Esti Hírlap, 1961. május (6. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-14 / 112. szám
Elkészült a távfűtés fejlesztésének Ötéves terve Az ÉM Mélyépítés Tervező Vállalat tanulmányt készített a főváros hőellátásának távlati tervéről. Az utóbbi években épített házak nagy részében központi fűtéses berendezés van, vagy pedig — például a lágymányosi lakótelepen — távvezetéken kapják a fűtéshez szükséges hőmennyiséget. Mégis: még mindig rossz az arány a központi fűtéses és a távfűtés, illetve a kályhával fűtött lakások között. Budapesten a lakások 89 százalékát fűtik kályhákkal. De nemcsak a kályhák füstje szenynyezi a főváros levegőjét, hanem a Budapesten levő 3375 ipartelep és a központi fűtőberendezések kazánja is. A középületek egy része ugyancsak kályhafűtéses s ezek szájma sem kevés. A szén minősége ugyan évről évre javul, s s növekszik az olaj és a gáztüzelésű berendezések száma is. De gyökeres változást csak a távfűtésre való fokozatos áttérés eredményezhet. Nemcsak arról van szó, hogy az újonnan épült lakóházakat és középületeket fűtsék majd olyan erőművekből, amelyek gazdaságosan és a levegő szennyezése nélkül használják fel a szenet hőtermelésre, hanem a ma még központi fűtőberendezéssel felszerelt házakat is távfűtésre kapcsolják át. A Mélyépítési Tervező Vállalat a második ötéves tervidőszak alatt épülő 25 ezer tanácsi és szövetkezeti lakás fűtésére vonatkozóan készített tanulmányt A Bécsi úti, most épülő lakótelepen, ahol az eddig elkészült lakásokba már be is költöztek, a második ötéves tervidőszakban 840 lakás épül. A lakótelep részére ideiglenes fűtőerőmű beállítását javasolják. Később a Bécsi úti lakótelepet az Óbudai Fűtőerőműből lehet majd fűteni, ez az erőmű azonban ez idő szerint még tervezés alatt áll. Évek óta épül az Üllői úti lakótelep, ahol az ötéves tervidőszak alatt újabb 5266 lakást építenek. Az idén ideiglenes fűtóművet állítanak fel, a végleges megoldás a Kőbányai Fűtőerőműhöz való csatlakozás lesz. A Kőbányai Fűtőerőmű az ötéves tervidőszak végén lép üzembe. Azt tervezik, hogy 1963-tól kezdve bővítik a Duna Konzervgyár kazántelepét, s akkor az Üllői úti lakótelepet az ideiglenes fűtőmű és a Duna Konzervgyár láthatná el hőenergiával, amíg a Kőbányai Fűtőerőmű elkészül. A lágymányosi lakótelepen újabb 1646 lakást építenek. Ezek fűtéséhez új erőművet építeni nem kell, mert a Budapesti Erőmű ezt a több mint másfélezer lakást is ellátja majd, csupán új távvezetéket kell építeni. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél az ötéves tervidőszak alatt 1980 lakás épül fel. Ebből 160 még az idén elkészül. A Láng-gyári erőműből fűtik majd az itteni lakásokat, de amíg a harmadik kazánt felszerelik — ez a jövő év végére várható — addig a Révész utcai erőmű ad fűtőenergiát. Az utóbbi erőmű elavult, s ezért lebontása megfontolandó. Csepel Csillagtelepen több középület és 349 lakás épül. A középületeket a Vasműből távvezetéken át fűtik majd. A Csalogány utcában 903 szövetkezeti lakás építkezése jövőre kezdődik. A Mélyépítő Tervező Vállalat azt javasolja, hogy ezeket a lakásokat gázzal fűtsék, esetleg olajtüzeléses tömbfűtő kazánokat állítsanak fel. Óbudán, az Árpád fejedelem útján 1963-ban kezdik meg 530 szövetkezeti lakás építését. A telepet előbb ideiglenes kazánokkal, majd az Óbudai Fűtőerőműből fűtik. Újpesten, az Árpád úton az idén 48 kályhafűtéses lakás épül. 