Esti Hírlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

Eater teherkocsit vásároltak külföldön a vasútnak Levélkötegelő, bélyegkiadó és pénzszámoló automatákat kap a posta Televízió-teléállomásokkal javítják a műsorvételt A vasút, az útépítés, a tele­vízió, a posta, a járműjavítás munkáját az idén tovább kor­szerűsítik. A Magyarországon gyártható modern gépeken kí­vül a Szovjetuniótól, a népi de­mokratikus országoktól és egyes tőkés kereskedelmi cé­gektől jelentős mennyiségű fel­szerelést vásárol a magyar ál­lam. A vasút az idén összesen ezer külföldi teherkocsit kap. Ezzel jelentősen könnyebbedik a szállítás, mód nyílik sok el­avult vagon cseréjére. Besze­reznek 112 különféle útépítő és útfenntartó gépet. Egyszerűsíti a munkát a legújabb típusú né­met rostálógép: automatikusan osztályozza a földet, a homo­kot, a kavicsot. A másik „ön­működő” berendezést, a gyűrűs grovert, a sínépítésnél használ­ják majd. Gép helyezi a talp­fák alá a csigaalakú alátétet, s ezzel sok időt, fizikai fáradsá­got takarít meg. Az első magyarországi auto­matikus vágány hídmérleget ebben az esztendőben szerelik fel. Az átfutó szerelvények sú­lyát a vonatok megállása nélkül, menet közben álla­pítja meg, jegyzi fel. Az értékes szerkezet a záhonyi állomásra kerül. A Német De­mokratikus Köztársaság a né­hány hónap múlva elkészülő Kőbányai úti új üzem részére a dieselmozdonyok javításához szükséges speciális szerszám­gépeket bocsátja az Északi Fő­műhely szakembereinek rendel­kezésére. Ugyancsak segíti a Magyarországon most beveze­tésre kerülő nagyszabású mun­kát különféle berendezésekké a szovjet, a csehszlovák és a lengyel ipar. A hagyományos javítóipart is korszerű külföldi szerszámgépekkel szerelik fel. A felállításra kerülő, tőkés államokban vásárolt televízió­teléállomások jelentősen javítják a mű­sorvételt. Kevesebb lesz az elmosódott, ugráló kép A holnap postahivatalában minden számlázó, bélyegző, fel­író, továbbító feladatot auto­mata végez. 1961-ben Magyar­­országon kipróbálnak három ajánlottlevél-felvevő és tíz bér­mentesítő gépet. Működik majd egy levélkötegelő, három bé­lyegkiadó és három utalvány­­felvevő apparátus. Dolgoznak elektronikus bankjegyszámlálók is. Gyorsabb lesz az autójaví­tás. Az autóalkatrész-gyártás­hoz szükséges spiromatic foga­­zót rendelt a magyar külkeres­kedelem. Az eddig hosszú ideig tartó munka az új géppel na­pok alatt elvégezhető. Számot­tevő megtakarítással jár a szál­lítás gépesítése. A gépjármű­veknél a nehézkes kézi rakodás miatt sok az „üres óra”. Fon­tos cél az állásidő csökkenté­se. 1961-ben különféle speciális szerkezetekről gondoskodnak. Beszereznek szovjet és német gyártmányú mechanikus lapá­tokat, fogas rúdemelőket, gu­mikerekű kotrókat, emelővillás targoncákat, s több más, új tí­pusú szalagot. ti. M. Módosítják az orvosi körzetek határait Csaknem egy. t^*W*#ddel ez­előtt, 1951. őszén állapították meg a szakemberek, hol húzód­janak a budapesti orvosi kör­zetek határai. Azóta a körzet­határok kisebb, lényegtelen módosításoktól eltekintve vál­tozatlanok maradtak, jóllehet a főváros népességének területi megoszlása alaposan megválto­zott. A belső kerületekben be­épültek a „foghíjak”, néhány külső kerületben új lakónegye­dek épültek, s a Pestre költö­­zöttek sem egyenletesen oszlot­tak el a körzetek között. Ezért mind gyakoribb volt a panasz, hogy míg egyes körzeti orvo­soknak jóformán betegeik futó­lagos vizsgálatára is alig volt idejük, addig másokra elég rit­kán nyitottak ajtót a betegek. Most az új statisztikai ada­tok alapján az illetékesek már­cius 31-ig módosítják az orvosi körzetek határait. Az arányosí­táskor figyelembe veszik töb­bek között azt is, hogy a fővá­ros belső területei sűrűn lakot­tak, tehát az orvosoknak keve­sebbet kell közlekedniük a be­teglátogatások alkalmával, mint a kertvárosi jellegű települések doktorainak. A népszámlálás eredményeit felhasználják az egységes belgyógyászati ellátás kiterjesztésekor — ezt Észak- Pesten április 30-ig, Dél-Pesten szeptember 30-ig valósítják meg — továbbá a gyermek­szakorvosi ellátás bővítésekor. Új lakótelep épül a tizenhatodik kerületben A XVI. kerület fejlesztésére 67 millió forintot fordítanak 1961-ben. A Sashalmon épülő lakótelepen az idén csaknem száz lakás készül el. A Jókai Mór utcában gyermekélelme­zési konyhát építenek, ahol kétezer óvodásnak és iskolás­nak főzhetnek majd. Befejezik a Gelléri Andor Endre utcai gimnázium építését és a Cor­vin Mátyás gimnázium épüle­tének felújítását. Jelentősen növelik az általános iskolák tantermeinek számát is. Meg­kezdik az új rendelőintézet építését. Az intézet 20 millió forintba kerül majd. A kerület világítását higanygőzlámpák­kal korszerűsítik. — Bocsánat! Életbiztosí­tás ügyében jöttem. Tizenötezer tonnával több kokszot kap az idén a lakosság Csökkentik az üzemek háztartásikoksz-fogyasztását a lakosság hiánytalan ellátása céljából A lakosság tüzelőanyag­ellátása általában kielégítő, koksz azonban nem jut ele­gendő a háztartásoknak. Amint az Országos Energia Gazdálko­dási Hatóság megállapította, azért, mert az itthon termelt háztartási koksz 75 százalékát az ipar tüzeli el üzemi kazá­nokban és egyéb berendezé­sekben, technológiai meg fű­tési célra, s csak 25 százalékát kapják a kisfogyasztók. Az OEGH azt is megállapította, hogy ez az arány semmikép­pen sem indokolt, mert igen sok üzem másfajta, kisebb ér­tékű tüzelőanyagot is használ­hatna, csupán kényelemből, vagy túlzott gondosságból pa­zarolja feleslegesen a nagy­­kalóriájú, drága háztartási kokszot. Az idén már több kokszot juttatnak a háztartásoknak, mint tavaly, oly módon, hogy azoktól az üzemektől, ame­lyeknek nincs szükségük koksztüzelésre, kezdik elvonni ezt a tüzelőanyagot. A múlt­ évben 145 000 tonna kokszot­ kapott a lakosság, az idén, a jövő fűtési szezonra 160 000 tonnára emelik ellátását. A 15 000 tonna többlet természe­tesen nem sok, szűken szá­mítva is még legalább 30 000 tonnára lenne szükség, hogy a legméltányosabb igényeket ki tudják elégíteni. Jövőre azon­ban tovább javul a helyzet. A terv az, hogy a nagy ház­­tartásikoksz-fogyasztó üzemek kazánjait a következő években fokozatosan fűtőolaj vagy földgáztüzelésű berendezésre cserélik ki, alakítják át. E­gyenletesen kattogott Szentendréről Budapest felé a helyiérdekű vasút. Csak­nem tele volt a kocsi, s a sár­gás lámpafényt még csak gyen­gítette a