Esti Hírlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-18 / 42. szám
Eater teherkocsit vásároltak külföldön a vasútnak Levélkötegelő, bélyegkiadó és pénzszámoló automatákat kap a posta Televízió-teléállomásokkal javítják a műsorvételt A vasút, az útépítés, a televízió, a posta, a járműjavítás munkáját az idén tovább korszerűsítik. A Magyarországon gyártható modern gépeken kívül a Szovjetuniótól, a népi demokratikus országoktól és egyes tőkés kereskedelmi cégektől jelentős mennyiségű felszerelést vásárol a magyar állam. A vasút az idén összesen ezer külföldi teherkocsit kap. Ezzel jelentősen könnyebbedik a szállítás, mód nyílik sok elavult vagon cseréjére. Beszereznek 112 különféle útépítő és útfenntartó gépet. Egyszerűsíti a munkát a legújabb típusú német rostálógép: automatikusan osztályozza a földet, a homokot, a kavicsot. A másik „önműködő” berendezést, a gyűrűs grovert, a sínépítésnél használják majd. Gép helyezi a talpfák alá a csigaalakú alátétet, s ezzel sok időt, fizikai fáradságot takarít meg. Az első magyarországi automatikus vágány hídmérleget ebben az esztendőben szerelik fel. Az átfutó szerelvények súlyát a vonatok megállása nélkül, menet közben állapítja meg, jegyzi fel. Az értékes szerkezet a záhonyi állomásra kerül. A Német Demokratikus Köztársaság a néhány hónap múlva elkészülő Kőbányai úti új üzem részére a dieselmozdonyok javításához szükséges speciális szerszámgépeket bocsátja az Északi Főműhely szakembereinek rendelkezésére. Ugyancsak segíti a Magyarországon most bevezetésre kerülő nagyszabású munkát különféle berendezésekké a szovjet, a csehszlovák és a lengyel ipar. A hagyományos javítóipart is korszerű külföldi szerszámgépekkel szerelik fel. A felállításra kerülő, tőkés államokban vásárolt televízióteléállomások jelentősen javítják a műsorvételt. Kevesebb lesz az elmosódott, ugráló kép A holnap postahivatalában minden számlázó, bélyegző, felíró, továbbító feladatot automata végez. 1961-ben Magyarországon kipróbálnak három ajánlottlevél-felvevő és tíz bérmentesítő gépet. Működik majd egy levélkötegelő, három bélyegkiadó és három utalványfelvevő apparátus. Dolgoznak elektronikus bankjegyszámlálók is. Gyorsabb lesz az autójavítás. Az autóalkatrész-gyártáshoz szükséges spiromatic fogazót rendelt a magyar külkereskedelem. Az eddig hosszú ideig tartó munka az új géppel napok alatt elvégezhető. Számottevő megtakarítással jár a szállítás gépesítése. A gépjárműveknél a nehézkes kézi rakodás miatt sok az „üres óra”. Fontos cél az állásidő csökkentése. 1961-ben különféle speciális szerkezetekről gondoskodnak. Beszereznek szovjet és német gyártmányú mechanikus lapátokat, fogas rúdemelőket, gumikerekű kotrókat, emelővillás targoncákat, s több más, új típusú szalagot. ti. M. Módosítják az orvosi körzetek határait Csaknem egy. t^*W*#ddel ezelőtt, 1951. őszén állapították meg a szakemberek, hol húzódjanak a budapesti orvosi körzetek határai. Azóta a körzethatárok kisebb, lényegtelen módosításoktól eltekintve változatlanok maradtak, jóllehet a főváros népességének területi megoszlása alaposan megváltozott. A belső kerületekben beépültek a „foghíjak”, néhány külső kerületben új lakónegyedek épültek, s a Pestre költözöttek sem egyenletesen oszlottak el a körzetek között. Ezért mind gyakoribb volt a panasz, hogy míg egyes körzeti orvosoknak jóformán betegeik futólagos vizsgálatára is alig volt idejük, addig másokra elég ritkán nyitottak ajtót a betegek. Most az új statisztikai adatok alapján az illetékesek március 31-ig módosítják az orvosi körzetek határait. Az arányosításkor figyelembe veszik többek között azt is, hogy a főváros belső területei sűrűn lakottak, tehát az orvosoknak kevesebbet kell közlekedniük a beteglátogatások alkalmával, mint a kertvárosi jellegű települések doktorainak. A népszámlálás eredményeit felhasználják az egységes belgyógyászati ellátás kiterjesztésekor — ezt Észak- Pesten április 