Esti Hírlap, 1961. június (6. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

Takarékosság A Pentagon csökkenteni akarja kiadásait — jelen­tették a minap.­­ Ismeretes, hogy az Egyesült Államoknak pénzügyi gondjai vannak, Washington már nyugat-euró­pai szövetségeseit is felszólí­totta az egyenletesebb katonai „közteherviselésre”. A mina­pi hír szerint most egy nagy­szabású takarékossági akció körvonalai bontakoznak ki, amelynek keretében az egyen­ruhákra ezentúl nem varrnak órazsebet, a nyakkendőket vé­konyabbra készítik, egyes fegyvernemeknél pedig a kö­penyekről elhagyják a csuk­lyát. Az összes évi megtakarí­tás az órazsebek esetében 666 ezer, a nyakkendőknél 138 ezer, a csuklyáknál pedig egy­millió dollár. Világos: ha már az illetékesek ilyen drákói ta­karékossági intézkedéseket hoznak, akkor minden fillérre, pardon, centre, égető szüksé­gük van. Az amerikai képviselőház ugyanis éppen a minap több­­milliárd dollár póthitelt sza­vazott meg a repülőgép-, hadi­hajó- és rakétagyártás fokozá­sára ... (..) Portugália dél-afrikai segítséget kér angolai hadjárata támogatására Alvaro da Silva Tavares an­golai portugál főkormányzó ki­jelentette, hogy az Angolában állomásozó portugál fegyveres erőket lényegesen megerősítet­ték és a portugál haditengeré­szet, légierő, valamint a páncé­los és gyalogos egységek „min­den tőlük telhetőt megtesznek a rend helyreállítása érdeké­ben”. A portugál gyarmatosítók azonban, úgy látszik, az ilyen kardcsörtető nyilatkozatok el­­­­­enére sem bíznak saját erőik­­­­ben, mert mint a Port Elisa­bethben megjelenő Evening Post című lap szerda esti szá­ma írja, Portugália a dél-afri­kai kormány segítségét kérte angolai hadműveleteinek foly­tatásához. A hírek szerint a közeljövőben dél-afrikai kato­nai küldöttség utazik Luandá­ba, Angola fővárosába, hogy a helyszínen tanulmányozza a helyzetet. A dél-afrikai légierő gépei máris járőrszolgálatot teljesí­tenek az Angola és a Délafri­kai Köztársaság között húzódó ezer mérföld hosszú határ mentén. AP­ tudósítás szerint ugyanis Dél-Angola több vidé­kéről harcokat jelentenek. Macocola közelében össze­tűzés történt egy portugál katonai oszlop és az ango­lai hazafiak között. Helyes harcokat jelentenek az észak-angolai Lucunga és Tom­­boco község térségéből is, nyu­gati hírügynökségek szerint a túlerőben levő portugál kato­naság több órás harc után mindkét községet elfoglalta. etz algériaiak nem akarnak szakítást... Az ENSZ afro-ázsiai csoportjának tanácskozása Párizsban, kormánykörök­ben és a sajtóban is egyaránt mély benyomást keltett Krim Belkasszemnek, az algériai kor­mány külügyminiszterének, az Evianban tárgyalt algériai kor­mányküldöttség vezetőjének szerda esti genfi sajtónyilatko­zata. Elismerik, hogy Belkasz­­szem mérsékelt hangon szólt a helyzetről és — amint a fran­cia rádió hírmagyarázója hangsúlyozta is — „gondja volt arra, hogy ne ártson a tárgya­lások újrafelvétele lehetősé­gének”. Kormánykörökben is hangoztatják, hogy „az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormánya semmiképpen sem akar szakítást”. A párizsi sajtó találgatások­ba bocsátkozik mi lesz ezután. A felvetett lehetőségek ellen­tétesek. A Le Progres de Lyon szerint a francia—algériai tár­gyalások még a hónap vége előtt folytatódhatnak. Az Aurore viszont úgy véli, hogy a francia kormány Algériában ideiglenes új közigazgatási és politikai szervezetet alakít ki, hogy előkészítsen valamilyen népszavazást és megkísérelje a De Gaulle-féle „algériai Al­géria” megteremtését — az FLN, az