Esti Hírlap, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
A fővárosi tanács jövő évi programjából: A közlekedés megjavítása - A lakások korszerűsítése - Az üzlethálózat bővítése A lakosság fokozottabb bevonása a közügyekbe Az idén jelentősen javult a fővárosban a tanácsok munkája: kevesebb panasz volt a bürokratikus, mechanikus ügyintézésre, mint a korábbi években, nagyobb hozzáértéssel, alaposabb körültekintéssel intézték a lakosság ügyeit. Apparátus és bizottságok Az új esztendőben — amint a fővárosi tanács illetékesei elmondották — tovább kívánják javítani a tanácsok tevékenységét. A terv, amelyet ennek megvalósítása céljából készítettek, előírja: a tanács munkájának eredményesebbé tétele megköveteli a végrehajtó bizottság irányító, tömegszervező, ellenőrző munkájának megjavítását. Fontos, hogy a kollektív vezetés elvei következetesebben érvényesüljenek. Szükséges az apparátus politikai és szakmai megerősítése, a még itt-ott fellelhető bürokratikus szemlélet felszámolása, a szocialista törvényesség, az állami fegyelem még szigorúbb megtartása. A döntések, határozatok kialakításánál támaszkodni kell a társadalmi szervek és bizottságok véleményére, megalapozott javaslataira, a határozatok végrehajtásába és ellenőrzésébe pedig az eddigieknél nagyobb mértékben kell bevonni ezeket a társadalmi bizottságokat. A tanács állandó bizottságaitól érkező javaslatok fokozottabb figyelembevétele céljából például gondoskodnak a javaslatok pontos nyilvántartásba vételéről, s megvalósulásukról rendszeresen tájékoztatják a bizottságokat. A lakosság és a tanácsok szakigazgatási szerveinek kapcsolatát még elevenebbé kell tenni, a tanácsok tevékenységének minden területén nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság jelzéseire, véleményeire, javaslataira. Csökkentik az építkezések idejét A tanácsok jövő évi főbb tevékenységét megszabó program — amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága — azt is előírja, hogy gazdaságosabb termelésre kell ösztönözni a budapesti helyi ipart, csökkenteni kell az építkezések átfutási idejét, a műszaki terveket úgy kell elkészíteni, hogy ne kerüljön sor azok megváltoztatására menet közben, ne okozzanak többletköltségeket a felesleges tervmódosításokkal. A beruházásoknál a takarékos tervezésre és kivitelezésre törekednek majd, s az eddig gyakran tapasztalható elaprózottság helyett központosítják ,a rendelkezésre álló erőforrásokat, hogy csökkenjen a befejezetlen beruházások száma. A közmű- és szolgáltató szervek például a főváros víz- és gázhálózatának fejlesztésére koncentrálják a beruházási eszközöket, a közlekedésben pedig a vonalak fejlesztése, a nagyobb befogadóképességű járműtípusok beszerzése, a korszerűsítési program megvalósítása a fő cél. Az új esztendő első felében például 25 csuklós autóbuszt és 50 trolibusz pótkocsit készítenek Budapest közlekedésének javítására. Tervszerűsítik a felújításokat Az elmúlt években — a tapasztalatok szerint — nem kezelték kellő gondossággal a felújítási munkákat. A lakosság számos észrevétele jelzi: nem érvényesült kielégítően a tervszerűség. Az új esztendőben javítani, változtatni szeretne ezen a tanács. A program intézkedik: a szakigazgatási szerveknek gondoskodniuk kell, hogy tervszerűbben, a helyes sorrend