az új formájú csúcstalálkozó eredményes volt: a magasrangú államférfi­ak puszta jelenléte és felszóla­lása még jobban az emberiség figyelmének középpontjába ál­lította a világszervezet előtt le­vő sorsdöntő kérdéseket. Már­pedig ezek megoldása a száz­milliók aktív segítsége nélkül elképzelhetetlen. A vezető ál­lamférfiak jelenléte azonkívül számos olyan négy- vagy több­szemközti tanácskozást tett le­hetővé, amely javította a felbe­csülhetetlen értékű személyi kapcsolatokat, és amely hosz­­szabb távon jótékonyan érezte­ti hatását. A szovjet kormányfő beszámolója a legutóbbi fejle­mények, tehát éppen az ENSZ- ben megjelent magasrangú és volt államférfiak felszólalásai alap­ján foglalhatta össze a jelenle­gi helyzetet és domboríthatta ki ismét drámai erővel azt a mindössze két alternatívát, amely a világ előtt áll: általá­nos és teljes leszerelés, békés együttmunkálkodás vagy a fegyverkezési hajsza fokozása, amely csak egy borzalmas vi­lágégésbe torkollhat. A referátum tömören, tudo­mányos pontossággal sorolja fel az elmúlt másfél évtized hatalmas változásait. Tizenöt év alatt a világon annyi min­den történt hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete mai for­májában élő anakronizmus, szerkezete reménytelenül el­avult és ha nem törté­nik ezen a téren időben vál­tozás — Hruscsov szavaival —, „az Egyesült Nemzetek Szerve­zete saját magát öli meg”. Ez­zel kapcsolatban a szovjet kor­mányfő — nem először — olyan gondolatokat öntött sza­vakba, amelyek világszerte problémaként élnek már, ha ilyen világos megfogalmazást még nem is szereztek. Például: „Miért van az, hogy Indiának és Indonéziának az ENSZ-ben más a helyzete, mint Angliá­nak és Franciaországnak és miért nem tagja például ez ,a két ország a Biztonsági Ta­nácsnak?” — tette fel Hrus­csov a súlyos kérdést, amelyre csak egy válasz létezhet: a vi­lágszervezet struktúrájának anakronizmusa. Igen, amikor az ENSZ megalakult, India és Indonézia más volt, mint ma. De fejlődésük, amely a való­ságban, a New York-i palota üvegfalain kívül már történel­mi tény, nem tükröződik az üvegfalakon belül, így van ez sok más kérdés esetében is és a beszámoló újabb tömegeknek tette érthetőbbé az ENSZ-felé­­pítés változtatásának sürgős szükségességét. A nyugati propaganda Hrus­csov hazautazása után igyeke­zett elhitetni, hogy a szovjet külpolitika valamiféle „meg­merevedésének” lehettünk ta­núi New Yorkban. A tegnapi Hruscsov-beszéd világossá te­szi, hogy ez a külpolitika vál­tozatlan: célja a békés együtt­élés és megvannak az eszkö­zei is e cél eléréséhez, elsősor­ban a szocialista tábor gazda­sági, tudományos és katonai erejének növekedése. Hogy mennyire a békés együttélés megteremtése a változatlan cél, abból is kitűnik, hogy a refe­rátum máris szinte „diplomá­ciai elő­ naptárt” adott az 1961- es esztendőre. Csúcsértekezlet az új amerikai elnök részvéte­lével, rendkívüli közgyűlés a legfőbb kérdésről, a leszere­­pelésről, a német békeszerző­dés megkötése, s ebben látja a szovjet kormányfő az elkö­vetkező esztendő feladatait. Ugyancsak tegnap el­­hangzott egy másik a béke, a haladás iránti felelősségről át­itatott beszámoló is: Kádár János mondotta el referátumát a forradalmi munkás-paraszt kormány ülésén. Népköztársa­ságunk kormánya ezzel kap­csolatos közleményében tömö­ren, közérthetően foglalja ösz­­sze a magyar álláspontot. Jól­eső tudat, hogy a mi hangunk, a mi erőnk is a legnemesebb erőfeszítést, a fegyverek nél­küli világ megteremtését, a békés együttélést segíti. zwrt a* * rt­ o revs « Fülöp szigeteken A Fülöp-szigetek déli részén lévő Jolo városkában súlyos tűzvész pusztított. Ennek kö­vetkeztében porrá égett a vá­ros háromnegyed része és több mint tízezren váltak hajlék­talanná. Eddigi jelentések sze­rint a tűz tíz halálos áldozatot követelt és sokan megsérültek. 1960 október 22. szombat Madridból jelentik... Madrid, október 21. Spanyolországban a közel­múltban letartóztattak és per­­be fogtak két hazafit, akik részt vettek az 1936-ban ki­tört polgárháborúban. Az ál­lamügyész a bírósági tárgya­láson kérte, hogy a két vád­lottat ítéljék halálra.

Next