Esti Hírlap, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

KÉP SZÖVEG NÉLKÜL □ GYÖRGY ISTVÁN, a Bu-­dapest Filmstúdió filmrendező­je a nyári hónapokban érde­kes tudományos kisfilmen dol­gozott. Nagy türelmet igénylő munkával a hangyák életét örökítette meg. Ma délelőtt elutaztak az Operaház művészei Torinóba A nemzetközi operajárás színhelyén • Színpadi előadásban a bartóki opera Ma délelőtt a Ferihegyi­ re­pülőtérről különgépen olaszor­szági vendégszereplésre uta­zott az Operaház művészeinek nagyobb csoportja, hogy a to­rinói nemzeti napokon képvi­selje a magyar kultúrát. Az észak-itáliai városban az olasz Risorgimento centenáriuma al­kalmából rendezett kiállítás- és ünnepségsorozat egyik ese­ménye lesz a Magyar Állami Operaház vendégjátéka. A kék­szakállú herceg vára és a Cso­dálatos mandarin bemutatása szeptember 11-én és 12-én. El­utazásuk előtt beszélgettünk a vendégjáték négy részvevőjé­vel a szereplés jelentőségéről, a felkészülésről. A Teatro Nuovóban , Palánkay Klárival együtt rendkívül örülünk annak, hogy Bartók operáját magyar nyel­ven szólaltathatjuk meg Olasz­országban — mondta Székely Mihály. — Nem ismeretlen az olasz közönség előtt A kéksza­kállú herceg vára, évtizedekkel ezelőtt hallottam már a rádió­ban, s előadták színpadon is. Jómagam is énekeltem A kék­szakállút Firenzében 1936- ban, Operaházunk vendégjáték­­ka alkalmával. Azóta Amszter­­­­damban, Párizsban, London­­­­ban, Hágában, a holland fesz­tiválon énekeltem e szerepet­­ koncertszerű előadásban, ezút­­­­tal azonban, akárcsak Brüsz­­­­szelben és Moszkvában, szín­padi előadásban mutatjuk be a Bartók-operát a Teatro Nuovó­ban. Torino az elmúlt hóna­pokban valóságos nemzetközi operajárás színhelye volt. Sze­repeltek már előttünk szovjet együttesek, a londoni Covent Garden balett-társulata, ameri­kai balettcsoport, a belgrádi Operaház művészgárdája, s e napokban az Old Vic társulata játszik. Torinóban igen sok külföldi hallgatónk lesz, hi­szen a kiállításra a világ min­den tájáról érkeznek látogatók. A zenekar kíséret feladatát a torinói rádió kitűnő szimfoni­kus együttese látja el, a nálunk is ismert és becsült professzor, Rossi karmester zenekara. Egyébként néhány nap óta Torinóban készíti fel a zene­kart Tóth Péter karmester, Fe­­rencsik János pedig ma érke­zik oda Koppenhágából, szom­­baton-vasárnap már ő vezeti a próbákat, s vezényli hétfőn és kedden az előadást, amelynek — reméljük — Bartók művé­hez méltó sikere lesz. Hiteles tolmácsolásban — Torinói feladatom — vilá­gosít fel , bennünket Békés András rendező —, hogy segít­sek Nádasdy Kálmánnak, a Bartók-opera rendezőjének a színpadra állítás munkájában. Izgalommal teli kíváncsisággal várjuk, hogyan fogadja az olasz közönség az előadásokat, éppen az a publikum, amely mindenkor élénken, sőt, szen­vedélyesen reagált operabemu­­tatókra. A Bartók-opera vitat­hatatlan értékeit a nemzetközi zenei szakma már régóta elis­meri, népszerűsége az európai közönség körében azonban még mindig nem áll arányban a kiváló alkotás jelentőségé­vel. Szeretnék hinni, mostani vendégjátékunk további híve­ket szerez az