szerint haladjanak a felújítások, s időben végezzék el a munkákat. A kereskedelemben a felújításra tervezett összegeket elsősorban a munkáslakta kerületek üzlethálózatának bővítésére és korszerűsítésére kell felhasználni. A szülők és az egész lakosság, kívánságának megfelelően azt is előírja a program, hogy az üzemek és az iskolák közelében levő italboltokat, fokozatosan korszerű vendéglőkké kell átalakítani. A házkezelőségek felújítási keretei elsősorban a lakások korszerűsítésére, s — ahol mód ván rá — a hiányos közművek víz- és gázvezetékek pótlására fordítja!á. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága rendkívül fontosnak tartja a felújít tási munkák tervszerűségét , ezért még az új év elején külön foglalkozik majd ezzel a kérdéssel. A tanács szociális és kulturális tevékenységének fő iránya: a főváros dolgozó lakossága műveltségének emelése, az ifjúság szocialista nevelésének további fejlesztése, az egészségügyi ellátás — lehetőségek szerinti — javítása. Betegellátás 1961-ben tovább szélesítik majd az aktív egészségvédelem, a személyi jellegű betegellátás alapjait. A tanács egészségügyi szerveinek nagy gondot kell fordítaniuk a lakosság egészségügyi kulturáltságára és öntevékenységére. Ennek során — amint arról az Esti Hírlapban már beszámoltunk — a Budán kísérletképpen bevezetett, s kedvező tapasztalatokat hozó egységes belgyógyászati ellátást az új esztendőben az egész főváros területére kiterjesztik. A gyermekegészségügyi fellátás fontos feladatául szabja a végrehajtó bizottság programja: a gyermekek otthoni orvosi ellátását hároméves korig egész Budapesten lehetővé kell tenni. A rendelőintézetek nőgyógyászati szakrendelései, valamint a terhestanácsadás hálózatának összevonásával létre kell hozni a belgyógyászati ellátáshoz hasonló felépítésű szülészeti-nőgyógyászati ellátást. A kórházi gyógyítómunka javítási sora az új év első felében a Róbert Károly körúti Kórházat 70, a Vas utcait 30 új belgyógyászati ággyal bővítik, s , befejezik a XX. kerületi rendelőintézet bővítését is. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának jövő évi fő tevékenységét megszabó program végrehajtásával jelentősen gazdagszik Budapest. Valamennyi meglevő probléma azonban — amint ezzel a főváros illetékesei is számolnak — természetszerűleg nem rendezhet egyetlen esztendő programja. Ehhez hatalmas anyag áldozat, a lakosság öntevékenységének további fokozása is szükséges. A fővárosi tanács különböző szerveihez márs sok javaslat érkezett, amelyekben üzemek, hivatalok dolgozói ajánlják fel önkéntes munkájukat Budapest 1961. évi fejlesztéséhez. Szathmári Gábor Pesti Krónika Páros csillag Nem az én utcámban járok, sétálok délután. Egy postás bácsi lép előttem, nagy bőrtáskája duzzadt, a sok újévi üdvözlet alaposan kitömi az oldaltáskát. Megszólítom: — Nagyon sok a posta? Rám néz. Tudhatnám. Pocakos a postás, fehérrel beszőtt bajusza van. Ha statisztikus lennék, kiszámítanám, hány emeletet járt már meg életében, a lépcsőfokok túlélnének a sztratoszférán. Hányszor volt az ujja a csengőgombon? Nem vagyok statisztikus, kíváncsi sem vagyok túlságosan, de ha már beszélgetünk, megkérdezem: — Hány levelet kapott ebben az évben? Legyint: egyet sem. Akkor feleljen arra, hányat írt? Kiderül, a postás bácsi