cigarettafüst. Közép­­tájt, az egyik padpáron férj és feleség ült, középkorúak. Városias öltözékben, de azért látszott, hogy valami földecs­­kéjük, vagy szőlejük valt itt a környéken. Ismerős is volt ve­lük: paraszt bácsika. Hármas­ban társalogtak, bár inkább csak a két férfi váltotta a szót. Egyszer csak a férj bizony­talan mozdulattal a pad alá nyúlt, kotorászott, aztán abba­hagyta. Kis idő múlva megis­mételte, s egy demizsont hú­zott elő. Megkotyogtatta, szé­gyenkező mosoly ült ki arcá­ra, s a dugó felé nyúlt. Felesége szemben vele, halványan elmosolyodott. — Hagyd már, fiam! Férje két másodpercnyi in­gadozás után visszatette helyé­re a demizsont. A jelenet csendben zajlott, de azért körül észrevették. Ilyenkor este a helyiérdekű vasúton oly bágyadt a hangu­lat, mindenki felfigyel, ha va­lami történik, öt perc sem telt el, s a fér­fi ismét elővette a bort. Te­kintete elszántabb volt, mint az előbb, szeme csillogott. Az asszony nem mosolygott többé.­­ Csak suttogta. — Ne ... elég volt mára ... Férjura hátrapöccintette a kalapot. — Csak egy kortyot, Juliska! Nevetésre fordult az embe­rek szája, biztató pillantások repültek a férfi felé. Az húzott a demizsonból, majd visszatet­te a dugót, rápaskolt egyet, s kacéran feleségére tekintett. Az asszony félrefordult, kibá­mult a mozgó feketeségbe. Folytatták a kortyolgatástól félbeszakított beszélgetést, s egyszer csak megint előkerült a demizson. A férj a paraszt­bácsit kínálta, de az az asz­­szonyra sandított, s nem kért. — No, Juliska, egészségedre! Az asszonynak lefelé gör­bült a szája, körülpillantott: nem néznek-e az utasok? Néz­tek bizony! Halkra fogta hát a szót, hogy csak a közvetlen közelben lehetett érteni: — István, megint baj lesz! Tegye, no, tegye vissza azt az üveget! A férfi maga előtt tartotta a demizsont, arcán merev, réz­színű mosoly ült. Az edény szája szemmagasságban. Most mi lesz? Mindenki várakozva nézett feléje. — István! — mondta szinte hangtalanul az asszony. De a férj hirtelen lendülettel szájához vonta a demizsont. — Bravó, papa! — szólalt meg egy fiatalember. Ifjú pár ült nem messze, egymásnak dűltek, úgy derültek, összeka­csintott a közönség. Demizsonosunk büszkén kö­rülnézett, nagyot kacsintott ő is egész arcával. Most már fel­tűnő hangosan fordult szom­szédjához.­­ Kattogtak, kattogtak a kere­kek. Megálló, kis nyüzsgés, majd kattogtak tovább. Úgy a Filatori-gát felé valahol a ko­csi végében feldalolt, kántált egy sort, majd elhallgatott va­laki. Nem is volt részeg, csak tréfából tette. Az asszony azonban felvetette a fejét, s hirtelen elhatározással a de­mizson felé nyúlt. Élete párja éber volt, s vele egyszerre ka­pott a pad alá. Részeg-konok fenyegetéssel mordult fel: — Na! " Dacosan felemelte a demi­zsont. Vele ne packázzanak, neki ne parancsoljon senki. Szemében gőg ült. S ivott. Majd helyére csapta a dugót, kuncogva ráütött asszonya tér­dére. Hátradőlt, s csendesen danászni kezdett: „Ne hara­gudj, édesanyám ...” — Megint baj lesz, István! — suttogta szemérmesen az asszony, hogy talán csak a parasztbácsi hallotta. .. utánad is járt az apám“ — felelt rá a kocsi végéből az előbbi hang. A férjuram. .. néha-néha vasárnap.” — Józsi