Esti Hírlap, 1961. április (6. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

VI. évfolyam. 78. szám­ára 60 fillér 1961. április 1. szombat Budapest idei fejlesztési tervét tárgyalta a fővárosi tanács ülése Csaknem másfélmilliárd utas - Új járműtípusok - 600 millió forinttal több tatarozásra - Fontos egészségügyi intézkedések Ma az Újvárosháza nagyter­mében ülést tartott a fővárosi tanács. Veres József, a végre­hajtó bizottság elnökének megnyitója után a tanács egy­hangú szavazással úgy dön­tött, hogy mai ülésén Budapest idei városfej­lesztési tervét, valamint a felvonulási épületek fel­­használásáról és a főváros területén levő gyümölcsö­sök és szőlők ápolásáról megalkotandó tanácsi rend A hároméves terv Ezután Veres József tartot­ta meg beszámolóját a főváros idei városfejlesztési tervéről. Beszédét a hároméves terv fő­városi eredményeinek elemzé­sével kezdte. Megállapította, hogy az utóbbi években erőteljes fejlődés tapasz­talható a tanácsok munká­jában. Ehhez a fejlődéshez hozzájá­rult az a tény, hogy a kerületi tanácsok hatáskörét a múlt években jelentősen növelték, sok olyan feladat került a ke­rületek hatáskörébe, amelyet eddig a fővárosi tanács szak­­igazgatási szervei láttak el. Az eddigi eredmények — mondta —, arra biztatnak bennünket, hogy ezen a helyes úton to­vább kell haladnunk, mivel a kerületi tanácsok fejlődése egyben egész Budapest fejlő­désének meggyorsításához já­rul hozzá.­­ A hároméves tervidőszak­ban a fővárosi tanács szak­­igazgatási szerveinél több mint négy és félmilliárd forintot fordítottunk beruházásokra. Ebből az összegből csaknem 3 milliárdot építési jellegű fel­adatokra, több mint egymil­ delet tervezetét tárgyalja meg. A napirend megállapítása után Kelemen Lajos, a végre­hajtó bizottság elnökhelyette­se megemlékezett az ország felszabadulásának közelgő ti­zenhatodik évfordulójáról, majd a tanács jóváhagyta a legutóbbi ülésén hozott határo­zatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottságnak­­ leg­utóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról szóló jelentést. h­áro­százmillió forintot gépek beszerzésére fordítottunk. A beruházási összeg 9,5 százalé­kát az ipar, 22,4 százalékát a közlekedés, 59 százalékát pedig kommunális és igazgatási lé­tesítmények fejlesztésére hasz­náltuk fel. Az utóbbin belül a lakásépítés aránya 46 száza­lék volt. Ugyanezen időszak alatt a főváros lakosságának egészségügyi, szociális és kulturális ellátására csak­nem 4,7 milliárd forintot költöttünk. A költségvetési kiadások 1960. évi előirányzata 44 százalékkal haladta meg az 1957-es szin­tet. Jelentősen fejlődött a múlt három év alatt a főváros egészségügyi ellátása. Átalakí­tás és építés révén 16 korsze­rűen berendezett körzeti or­vosi, hat új körzeti gyermek­­orvosi rendelő épült. Új tbc­­gondozóintézet létesült a Ko­rányi utcában és megépítettük a gyermek­­védelmi tbc-központot. Az új létesítményeken kívül sok területen bővítettük, illet­ve korszerűsítettük a meglevő egészségügyi intézményeinket, adásait pedig 36 millió né­ző tekintette meg. A könyvtárakat évente átlago­san másfélmillió olvasó keres­te fel. Ez 35 százalékos növe­kedés az 1957-et megelőző idő­szakhoz viszonyítva. A főváros területén három év alatt összesen 26 255 lakás, ezen belül állami erőből 14 300 lakás