Esti Hírlap, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
Zsúfoltság, elktereső utak, csomópontok. Indulás az utolsó percben — Leesés, ugrálás — A villamos körgyűrű Beszélgetés Budapest közlekedésének gondjairól, a tennivalókról — Hol lakik? — Pestimrén. — Dolgozni hová jár? — A Kőbányai Sörgyárba. — Mennyi ideig tart az utazás? — Ha felférek az autóbuszra, egy óra alatt bent vagyok. De többnyire nem férek fel, ezért átlagban másfél órát lehet számítani egy utazásra. Ez három óra naponta. Csak a zsúfoltság miatt, mert különben kocsi jár elég. Ez Kraszner Sándor segédmunkás véleménye. A gyasos balesetei, okairól — Mi a legtöbb gyalogosbaleset oka? — Leesnek, lesodródnak a zsúfolt járművekről. Azután sok balesetet okoz az ugrálás. — Miért vállalnak ilyen kockázatot felnőtt emberek? — Megfigyeléseink azt igazolják, hogy a legtöbben későn, az utolsó percben indulnak munkahelyükre, egyéb dolgokra. Ne veszik figyelembe a rossz időjárást, sem a jeges utat, a havazást. Ez a késői indulás okozza egyrészt a járművek zsúfoltságát is. Az utolsó négy hét baleseti statisztikájának hatvan százalékát a gyalogosbalesetek teszik ki, ennek jó részét is a zsúfolt kocsik okozta szerencsétlenségek. Hozzájárul még a balesetekhez az utóbbi időben ismét sűrűbben tapasztalható jelenség, az, hogy a kalauzok esetenként a megengedettnél korábban csengetik el a járműveket, így a közlekedésrendészet illetékese. Telített útvonalak A forgalom növekedése, a zsúfoltság majd mindenki napi életét befolyásolja. Mit mond ezzel kapcsolatban a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága? Négy kérdést tettünk fel a következő sorrendben : 1. Lehet-e az útvonalak telítettsége nélkül tovább növelni a járművek számát? — Nehezen. Budapest sajátos viszonyai és a modern közlekedés követelményei más megoldásra késztetnek. Az árkádosítással nagyrészt az útvonalak szélesítését, tehát a közlekedés biztonságát is elő akartuk mozdítani. Ugyanakkor úgynevezett elterelő vonalak létesítésével igyekeztünk és igyekszünk egyes túlzsúfolt utak megterhelésén enyhíteni. Ilyen volt egyebek közt a 4- es villamos útvonalának meghosszabbítása a Schönherz Zoltán utcán át, amely mintegy húszezer utast „vett el" a Móricz Zsigmond körtérről. A 75-ös troli beállításával negyvenezer utast ,,tereltünk el” addig túlzsúfolt vonalakról. Jelenleg a Nagy Lajos király útja •A Határ úti körgyűrűs villamosvonal építésén dolgozunk ugyanilyen céllal. A 25 és fél kilométer hosszúságú körgyűrűből két és fél kilométeres szakasz van még hátra. Megépítése egy hatalmas terület vala,mennyi új lakótelepének közlelekedését megoldja. Az Erzsébet-híd elkészülte a Margit-hídtól a Szabadság-hídig érezteti majd jótékony hatását. Az igazi naiv lehetőség azonban a túlzsúfolt vonalak tehermentesítésére és az említett „telítettség” megelőzésére a nagy befogadóképességű szerelvények alkalmazásában rejlik. Az autóbuszok egy részét és a 75-ös trolit pótkocsikkal láttuk el. Ezzel sikerült az európai közlekedésben szinte párját ritkító feladatot teljesíteni: a Dózsa György úton Volival napi 99 ezer utast elszállítani. A két motorkocsi közé beállított pótkocsis villamosszerelvények háromszázharminc utast visznek el. A fejlődés valódi útja a csuklós járművek fokozottabb beállítása. A csuklós autóbuszok sorozatgyártását a múlt évben megkezdtük. A csuklós villamosok és trolibuszok sorozatgyártása ennek az évnek a programja. Ezilhez azonban szükséges lenne, hogy a feladatot a közlekedési vállalati javítóműhelyektől mihamarabb az ipar vegye át. Az utak telítettségének leküzdéséhez szervesen hozzátartozik még a kétsoros közlekedésben rejlő lehetőségek kihasználása. Sajnos, a járművezetők érthetetlen módon ragaszkodnak az egysoros közlekedéshez ott is, ahol jelzősávok biztosítják a kétsoros közlekedést. Inkább a jelzősávon