Esti Hírlap, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

V. évfolyam, 283. szám A szovjet tudósok harca az „indokolatlan“ halál ellen Egyórás klinikai halál után is életre tudják kelteni az embert Nyegovszkij professzor új kísérletei Moszkva, november 30. Nyegovszkij szovjet profesz­­szor laboratóriumában az úgy­nevezett klinikai halál időtarta­mát sikerült már öt-hat perc­ről egy órára növelni. A tudó­sok úgy érték ezt el, hogy a szervezet életrekeltésének komplex módszerét mestersé­ges lehűtéssel kapcsolták ösz­­sze. Nyegovszkij professzor a TASZSZ tudósítójának beszá­molt az e téren elért újabb si­kerről. Kutyákon végzett kísér­letek bebizonyították, hogy még messzebb ki lehet tolni a klinikai halál idejét. A kísér­leti állatok két órán át voltak a klinikai halál állapotában. Utána életrekeltették őket és a kutyák életműködése teljesen visszatért. Több mint háromezer szov­jet állampolgár köszönheti megmentését a haláltól Nye­govszkij professzornak, aki ki­dolgozta az emberi szervezet életrekeltésének új módszereit. Majdnem negyed évszázada harcol a professzor kísérleti fiziológiai laboratóriumában munkatársaival együtt az úgy­nevezett „indokolatlan” halál ellen, amely alkalomszerű okokból áll be egészséges em­bereknél. Nyegovszkij professzor e munka gazdag tapasztalatait értekezésben foglalta össze, amelyet most az 1961. évi Le­­nin-díjakra pályázó munkák közé soroltak. A professzor és munkatársai módszereit sike­resen alkalmazzák a szülészet­nél, a baleseteknél nyújtott or­vosi segítségnél. Új, nagyszerű eredmények tükröződnek a Lenin-díj jelölésekben Vízierőművek előregyártott elemekből — Az óragyártás teljes automatizálása — Új műanyagok Orvostudományi eredmények Moszkva, november 30, Kiss Csaba jelenti: A műszaki és tudományos Lenin-díjak bizottsága az Iz­vesztyija tegnapi számában tet­te közzé azoknak a munkák­nak a jegyzékét, amelyeket az egyes tudományos intézmé­nyek, akadémiák, egyetemek, népgazdasági tanácsok és más szervek terjesztettek elő a ma­gas kitüntetésre. Mint ismere­tes, a Szovjetunióban a legki­emelkedőbb kutatások ered­ményét jutalmazzák a Lenin­­díjjal. A díjak odaítélése rend­kívül demokratikusan történik. Az egyes szervek által előter­jesztett javaslatokat a bizott­ság ismerteti a legszélesebb közönséggel, a döntést alapos vita előzi meg. A Lenin-díjakat azután áp­rilis 22-én, Lenin születésének évfordulóján kapják meg a ki­tüntetettek. A magas jutalomra beter­jesztett művek jegyzéke az idén a szovjet tudomány és technika újabb hatalmas fel­lendülését mutatja, összesen több mint 120 különböző alko­tást terjesztettek elő díjazásra, s ezek a tudományos munkák, kutatási eredmények a szovjet ipar szerkezetében végbement nagyszabású változásokat, az ipar, a tudomány, a technika fejlődését is mutatják. Jellem­ző, hogy a legtöbb javaslat az építőipar területéről érkezett. 