Esti Hírlap, 1961. május (6. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

A béke, a szabadság, a szocializmus növekvő erőinek jegyében ünnepeltük május 1-ét Zászlók erdeje, százezres tömegek . Tudósítás öt világrész májusi seregszem­léjéről Ilyen szép, mint ez idén, még sosem volt a május elsejei ünnep. Pedig tavaly is ezt éreztük, és azelőtt, meg még azelőtt is. Évről évre gaz­dagszik, bensőségesebb lesz a főváros lakosságának felvonu­lása. Nő a tömeg, pompázób­­bak a színek, ötletesebbek a díszek. S mégsem ezek a kül­sőségek teszik egyre szebbé a menetet. Belülről, az embe­rekből áradt a jókedv. Az a derűs életérzés, amely a hét­köznapokon szétoszlik a fővá­rosban, május elsején a felvo­nulás útvonalaira összponto­sult, formát öltött, megjelent. A műhelyek, a tervezőiro­dák, az építkezések, a tanter­mek, a szerelőcsarnokok, a la­boratóriumok, a nyomdák, a hivatalok táblái hirdették, hogy melyik munkahely kö­zössége mivel járult hozzá eh­hez a derűhöz. Mert a jó han­gulat, a vidámság, a felszaba­dult életérzés, a javuló élet­körülményekből, szocialista rendünk újabb és újabb ered­ményeiből táplálkozik. Azért látjuk egyre szebbnek a május elsejei menetet, mert kezünk, agyunk, akaratunk évről évre szebbé formálja életünket. S testvéreinkkel, a többi szocia­lista ország népeivel, a világ békét akaró, jó szándékú em­bereivel együtt egyre bizton­ságosabbá is tesszük, újabb és újabb gátakat emelve a pusz­títás, a gyilkolás, a háború erői ellen. A mostani május elsejei me­net fölött itt, Budapesten, de­­ Moszkvában, Prágában, Varsó­ban, Pekingben, Berlinben,­­ Bukarestben, és talán minden­­ fővárosában a világnak, a koz­moszba először embert szállí­tó szovjet űrhajó, a Vosztok kicsinyített másai lebegtek. A Vosztok útja azt hirdeti ba­rátnak, arra int ellenséget: a szocialista rend leküzd min­den, korábban öröknek hitt korlátot, felemeli — a szó tényleges értelmében — a csil­lagokig az embert. Eleddig csak Gagarin látta az űrből teljes szépségében pompázni a földgolyót. De az ő élménye mindazokat gazdagítja, akik azon fáradoznak, hogy a Föld ne csak több száz kilométer távolságból, de közvetlen kö­zelről is gyönyörűnek lássák. S ezt — a Vosztokot díszítő vörös csillag jelzi — a szocia­lizmus és a bék­e hozza meg. Május elseje ünnepe elmúlt, de derűje itt marad velünk. Munkánkban ölt testet, mint ahogy munkánkkal teremtet­tük meg. Kői Gábor, az építők szakszer­vezetének főtitkára. A vendé­geket körülfogják, Rónai Sán­dor egy régi májusra emléke­zik. Biszku Béla arról beszél, hogy az idei május elsejének az űrhajózás diadala külön súlyt, jelentőséget ad. Fél tíz, rendeződnek a sorok, elindulnak a kerületek a tér felé. Elsőnek az angyalföldiek érkeznek. Mellettük a zuglóiak vonulnak, a menet élén Maro­sán Györggyel, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjával, Szirmai Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­jával és Sándor Józseffel, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjával. A XIX. kerüle­tiek menetét Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Cservenka Ferencné, a Budapesti Pártbizottság tit­kára és Blah­a Béla a bányász­szakszervezet főtitkára vezeti. A VIII. kerület élén Apró An­tal és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s Gál László, a vegyipari szak­­szervezet