30-ig, Dél-Pesten szeptember 30-ig valósítják meg — továbbá a gyermekszakorvosi ellátás bővítésekor. Új lakótelep épül a tizenhatodik kerületben A XVI. kerület fejlesztésére 67 millió forintot fordítanak 1961-ben. A Sashalmon épülő lakótelepen az idén csaknem száz lakás készül el. A Jókai Mór utcában gyermekélelmezési konyhát építenek, ahol kétezer óvodásnak és iskolásnak főzhetnek majd. Befejezik a Gelléri Andor Endre utcai gimnázium építését és a Corvin Mátyás gimnázium épületének felújítását. Jelentősen növelik az általános iskolák tantermeinek számát is. Megkezdik az új rendelőintézet építését. Az intézet 20 millió forintba kerül majd. A kerület világítását higanygőzlámpákkal korszerűsítik. — Bocsánat! Életbiztosítás ügyében jöttem. Tizenötezer tonnával több kokszot kap az idén a lakosság Csökkentik az üzemek háztartásikoksz-fogyasztását a lakosság hiánytalan ellátása céljából A lakosság tüzelőanyagellátása általában kielégítő, koksz azonban nem jut elegendő a háztartásoknak. Amint az Országos Energia Gazdálkodási Hatóság megállapította, azért, mert az itthon termelt háztartási koksz 75 százalékát az ipar tüzeli el üzemi kazánokban és egyéb berendezésekben, technológiai meg fűtési célra, s csak 25 százalékát kapják a kisfogyasztók. Az OEGH azt is megállapította, hogy ez az arány semmiképpen sem indokolt, mert igen sok üzem másfajta, kisebb értékű tüzelőanyagot is használhatna, csupán kényelemből, vagy túlzott gondosságból pazarolja feleslegesen a nagykalóriájú, drága háztartási kokszot. Az idén már több kokszot juttatnak a háztartásoknak, mint tavaly, oly módon, hogy azoktól az üzemektől, amelyeknek nincs szükségük koksztüzelésre, kezdik elvonni ezt a tüzelőanyagot. A múlt évben 145 000 tonna kokszot kapott a lakosság, az idén, a jövő fűtési szezonra 160 000 tonnára emelik ellátását. A 15 000 tonna többlet természetesen nem sok, szűken számítva is még legalább 30 000 tonnára lenne szükség, hogy a legméltányosabb igényeket ki tudják elégíteni. Jövőre azonban tovább javul a helyzet. A terv az, hogy a nagy háztartásikoksz-fogyasztó üzemek kazánjait a következő években fokozatosan fűtőolaj vagy földgáztüzelésű berendezésre cserélik ki, alakítják át. Egyenletesen kattogott Szentendréről Budapest felé a helyiérdekű vasút. Csaknem tele volt a kocsi, s a sárgás lámpafényt még csak gyengítette a cigarettafüst. Középtájt, az egyik padpáron férj és feleség ült, középkorúak. Városias öltözékben, de azért látszott, hogy valami földecskéjük, vagy szőlejük valt itt a környéken. Ismerős is volt velük: paraszt bácsika. Hármasban társalogtak, bár inkább csak a két férfi váltotta a szót. Egyszer csak a férj bizonytalan mozdulattal a pad alá nyúlt, kotorászott, aztán abbahagyta. Kis idő múlva megismételte, s egy demizsont húzott elő. Megkotyogtatta, szégyenkező mosoly ült ki arcára, s a dugó felé nyúlt. Felesége szemben vele, halványan elmosolyodott. — Hagyd már, fiam! Férje két másodpercnyi ingadozás után visszatette helyére a demizsont. A jelenet csendben zajlott, de azért körül észrevették. Ilyenkor este a helyiérdekű vasúton oly bágyadt a hangulat, mindenki felfigyel, ha valami történik, öt perc sem telt el, s a férfi ismét elővette a bort. Tekintete elszántabb volt, mint az előbb, szeme csillogott. Az asszony nem mosolygott többé. Csak suttogta. — Ne ... elég volt mára ... Férjura hátrapöccintette a kalapot. — Csak egy kortyot, Juliska! Nevetésre fordult az emberek szája, biztató pillantások repültek a férfi felé. Az húzott a demizsonból, majd visszatette a dugót, rápaskolt egyet, s kacéran feleségére tekintett. Az asszony félrefordult, kibámult a mozgó feketeségbe. Folytatták a kortyolgatástól félbeszakított beszélgetést, s egyszer csak megint előkerült a demizson. A férj a parasztbácsit kínálta, de az az aszszonyra sandított, s nem kért. — No, Juliska, egészségedre! Az asszonynak lefelé görbült a szája, körülpillantott: nem