Esti Hírlap, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

Zsúfoltság, elktereső utak, csomópontok. Indulás az utolsó percben — Leesés, ugrálás — A villamos körgyűrű Beszélgetés Budapest közlekedésének gondjairól, a tennivalókról — Hol lakik? — Pestimrén. — Dolgozni hová jár? — A Kőbányai Sörgyárba. —­ Mennyi ideig tart az uta­zás? — Ha felférek az autóbusz­ra, egy óra alatt bent vagyok. De többnyire nem férek fel, ezért átlagban másfél órát le­het számítani egy utazásra. Ez három óra naponta. Csak a zsúfoltság miatt, mert külön­ben kocsi jár elég. Ez Kraszner Sándor segéd­munkás véleménye. A gya­­sos balesetei­, okairól — Mi a legtöbb gyalogosbal­eset oka? — Leesnek, lesodródnak a zsúfolt járművekről. Azután sok balesetet okoz az ugrálás. — Miért vállalnak ilyen koc­kázatot felnőtt emberek? — Megfigyeléseink azt iga­zolják, hogy a legtöbben ké­sőn, az utolsó percben indul­nak munkahelyükre, egyéb dolgokra. Ne­­ veszik figye­lembe a rossz időjárást, sem a jeges utat, a havazást. Ez a ké­sői indulás okozza egyrészt a járművek zsúfoltságát is. Az utolsó négy hét baleseti sta­tisztikájának hatvan százalé­kát a gyalogosbalesetek teszik ki, ennek jó részét is a zsúfolt kocsik okozta szerencsétlensé­gek. Hozzájárul még a balese­tekhez az utóbbi időben ismét sűrűbben tapasztalható jelen­ség, az, hogy a kalauzok ese­tenként a megengedettnél ko­rábban csengetik el a jármű­veket, így a közlekedésrendészet illetékese. Telített útvonalak A forgalom növekedése, a zsúfoltság majd mindenki na­pi életét befolyásolja. Mit mond ezzel kapcsolatban a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága? Négy kérdést tettünk fel a következő sor­rendben :­­ 1. Lehet-e az útvonalak te­lítettsége nélkül tovább növel­ni a járművek számát? — Nehezen. Budapest sajá­tos viszonyai és a modern köz­lekedés követelményei más megoldásra késztetnek. Az ár­­kádosítással nagyrészt az út­vonalak szélesítését, tehát a közlekedés biztonságát is elő akartuk mozdítani. Ugyanak­kor úgynevezett elterelő vona­lak létesítésével igyekeztünk és igyekszünk egyes túlzsúfolt utak megterhelésén enyhíteni. Ilyen volt egyebek közt a 4- es villamos útvonalának meg­hosszabbítása a Schönherz Zoltán utcán át, amely mint­­egy húszezer utast „vett el" a Móricz Zsigmond körtérről. A 75-ös troli beállításával negy­venezer utast ,,tereltünk el” addig túlzsúfolt vonalakról. Je­lenleg a Nagy Lajos király útja •A Határ úti körgyűrűs villa­mosvonal építésén dolgozunk ugyanilyen céllal. A 25 és fél kilométer hosszúságú körgyű­rűből két és fél kilométeres szakasz van még hátra. Meg­építése egy hatalmas terület vala,mennyi új lakótelepének közlelekedését megoldja. Az Erzsébet-híd elkészülte a Mar­­git-­hídtól a Szabadság-hídig érezteti majd jótékony hatá­sát.­­ Az igazi naiv lehetőség azonban a túlzsúfolt vonalak tehermentesítésére és az emlí­tett „telítettség” megelőzésére a nagy befogadóképességű sze­relvények alkalmazásában rej­lik. Az autóbuszok egy részét és a 75-ös trolit pótkocsikkal láttuk el. Ezzel sikerült az eu­rópai közlekedésben szinte párját ritkító feladatot teljesí­teni: a Dózsa György úton Volival napi 99 ezer utast elszállítani. A két motor­kocsi közé beállított pót­kocsis villamosszerelvények háromszázharminc utast visz­nek el. A fejlődés valódi útja a csuklós járművek foko­zottabb beállítása. A csuklós autóbuszok sorozatgyártását a múlt évben megkezdtük. A csuklós villamosok és tro­libuszok sorozatgyártása ennek az évnek a programja. Ezilhez azonban szükséges lenne, hogy a feladatot a közlekedési vállalati javítóműhelyektől mihamarabb az ipar vegye át. Az utak telítettségének le­küzdéséhez szervesen hozzá­tartozik még a kétsoros közle­kedésben rejlő lehetőségek ki­használása. Sajnos, a jármű­vezetők érthetetlen módon ra­gaszkodnak az egysoros közle­kedéshez ott is, ahol jelzősá­­vok biztosítják a kétsoros köz­lekedést. Inkább a jelzősávon haladnak, de egy sorban. He­lyes lenne, ha a közlekedés­rendészet is ösztönözné őket az ésszerűbb kétsoros közleke­désre.