24 különböző tervezőcsoportot javasolnak kitüntetésre, főként előre gyártott betonelemek al­kalmazásáért. Több tervezőt javasol a vil­lamoserőművek építésének mi­nisztériuma Lenin-díjra. Ezek dolgozták ki a vízierőművek­nek előre gyártott betonele­mekkel történő építését. Az építőiparon kívül a leg­több javaslatot a műszergyár­tás, az automatizálás, a kohá­szat területéről tették a bizott­ságnak. A szovjet tudósok az elmúlt években olyan nagy je­lentőségű automatikus gépeket, gépsorokat, olyan különleges műszereket szerkesztettek, amelyekkel méltán vívták ki az egész világ tudósainak, tech­nikusainak elismerését. Ezek közül néhányat az idén is elő­terjesztettek Lenin-díjra. A többi között díjazásra javasol­ják például azokat a kutató­kat, akik megszervezték az óragyártás teljes automatizálá­sát, a kézi munka felszámolá­sát az óraiparban. Lenin-díjjal történő jutalmazásra javasol­nak számos olyan tudóst, mű­szakit is, akik új gépeket szer­kesztettek, így például a kö­zelmúltban kezdték meg a szovjet iparban az új típusú, 75 ezer tonnás hidraulikus pré­sek alkalmazását. Ugyancsak beterjesztették azoknak a mér­nököknek nevét, akik újfajta hengersorokat terveztek meg a szovjet kohászat számára. Az első ilyen hengersorok, ame­lyeket teljesen automatizáltak, már megkezdték munkáinkat több szovjet kohászati üzem­ben. Igen sok javaslatot terjesz­tettek be a vegyipar területé­ről. Többek között Lenin-díjra javasolják azokat a tudósokat, akik újfajta műanyaggyártási eljárásokat dolgoztak ki, új módszereket találtak a nyers­olaj- és gázipar melléktermé­keinek felhasználására a mű­anyaggyártásban. Igen érdeke­sek az orvostudomány és a gyógyszergyártás területéről beérkezett javaslatok. Két nagy hatású antibiotikum fel­fedezőjét a gyártási eljárás ki­dolgozásáért Lenin-díjra ter­jesztette elő a Szovjetunió or­vostudományi akadémiája. Ez a két új antibiotikum, a koli­­mb­in és a micerin, már a gya­korlatban mutatta meg, hogy milyen eredménnyel lehet fel­használni a különböző betegsé­gek gyógyításában. Az orvostudományok terü­letén Lenin-díjra terjesztették elő azokat a professzorokat, akik kidolgozták a tüdőbete­gek sebészeti kezelésével kap­csolatos eljárásokat. Díjazásra javasolták Nyegovszkij pro­fesszort is, az úgynevezett hy­­potermiai eljárás kidolgozá­sáért. Ez az újfajta kezelési mód lehetővé teszi a külön­böző bonyolult szívműtéteket, továbbá az altatásos kezelés alkalmazását olyan betegeknél, akiknél más gyógymód nem járt megfelelő eredménnyel. Nem hiányoznak az idei ja­vaslatokból a történettudo­mány, a filozófia, a közgazda­ságtan képviselői sem. Lenin­­díjra javasolnak például több szovjet történészt az Amerikai Egyesült Államok legújabbkori történetéről írt tanulmányáért. Ugyancsak díjazásra terjesz­tettek elő egy másik ismert történészt, B. Mihajlovot, az amerikai szakszervezeti moz­galom legújabbkori történeté­vel kapcsolatos kutatásaiért. A díjazásra javasolt művek egy része a Szovjetunió köztár­saságainak forradalmi mozgal­mával foglalkozik. ára 10 fillér Holnap döntenek a francia népszavazás időpontjáról A francia kormány szerdai minisztertanácsi ülésén hozzák meg a végleges döntést az Al­gériával kapcsolatos népszava­zás időpontjáról. Január 8-a és 15-e között kell választania a kormánynak, s politikai okok­ból De Gaulle tábornok szíve­­s­­ebben látná a korábbi dátu­mot, hiszen így a karácsonyi és­­ újévi ünnepek politikai csendje után alig lenne ideje az ellen­zéknek