nem szokott levelezni. Jó. Azt mondják, a suszter rongyos cipőben jár. Megyünk néhány lépést, kapuhoz érünk, a postásnak be kell mennie, kezében a kikészített levélcsomó, majdnem minden lakóhoz bezörget. Azt mondja: — Életemben igazán csak egy levelet írtam. Harminc éve. Tudja, volt egy lány ... Fülelek, kezd érdekes lenni. A postás baljával megtörli tömött bajuszát. Arca jó piros, de borostás, szeme alatt bőrzacskó, tokája is van. Volt egy lány... Vagyis ... a postás bácsi a kapuban áll, elbeszéli. Akkor húszéves volt, a lány tizenkilenc. Szőke? Szőke. Szép? Erre mit feleljen? Nagyon szép. Gyönyörű. Tudom, nem illik tovább kérdeznem. Mégis: karcsú? — Jó alakú — mondja a postás. Domború hasán összehúzza a posztóköpenyt. Közben néz engem, miféle lehetek, hogy faggatom. Olyan odaadó, buta kíváncsisággal nézek vissza rá, hogy felelget, pedig már indulnia kellene a házba, sok a posta. — Ennek a lánynak írt levelet? — Neki. Csakis neki. Kerülgetem az újabb kérdést. — Mit írtam neki? Hát... Mit írnak a fiatalok? Szeretném, ha emlékezne rá, mit írt. — Mit is? ... Aztán emlékszik. Úgy gondolom, nem felejtette el soha. Példálózgatást, galambokról. Szívről. A hajáról. Saját magáról. Hogy este is rágondol, meg reggel is. Amit a fiatalok írnak egymásnak. Mindenfélét. Vagyis nagyon tetszett neki az a lány. A szeméről is írt neki. Az ember olyan idős korában ír a lánynak a szeméről, meg arról, amit érez: ha húszéves valaki,akkor sóhajtozik — nem igaz? A szomszéd házba mindennap visz valakitől egy levelet, néha még kettőt, is egy fiatal tisztviselőnőnek. Mindig lila boríték, előfordul: lila pecsét is van rajta. Bár most már nem divat a levélpecsét. Fiatalok, szerelmesek, hát, levelet írnak. Ő is azért írt annak idején. Régen volt, nem tudja, miért beszél most róla. De hát... Az a fiatalember, aki mindennap ír a fiatal tisztviselőnőnek, az sem felejti el. Vagy elfelejti, vannak mindenféle emberek, nem igaz? Ő meg még csillagokról is írt annak idején. Páros csillagról, hiszen értem, ugye? Értem. Kis szünet. A postás bácsi beljebb húzza homlokán a sapkát. Most a legnehezebb következik. Olyan jó lenne tudni, az a lány mit szólt a levélhez? A páros Csillaghoz? — Mit szólt? Mit szólt! Hát én azt a levelet nem küldtem el. Szeszélyből, séta közben, unalomból szólítottam meg a postás bácsit. Véletlen, hogy félelgetett nekem — íme, most rábukkantam valamire, titokra. Kihúztam véletlenül egy régi-régi fiókot. Iró-szerencse: találkoztam ezzel az ember- rel és elmúlt fiatalságával. Ahogy álltunk a hideg kapualjban, novellahős- 3 nek láttam már a vastag postást — a levelet nem küldte el. Levelek jutnak eszembe, Karenina Annáé, Bovárynéé 3 is ilyen forróak lehettek, ha más stílusban, de azonos fűtésűek. Vagy Zweig 1 Egy ismeretlen levele, ez a tragikus lüktetésű novella, levél alakban, és Ju- 3hász Gyula Annája, a szerelem millió hangszeren, versben, szonettben. 