operának, meg­könnyíti feladatunkat, hogy dalszínházunk egyik legjobb produkcióját hiteles tolmácso­lásunkban mutathassuk be más külföldi városok színpad­jain is. Alapos felkészülés Szakadatlan ritmus A Szenegál néger együttes műsora Kifeszített állatbőrökön do­bol a fapálca és a fekete kéz. Díszes tetejű ünnepi botok tompán koppannak a padlón. Az ujjakra húzott alumínium gyűrűk jégesőként ropognak egy félgömb hátán. Egyetlen húrú hegedűn, egyetlen ívelésű dallamot húz a vonó. Félelme­tes gyorsasággal dobognak a groteszk mozdulatokat végző lábak. Ritmus: Hol lágy tengerparti estéket idéző, alig pihegő, hol az örömtől vadul szaporázó, hol az áldozati tragédiáktól fé­lelmetes monoton ritmus. Sok­féle szín, hangulat, szituáció kifejezője, minden költészet és minden zene alapja: a ritmus, mely ez alkalommal a Szene­gál néger együttes előadásában a legősibb hangszereken, a do­bokon és a visszatérő zöreje­ken nyer kifejezést. Kevésbé színpadszerű, ke­vésbé lekerekítettek a mozdu­latok, kevésbé idillikus, mint a limonádéfilmek és feketére mázolt revügörlök produkcióin nevelődött közönség várná. Maga a nyers valóság, a „ti­tokzatos Afrika”, amelyik a leghétköznapibb és a legdrá­maibb érzelmeket, a legösztö­­­nösebb, legegyszerűbb mozdu­latokkal közli a világgal. Nincs­­ díszlet, kellék is alig van a­­ színpadon. Erre nincs szükség.­­ Nem akarják azt, hogy a néző­­ mindenáron képzelje az őser­dőt és a lobogó tűzfényt a sze­replők mögé, a lényeget akar­ják kifejezni: az érzések, hely­zetek, hangulatok így realizá­lódnak mozdulatokká. Egy-két képben egységes tör­­t­­énet keretébe ágyazva látszat­­­­juk a koreográfusok feldolgozá­s­­a eredeti táncnyersanyagot.­­ Itt már érezni a színpadi hatá­­­­sok keresését, de ettől nem lesz­­ meggyőzőbb a produkció. Saj­­­­nos, az összekötőszöveg, ahe­­­­lyett, hogy ilyenkor a néző se­­­­gítségére sietett volna, csak ál­­­­talánosságokban mozog és fe­lesleges dolgokat közöl. Pedig­­ ebben az esetben elkelt volna­­ a magyarázat, hiszen a m­ozdu- l latok, az egyes alakok szimbó-­­­lumok hordozói. Ezek a szim­­­ bólumok az afrikai néző előtt­­ nyilvánvalóan magától értető­­­­dőek, míg nálunk magyarázat­­i­ra szorulnak. Nehézséget okoz­­ az is, hogy a valóságban min­­­­den bizonnyal hosszadalmas­­ táncoknak a kivonatát kapjuk­­ — ez a sűrítés elkerülhetetlen — viszont a táncok démoni ereje, hatása a elégtelenbe tar­tó monotónián is alapszik. Bernáth László a legősibb hangszereken, a do- t a magyarázat, hiszen a mozdu- GICCSKIÁLLITASON Ötven éves a Százados úti művésztelep kiviit-belü­l rendbehozták a híres alkotóotthont Fél évszázaddal ezelőtt tele­pedtek le az első lakók a Szá­zados úton, ahol a főváros 30 műterem-lakást építtetett szobrászok és festőművészek alkotóotthonául. A művészte­lep egyhamar a magyar képző­művészet nevezetes központjá­vá fejlődött: sok hírnevet szer­zett szobrász és festő élt, al­kotott itt. Budapest egyetlen művésztelepén most nagy a sürgés-forgás: több millió fo­rintos költséggel kívül-belül ta­tarozzák az épületeket. A művésztelep lakói az öt­venedik évforduló alkalmából társadalmi