bácsi, szóljon neki, megint összetöri magát az ut­cán, amíg hazaérünk! Összetör otthon mindent... Emez csak vállat vonz. Nem elég, ha ő maga nem iszik? Mindenki intézze a saját dol­gát. Körös-körül nevetés hullám­zott, valaki ujjával csettintett, mintha mulatna. A fiatalok már nem unatkoztak. Feltűnt a Margit-híd. A férj még utoljára úgy rántotta elő a demizsont, hogy az asszony e mozdulattól szinte a pad sar­kába szegeződött. Glu­glu­t állva szívta-húzta. Fékezés. Emberünk megingott, leeresz­tette a demizsot.4. diadalma­san körülnézett. A hatás azonban elmaradt. Szedelőzködött a nép. Csak a már idézett fiatalember szólt oda félvállról, miközben elha­ladt mellettük. — Jó mutatást, papa! Ki-ki igyekezett, tülekedett, gyorsan, kifelé a rossz szagú kocsiból. Észre sem vették, hogy az asszony még mindig ott ül a sarokban és csendesen sír... Tatár Imre A helyi érdeklín Beemelték a Kvassay Erőmű 1-es turbinájának állórészét állomáshoz érke­zett. A szerelők beemelték az 1-es turbina állórészét. Az erőmű első gép­egysége december­ben lép munkába. (MTI fotó : Kácsor felv.) A Kvassay Erőmű építkezése fontos Tíz év alatt, százezren végeztek főiskolát A mintavétel — melynek , statisztikai alkalmazásáról ér­dekes előadást tartott Tekse­y Kálmán, a Központi Statiszti­kai Hivatal munkatársa a Ma­gyar Közgazdasági Társaság ülésén — nem ismeretlen fo­galom más tudományágakban sem. Ilyen módon készült el most a tavalyi népszámlálás adataiból egy összesítés, amelyben a lakosság egy százaléká­nak, százezer ember nép­számlálási adatait dol­gozták fel. Minden századik városi és falusi család adatait emelték ki a több milliós iratkötegek­­ből. A mintavétel adatait össze­sítő kötet most jelent meg.­­ A sok érdekes adat közül figyelemre méltó a hatvan­évesnél idősebbek szá­mának jelentős növeke­dése.­­ Az 1949-es népszámlálás ide­­­­éjén a lakosság 11,6 százaléka vallotta magát hatvanévesnél idősebbnek. Most a lakosság 13,7 százaléka van túl a hat­vanon. Magyarországon soha nem volt ilyen magas a há­zasságban élők számaránya: 65 százalék. 1949-ben még csak 62, 1920-ban pedig 59 százalék volt ez a szám. Legtöbb a há­zasember falun: 69 százalék, viszont a fővárosban él a leg­több elvált. Jelentősen emelkedett egy évtized alatt a nyugdíjasok számaránya: ma 72 százalék­kal, vagyis 172 ezerrel több nyugdíjas él az országban, mint tíz évvel ezelőtt. Az érettségizettek száma 5,5 szá­zalékról 8,8 százalékra emel­kedett, vagyis mintegy három­­százezerrel több ma, mint tíz éve volt. Az egyetemet és a fő­iskolát végzettek száma 1,7 százalékról 2,7-re vagyis 270 ezerre nőtt. Tíz év alatt százezer ál­lampolgárnál is több vé­gezte el valamelyik főisko­lán tanulmányait. A keresők és az eltartottak aránya a keresők javára vál­tozott meg. Az idén megkezdik A Pécsi Hőerőmű bővítését A Pécsi Hőerőmű harmadik, 32 megawatt teljesítményű gépegységét az 5-ös számú ka­zánnal még az első negyedév­ben üzembe helyezik. Ezzel egy időben megkezdődnek az erő­mű további bővítésének előké­­születei. A 100 megawattos bő­vítés során a Pécsi Hő­erőmű két, egyenki­nt 50 me­gawatt teljesítményű gépegysé­get és két nagy teljesítményű kazánt kap a Szovjetunióból Ezenkívül a