1963-ban folytatódik az építkezés, összesen 798 lakást építenek az Árpád úton. A javaslat az, hogy központi fűtéses házakat emeljenek ugyanis a távfűtés nem létszik indokoltnak. Gazdaságossági vizsgálat dönti majd el a kérdést. Ha mégis távfűtés mellett határoznának, az Újpesti Erőmű, vagy a Bőrgyár kazántelepe jöhet számításba. A Ferencváros déli részén az ötéves tervidőszak alatt 674 szövetkezeti lakás épül, részben régi, rozoga házak lebontása útján nyert telkeken. Ezeket a lakásokat gázzal kívánják fűteni. Ugyancsak gázfűtést javasolnak a Kőbánya városközpontjában építendő 240 lakásban. A Fehérvári úton 84, a Hamzsabégi úton 80 szövetkezeti lakás épül, ezeket a Budapesti Erőműből fűtik majd. A Váci úton nagyobb telektömbökön javában folyik már az építkezés, öt esztendő alatt összesen 942 szövetkezeti lakás épül ezeken a telkeken. A javaslat az, hogy a Váci úti új lakásokat a Láng Gépgyárból fűtsék. Évtizedes elképzelés megvalósítását teszi lehetővé az ötéves lakásépítési program: megépítik a Népköztársaság útja folytatását a Ligeten túl, Zuglóban. A Kacsóh Pongrác út mentén kétezer szövetkezeti lakást építenek, a nagyszabású építkezés 1963-ban kezdődik. Ezeket a szövetkezeti házakat távfűtő berendezéssel kívánják ellátni. A Zuglói Fűtőerőműből fűtik majd idővel a Kacsóh Pongrác úti lakásokat, de mert ez az erőmű még csak előzetes tervezés alatt áll, ideiglenes fűtőerőműre lesz szükség. Pestlőrincen, a Vöröshadsereg út mentén 1800 szövetkezeti lakás épül majd, ezeket a Kispesti Fűtőerőműből fűtik. Az ötéves tervidőszak alatt sok helyütt foghíjas telkeken is építkeznek. Az ilyen lakóházak távfűtésbe bekapcsolása nem gazdaságos. Lesznek olyan lakóházak is, amelyekhez túl drága lenne a távvezeték megépítése. Az ötéves tervidőszakban például 59 lakás épül majd a Nagy Lajos király útján, 680 „foghíjas” telkeken, 476 Újpesten a Baross utcában, 224 a Hungária körúton, 172 a Martinovics téren, 240 a Vezér utcában, 200 a Czabán Samu téren, 207 a XIX. kerület, Malinovszkij úton és 272 a XIX. kerület, Pannónia úton, 116 a XX. kerületben a Török Flóris úton, 513 Csepelen, a Királyerdőben. A Mélyépítés Tervező Vállalat azt javasolja, hogy egyes helyeken gáztávfűtést vezessenek be. A XIV. kerület, Újvidék téren, ahol 680 tanácsi lakás építését tervezik — 1964-ben indul az építkezés —, a III., Monostori úton, ahol 800 szövetkezeti lakás építését kezdik meg 1963-ban, a Budaörsi úton, ahol 500, és a Hámán Kató úton, ahol 400 szövetkezeti lakás építkezésének megkezdésére kerül sor 1964-ben, a gázfűtés a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb. Végeredményben azt javassolják, hogy 16 572 lakást építsenek távfűtéssel és 4197 lakást gáztávfűtéssel. A többi lakásban kályhákat kell felszerelni. Pakots György A terv szerint több mint 16 ezer új lakást kapcsolnak a távfűtési hálózatba Gáz- és olajtüzelés — Zuglóban megkezdik a Népköztársaság útja folytatásának építését KIROHANÁSOK ESI OST — Utánam! — Vegyék tudomásul, fuccs a prémiumnak! Pesti Krónika Eső Kinézek szobám ablakán, esik. Nem csepereg, nem zuhog; őszi eső az ilyen: szabályos, egyenletes, szürke. Amit az ablakból látok, a szomszédos házak, az utca, a nedves pesti táj olyan fentről, mint egy rossz felvétel, mintha csak én fényképeztem volna. Először az jutott eszembe: valamikor az esőben sorra kinyíltak a fekete paraplék, drótvázra feszített