munkát vállaltak: az újjászülető Népliget Béke sétányára nagyszabású szobor­műveket alkotnak, megmintáz­zák a világ békeharcosainak szobormását. ÚJ KÖNYVEK Galgóczi Erzsébet új könyve, a Félúton. Hőse egy energikus, ten­­nivágyó fiatalember, Madarász Da­ni. Angel Marie de Lera műve, A fé­lelem harsonái az elmúlt évek egyik legnagyobb spanyol könyvsikere: toreádor-regény. A Világ­járók-so­­rozatban jelent meg Csapó György érdekes írása Vietnamról, Az arany teknősbéka földjén címmel. OPERA LUXUS ajakrúzs legdivatosabb színei: szőke hajhoz 15-ös, 19-es, 11-es, 16-os barna hajhoz 5-ös, 25-ös, 20-as, 22-es fekete hajhoz 5-ös, 25-ös, 14-es, 23-as bronz­színű hajhoz 22-es, 1-es, 2-es, 3-as Tanácsadás az Illatszerboltokban és az áruházak illatszer osztályain. Művész — albérletben Egy férfi nyit be a Maj­­kovszkij utcai üzletbe Megle­petten nézi a csővázas fonott székeket, kis asztalokat, virág­tartókat. Már vissza is akar fordulni. A hátsó helyiséget el­választó függöny mögül egy nyurga fiatalember jön elő és megállítja a távozót. — A késekért jöttem... — mondja a vendég zavartan. — De azt hiszem, elnéztem a be­járatot ... Nem, nem nézte el, valóban itt köszörülik az életlen kése­ket, ollókat, csak a köszörűs özvegye most nincs itt — egy óra múlva tessék jönni. A fiatalember visszamegy a hátsó helyiségbe, leül a fal mellé egy kis padra, lenyúl a lábánál csomóban heverő ne­mes fűzfavesszőkhöz, kiválaszt egyet az áztatástól nedves szá­lakból és hosszában háromfe­lé hasítja. Utána a másikat, harmadikat, sokadikat. Majd egy kés élén­ húzza át őket, hogy simák legyenek, térdére teszi a fali könyvespolc vas­vázát és befonja a fűzfavesz­­szőkkel. A fiatalember, iparművész. 1957-ben kapta az oklevelét és diplomamunkája a Paradiso belső berendezésének tervezése volt Azóta száz elfogadott ter­vet készített. Kiállításon szere­pelt Prágában, Belgrádban, ké­szül a moszkvai kiállításra és legutóbb a Műcsarnokban gyö­nyörködhettek a látogatók a Népi Iparművészeti Kiállításon a fonott bútoraiban. Kocsis Bélának hívják, s az egyetlen iparművész itthon és a szom­szédos országokban, aki nem­csak tervezi, hanem el is készí­ti a darabokat. — Régi kosárfonó dinasztia legfiatalabb tagja vagyok. Nagyapám kosárfonó volt Gyöngyösön, Egerben műhelye volt és tizenkilenc — nem té­vedés: tizenkilenc gyereke is ezt tanulta. Anyám is, apám is kosárfonó i­tt. — Tervei? — Februárban a Csók István­­ Galériában Papp János kera­mikussal és Búzás Árpád szöv­­­vőssel közös kiállítás készü­­­­lünk. A fiatalember panaszkodik.­­ Az üzlethelyiség a köszörűsé­g­e albérlő. A köszörűs szövet-­­ kezeibe lép, feladja az üzletét,­­ s ezzel megszűnik az albérlet­­ is. Mi lesz vele? Hová menjen? Remélhetően segít a tanács, hogy ez a tehetséges iparmű­vész tovább dolgozhasson Megérkezett a Tandarica román bábegyüttes Ma délelőtt a Nyugati­ pálya­udvarra érkezett a román Tan­darica, 35 tagú bábegyüttes. A pályaudvaron Nagy Endre, a Művelődésügyi Minisztérium­­ színházi osztályának vezetője,­­ Szilágyi Dezső, az Állami Báb­­i színház igazgatója és a Báb­­i színház művészei fogadták a román