3 El nem küldött levél — egy kis ember ■, balladája. Páros csillag ... — a népdal 3 ízével, őszinteségével. Postás, nem dob- j ja be élete egyetlen levelét... Vigyázz, ha nagyon sokáig forgatod, meghempe- 3 redik az érzelgősség iszapjában! Tehát a ridegen, tárgyilagosan, a bonckés hi- 3 degségével: egy húszéves, egy szőke, 3 egy hivatásos postilion d'amour, és nem küldte el a levelét, vallomását, elmu-lasztott valamit húszéves korában és nem pótolhatja, már soha. Valaminek történnie kellett a múltban és nem tör tént meg. Vége, sokkal befejezettebben, mint egy diluviumkori földrengés. Be lüket írt, maga módján megírta érzé- - seit, pontosan azzal a hevülettel, ahogy a legnagyobb költők a maguk módján. És nem küldte el; az egyszerű remek- • mű olvasatlan maradt, a titok semmivé 3 sorvadt, elsikkadt egy vallomás, amely , bármennyit ismétlődik, mindig új ma- • vád. 3 Álltam a hőssel szemben és néztem az elkallódott kincs vesztesét, ha akartam volna, felületes barátkozásunk ellené- re is, mély részvéttel, együttérzéssel. Néztem, ahogy gyászolók szánakoznak. — Nem küldte el? ... — Minek'— szólt a postás bácsi —. 3 minek küldtem volna el — s már ■ indul a leveleivel —, egy hét múltán úgyis megesküdtünk. 3 A kapualjban visszafordul. — Négy ■ unokám is van már! Harminc év, 3 uram... 3 Bodó Béla Téglákkal a magasba Négyszázötven munkás, harmincmillió tégla, tizennyolcezer mázsa nyersvas, homok, cement — így készült el 2250 lakás, 8500 ablakával és 13 700 ajtajával — A Thalmann utcai lakótelep története Befejezték a Thälmann utcai lakótelep építését. Szűkszavú közlemény. Mögötte azonban emberek állnak, kemény munka, apró és nagy történetek, számadatok vannak. 1947. az első felvonás, az építők felvonulásával kezdődik. Építik a Béke úti magas házakat. A stílus: modern. 1951—1956. a nagy lakótelep építésének második szakasza. De milyen legyen a korszerű lakóház-építés? A Rákos patak mentén, a Thälmann utcai lakótelepen magas, ötemeletes házak épülnek. Szokatlan formájuk, élénk színük először meghökkent, de aztán tetszik, célszerű és korszerű. A kép a patak mentéről szép. Nézzünk most a színes falak mögé, s keressük az építkezés kulisszatitkait. Egyik ház a másik után öt év alatt 2250 lakás épült a hozzá való negyven üzlettel. Elkészült két 12 tantermes iskola, két 100 férőhelyes óvoda, egy 40 férőhelyes bölcsőde. Évente átlagosan 450 lakást adtak át. Ha a 2250 lakáshoz átlagosan 4 embert számíttunk, akkor tízezerre tehető az itt élők száma. 1959-ben készült a legtöbb lakás: 517. A házak közül 8 ötemeletes volt, és egy 12 tantermes iskolát is felépítettek. Januártól decemberig egyik házat a másik után adták át. Nem volt fagyszabadság Téglákkal a magasba. 1956. őszéig háromemeletes házakat is építettek. 1956 végén kezdték is meg az első ötemeletes ház kalapozását a patak partján. A jó magas házak egy vonalban épültek. Kialakult a gyors ütem, nyáron elvégezték a szerkezeti munkát, őszig tető alá került az épület. Télen, szinte teljes létszámmal, to-vább dolgoztak az építők, ta-vasszal már csak finomabb szerelést végeztek. Nyáron a külső homlokzaton dolgoztak a kőművesek, befejezték a szerkezeti falazást, vagy előkészítették a következő évet. Csendben-rendben folyt a munka. A lakótelepet átlagojosan 450 munkás építette, öt év alatt egyszer sem volt fagy- szabadság. Kialakult a jó ■ törzsgárda. Harminc házasság * Az emberekről. A legfiatallabb építő a nyári szünidőben dolgozó diák volt. A legidősebbmunkás: Perjész István, ko- 3vácsember. Kicsorbult kőmű-veskalapácsokat, élesített, minidig szerszámokat javított. Aleglelkesebb egy asszony: Dénes Ferencné volt, foglalkozá- 'sa: anyagos. És