épült. Az átadott lakások száma több mint két és fél­szer nagyobb az első ötéves­­ tervben épült lakások számá-­­ nál. A lakásépítkezések üteme­ . A közlekedés beruházásaira a három év alatt több mint egymilliárd forintot fordított a fővárosi tanács. Százötvenkét új villamos-motorkocsit, 449 új autóbuszt és 825 taxit ad­tak át a forgalomnak. A hároméves terv éveiben jelentősen nőtt a főváros la­­­­kosságának vásárlóereje. A kiskereskedelmi forgalom 1957-hez viszonyítva 29 száza­lékkal, ezen belül az élelmi­szereladás 24 százalékkal, az iparcikkek forgalma pedig 36 százalékkal nőtt. Az üzletek áruellátásán kívül gondot for­­­­dítottunk az üzlethálózat fej­­­­lesztésére. A főváros területén­­­nek meggyorsításán kívül fo­kozott gondot fordítottunk a házak felújítására is. A három­éves terv időszakában a ház­kezelési igazgatóságok mintegy 800 millió forint­tal többet fordítottak a la­kóházak javítására, mint az 1955—57-es esztendők­ben. A lakóházak javítására fordí­tott összegből a három év alatt 1524 épület teljes és több mint ötezer épület részleges felújí­tását végeztük el, ötszázzal gyarapodott a boltok és a vendéglátóüze­­mek száma. A végrehajtó bizottság fejlesz­tési politikája az volt, hogy el­sősorban a külső kerületekben javítsa a bevásárlási körülmé­nyeket. A főváros mezőgazdasági helyzetének és­ a tanácsok egyes szakigazgatási ágaiban végzett munkák elemzése után Veres József elmondta, hogy a tanácsok egyes szervei tevé­kenységük közben egyes ügyek­ben nem megfelelően in­tézkedtek, s a jövőben meg­tesznek mindent, hogy tovább javítsák tevékenységüket.­ budapesti eredményei Ötszázzal több üzlet 26 255 A hároméves terv idején je­lentősen nőtt a szociális ott­honok férőhelyeinek száma. Most 375-tel több férőhely van, mint 3 évvel ezelőtt volt. Ez jelentős fejlődés, ha figyelem­be vesszük, hogy egy új férő­hely létesítése 75—80 ezer fo­rintba kerül, a fenntartási­­ költség pedig egy főre évente több mint 13 ezer forint. Az oktatási és a népműve­lési intézmények fenntartásá­ra csaknem kétmilliárd forin­tot költöttek a három év alatt. 1957 óta 393 új általános iskolai tanterem létesült. A meggyorsult iskolai építke­zések mellett is a tantermek száma mindössze 3 százalékkal­­ növekedett, mert­ az új isko­­l­­ák működésével egy­idejűleg­­ több, oktatási célra már al­­­­kalmatlanná vált barakkisko­lát meg kellett szüntetni. Eze­ket a Horthy-időszak alatt lé­tesítették. A fővárosi óvodák száma há­rom év alatt 16 területi és 5 üzemi óvodával gyarapodott.­­ A fővárosnak ez jelentős anya­­­­gi áldozatába került, mert egy­­ új óvodai férőhely létesítési­­ költsége mintegy húszezer fo­­­­rint. Az egy főre jutó fenntar-­­­tási költség csaknem 4700 fo­rint. Örvendetesen fejlődött az­­ utóbbi években a főváros kül-­­ új lakás rurális helyzete. A budapesti színházak előadásait évente mintegy négymil­lió, az állami mozik elő-A végrehajtó bizottság elnö­ke ezután az idei városfejlesz­tési terv elemzésére tért át. El­mondta, hogy a tervezet, ame­lyet a tanácsülés elé terjeszte­nek, a rendelkezésre bocsátott­­ erőforrások maximális felhasz­nálásának figyelembevételével­­ készült. A javaslatot előzete­sen megtárgyalták a tanács ál­landó bizottságai, s a kerület­i tanácsok is jóváhagyták már. Részletesen szólott a helyi ipar, a tanácsi vállalatok