algériai nemzeti fel­­szabadítási front nélkül... Az afrikai-ázsiai országok ENSZ-küldöttségei — jelentik New Yorkból — szerdán este közleményt hoztak nyilvános­ságra. A csoport országainak képviselői előzőleg meghallgat­ták az algériai ideiglenes kor­mány New York-i képviselőjé­nek tájékoztatását az eviani tárgyalások francia részről tör­tént megszakításáról. Az afro-ázsiai országok nyi­latkozata kifejezésre juttatja az alá­író országok nyugtalanságát a francia döntéssel kapcsolat­ban és reményét fejez ki, hogy haladéktalanul újrakezdik a két fél megbeszéléseit. Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium hivatalos szóvivője mondotta: Mindenki úgy véli, hogy a tárgyalá­sok nem szakadtak meg, csak rövid ideig szünetelnek. Az Egyesült Államok — mondotta a szóvivő — „mindig azt tar­totta és továbbra is úgy véli, hogy csak a közvetlen tárgyalá­­sok vezethetnek az algériai probléma konstruktív megol­dásához”. Súlyos provokációkat készítenek elő a nyugatnémet vezető körök Az NDK belügyminiszterének figyelmeztetése Berlin, június 15. Merly István jelenti: A Német Szövetségi Köztár­saság és Nyugat-Berlin vezető körei a háború utáni idők egyik legnagyobb szabású pro­vokációját készítik elő. A mai lapokban a szövetségi gyűlés három legnagyobb frakciójá­nak vezetői: dr. Heinrich Kro­ne (kereszténydemokrata), Erich Ollenhauer (szociálde­mokrata) és dr. Erich Mende (szabad demokrata) felhívás­sal fordult a lakossághoz, hogy június 11-én, az 1953. évi fa­siszta puccskísérlet évforduló­ján „szálljon síkra Nyugat- Berlin szabadságáért”. A felhívás szerint, a hitleri német birodalom egykori 22 tartományának zászlaival már elindultak nyugat felől a sta­féták a Német Demokratikus Köztársaság határai felé és jú­nius 17-én érkeznek a keleti határhoz, ahol hét helyen ma­ga a bonni kormány rendez gyűléseket, összesen még 1700 uszító megmozdulást tervez­nek. Lübke szövetségi elnök és Adenauer kancellár Bonn­ban, Willy Brandt főpolgár­mester és Lemmer bonni mi­niszter Nyugat-Berlinben be­szél ... Minthogy a korábbi években rendezett „határünnepségek” alkalmával, a hivatalosan szer­­­vezett uszítás következtében előfordultak határincidensek. Karl Maron, az NDK belügy­minisztere tegnap levélben szólította fel Schröder nyugat­német belügyminisztert: a két német állam lakosságának biztonsága és nyugalma érde­kében tartózkodjanak a provo­kációktól. Amennyiben mégis megrendezik a határok menti gyűléseket, úgy a határtól leg­alább öt kilométernyi távol­ságban tartózkodjanak, hogy elejét vegyék az incidensek­nek. Maron miniszter figyel­meztette Schrödert, hogy „az NDK területén megtesznek minden óvatossági intézkedést, hogy megakadályozzák a ha­tárincidenseket. Illetékes szer­veink — folytatta — ugyanis a lakosság biztonsága érdekében nem nézhetik tétlenül a pro­vokációkat és a túlkapásokat. Sajnálatos lenne, ha a félreve­zetett és felbőszített embere­ket, különösen a fiatalokat, a provokációk elhárítása során valami baj érné.” Maron mi­niszter figyelmezteti Schrö­dert, hogy a provokációkból adódó minden incidensért a nyugatnémet kormányt terheli majd a felelősség. A „leláncolt kacsa“ és a francia kormány erőpróbája avagy a hadügyminisztériumban súlyra mérik a levelezőlapokat Párizs, június 15. Három hete már, hogy a francia hadügyminiszter bűn­vádi eljárást indíttatott a leg­népszerűbb szatirikus hetilap, a Canard Enchainé, azaz a „leláncolt kacsa” ellen. A had­sereg megsértése volt a vád a lap ellen. Az eset óriási vissz­hangot keltett