­­ Az első, igen fontos kér­dés­hez tartozik még a nagy­forgalmú kereszteződések és csomópontok rendezése is, ez azonban egyike a legköltsége­sebb feladatoknak, éppen ezért csa­k lassabban tudjuk megol­dani. De természetesen folya­matosan foglalkozunk vele. A rendőrlámpák automatizálása is idetartozó kérdés. A múlt évben hármat automatizál­tunk, ebben az évben további tízre kerül sor. A nagyforgal­mú és közlekedéslassító cso­mópontokból megállókat he­lyeztünk ki úgy, ahogyan a Ba­ross tér esetében is tettük. 2. Miként befolyásolja a közlekedést a főváros túlnépe­sedése és az üzemek egy részé­nek vidékre helyezése? — Közlekedési szempontból nagy könnyebbséget jelentene, ha az újonnan épülő lakótele­peken elsősorban az ottani ke­rületekben dolgozók kapnának lakást. Az üzemek kérdéséhez annyit tudunk hozzáfűzni: azok egy részének kitelepítése nagymértékben csökkentené a közlekedés problémáit. Ez azonban elsősorban iparpoliti­kai kérdés, az iparon belül vár megoldásra. A peremkerületek és a földalatti gyorsvasút 3. Vezető szempont-e a köz­­­­lekedés fejlesztésében a pe­­r­remkerületek elsőbbsége? 1 — Feltétlenül. Már eddig is­­ igen sokat tettünk ezen a té­­­­ren. Az új lakótelepek létesí­tése és a külső kerületek hely­zete szabja meg elsősorban közlekedésfejlesztési politikán­kat. Ma már ott tartunk, hogy­­ a főváros lakóinak mindössze négy százaléka lakik 500 méter­nél távolabb tömegközlekedé­si vonaltól. Feladatunk most mindenekelőtt az, hogy az uta­zás zsúfoltságát csökkentsük és kulturáltságát biztosítsuk.­­ Tehát, mint mondottuk, na­gyobb befogadóképességű sze­relvényeket kell beállítanunk, sűrítenünk a járatokat és az egyenletes közlekedés bizto­sításával megszüntetni a „ka­ravánokat”. Mindezekkel egyenlő súlyú a kalauzok és a járművezetők hivatástudatá­nak emelése. Ebben még min­dig komoly hibákkal kell küzdenünk. 4. Mennyiben segítené a földalatti gyorsvasút megépíté­se a közlekedést? — Egy kétmillió lakosú nagyváros forgalmát súrlódás­mentesen képtelenség kizáró­lag felszíni közlekedéssel lebo­nyolítani. A mi feladatunk az, hogy a földalatti létrehozásáig is a lehető legjobban küzdjük le a kétségkívül fennálló ne­hézségeket. Túri András Eltüntetik a város képét csúfító tűzfalakat Hét-, kilenc-, tizennégy emeletes épületeket terveznek • Lakóházak, irodaházak A városban ma még sokfelé kopár tűzfalak éktelenked­nek, amelyek — különö­sen a Belvárosban, a főút­vonalakon, a széles utak men­tén — csúfítják a városképet. A fővárosi tanács városrende­zési osztályán most tervet ké­szítettek a tűzfalak eltünteté­sére. Üzletházak a Belvárosban A Váci utca és Régiposta ut­ca sarkán a háború előtt nagy lakóház állt, amelynek ma már csak a földszinti romja van meg, mögötte, a Régiposta ut­cában, hatalmas tűzfal látha­tó. A földszintes üzletház he­lyén hatemeletes lakóházat hajlandó építeni az OTP. A ház­­ földszintjén és első emeletén­­ üzlethelyiségek lennének. A Régiposta utca torkolata lé­nyegesen kiszélesednék. A Vá­ci utca 20. szám alatt is föld­szintes üzletsor áll. Ennek a helyét is hatemeletes lakóház­zal építenék be. Az utca túlsó oldalán annak a minden buda­pesti által ismert háznak a ma­radványa van, amelyben egykor Kisfaludy Károly, majd Vörös­marty Mihály lakott. Ma a Kedves Eszpresszó foglalja el az épületet, amelyet, a tervek szerint, le kell bontani, s ugyancsak lebontásra érett a szomszédos, Váci utca 21. szá­mú, kétemeletes, félig romos ház, amelynek ma a Váci ut­cából látható a tűzfala. A két telken ugyancsak az OTP épít­kezne, kikötése­ a földszinten és az első emeleten üzletek le­gyenek. A Martinéni téren állt egykor a „szürke ház”. A fővá­ros ostroma idején a ház el­pusztult, s helyét parkírozták, a Fehérhajó utca és Bárczy István utca által határolt sa­roktelken azonban