idei fel-é­s adatairól. A főváros helyi ipa­­r­rában az idén nagyobb beru­­­­házásokat nem valósítanak , meg, a termelést viszont emel­­­­ni kívánják, egyrészt a terme­­­­lékenyebb munkával, másrészt a meglevő erők jobb kihaszná­lásával. — Szakigazgatási szerveink folytatta — a gazdaságossági szemléletből kiindulva, gyak­ran háttérbe szorították azt az elsődleges szempontot, hogy a tanácsi iparnak alapve­tő feladata a lakosság áruval való ellátása és a javítások, szolgáltatások végzése. E szemléleten változtatni kell. Nem engedhető meg, hogy­ egyes szakigazgatási szerveink és vállalataink a lakosság által keresett cikkek gyártását ne tartsák fontosnak, csupán üze­mi termelési szempontokat és a nyereségre való törekvést te­ A helyi ipar feladatáról A Lenin körút esti fényben (Bozsán felv.) | Rendelkezés az üzletek, a vendéglátóhelyek­­ és a postahivatalok ünnepi nyitvatartásáról ! -------------------­---------------­-----------------­Kiosztották | az irodalmi és művészeti díjakat Változékony idő\ Közüljük a l­íról­u­zás a nyertes számait . | A francia ultrák bombával megölték az évi a­ni polgármestert ! ----------------------------~ . Április 5-én megkezdik ismét* fa társadalmi munkát Lágymányoson !AXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXVXXXXXXXXXVVX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXVN kintsék legfontosabbnak. A múlt években előfordultak olyan esetek, hogy amíg a fel­nőtt férfi- és női cipők terme­lése jelentékenyen emelkedett,­­ a gyermekcipő-termelés vis­-­s szaesett. E jelenség tapasztal­ható a gyermekruházati cik­keknél is. A tanácsi élelmiszeripar több fontos közélelmezési cikk előállításáról gondoskodik. Az élelmiszeripar feladatairól szólva a végrehajtó bizottság elnöke elmondta, hogy a fehér­­ kenyér és az egykilogrammos­­ kenyérfélék gyártása emel­kedik majd. A vásárlóközön­ség igényeinek megfelelően növekszik a finomabb pékter­mékek forgalma is. A zavar­mentes kenyér- és péksüte­mény-ellátás céljából a peremkerületekben Veres József ezután a közle­kedésről beszélt. Az utasszám az idén felülmúlja majd az egymilliárd 414 millió főt. Főleg az autóbuszjáratokon növekedik majd az utasok száma,­­ mert a lakosság szívesebben v­­­eszi igénybe a gyorsabb köz­­l­­ekedési eszközöket. Ez a kö­­­­rülmény arra készteti a villa­­­­m­osvasutakat, hogy a villamo­­­­sok gyorsaságát fokozzák. A­­ zsúfoltság csak kisebb mérték-­­­ben csökken, mert a járművek számának nagyobb mérvű nö­velése nem lehetséges. A köz­lekedési szakemberek vizsgál­ják az utasforgalom javításá­nak lehetőségeit, új jármű-­­ típusokat terveznek és kivite­leznek. Ilyen a jól bevált csuk-­­ több sütőüzemben kétmű­­szakos termelés indul meg. Budapesten igen sok a pa­­­­nasz a felvonók karbantartásá­­­­ra. Ez főként onnan ered, hogy­­ egyetlen karbantartó vállalat­­ működik, de ez az egész or­szágnak dolgozik. Van másik felvonóvállalat is Budapesten, de ez karbantartással nem fog­lalkozik. Mivel a Felvonójaví­tó Vállalat a fővárosi tanács kezelésében van, a sok panasz arra indította a végrehajtó bi­zottságot, hogy kötelezze a vállalatot: elsősorban Budapesten vé­gezzen munkát. A végrehajtó bizottság az Épí­tésügyi Minisztériumhoz for­dult azzal a kéréssel, hogy lé­tesítsenek egy vidéki vállala­­t­­ot, amelynek a felvonók