még ki tudjamegmondani, hogy mi volt, hivatalosan: szakszervezeti fej ,bizalmi. Az emberek nyelvén: ■ 'a mi lelkünk. Sok jó munkás 3 dolgozott a lakótelepen. A ■Thälmann utcai fronton kapott 1ó Kossuth-díjat Macsali Sándor js kőműves. A törzsgárda éléhez is tartozott, a Szekeres-kőművesi ■ brigád. Szekeres innen járt el a pesti technikumba és ma márművezető az Apáczai Cseres János utcai építkezésen. Brigádját Szatmári „szaki” vette pát. Híres volt még munkaszervezetéről a Blazsajovszki-, a Chupecz-brigád, a betanított segédmunkás Tóth Károly csoportja. Váci, békési, szolnoki,s nyílt, becsületes, dolgos kezű pemberek jártak ide pesti elmekelakóházat építeni. Hétköznap Ószép szállóban laktak, szabad- pnapon hazavonatoztak az or-jszág minden tája felé. A legtávolabbiak pontosabban ér- : jkeztek vissza, mint a közeliek. Sokan itt találták meg élet- eopárjukat. Harminc házasságot ir kötöttek öt év alatt. A házas-j párok külön szobát kaptak a P szálláson. Most is ott laknak, ki,az új lakótelepen. Néha megpörtént: reggel volt, a művezető !ászólította embereit: — Szabó ,Irén! — Itt vagyok, de nem így P hívnak! — Hát hogy? — Sütő Józsefné a nevem. Tegnap esküdtünk! — Szomorú eset is történt. A cölöpverő kos kettétört: a lepattanó vas agyonütötte Tar József segédmunkást. A szerencsétlenségről senki sem tehetett. A recept Az építőmunkások öt év alatt befalaztak 30 millió különféle téglát. Felhasználtak 50 ezer köbméter homokot. Hatvanezer mázsa égetett meszet, ötvenezer köbméter kavicsot, 180 ezer mázsa különféle cementet, 18 ezer mázsa nyersvasat, 220 ezer tonna előre gyártott elemet. Ez tehát a lakótelep „receptje’, amelyet, ha „kikeverünk”, megkapjuk a 2250 lakást, amelynek van 8500 ablaka és 13 700 ajtaja. A háromemeletes házakban egyszobás „Cs”-lakások vannak, a magas épületekben két szoba hallosak. A lakótelep 350 millió forintba került. Egy lakás költsége 150 ezer forint. Az épületek körül mindenütt park, liget, napfény, tiszta levegő, háttérben a budai hegyek kéklenek. A lakóházakat távfűtéssel melegítik, a magas épületekben termálvízzel fűtenek. Mindezt Horváth István építésvezetőtől tudom, aki egy kecskelábú asztalra dőlve beszélt az óra- és ékszerboltnak készült helyiségben. Szemben ült a rácsos kirakattal. Sokáig nézte az üvegen túl a téli szürkeségben is színes, vidám hangulatú házakat. Amikor elmondta a lakótelep történetét, a fekete hajú, középkorú mérnökember szótlanul felállt és kezet nyújtott. Megkérdeztem : „Mi lesz a napló utolsó lapján?” „Az hogy 1960. december 30-án átadtunk egy óvodát és egy kerítést”. „Amikor az elsőt bejegyezte, gondolta, hogy ez lesz az utolsó?” ..Az ütemterv szerint ez maradt utoljára. Tervszerűen folyt az építkezés, csendben, rendben. Most pedig megyünk a Várba, a Vigadóhoz, középületekhez . ..” Így történt a Thälmann utcai 2250 lakás felépítése. S hasonlóan fejezhették be a Kerepesi úton az 1700. a Nagy Lajos király útján a 2300, a Róna utcában a 750 lakás építését. Lágymányoson 4000, a Hévízi úton 900, a kísérleti lakótelepen 750, az Üllői úton 6000, az Árpád-híd pesti oldalán 1400, Csepelen 1900 lakás készül el összesen a közeljövőben. • Békés Attila Most megyünk tovább Pillantás az egyik új lakó ablakából. (MTI Fotó: Vadas Ernő felv.) 1961. január 1. vasárnap