egy 120 éves, és néhány évvel ezelőtt helyreállított ház áll. Ennek a tűzfalát keskeny, nyolcemele­tes irodaházzal lehetne eltar­tcarni, ekkor megmaradna a mai parkterület nagy része. A városrendezési osztály felveti azt a gondolatot is, hogy eset­leg OTP lakóházat építsenek a tűzfal takarására, s megfonto­landó az is, hogy nem lenne-e célszerű 12—14 emeletes, pont­­házszerű épületet emelni. A Calvin tér A Calvin téren sok a tűzfal. A Calvin tér, a Kecskeméti ut­ca és a Magyar utca sar­kán a MINERADIMPEX és a TRANSELEKTRO székházát építik fel, az épület azonban úgy simul majd hozzá a meg­levő tűzfalhoz, hogy a Kecske­méti utca torkolata tölcsérsze­­rűen kiszélesedik a Calvin tér felé. A másik sarkon — ahol most a Városkapu nyári eszp­resszó van —, az OTP hajlan­dó építkezni. Itt hétemeletes, öröklakásos bérházat építenek. A Calvin tér és Baross utca sarkán ugyancsak hétemeletes épületet javasol a városrende­zési osztály: irodaházat gon­dolnak erre a területre, de az építkezés az ott levő épület­maradványok lebontása után kezdhető csak meg. Egyik ér­dekessége az elgondolásnak az, hogy az irodaház átívelné a Baross utcát, mint a Madách­­ház a Madách út torkolatát. A Calvin tér és Múzeum utca sarkán álló négyemeletes ház tűzfala elé nem javasolnak új épületeket, hanem a tűzfalat kellene átalakítani a ház Cal­vin tér felé néző homlokzat­falává. Rákóczi út, A Rákóczi út és Szövetség utca sarkán levő nagy telek ideiglenes autóparkoló. A ja­vaslat az, hogy a telken áru­házat vagy közintézményt épít­senek, a Szövetség utcai részen hat emelet, a Rákóczi úti ré­szen 14 emelet magasságút. Részben hátrább helyeznék a telekhatárt, s ezzel a Szövet­ség utca kiszélesedne és a Rá­kóczi úti oldalon is 15 méter mélységű szabad tér keletkez­ne. A Rákóczi út és Múzeum körút sarkán levő telket az egyetem bővítésére tartják fenn. A volt Pannónia szállo­da tűzfalát ötemeletes, kes­keny épülettel javasolják elta­karni. A Vigadó tűzfala A Vörösmarty téren a Viga­dó tűzfala előbukkant, ami­kor lebontották a romos Haas-palotát. A tűzfalat reklámokkal festették be, ez azonban csak ideiglenes megoldás. A városrendezési osztály javaslata az, hogy kes­keny irodaházat építsenek a Vigadó tűzfalának takarására. Az irodaháznak 62 méter hosz­­szú lenne a frontja. Az Akadémia szomszédságá­ban, az egykori főkapitányság telkén jelenleg a pincét ássák ki. Ezen a telken épül majd fel az Országos Tervhivatal székháza, s ily módon takar­ják el a Zrínyi utcában és a Vigyázó Ferenc utcában álló házak tűzfalát. Marx tér, Széna tér Csúnya pontja a fővárosnak a Széna tér—Retek utca— Lövőház utca által határolt te­rület, ahol most MAVAUT- autóbuszokat tárolnak. Iroda­ház, székház vagy áruház épí­tésével lehetne eltüntetni itt a tűzfalakat. A Kossuth Lajos téren, a földalatti vasút mun­kahelyén is irodaház építését javasolják, oly módon, hogy a földalatti vasút állomását az irodaház földszintjén helyez­nék el. A Marx tér és Jókai utca sarkán egykor szálloda állt. A javaslat az, hogy itt ismét szál­lodát, esetleg irodaházat vagy áruházat építsenek. Erre azon­ban csak akkor kerülhet sor, ha előbb a Marx tér forgalmi rendezését már megoldották. Végül foglalkozik a város­­rendezési osztály tervezete a­­ Clark Ádám téren, a Kriszti­­­­na téren, az Alagút utca sar-­­­kán, a Múzeum körúton, a Lágymányosi út és Bartók Béla út sarkán levő tűzfalak eltüntetésével. Pakots György Nem tartozik a kiváló tanulók közé Schmidt Bandi, a Ná­dor utcai általános iskola másodikos kisdiákja. Nyílt eszű őszinte, élénk kisfiú, jó átlag, egy a sok közül. Szeretik tanárai, s társai mulatnak a mókamester csínytevésein. ELSŐ KÉP: Schmidt Bandi fi­gyel második kép Bandi a diát né­zegeti. HARMADIK KÉP: „Tanító néni ké­rem, most nem ju eszembe”­ — Schmidt felesé közben. Az ebéd — az jöhet Ilyen volt az autóverseny — Bandi magyaráz a lányoknak. (Mn-forto: Molnár Edit felv.)

Next