kar-­­­bantartása lenne a feladata é les autóbusz is. Intézkedéseket tervezünk — folytatta Veres József — a villamosvasutak gyorsí­tására, továbbá a lépcsőze­tes munkakezdés további kiterjesztésére. A HÉV-nél kisebb vonategysé­gekkel sűrűbb közlekedést lé­tesítünk. Folytatjuk a vágá­nyok korszerűsítését. A helyi közlekedés a költség­vetésből jelentős támogatást kap: Budapesten minden utas átlagosan 42 fillér hozzájáru­lást kap az államtól. Az utak fenntartására 51 millióval csökken az előirányzat, de a jelentős csökkenés ellenére is az útfelújítások előirányzata változatlan a kerületi tanácsok költségvetésében. A közlekedésről Házkarbantartás, iskolaépítés Jelentősen kell fejleszteni a víztermelést. Befejeződik és az év harmadik negyedé­ben üzembehelyezhető lesz a nagy felszíni vízmű napi százezer köbméter kapaci­tású része. A pócsmegyeri 3-as számú vízművet, amely naponta 30 ezer kőb­m­éter vizet ad, az év első felében helyezik üzembe. Ezek az üzembehelyezések csökkentik majd az időszakon­ként fellépő vízellátási zavaro­kat. A nemzeti vagyon jelentős hányadát képviselik a buda­pesti házingatlanok. A társa­­damii munka és a társadalmi tulajdon védelmének fontossá­gáról szólt, a lakosság segítsé­gét kérte, megemlítve, hogy 600 millió forinttal többet köl­tenek a házak felújítására, mint amennyi az évi lakbér­bevétel. Ez a szám alátámaszt­ja azt az igényt, hogy a lakosság szélesebb mére­tekben kapcsolódjon be a lakóházak társadalmi meg­őrzésének mozgalmába. A népművelés idei költség­­vetése 51,6 millió forint. Az oktatási feladatok ellátására , 755,5 millió forintot irányoztak­­ elő, ez 51 millió forinttal több­­ a tavalyinál. 1961-ben megkezdik 44, s befejezik 95 általános iskolai osz­tályterem építését.­­ Ezek az építkezések hozzá­já­­­­rulnak ahhoz, hogy az általá­nos iskolák zsúfoltsága csök­kenjen. A középiskolai tanter­mek száma tizenkettővel nö­vekszik és az év végén mint­­­­egy ezer középiskolai tanterem áll rendelkezésre a fővárosban. Az­ óvodák fenntartására 95 millió forintot fordítanak eb­ből az összegből 270 napközi­otthonos óvodában 24 ezer gyermek neveléséről gondos­kodnak. Az általános iskolák és a politechnikai oktatás ki­adásai meghaladják a 280 mil­lió forintot. Ez az előirányzat lehetővé teszi az­ ifjúság gya­korlati munkára való nevelé­sének további bővítését. Az utóbbi két évben 266 műhely­termet létesítettek, az új isko­lákban pedig korszerű, jól fel­szerelt műhelytermeket építe­nek. A gimnáziumokban meg­valósítják a tanulók szakkép­zettsége növelésének olyan­­ formáját, amelyben a nagyüze- i­mek is aktívan vesznek részt. A gyermekek orvosi ellátása A végrehajtó bizottság elnöke­­­­ ezután arról beszélt, hogy az­­­­ általános napköziotthonok ki- t­­ adásai is évről-évre emelked­­­­nek és az idén meghaladják a­­ 106 millió forintot, amelyből­­ 1 020 napköziotthoni csoportot­­ lehet ellátni. A középiskolák fenntartására több mint 130­­ millió forintot irányoztak elő, s ami 892 tanulócsoport zavarta-­­­­­lan továbbképzését biztosítja.­­ Az általános esti iskolákba több mint 18 ezren jelent­keztek, a felnőtt oktatásra jelentkezők száma még nagyobb arányban növekedett a középiskolákban, amelyekbe az idén mintegy 25 ezren iratkoztak be. A dol­gozók általános iskoláinak ki­(Folytatás a 6. oldalon.)

Next