haladnak, de egy sorban. Helyes lenne, ha a közlekedésrendészet is ösztönözné őket az ésszerűbb kétsoros közlekedésre. Az első, igen fontos kérdéshez tartozik még a nagyforgalmú kereszteződések és csomópontok rendezése is, ez azonban egyike a legköltségesebb feladatoknak, éppen ezért csak lassabban tudjuk megoldani. De természetesen folyamatosan foglalkozunk vele. A rendőrlámpák automatizálása is idetartozó kérdés. A múlt évben hármat automatizáltunk, ebben az évben további tízre kerül sor. A nagyforgalmú és közlekedéslassító csomópontokból megállókat helyeztünk ki úgy, ahogyan a Baross tér esetében is tettük. 2. Miként befolyásolja a közlekedést a főváros túlnépesedése és az üzemek egy részének vidékre helyezése? — Közlekedési szempontból nagy könnyebbséget jelentene, ha az újonnan épülő lakótelepeken elsősorban az ottani kerületekben dolgozók kapnának lakást. Az üzemek kérdéséhez annyit tudunk hozzáfűzni: azok egy részének kitelepítése nagymértékben csökkentené a közlekedés problémáit. Ez azonban elsősorban iparpolitikai kérdés, az iparon belül vár megoldásra. A peremkerületek és a földalatti gyorsvasút 3. Vezető szempont-e a közlekedés fejlesztésében a perremkerületek elsőbbsége? 1 — Feltétlenül. Már eddig is igen sokat tettünk ezen a téren. Az új lakótelepek létesítése és a külső kerületek helyzete szabja meg elsősorban közlekedésfejlesztési politikánkat. Ma már ott tartunk, hogy a főváros lakóinak mindössze négy százaléka lakik 500 méternél távolabb tömegközlekedési vonaltól. Feladatunk most mindenekelőtt az, hogy az utazás zsúfoltságát csökkentsük és kulturáltságát biztosítsuk. Tehát, mint mondottuk, nagyobb befogadóképességű szerelvényeket kell beállítanunk, sűrítenünk a járatokat és az egyenletes közlekedés biztosításával megszüntetni a „karavánokat”. Mindezekkel egyenlő súlyú a kalauzok és a járművezetők hivatástudatának emelése. Ebben még mindig komoly hibákkal kell küzdenünk. 4. Mennyiben segítené a földalatti gyorsvasút megépítése a közlekedést? — Egy kétmillió lakosú nagyváros forgalmát súrlódásmentesen képtelenség kizárólag felszíni közlekedéssel lebonyolítani. A mi feladatunk az, hogy a földalatti létrehozásáig is a lehető legjobban küzdjük le a kétségkívül fennálló nehézségeket. Túri András Eltüntetik a város képét csúfító tűzfalakat Hét-, kilenc-, tizennégy emeletes épületeket terveznek • Lakóházak, irodaházak A városban ma még sokfelé kopár tűzfalak éktelenkednek, amelyek — különösen a Belvárosban, a főútvonalakon, a széles utak mentén — csúfítják a városképet. A fővárosi tanács városrendezési osztályán most tervet készítettek a tűzfalak eltüntetésére. Üzletházak a Belvárosban A Váci utca és Régiposta utca sarkán a háború előtt nagy lakóház állt, amelynek ma már csak a földszinti romja van meg, mögötte, a Régiposta utcában, hatalmas tűzfal látható. A földszintes üzletház helyén hatemeletes lakóházat hajlandó építeni az OTP. A ház földszintjén és első emeletén üzlethelyiségek lennének. A Régiposta utca torkolata lényegesen kiszélesednék. A Váci utca 20. szám alatt is földszintes üzletsor áll. Ennek a helyét is hatemeletes lakóházzal építenék be. Az utca túlsó oldalán annak a minden budapesti által ismert háznak a maradványa van, amelyben egykor Kisfaludy Károly, majd Vörösmarty Mihály lakott. Ma a Kedves Eszpresszó foglalja el az épületet, amelyet, a tervek szerint, le kell bontani, s ugyancsak lebontásra érett a szomszédos, Váci utca 21. számú, kétemeletes, félig romos ház, amelynek ma a Váci utcából látható a tűzfala. A két telken ugyancsak az OTP építkezne, kikötése a földszinten és az első emeleten üzletek legyenek. A Martinéni téren állt egykor a „szürke ház”. A főváros ostroma idején a ház elpusztult, s helyét parkírozták, a Fehérhajó utca és Bárczy István utca által határolt saroktelken azonban egy 120 éves, és