Fraciaország­­ban. A több mint 40 éve fenn­álló lap valóságos „nemzeti intézménynek” számít, ellene soha egyetlen kormány sem mert fellépni, több-kevesebb humorérzékkel mindeddig „le­nyelték” a ..leláncolt kacsa’i maróan gúnyos megjegyzéseit, vagy a cáfolat formájában tá­lalt leleplező értesüléseit. Volt olyan miniszter is, aki kijelentette: ha egy napon a „leláncolt kacsát” elko­boznák, nyomban beadná lemondását, mert ez azt jelentené, hogy­ Franciaországban nincs többé demokrácia Elkobozni a híres „kacsát” eddig valóban csak­­ Algírban lehetett... A három hét alatt a „lelán­colt kacsa” egyre hevesebb el­lentámadásba ment át. Nagy sikere volt az első riposztjának is: levelezőlap formában közölt egy De Gaulle-idézetet, a köz­­társasági elnök egy, a katona­tisztek értelmi képességeiről szóló, nem éppen hízelgő meg-,­állapítását. A lap szerkesztősége fel­hívta olvasóit, küldjék el a „Canard” jókívánságaival együtt a hadügyminiszter­nek. A következő héten már azt az értekezést közölhette a „le­láncolt kacsa”, hogy a hadügy­minisztériumban súlyra mérik a beérkezett levelezőlapokat, megszámlálni már nem is tud­ják. Legújabb számában to­vább ment a „leláncolt kacsa": a köztársasági elnök címére küldet olvasóival levelezőlapot. A Canard nem ijed meg a közelgő bűnvádi­ eljárástól. Ezt bizonyítja az utolsó számában megjelent kis cikk is. Ebben ez áll: „Mit csináltunk volna mi, franciák Eichmann-nal, ha mi kerítettük volna kézre? Egyen­ruhát aggattunk volna rá tiszti sávokkal és elküldtük volna Indokinába ugyanúgy, mint ezt a Fernand Brice nevű volt SS-t, a német Abwehr tagját, akiből minta­légiós lett, utá­na pedig a francia Algéria lel­kes híve és ezen a címen az algíri rendőr felügyelő, Gavou­­ry gyilkosa. Mert az ilyenek mindig használhatók valamire, csak érteni kell a módját.. A magnetofon nem fizet.. A napokban egy nyugatnémet bíró­ság előtt próbaper zajlott le, amely igen érdekes prob­lémát vetett fel: véde­kezhetnek-e az írók és a zene­szerzők az ellen, hogy alkotásaikat minden honorá­rium nélkül sok­szorosítsák és lejátsszák? A problémát a mag­netofonkészülé­kek rendkívüli el­terjedtsége tette aktuálissá. Minden megvá­sárolt hanglemez árából a szerző, il­letve zeneszerző megfelelő jogdíjat élvez, amelyet a vásárlónak kell megfizetnie. De ha a vevő üres hang­szalagot vásárol és ugyanazt a zene­művet vagy pró­zai szöveget akár a rádióból, akár egy lemezről át­játssza, akkor minden ellenszol­gáltatás nélkül a tulajdonába kerül. A nyugatnémet szerzői jogvédő hi­vatal, a GEMA próbapert indított a Grundig nyu­gatnémet magne­tofongyár ellen, s kötelezni akarta, hogy minden egyes vevő nevét és címét szolgál­tassa be. A bíróság, jólle­het, elismerte a szerzők elvi jo­gait, csupán arra adott lehetőséget a jogvédő egyesület­nek, hogy nyoma­tékosan felhívja a g­agnetofonama­­tőröket jogdíjfize­tési kötelezettsé­gükre. A felhívás­nak pedig nincs nagy sikere... Kaszavubu Katangát akarja !Leopoldville váltságdíjat követel Csónakéért Leopoldville, június 15. Mi legyen Csomóéval, szaba­don bocsássák-e vagy sem, s ha igen milyen feltételek mellett? — ez a kérdés most Leopoldville-ben. A katangai vezetőt még a coquilhatville-i értekezleten tartóztatták le, s most Leopoldville-ben Kasza­­vubuék foglya. A kérdés azon­ban valójában nem Csembe, hanem Katanga, a leggazda­gabb kongói tartomány sorsa. Erről tárgyaltak a minap a két fél képviselői Milánóban és Brüsszelben. A lényeg: Kasza­­vubuék szeretnék a maguk el­képzelése szerinti kongói szö­vetségi államba újra