selyemgombák alatt mentek a zuhéban azok, akiknek volt ernyőjük. Sőt, gumikalácsni is divat volt egyfelől, másfelől a mezítláb, de minek említsem, ezt még elég sokan tudják. Az autóbuszban, amikor hazajöttem, valaki azt mondta, fene egye meg, az idén ismét szeszélyes az időjárás. A tél sem volt igazi tél, hiszen alig fagyott és alig esett a hó. Nagyon csodálkoztam, mert két idősebb nő diskurálta ezt. Szerettem volna beleszólni: már az is baj, hogy alig kellett a télen fűteni, s kevesebbet költöttünk tüzelőre? Persze, nem szóltam bele, nem illik. Az ülőkalauznő azonban beleszólt a beszélgetésbe, igen, tavaly a nyár is milyen volt! Beutalták a Balatonhoz és csak kétszer lehetett fürdeni a két hét alatt. Vagyis — felelte erre az egyik utas — az ember inkább elmegy a hegyek közé, vagy Szoboszlóra, ahol zárt fürdő-lehetőség is van, mit a Balaton! Ha rossz az idő, mit lehet ott csinálni? Alaposan leszidták a Balatont, ha nincs napsütés a partjain. Szemesen, Keszthelyen, Füreden, Bogláron. Mert már megjárták a rossz idővel: a két idősebb nő, aki diskurált és az ülőkalauznő, aki beleszólt a beszélgetésükbe. Hát jó. Volt a valamikori időben egy barátom, tisztességes, szorgalmas, álma Olaszország. Sokáig kuporgatta a pénzt, de utazásának alapja egy megszerzett vasúti szabadjegy volt. Tehát Firenze, az Uffizi, Milánó, a dóm, Róma, a Szent Péter bazilika, a Forum romjai, a Via Appia, Nápoly, Capri, a Kék Barlang és visszafelé Génua, a temető, az út végén Velence, a Szent Márk tér és pihenés a Lidón, tizedrangú penzióban. Milyen volt? Ó, nagyszerű! És szerencsés! A penzióban az első nap rosszul lett valamennyi vendég. A penziós majdnem sírba vitte romlott főztjével valamenynyiüket. Ó, milyen szerencse! Tíz napig rosszul volt, de tíznapi penziót nem kellett megfizetni! Hát jó. Az autóbuszmegállótól a kapuig szaladtam, nehogy megázzak. Egyik fiatalkori tavaszomban egyórás esőben vártam valakit, holott gondolhattam volna: esik, tehát úgysem jön. De vártam az esőben, mert még várni is jó volt. Tűnődöm: cserélnék-e a mai esőben akkori önmagammal? A nedves utca másik oldalán egy néni baktat az esőben, fogós, kék tejesedény a baljában. A nénin csuklyás, átlátszó esőkabát, nylon, a tejesedényen nincs fedő. Tessék befedni a tejes csuprot, felvizezi a tejet az eső. Rossz a kávé, semmi íze... milyen tejet árulnak manapság... A csuprot tessék befedni, inkább a nénit ázzék. Könnyű nekem, itt a szobában. Esik, eláll — az íróasztalom nem ázik, a sorok, nőnek a papíron, ha süt, ha nem, nem függnek az időtől. Könnyű nekem. Egy kis bronzszobor jár most az eszemben, a Bizományi oldal kirakatának egyik, zugában láttam a napokban. Bronzbaka az első világháborúból, szegetlen posztóköpenyben. Vállán puska, feltűzött szurony, de nem kaptákoló baka: a köpeny, gallérja fázósan felhajtva, a baka össze-húzza a gerincét, a puska is félrebillen, fázikázik az istenverte időben a baka. Keze mintha gémberedne, karja szaggat, az átnedvesedett, gyűrött köpenyben, arcán végigcsurog az eső — ezt látom, pedig csak a kirakatüvegre hull. Első,, hó, fagy, lövészárok, háború, halál. Jól művész csinálta, megborzongat bronzá-val. Jó művész, két arasznyi a szobra. Könnyű nekem. Szoba, fedél, csendes-ség, könyvek. Mégis bosszant, eláll, ismét rákezdi, nedvesség árad az ablakon. Most megint zuhog, a levegőnek nátha- szaga van. Aztán ez jut eszembe: uborka. Valahol