néhány évvel ezelőtt helyreállított ház áll. Ennek a tűzfalát keskeny, nyolcemeletes irodaházzal lehetne eltartcarni, ekkor megmaradna a mai parkterület nagy része. A városrendezési osztály felveti azt a gondolatot is, hogy esetleg OTP lakóházat építsenek a tűzfal takarására, s megfontolandó az is, hogy nem lenne-e célszerű 12—14 emeletes, pontházszerű épületet emelni. A Calvin tér A Calvin téren sok a tűzfal. A Calvin tér, a Kecskeméti utca és a Magyar utca sarkán a MINERADIMPEX és a TRANSELEKTRO székházát építik fel, az épület azonban úgy simul majd hozzá a meglevő tűzfalhoz, hogy a Kecskeméti utca torkolata tölcsérszerűen kiszélesedik a Calvin tér felé. A másik sarkon — ahol most a Városkapu nyári eszpresszó van —, az OTP hajlandó építkezni. Itt hétemeletes, öröklakásos bérházat építenek. A Calvin tér és Baross utca sarkán ugyancsak hétemeletes épületet javasol a városrendezési osztály: irodaházat gondolnak erre a területre, de az építkezés az ott levő épületmaradványok lebontása után kezdhető csak meg. Egyik érdekessége az elgondolásnak az, hogy az irodaház átívelné a Baross utcát, mint a Madáchház a Madách út torkolatát. A Calvin tér és Múzeum utca sarkán álló négyemeletes ház tűzfala elé nem javasolnak új épületeket, hanem a tűzfalat kellene átalakítani a ház Calvin tér felé néző homlokzatfalává. Rákóczi út, A Rákóczi út és Szövetség utca sarkán levő nagy telek ideiglenes autóparkoló. A javaslat az, hogy a telken áruházat vagy közintézményt építsenek, a Szövetség utcai részen hat emelet, a Rákóczi úti részen 14 emelet magasságút. Részben hátrább helyeznék a telekhatárt, s ezzel a Szövetség utca kiszélesedne és a Rákóczi úti oldalon is 15 méter mélységű szabad tér keletkezne. A Rákóczi út és Múzeum körút sarkán levő telket az egyetem bővítésére tartják fenn. A volt Pannónia szálloda tűzfalát ötemeletes, keskeny épülettel javasolják eltakarni. A Vigadó tűzfala A Vörösmarty téren a Vigadó tűzfala előbukkant, amikor lebontották a romos Haas-palotát. A tűzfalat reklámokkal festették be, ez azonban csak ideiglenes megoldás. A városrendezési osztály javaslata az, hogy keskeny irodaházat építsenek a Vigadó tűzfalának takarására. Az irodaháznak 62 méter hoszszú lenne a frontja. Az Akadémia szomszédságában, az egykori főkapitányság telkén jelenleg a pincét ássák ki. Ezen a telken épül majd fel az Országos Tervhivatal székháza, s ily módon takarják el a Zrínyi utcában és a Vigyázó Ferenc utcában álló házak tűzfalát. Marx tér, Széna tér Csúnya pontja a fővárosnak a Széna tér—Retek utca— Lövőház utca által határolt terület, ahol most MAVAUT- autóbuszokat tárolnak. Irodaház, székház vagy áruház építésével lehetne eltüntetni itt a tűzfalakat. A Kossuth Lajos téren, a földalatti vasút munkahelyén is irodaház építését javasolják, oly módon, hogy a földalatti vasút állomását az irodaház földszintjén helyeznék el. A Marx tér és Jókai utca sarkán egykor szálloda állt. A javaslat az, hogy itt ismét szállodát, esetleg irodaházat vagy áruházat építsenek. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha előbb a Marx tér forgalmi rendezését már megoldották. Végül foglalkozik a városrendezési osztály tervezete a Clark Ádám téren, a Krisztina téren, az Alagút utca sar-kán, a Múzeum körúton, a Lágymányosi út és Bartók Béla út sarkán levő tűzfalak eltüntetésével. Pakots György Nem tartozik a kiváló tanulók közé Schmidt Bandi, a Nádor utcai általános iskola másodikos kisdiákja. Nyílt eszű őszinte, élénk kisfiú, jó átlag, egy a sok közül. Szeretik tanárai, s társai mulatnak a mókamester csínytevésein. ELSŐ KÉP: Schmidt Bandi figyel második kép Bandi a diát nézegeti. HARMADIK KÉP: „Tanító néni kérem, most nem ju eszembe” — Schmidt felesé közben. Az ebéd — az jöhet Ilyen volt az autóverseny — Bandi magyaráz a lányoknak. (Mn-forto: Molnár Edit felv.)