vendégeket. Megjelent a fogadáson Vasile Moldovan, a román követség kultúrattasé­ja is. Tíz napig vendégszerepel­­nek Budapesten a román mű­vészek, s holnap este lépnek első ízben a közönség elé a Néphadsereg Tiszti Házában, majd a Bartók Színpadon foly­tatják szereplésüket. Margareta Niculescu, a Tan­darica együttes igazgatója kér­désünkre elmondotta, hogy nagy izgalommal várják az el­ső találkozást a közismerten igényes pesti közönséggel. Két­féle műsort hoztak magukra.1: marionettszámokat és a ná­lunk, Magyarországon is is­mert, alulról mozgatható báb­figurákat. Négy műsorszámuk közül kettő-kettő a felnőttek­nek, illetve a gyermekeknek­ szól. Tandarica bábu — Bartók táncjátékai iránt mindig nagy érdeklődés mu­tatkozott külföldön — mondja Harangozó Gyula koreográfus —, szinte minden évben kap­tunk meghívást, örülünk, hogy most végre eleget tehet balett­együttesünk a felkérésnek, s Torinóban bemutathatja a Csodálatos mandarint. A ven­dégjáték jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy a mű­velt világ Liszt mellett Bartók zsenijére emlékezik ezekben a­­ hónapokban. Az olasz közön­ség Milos Aurél koreográfiá­­j­­ában ismeri a Mandarint, ér­­­­dekes lesz tehát véleményük­­ a mi előadásunkról. A ponto­­s min szereplői: Fülöp Viktor,­­ Lakatos Gabriella, Harangozó Gyula, Sallay Zoltán, Gaál Andor, Havas Ferenc, Sipeky­­ Levente. , — Első ízben szerepelek­­ Olaszországban — mondja La­­­­katos Gabriella. — Torino a­­ hatodik külföldi város, ahol a­­ Mandarin női figuráját alakí-­­ tom. Eddig Bukarestijén. Brnó­­j­ban, Prágában, Bratislavában. s Varsóban táncol­taim ezt a sze­­­­repet. Torinóban szombaton , délelőtt sajtófogadást tartunk, ' ezuta.... kezdődnek', a próbák.­­ az a jelenet, amelyben német Augusztus 25. óta napon ,a.. na- i fasiszták olasz partizánokat le­­gyen , alaposan készülünk ü­ő­nek agyon. A Békében élni cím­i vendégjátékra c­í­mű olasz filmből a német ka-Csizmadia György zonaszökevény kivégzését sem­misítették meg az „önkéntes” cenzorok. Hasonló témájú jele­netektől „tisztították meg” a Nehéz évek című olasz és Az­­ ismeretlen katona című finn­­ filmet. Az Irwin Shaw regé­­­­nyéből készült amerikai Orosz­­lánkölykökben dokumentum-­­ filmekből átvett jelenetek is­­ szerepelnek: ezek a képek a­­ struthofi koncentrációs tábor­­ borzalmait ábrázolják. Úgy lát­­s­­zik, ezzel nem szabad felizgat­­­­ni a nyugatnémet közönség­­ idegeit, mert az adenaueri „ön­kéntes” ellenőrzés fölösleges­nek ítélte a jeleneteiket. Az Anna Frank naplója című amerikai filmnek a végét vág­ták ki, a Mein Kampf című­­ svéd dokumentumfilm már P. F. I Háborúellenes filmből szerelmi történet Filmjelenetek, melyeket a nyugatnémet néző nem láthat — A nyugatnémet filmcenzúra ollója A Német Szövetségi Köztár­saságban — hivatalosan — nincs filmcenzúra. Működik azonban az FSK: Freiwillige Selbstkontrolle der Filmwirt­schaft, vagyis: a Filmipar ön­kéntes Ellenőrzése. Az „önkén­tes önellenőrzőknek” fürgén mozgó — bár meglehetősen sa­játos és egyirányú — ollójuk van. Hadd soroljunk fel né­hány példát: Roberto Rossellini világhírű Róma nyílt városát