beolvasz­tani az elszakadt Katangát. Ami a részleteket illeti, Ka­tanga szóvivője kijelentette, hogy Csombe szabadon bocsá­­tása attól is fllon, hogy „mek­kora összeget tudnak Kaszavu­­buék rendelkezésére bocsátani a leopoldville-i kormány pénz­ügyi nehézségeinek megszün­tetéséhez”. Az­ AFP tudósítója úgy érte­sült, hogy ha rendeződik a két fél közötti vita, Csomóét sza­badlábra helyezik, miniszteri tárcát kap az államszövetség megalakítandó központi kor­mányában, de nem térhet visz­­sza Katangába, s új tisztségé­ben kénytelen lesz Leopoldvil­le-ben élni. Ugyancsak az em­lített tudósító értesülése sze­rint a két fél tárgyalt a Mobu­tu vezette hadsereg újjászer­vezéséről is. Leopoldville azon van, hogy a katangai fegyveres erők olvadjanak be Mobutu hadseregébe, de elgondolásuk szerint Katanga továbbra is fenntarthatja a saját csendőr­ségét. A hadsereg megerősítése nyilván a Gizenga-kormány elleni akciók része, egy fegy­veres támadás előkészítése. A fenti karikatúrát a New York Times közölte. Ham­marskjöld a kongói válságot dajkálja, amely éppen az * működése következtében nőtt „karonülő csecsemőből” — ek­­kora díjbirkózóvá. A főtitkár továbbra is a maga kezében akarja tartani a „gyereket”. Ez az amerikai karikaturista sze­rint is képtelenség. Plasztikbombás hullám Észak-Olaszországban Nyugat-Németországból érkezik a robbanóanyag Róma, június 15. Nino Volta jelenti. Az észak-olaszországi Alto Adige tartományban (Dél-Ti­­rolban), amelynek sorsáról Olaszország és Ausztria között tárgyalások folynak, rendkívül kiéleződött a feszültség, külö­nösen a szélsőséges elemek plaszti­kbombás, dinamitos me­rényletei miatt. A mára virradó éjjel két újabb robbanás volt, s ezzel a hét eleje óta elkövetett me­rényletek száma meghaladja már az ötvenet is. A dinami­tos merényletek zöme hétfőn és kedden éjszaka volt, ennek a „48 órás tűznek” mérlegét még nem sikerült megvonni. Előzetes becslések szerint több milliárd lírára rúg az eddig okozott anyagi kár: a merény­leteket elsősorban magasfe­szültségű villamosvezetékek, telefon- és­ távíróvonalak, gá­tak ellen követik el. Bolzanó­­ban tegnap temették el Gio­vanni Postal munkást, akit egy pokolgép ölt meg. A ki­vizsgálást vezető D’Alessandri helyettes államügyész az izgal­maktól szívrohamot kapott és meghalt. A 220 ezer voltos magasfe­szültségű vezeték ellen elköve­tett merényletekkel, a terroris­ták csaknem teljesen elvágták a Bolzanóba vezető kilenc ve­zetéket, aminek következtében a városnak és környékének 80 százaléka áram nélkül maradt. Bolzano ipari negyedében az üzemek nagy része csökkentett termeléssel dolgozik, több ezer munka nélkül maradt. Az­­ olasz kormány elrendelte a­­ fegyverek beszolgáltatását és­­ erősítéseket küldött Bolzanó­va és környékére a gyárak, a vil­lamosberendezések és vezeté­kek biztosítására. Az XJuita mai számának cí­mében ezt írja:­­Nemzetközi szervezet a merényletek mö­gött — A N­yugat-N­émetországb­ól érkeznek a bombák Alto Adi­­gébe Togliatti, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára is nyi­latkozott az Alto Adige-i hely­zetről. Rámutatott ezzel kap­csolatban a kereszténydemok­raták felelősségére, ugyanek­kor hangsúlyozta, hogy a me­rényletek közvetlen elkövetői csak nácik, fasiszták lehetnek. Rókavadász-árulók! Botrányba fulladt az állatvédők közgyűlése London, június 15. Botrányos jelenetek közepet­te rekesztették be tegnap az angol Királyi Állatvédő Egye­sület idei közgyűlését. Az 56 éves Gwendoline Bar­ter kisasszony a mikrofonhoz lépett, s még