pécsi ipartelepek és az új lakónegyedek fűtésére az erőműben külön gépegysé­get szerelnek fel. — Látod, Lajos, jó, hogy most üdülünk itt. Nyáron óriá­­­­si a tömeg. V*: A zene és a színek hatása — Ki mit kér — Hírek és sport Meddig szóljon a hangszóró Van-e a zenének, a színnek munkaserkentő hatása? Ezek azok a kérdések, amelyekre a munkapszichológusok jóné­­hány éve választ akarnak kap­ni. Rudas Jánost, a Május 1. Ruhagyár fiatal pszichológu­sát is foglalkoztatják e prob­lémák. Nemrégen érdekes gya­korlati kísérletet végzett ar­ra vonatkozóan, milyen mű­sort szeretnének munka közben hallgatni az üzem dolgozói. Több száz kérdőívet adott ki, s most a közvéleménykutatás eredményéről beszélgetünk Rudas Jánossal. Operett, magyar nóta. jazz — Az első kérdés az volt: „Mennyi ideig szeretné hall­gatni a hangszóró műsorát?” A kérdezettek többsége, 58 száza­léka nem szereti, ha egész nap szól a hangszóró, a három­­négyórás adást tartják a leg­jobbnak. A válaszok 42 száza­léka — általában a fiatalok válaszai — az egésznapos mű­sort igénylik. — Mi volt a második kér­dés? — Mikor legkellemesebb a hangszóró hallgatása? Erre a legtöbben azt válaszolták, hogy munka közben jobban szeretik hallgatni a műsort, mint uzson­na- vagy ebédszünetben. A kérdezettek 53 százaléka csak zenét, két százaléka csak pró­zát, 45 százaléka a kettőt ve­gyesen igényli. Jazzt 18 szá­zalék, slágert 22 százalék, ope­rettet 26 százalék, népdalt és magyar nótát 25 százalék, ko­moly­zenét 9 százalék kér. Az utóbbi magyarázataként sokan megjegyezték, hogy operarész­letek, zenekari művek hallga­tásához teljes csend és elmé­lyült figyelem szükséges. És a próza? — A legtöbb dolgozó a hí­reket kéri, sokan kíváncsiak az ismeretterjesztő előadásokra, szépszámú tábora van a Sza­bó-családnak és a sportközve­títésnek. A k­özvéleménykuta­­tás alapján javaslatot dolgoz­tunk ki a hangszóró műsorára. A tudományos megállapítások szerint is legcélszerűbb a mű­szakonkénti három-négyórás műsor. Ez nagyobbrészt tánc­zenét, operettmuzsikát és ma­gyar nótát, kisebb részben könnyű zenét tartalmazna. Hí­reket és sportot mindenképpen közvetítünk. Egy-egy lemezt hetenként csak egyszer ját­szunk. — Úgy tudjuk, érdekes színű kísérleteket is végeztek az üzemben. — Közismert, hogy vannak megnyugtató és izgató színek. Izgató szín például a fehér, megnyugtató a halványzöld. Bizonyos színek pasztelljeinek nyugtató, s egyben serkentő hatása van. Ilyen értelemben festettünk át nyáron egy mun­katermet úgy, hogy a munka­gépeket és a függönyöket zöld­re, a dolgozóval szemben levő falakat rózsaszínűre festettük, a mennyezet világos csontszínt kapott. A zöld nyugtat, a rózsa­szín serkent, a kék szín árnya­latai egy bizonyos színdinami­kát hoznak létre. Ha valaki so­káig nézi a zöld színt, például zöld színű gépét, majd utána fehér falra pillant, azon vörös foltot lát. Ez a szem kápráza­­ta. De ha a szemben levő fal rózsaszínű, a kontraszt kevés­bé éles. Az átfestést követő közvéleménykutatás a kísérlet helyességét igazolta. Tapaszta­lataink alapján most újabb munkatermeket festünk át. Zene és színek! Ez is eszkö­ze a modern munkalélektan­­nak. És nem is a legrosszabb. Túri András

Next