is meg­csonkították Nyugat-Németor­­szágban. Azt a jelenetet pél­dául, ahol a fasiszta német tiszt halálra kínozza a kommu­nista mérnököt, az ellenállás hősét, kivágták. Rossellini Pas­sa című filmjének nyugat-né­metországi kópiájából hiányzik az a jelenet, amelyben német fasiszták olasz partizánokat lő­nek agyon. A Békében élni cí­mű olasz filmből a német ka­tonaszökevény kivégzését sem­misítették meg az „önkéntes” cenzorok. Hasonló témájú jele­netektől „tisztították meg” a Nehéz évek című olasz és Az ismeretlen katona című finn filmet. Az Irwin Shaw regé­nyéből készült amerikai Or­osz­­lánkölykökben dokumentum­­filmekből átvett jelenetek is szerepelnek: ezek a képek a struthofi koncentrációs tábor borzalmait ábrázolják. Úgy lát­szik, ezzel nem szabad felizgat­ni a nyugatnémet közönség idegeit, mert az adenaueri „ön­kéntes” ellenőrzés fölösleges­nek ítélte a jeleneteket. Az Anna Frank naplója című amerikai filmnek a végét vág­ták ki, a Mein Kampf című svéd dokumentumfilm már eleve külön nyugatnémet vál­tozatban is elkészült. A hó piszkos volt című francia film­be úgy belenyirbált a nyugat­német olló, hogy a fasiszta megszállók végül is egyszerű rendfenntartó közegekké vál­toztak benne. Visconti Sensio című háborúellenes filmje sze­relmi drámává szelídült a nyu­gatnémet mozik vásznán, a Pi­casso Guernica című festmé­nye nyomán készült filmből — legalábbis az NSZK-ban — nem derül ki, hogy ezt a spa­nyol várost a német-fasiszta Condor légió bombázói tették tönkre. A Csillagok című NDK -bolgár filmnek a végét vág­ták ki, ahol a német katona­főhős a bolgár partizánok ol­dalára áll. . .. De cenzúra nincs. Már hogy is lenne... b. ! RÁDIÓMŰSOR SZEPTEMBER 8. PÉNTEK KOSSUTH: 13.40: Szív küldi ... — 16.25: Dél­utáni beszélgetés. — 16.40: Két kantáta. — 17.00: Hírek. — 17.15: Ötórai tea. — 18.00: A Bolgár Nép­­köztársaság nemzeti ünnepén. — 18.05: A két férfi. Rádiójáték. — 18.40: Operettdalok. — 19.05: Ifjú­sági Rádió. — 19.20: Magyar nép­dalok. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Könnyűzenei ér­tekezlet. — 21.25: Párizsban és Napfényországban. Műsor Ady Endréről. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tánczene. — 23.00: Tahi László vi­dám írása. — 23.30: Könnyű szim­fonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Cimbalom és klarinét. PETŐFI: 15.45: Slavickij: Madrigálok népi szövegekre. — 16.00: Hírek. — 16.05: Az igazat mondd, ne csak a való­dit. — 16.25: Orgonamuzsika. — 16.50 Szüret előtt. — 17.00: Verbun­kos muzsika. — 17.15: Kortársak emlékeznek Karinthy Frigyesre. — 17.30: Zsoldos Hilda énekel. — 18.00: Hírek. — 18.05: Bayreuthi Ünnepi Játékok 1961. Richard Wag­ner: A walkür. Közben: 19.20: Hí­rek. — 19.25: Sporthíradó. — 19.40: Az operaközvetítés folytatása. Közben: 21.20: Hírek. — 21.25: Hangversenynaptár. 21.40: Az operaközvetítés folytatása. — 23.00: Hírek. SZEPTEMBER 9. SZOMBAT KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — 8.10: Verbunkosok, népdalok, népi táncok. — 8.50: Lányok, asszo­nyok ... — 9.10: Operett- és film­­zenerészletek. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Zenekari muzsika. — 11.00: Elbe­szélés. — 11.20: Könnyű zene. — 12.00: Hírek. — 12.15: Részletek víg­­­operákból. — 13.00: Mit olvass­­unk? — 13.15: Szív küldi ... — 13.45: Le­velezés. — 14.00: Fúvószene. — 14.20: Chopin-művek. — 14.45:­­ Moszkvai tudósítás. — 15.00: Hírek. — 15.10: A Magyar Rádió énekkari híradója. — 15.40: Élőszóval — mu­zsikával. Közben: 16.50: Hét nap a külpolitikában. — 17.00: Hírek. — 17.10: Az Élőszóval — muzsikával című műsor folytatása. — 17.50: Gondolat. Irodalmi hetilap. PETŐFI: 5.00—7.39: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Könnyű zene. — 14.55: Bé­lyeggyűjtők öt perce. — 15.00: Ope­­rakalauz. — 16.00: Hírek. — 16.05: Szeretlek, Ágnes! Rádiójáték. — 16.55: Tánczene. — 17.10:­ Rektor bácsi. Elbeszélés. — 17.25: Bolgár zenei hét. — 17.55: Orvosi taná­csok. SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA: Operaház: Bánk bán (7). — Pető­fi Színház: Tűzijáték (7). — Víg­színház: Orfeusz alászáll (E-bérlet, 1. előadás, 7). — József Attila Szín­ház: Szókimondó asszonyság (7). — Fővárosi Operettszínház: Boc­caccio (7). — Vidám Színpad: Már egyszer tetszett (8). — Kis Színpad: Váci utca (7). — Tarka Színpad: Kilenc kalap Prágából (fél 8). — Kamara Varieté: Amikor Pest me­sélni kezd (6 és fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz: Szenegál néger együttes (7). A Jókai Színház szeptember 30- án Pagogyin: Arisztokraták című vígjátékával kezdi el évadját. A szervezési osztály (VI., Nagymező u. 19. Tel.: 118—118.) az üzemi kö­zönségszervezők részére a jegyek kiadását naponta 12—18-ig meg­kezdte. Bérletek még korlátolt mennyiségben válthatók. (x) □ MÜNNICH FERENC in­donéziai látogatásáról készített színes riportfilmet Fehéri Ta­más filmoperatőr, a Filmhíradó munkatársa. A laboratóriumi munkálatok a befejezésükhöz közelednek. □ SZOVJET ÜNNEPI FILMHÉT kezdődik Párizsban. Színhely: a legnagyobb film­paloták egyike, a Marignan- Pathé. Viszonzásképpen no­vemberben rendezik meg Moszkvában a francia film ün­nepi hetét. □ AUTOMATIZÁLT FILM­SZÍNHÁZAT nyitottak Chica­góban. A látogató pénzt dob egy automatába, s ezért egy kartont kap. A kartont a szék támlájába dugja, mire auto­matikusan lecsapódik a szék ülőkéje. A moziban nincsenek pénztárosnak és jegyszedők. □ NAGY RÉSZVÉTTEL kí­sérték utolsó útjára a farkas­réti temetőben Sárdi Jánosnak, a népszerű tenoristának tragi­kus hirtelenséggel elhunyt fe­leségét. Sárdi Jánosné annak idején Maleczky Bianka nö­vendékeként végezte a Zene­­akadémia énektanszakát, s egy évig ösztöndíjas tagja volt az Operaháznak. □ A VARSÓI ŐSZ nemzet­közi modern zenei fesztivált szeptember 16-tól 24-ig rende­zik meg. A fesztiválon részt vesz a pekingi balettegyüttes, a szófiai filharmónia zenekara, egy osztrák kamarazenekar, a szovjet Borogyin és a csehszlo­vák Novak vonósnégyes, va­lamint a nyugatnémet Kon­­tarski zongorakettős. □ A BÁNK BÁNNAL nyit szombaton a Nemzeti Színház* Gertrudis, Tőkés Anna: 0 GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (4 2 7 — 9 6 0) műsora szeptember 9-én, szombaton: A kényes királykisasszony (elmond­ja: Szemes Mari).

Next