a népszavazás elleni kampány kibontakoztatására. A Pravda a Karib-tengeri amerikai hadgyakorlatról A Pravda havannai tudósí­tója utal arra a hírre, hogy a Kuba, Haiti és Jamaica között elterülő térségben december folyamán nagy hadgyakorlatot akar tartani az amerikai hadi­­tengerészet. A cikkíró meg­jegyzi: ha figyelembe vesszük, hogy Guatemalában, Nicara­guában és az amerikai Florida állam területén bérgyilkosok­­ egész hadseregét tartják ké­­­­szenlétben, nem marad kétsé­­­­günk aziránt, hogy ez esetben­­ az Egyesült Államok Kuba el­leni széleskörű agressziójának terveiről van szó. Az amerikai imperialisták Kuba elleni fegyveres intervenciójuk elő­készítésekor arra törekszenek, hogy e lépésüknek kollektív jelleget adjanak és úgy tüntes­sék fel a helyzetet, mintha a Karib-tengeri kalandot vala­mennyi latin-amerikai ország egyöntetűen helyeselné. Ha azonban alaposabban megvizs­gáljuk a tényeket, kiderül, hogy ezt a szennyes ötletet nem is olyan könnyű megvalósítani. Számos latin-amerikai kor­mány nem hajlandó arra, hogy kikaparja a tűzből a gesztenyét az amerikai hadvezetés szá­mára. 1960. december 1. csütörtök Legújabb jelentéseink Több mint száz élelmiszerüzletet késő délután és este is nyitva tartanak Több eladó a ruházati boltokban Az Esti Hírlap többször szóvátette, hogy a forgalom­nak megfelelően alakítsák át az üzletek nyitvatartási idejét. Az élelmiszert árusító üzletek közül most egyelőre a főváros­ban több mint száz helyen be­vezették a késő délutáni és esti nyitvatartást. A ruházati boltokban azzal kí­sérleteznek, hogyan lehetne a délutáni nagyforgalmú időben gyorsítani az árusítást. A tor­lódás csökkentésére délután 4—6 óra között megkettőzik az eladók szá­­­­mát. A vállalat két nagyforgalmú szaküzletében a Keleti ruha­sarkon és az Erkel férfi­­ruhaházban ezt már be is ve­zették. December 1-től mind a hetven fővárosi ruházati bolt­­­­ban bevezetik az új munka-s­­dőt. Átszervezik az üzemorvosi hálózatot Üzemi-körzeti orvosok a kisebb gyárakban A fővárosi üzemorvosi há­lózat munkáját vizsgálta a múlt napokban a fővárosi ta­nács egészségügyi osztálya. A vizsgálatról készült jelentés megállapítja, hogy Budapes­ten jelenleg 360 üzemben napi 1761 munkaórában van üzem­orvosi rendelés, 560 ezer dolgozó részesül tel­­ybe­n,v­gy részleges üzemegész­ségügyi ellátásban. A nagyobb üzemekben az általános ren­delésen kívül szakorvosi vizs­gálatokat is elvégeznek. Gon­dot okoz, hogy a 336 üzem­orvos közül mindössze 133 or­vos fő­állású, a többi csak másodállásban dolgozik. A tö­rekvés az, hogy több másod­állás összevonásával folyama­tosan fő állásokat alakítsanak ki. A jelenlegi betegellátási for­ma szerint az üzemi dolgozó szabadon veszi igénybe a lakó­hely, valamint a munkahely szerinti rendelőintézetet és az üzemorvosi rendelést. Ilyen körülmények között az üze­mi orvosi munka bizonyos mértékig az általános beteg­ellátó­hoz kapcsolódik. Az egységes területi belgyógyá­szati ellátás kiépítésével pár­huzamosan felvetődik annak szükségessége, hogy átszervezzék az üzemi or­vosi hálózat­­jelenlegi rend­szerét is. Az elképzelés: az üzemorvosi gyógyító tevékenységet is irá­nyítás alá helyezik, s