főtitkára halad. Mel­lettük a XI. kerületiek tömött sorai érkeznek a térre, az első sorban Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja. (Folytatás a 2. oldalon.) A menet éle a dísztribün előtt Angyalföld, Zugló, Kispest dolgozói a felvonulók élén. Találkozott a város Indulók hangjaira ébredt Budapest a tizenhetedik szabad május reggelén. A lobogódíszbe öltözött főútvonalakat zeneka­rok járták, hamar benépesed­tek az utcák, ezrek, tízezrek indultak a gyülekezőhelyekre. A villamosok, az autóbuszok csúcsforgalmat bonyolítottak le, a peremkerületekből százá­val érkeztek a fellobogózott teherautók, egymást érték a csepeli gyorsvasút szerelvé­nyei , tízezreket hoztak a nagy munkáskerületből, a Nagykörúton, a Népköztársa­ság útján, a Rákóczi úton, a Váci úton még a járdákról is leszorult a hömpölygő ember­áradat. Kilenc óra. A Hősök tere és környéke olyan képet nyújt, mintha az egész város itt adott volna találkozót. Megteltek a felvonulási térrel szomszédos utcák. Sok helyütt harmonika­szó csendült fel, népviseletbe öltözött lányok, legények rop­ták a táncot, mások magukkal vitték a zsebrádiót és a májusi köszöntő dalokat hallgatták. A Városligetben a Vorosilov út és az Ajtósi Dürer sor sar­kán­­ két kerület éle is találko­zik. Itt vannak az angyal­földiek és itt van a XIV. kerü­let, Zugló nagy fehér virágok­ból kirakott táblája is. Az an­gyalföldiekhez vendégek ér­keznek. Biszku Béla és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Somos­ Dobi István, Kádár János és dr. Münnich Ferenc üdvözli a felvonulókat a dísztribünről VI. évfolyam, 108. szám Ára 60 fillér 1961. május 3. szerda ^'MMMIIMIIMMIllMMMMIIMIMIMIMIMMMMMMIMMMMMMIMMItMMIMMMMMM...........MIMII.........MMMMMMMMMMMMMMMMMMMIMMMMMMMMMMMMMMMMIMM............MIMIM Kádár János nyilatkozata ( a május elsejei felvonulásról ) Kádár János, az MSZMP Központi Bizott- I­ságának első titkára az alábbi nyilatkozatot­­ adta a május elsejei felvonulásról a rádió és­­ televízió riportereinek: | — A felvonulás színes, eleven­, lelkes. Vis­­­­szatükrözi a nálunk most levő közhangulatot. | Az időjárással a szervezők tegnap nagy gond­­­­ban voltak, mert esett az eső, de én azt mond­­­­tam, hogy az eső a mezőgazdaságnak fonto­­­­sabb, mint az, hogy a felvonuláson egy kicsit­­ megázunk-e, vagy nem, mert mi majd megszá­ | radunk. Ha aztán a felvonulás idején az idő is szép, az nagyszerű, ak­kor minden rendben van.­­ — Én még Horthy alatt is felvonultam,­­ amikor illegálisan szerveztük a május elsejei­­ tüntetést. Büszkék vagyunk arra, hogy a mum­­ám, hogy béke legyen! hasok május elsejét Magyarországon is min­dig megünnepelték. Néha kicsi volt ez az ün­nepség, de mindig volt. Most szabad a munkás­­osztály, s ennek megfelelően a demonstráció vidám és hatalmas. — Szívből minden jót, jó egészséget, kívá­nok május elsején, a világ dolgozóinak ezen a hatalmas ünnepén. Kívánom, hogy a munka árán, az erőfeszítések árán érjük el mind­azokat a célokat, amelyeket most magunk előtt látunk, s meggyőződésünk szerint az egész nép helyesli és támogatja azt, hogy erős szocialista Magyarországot építsünk fel, ahol az emb­er élete még szebb és még vidámabb lesz. Ehhez persze az is kell, hogy éberek legyünk, ne hagyjuk megzavarni saját hazánk, a szocialista világ népeinek békés építőmunkáját is kívá­

Next