még itt, a városban, vagy, a város határában hízik az uborka. Kip-kop — esik, hízik az uborka. Egy 1 milligramm tízmilliomodrésznyit min-,den esőcseppnél. De hízik. Szeretem az uborkát. Bodó Béla TANAR: PIOK'ER IGNÁC A képen Pióker Ignác, Kossuth-díjas marós, a Landler Jenő Híradástechnikai és Közlekedésgépészeti Technikum diákjai között. Az iskolát az Egyesült Izzó és az Ikarus Gyár patronálja. Pióker Ignác és gyára vákuumtechnikai laboratóriumot rendezett be a technikumban. imiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Eddig elveszett percekből nyolcszázezer megtakarított munkaóra — Árva maró állt magában — Drága pénzért hulladék HEGYVEN MOTRONNYAL TÖBB Országosan megvizsgálták az üzemi munka veszteségidőt. Megállapították, hogy a kárbament idő kisebbik részéért — körülbelül harminc százalékáért — egyes munkások a felelősek, akik hanyagságból, nemtörődömségből állni hagyják a gépet vagy elfecsérlik a munkára szánt időt. A veszteség nagyobbik fele — hetven százaléka — üzemszervezési hibákból származik. Most az ország egyik legnagyobb üzemében, a Ganz—MÁVAG gyárban kutatták, hogyan küzdenek a harminc százalékkal egy időben a hetven ellen is. Új gép — régi norma A nagy üzemben most igazítják ki a normákat. Számottevő az idei felajánlásuk: nem kevesebb, mint 800 ezer munkaórát akarnak megtakarítani műszaki intézkedésekkel és az elavult normák kiigazításával. Szép szám: megfelel negyven korszerű diesel-mozdony elkészítési idejének. S ezt kizárólag jobb üzemszervezéssel érik el egy év alatt. S hogy menynyire nem a munkások keresetének csökkentésére irányulnak ezek az intézkedések, az lemérhető egy másik adatból, ugyanakkor a gyár dolgozóinak átlagkeresete két százalékkal nő 1961 végéig. Természetesen lesz munkás, akinek jóval több mint két százalékkal nő majd a keresete, de olyan is, akinek kevesebbel. Az is előfordulhat, hogy átmenetileg csökken valakinek a bére. Éppen ezt kerestük: helyesen kötik-e össze a normák kiigazítását a megfelelő műszaki intézkedésekkel? Mert amennyire fontos, hogy a műszaki fejlesztéssel könnyebbé váló munkák normáját kiigazítják, éppen annyira fontos, hogy ahol normát igazítanak, ott valóban a könnyebbé vált munkáról vagy a lazaság felszámolásáról legyen szó. Mert gyakran a lazaságot is az okozza, hogy egy, már régebben könnyebbé vált munka normáját nem változtatták meg, új gépet adtak, de nem módosították a munkanormát. A pecsét Mausz Péterrel, a gyár vezérigazgatójával beszélgettünk. Elmondta, hogy az arány körülbelül a Ganz-MÁVAG-ban is harminc és hetven százalék, ha a munkások hanyagságából származó és az azon kívüli veszteségidőket összehasonlítják. De a 70 százalék nem csupán a műhelybeli műszaki intézkedésekkel tüntethető el. Származhat sokszor helytelen vagy pontatlan műszaki előkészítésből, vagy ügyviteli hanyagságból is. A normál kiigazítással egy időben tehát az előkészítő munkát is meg kell javítani. A termelés vezető főmérnökét, Szőcs Andrást kerestük fel ezután. Elmondta: hét gyáregységben már teljesen új normákkal dolgozónak, s ezek közül három egy hónappal gyorsította meg az új módszer bevezetését, mert június elseje helyett — amikorra vállalták —, már május elseje óta kiigazított normákkal dolgoznak. Minden munkautalványon rajta van az „F—60”-as pecsét, ami azt jelenti, hogy a felülvizsgálat, a dolgozókkal való tanácskozás után, ezt az adatot