a cso­portvezető belgyógyász felül­vizsgáló főorvos nemcsak kör­zeti orvosokat irányít majd a jövőben, hanem egy-egy üzem­orvost, vagy üzemorvosi cso­portot is. Az üzemi dolgozó betegsé­gével először az üzemi orvos­hoz fordul, aki szükség ese­tén a beteg dolgozót a szak­konzultációra kijelölt belgyó­gyász főorvoshoz irányítja, az egységes belgyógyászati ellá­tás alapelvei szerint. Az üzemi orvos munkája jelenleg elsősorban a kislét­­számú gyárakban okoz gon­dot, ott, ahol csak napi egy­két órás időtartamra korláto­zódik a rendelés. Ilyen helye­ken az orvos tevékenysége el­sősorban a vizsgálat nélküli receptírásra szorítkozik, nem tölti be az üzemi orvosi ren­delő azt a feladatát, amelyért létrehozták. Ezért­­ ésszerűnek látszik, hogy a kisebb üzemekben üzemi­­körzeti orvossá minősítsék át az üzemi orvost, aki kisebb lakóterület és a gyár betegeit is ellátja. Az egészségügyi osz­ség vizs­gálatáról készült jelentést egyébként megtárgyalta mai ülésén a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottsága is. Úgy ha­tározott, hogy a felnőtt lakos­ság rendelőintézeti, belgyógyá­szati járóbeteg-csoportjainak kialakításával párhuzamosan az egységes belgyógyászati el­­járás rendszerébe kell beilleszteni az üzemi or­vosi hálózatot is. Egyidejűleg utasította a vég­rehajtó bizottság a tanács egészségügyi osztályának ve­zetőjét, hogy egyes nagyobb üzemekben — az érdekelt szervek egyetértésével — gon­doskodjék az üzemorvosok táp­pénzbe vételi jogának kiter­jesztéséről. (s­. g.) ÚJ FÉNYCSÖVEK Készítik az új higanygőz­lámpákat az Elektromos Ké­szülékek és Anyagok Gyárá­ban. Ezeket a higanygőz-lám­pákat a Népköztársaság útja világítására tervezték. Az új lámpák prototípusait most próbálják ki. A sorozatgyár­tást 1961-ben kezdik meg. A Népköztársaság útjára terve­zett új típusú higanygőz-lám­pákon kívül más világítótes­tek prototípusai is elkészül­tek. Egyik újdonság: műanyag te­relőráccsal látják el a fény­csöveket. Tirpák Lajos, a kísérleti műhely dolgozója, a most elké­szült ostornyeles higanygőz-lámpa prototípusát szerevi Új kocsikkal, járatsűrítéssel javították a 2-es vonal forgalmát Néhány nappal ezelőtt be­számoltunk arról, hogy a Fő­városi Villamosvasút megja­vítja a 2-es villamos vonalán a közlekedést. Ezen a vona­lon 3600-as típusú villamoso­kat járattak, amelyek hátrá­nya az, hogy nincsenek au­tomatikus ajtónyitóik. A 3600-as típusú villamoskocsi­kat átirányították a 42-es és 63-as vonalára, ahol pótkocsi­kat vontatnak s egyidejűleg UV-típusú villamosokat állí­tottak a 2-es vonalán forga­lomba. Ezek az automatikus ajtónyitóval ellátott kocsik jól beválnak. A vonalon a közlekedés azért is megja­vult, mert csúcsidőben öt ko­csiszerelvénnyel többet járat­nak, a nap egyéb óráiban pe­dig három kocsiszerelvénnyel sűrítették a 2-es forgalmát. Terven felül tizenkétezer tonna koksz A sztálinvárosi kokszolómű dolgozói összefogtak: az év eleje óta november közepéig 12 ezer tonna kokszot gyártottak terven felül, kétszeresét válla­lásuknak. A brigádok javasla­tára előbb naponta kettővel, ké­sőbb néggyel több kamrát töl­töttek. Százötven helyett 154­0 kamra szenet kokszosítanak­­ egy nap alatt.

Next