néznek-e az utasok? Néztek bizony! Halkra fogta hát a szót, hogy csak a közvetlen közelben lehetett érteni: — István, megint baj lesz! Tegye, no, tegye vissza azt az üveget! A férfi maga előtt tartotta a demizsont, arcán merev, rézszínű mosoly ült. Az edény szája szemmagasságban. Most mi lesz? Mindenki várakozva nézett feléje. — István! — mondta szinte hangtalanul az asszony. De a férj hirtelen lendülettel szájához vonta a demizsont. — Bravó, papa! — szólalt meg egy fiatalember. Ifjú pár ült nem messze, egymásnak dűltek, úgy derültek, összekacsintott a közönség. Demizsonosunk büszkén körülnézett, nagyot kacsintott ő is egész arcával. Most már feltűnő hangosan fordult szomszédjához. Kattogtak, kattogtak a kerekek. Megálló, kis nyüzsgés, majd kattogtak tovább. Úgy a Filatori-gát felé valahol a kocsi végében feldalolt, kántált egy sort, majd elhallgatott valaki. Nem is volt részeg, csak tréfából tette. Az asszony azonban felvetette a fejét, s hirtelen elhatározással a demizson felé nyúlt. Élete párja éber volt, s vele egyszerre kapott a pad alá. Részeg-konok fenyegetéssel mordult fel: — Na! " Dacosan felemelte a demizsont. Vele ne packázzanak, neki ne parancsoljon senki. Szemében gőg ült. S ivott. Majd helyére csapta a dugót, kuncogva ráütött asszonya térdére. Hátradőlt, s csendesen danászni kezdett: „Ne haragudj, édesanyám ...” — Megint baj lesz, István! — suttogta szemérmesen az asszony, hogy talán csak a parasztbácsi hallotta. .. utánad is járt az apám“ — felelt rá a kocsi végéből az előbbi hang. A férjuram. .. néha-néha vasárnap.” — Józsi bácsi, szóljon neki, megint összetöri magát az utcán, amíg hazaérünk! Összetör otthon mindent... Emez csak vállat vonz. Nem elég, ha ő maga nem iszik? Mindenki intézze a saját dolgát. Körös-körül nevetés hullámzott, valaki ujjával csettintett, mintha mulatna. A fiatalok már nem unatkoztak. Feltűnt a Margit-híd. A férj még utoljára úgy rántotta elő a demizsont, hogy az asszony e mozdulattól szinte a pad sarkába szegeződött. Gluglut állva szívta-húzta. Fékezés. Emberünk megingott, leeresztette a demizsot.4. diadalmasan körülnézett. A hatás azonban elmaradt. Szedelőzködött a nép. Csak a már idézett fiatalember szólt oda félvállról, miközben elhaladt mellettük. — Jó mutatást, papa! Ki-ki igyekezett, tülekedett, gyorsan, kifelé a rossz szagú kocsiból. Észre sem vették, hogy az asszony még mindig ott ül a sarokban és csendesen sír... Tatár Imre A helyi érdeklín Beemelték a Kvassay Erőmű 1-es turbinájának állórészét állomáshoz érkezett. A szerelők beemelték az 1-es turbina állórészét. Az erőmű első gépegysége decemberben lép munkába. (MTI fotó : Kácsor felv.) A Kvassay Erőmű építkezése fontos Tíz év alatt, százezren végeztek főiskolát A mintavétel — melynek , statisztikai alkalmazásáról érdekes előadást tartott Teksey Kálmán, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa a Magyar Közgazdasági Társaság ülésén — nem ismeretlen fogalom más tudományágakban sem. Ilyen módon készült el most a tavalyi népszámlálás adataiból egy összesítés, amelyben a lakosság egy százalékának, százezer ember népszámlálási adatait dolgozták fel. Minden századik városi és falusi család adatait emelték ki a több milliós iratkötegekből. A mintavétel adatait összesítő kötet most jelent meg. A sok érdekes adat közül figyelemre méltó a hatvanévesnél idősebbek számának jelentős növekedése. Az 1949-es népszámlálás ideéjén a lakosság 11,6 százaléka vallotta magát hatvanévesnél idősebbnek. Most a lakosság 13,7 százaléka van túl a hatvanon. Magyarországon soha nem volt ilyen magas a házasságban élők számaránya: 65 százalék. 