mielőtt megaka­dályozhatták volna, remegő­s hangon kijelentette, hogy árulók férkőztek az egye­sület soraiba: háromezer olyan angol állat­védő van, aki szívesen hódol a­­ szigetország kedvelt sportjá­nak, a pirosfrakkos rókavadá­szat szenvedélyének. Ekkor kitört a botrány! A felbőszült rókavadászok a hölgy eltávolítását követelték, az idős kisasszony viszont térdre rogyott a mikrofon előtt és így állt ellent két markos rendőrnek, aki ki akarta von­szolni őt a teremből. Miss Bar­ter kiáltozva követelte a róka­vadászatot nem tiltó alap­szabályok módosítását. Mi­után Lockwood elnök a bot­rány miatt berekesztette a közgyűlést, találgatások in­dultak meg, vajon kizárják-e az állatvédő egyesületből a há­romezer rókavadászt. Százéves lelet egy angol bányában: négyéves gyermek lábára való bányászbakancs A „régi, jó időkre” megren­dítő világot vet egy lelet, ame­lyet az angliai Portway szén­bányában találtak: gyermek­­játékhoz hasonló apró csákány és egy kis cipő, amelyet körül­belül négyéves gyermek visel­hetett. A durva, szöges lábbeli kicsinyített mása a jellegzetes bányászbakancsnak. Az orrán látható kopás annak a bizonyí­téka, hogy a cipőt viselő kis­gyermek négykézláb csúszott a tárnák durva, kövecses tala­ján. Ezzel ismét bizonyítást nyert, hogy valaha apró gyer­mekeket használtak a bányák­ban, hogy azokon a szűk tár­nafolyosókon, ahová felnőtt ember vagy állat nem fért be, négykézláb kúszva, csilléket húzzanak. Csitt, a herceg alszik... Különös ügyben követelnek vizsgálatot az angol alsóházban a mun­káspárti képviselők. Az interpelláció tárgya a következő: Devon vasút­állomáson a napokban átirányították az összes reggeli munkásvonatot, sőt, az állomáskörnyéki autóbuszjáratokat is, csak azért, mert az Edinburghi herceg külön vonatában az állomás területén reggeli álmát aludta. -------­Az ír képviselőknek egyébként szintén interpellációra nyílik lehe­tőségük. Az amerikai AP­ hírügynökség jelenti, hogy Dublinben a ma­­i nap felborították az ír államvasutak menetrendjét hogy a mozdonyo­s füttyök ne zavarják Rainier monacói herceget és feleségét, amikor a­­ tiszteletükre rendezett szabadtéri hangversenyt hallgatják. Ennek szín­helye ugyanis a vasútállomás közelében fekvő park volt Az amerikai hírügynökség ehhez hozzáfűzi, hogy a hangversenyt azért tartották meg szabadtéren, mert a dublini színházak egy nagyszabású sztrájk miatt­­ bezárták kapuikat. Dél-Vietnam amerikai kiképzőtiszteket vár Washingtonban tartózkodik Nguyen Dinh Thuan, a dél­vietnami kormány biztonság­ügyi minisztere. A miniszter Diem dél-vietnami elnök leve­lét hozta Kennedy elnöknek. A dél-vietnami miniszter ki­jelentette, országa azt kéri, hogy ezentúl közvetlenül ame­rikai tisztek képezzék ki a dél­­vietnami egységeket. Jelenleg úgynevezett amerikai katonai tanácsadó bizottság működik Dél-Vietnamban, amely tiszte­ket képez ki, s ezek a vietna­mi tisztek végzik el a hadse­reg további képzését. A dél-vietnami miniszter ki­jelentette, hogy a kérelem „ro­konszenves fogadtatásra ta­lált” az Egyesült Államok kor­mányánál. Ma­­számtan Az alábbi számtani felad­ványt Londonból továbbítot­ták a hírügynökségek. A je­lentés a következő: A Lloyd angol biztosító társaság ötezer fontra bizto­sította egy hal életét. Az egyik sörgyár ugyanis június­ban három hónapra reklám­célokból hatszáz darab halat dobat be az angol folyókba, s aki az egyetlen megjelölt halat kifogja, ötezer font ju­talmat kap. A sörgyár ter­mészetesen viszontbiztosítást kötött. Kérdés: mennyit nyer ezen a hal?

Next