találta helyesnek. Már dolgozik a nagy gép Terhes György, a technológiai felülvizsgálattal foglalkozó bizottság egyik vezetője a szobákba kalauzol, ahol az új normatáblázatok készülnek. Ezerszámra sorakoznak itt a papírok és tömött dossziék. Voltaképpen az egész gyárat mozgásba hozta ez az intézkedés. Részt vettünk az ellenőrző brigádok értekezletén, ahol a munka hibáiról számoltak be. A szereldében — mint elmondták —, például negyedévenként több ezer normaórát használnak fel helytelenül, az öntödében még mindig sok a tapasztalati alapon felbecsült norma. Bejártuk a műhelyeket Itt szemtanúi lehettünk annak, hogy amióta az elveszett idő visszaszerzése a jelszó a gyárban, minden műszaki, s minden szakmunkás azon töri a fejét, hogyan lehetne eredményesebbé tenni a munkát, jobbá a szervezettséget, olcsóbbá a termelést. A hajtómű- és turbina gyáregység nagy gépműhelyében például hónapok óta részben kihasználatlanul állt az új, nagy szovjet portálómarógép. A legkorszerűbb típus, nagy termelékenységű, mégis sokszor állt, mert nem volt hozzá illő "munkadarab. Grimm Géza, a központi technológiafejlesztés egyik dolgozója addig kutatott, míg ellátta a nagy gépet megfelelő munkával. S ami eddig lassan készült a gyalugépeken, most a szovjet maró munkálja meg — háromszor olyan gyorsan és jobb minőségben. Suhan az izzó acéllemez Hasonló jó ötletet láttunk a mozdonygyárban. Bonyolult fogaskerék-tengelyágyat készítettek itt a diesel-mozdonyokhoz, 500 kilós kovácsolt acéltömbből. Mire megesztergályozták, a súlya már csak kétszáz kiló volt, tehát darabonként 300 kiló forgácsot „gyártottak”! A mozdonygyár fiatal mérnökei ezt is megoldották: korszerűbben kovácsolják a fogaskerék-agyakat , s most nemcsak gyorsabban készülnek, hanem megkímélik az esztergapadokat is, nem kell fölösleges anyagokat ide-oda szállítani. Három mázsa acélt takarítanak meg darabonként. Sok hasonló ötletet láttunk megvalósulni más műhelyekben is. A kovácsok számára eddig a harmadik csarnokba rakták le a darusok az anyagot, azt is, amelyet az első és a második csarnokban dolgoztak fel. Most ez megváltozott. A lemezhajlítóknak a több méter átmérőjű izzó lemezeket régebben kézikocsikkal kellett a kemencéből a préshez szállítaniok. Javaslatukra görgős pályát építettek, s most már egy gombnyomásra suhan az izzó acélkorong a kétezer tonnás sajtolóhoz. Változott a munka, s hozzá megváltozott a norma is. Arra a kérdésre tehát, hogy a harminc vagy a hetven százalékot rendezzék előbb, a Ganz—MÁVAG válasza egyértelmű: mind a kettővel egyszerre foglalkozzanak. S ennek első eredményei a műhelyekben már mérhetők. Gesztelyi Nagy Zoltán Megérkezett a „kozmosz-béli üzenet" A „világűr Kolumbusának’’ a hangja megérkezett Budapestre. — Megkaptuk az első másfélezer Gagarin-lemezt Moszkvából — mondják a Magyar Könyvkereskedelmi Vállalat központjában. Rögtönzött „lemezparádé” tanúi lehetünk. Megperdül a korong, sercen a tű a lemez barázdáiban, s úgy érezzük, szinte a világtörténelmi jelentőségű pillanat részesei vagyunk: zúg, süvölt, dübörög a Vosztok űrhajó, s valahonnan a távolból, ahová eddig csak a képzelet szárnyalhatott, most megszólal magabiztosan, nyugodt hangon Jurij Gagarin: „Jól érzem magam ... minden rendben... Jól látom a Földet, repülök tovább...” Gagarin jelentéseinek legfontosabb mondatait őrzik a hangbarázdák. A lemezekhez a magyar fordítást is mellékelik.