1949-ben még csak 62, 1920-ban pedig 59 százalék volt ez a szám. Legtöbb a házasember falun: 69 százalék, viszont a fővárosban él a legtöbb elvált. Jelentősen emelkedett egy évtized alatt a nyugdíjasok számaránya: ma 72 százalékkal, vagyis 172 ezerrel több nyugdíjas él az országban, mint tíz évvel ezelőtt. Az érettségizettek száma 5,5 százalékról 8,8 százalékra emelkedett, vagyis mintegy háromszázezerrel több ma, mint tíz éve volt. Az egyetemet és a főiskolát végzettek száma 1,7 százalékról 2,7-re vagyis 270 ezerre nőtt. Tíz év alatt százezer állampolgárnál is több végezte el valamelyik főiskolán tanulmányait. A keresők és az eltartottak aránya a keresők javára változott meg. Az idén megkezdik A Pécsi Hőerőmű bővítését A Pécsi Hőerőmű harmadik, 32 megawatt teljesítményű gépegységét az 5-ös számú kazánnal még az első negyedévben üzembe helyezik. Ezzel egy időben megkezdődnek az erőmű további bővítésének előkészületei. A 100 megawattos bővítés során a Pécsi Hőerőmű két, egyenkint 50 megawatt teljesítményű gépegységet és két nagy teljesítményű kazánt kap a Szovjetunióból Ezenkívül a pécsi ipartelepek és az új lakónegyedek fűtésére az erőműben külön gépegységet szerelnek fel. — Látod, Lajos, jó, hogy most üdülünk itt. Nyáron óriási a tömeg. V*: A zene és a színek hatása — Ki mit kér — Hírek és sport Meddig szóljon a hangszóró Van-e a zenének, a színnek munkaserkentő hatása? Ezek azok a kérdések, amelyekre a munkapszichológusok jónéhány éve választ akarnak kapni. Rudas Jánost, a Május 1. Ruhagyár fiatal pszichológusát is foglalkoztatják e problémák. Nemrégen érdekes gyakorlati kísérletet végzett arra vonatkozóan, milyen műsort szeretnének munka közben hallgatni az üzem dolgozói. Több száz kérdőívet adott ki, s most a közvéleménykutatás eredményéről beszélgetünk Rudas Jánossal. Operett, magyar nóta. jazz — Az első kérdés az volt: „Mennyi ideig szeretné hallgatni a hangszóró műsorát?” A kérdezettek többsége, 58 százaléka nem szereti, ha egész nap szól a hangszóró, a háromnégyórás adást tartják a legjobbnak. A válaszok 42 százaléka — általában a fiatalok válaszai — az egésznapos műsort igénylik. — Mi volt a második kérdés? — Mikor legkellemesebb a hangszóró hallgatása? Erre a legtöbben azt válaszolták, hogy munka közben jobban szeretik hallgatni a műsort, mint uzsonna- vagy ebédszünetben. A kérdezettek 53 százaléka csak zenét, két százaléka csak prózát, 45 százaléka a kettőt vegyesen igényli. Jazzt 18 százalék, slágert 22 százalék, operettet 26 százalék, népdalt és magyar nótát 25 százalék, komolyzenét 9 százalék kér. Az utóbbi magyarázataként sokan megjegyezték, hogy operarészletek, zenekari művek hallgatásához teljes csend és elmélyült figyelem szükséges. És a próza? — A legtöbb dolgozó a híreket kéri, sokan kíváncsiak az ismeretterjesztő előadásokra, szépszámú tábora van a Szabó-családnak és a sportközvetítésnek. A közvéleménykutatás alapján javaslatot dolgoztunk ki a hangszóró műsorára. A tudományos megállapítások szerint is legcélszerűbb a műszakonkénti három-négyórás műsor. Ez nagyobbrészt tánczenét, operettmuzsikát és magyar nótát, kisebb részben könnyű zenét tartalmazna. Híreket és sportot mindenképpen közvetítünk. Egy-egy lemezt hetenként csak egyszer játszunk. — Úgy tudjuk, érdekes színű kísérleteket is végeztek az üzemben. — Közismert, hogy vannak megnyugtató és izgató színek. Izgató szín például a fehér, megnyugtató a halványzöld. Bizonyos színek pasztelljeinek nyugtató, s egyben serkentő hatása van. Ilyen értelemben festettünk át nyáron egy munkatermet úgy, hogy a munkagépeket és a függönyöket zöldre, a dolgozóval szemben levő falakat rózsaszínűre festettük, a mennyezet világos csontszínt kapott. A zöld nyugtat, a rózsaszín serkent, a kék szín árnyalatai egy bizonyos színdinamikát hoznak létre. Ha valaki sokáig nézi a zöld színt, például zöld színű gépét, majd utána fehér falra pillant, azon vörös foltot lát. Ez a szem káprázata. De ha a szemben levő fal rózsaszínű, a kontraszt kevésbé éles. Az átfestést követő közvéleménykutatás a kísérlet helyességét igazolta. Tapasztalataink alapján most újabb munkatermeket festünk át. Zene és színek! Ez is eszköze a modern munkalélektannak. És nem is a legrosszabb. Túri András