Esti Hírlap, 1962. március (7. évfolyam, 50-77. szám)

1962-03-10 / 59. szám

! Róluk — de nélkülük immár fél éve csatáznak nem lankadó hevességgel az Új írás hasábjain a magyar képzőművészet múltjáról, je­lenéről, jövőjéről, stílusáról és a kísérletezés szabadságá­ról, a formáról és a tarta­lomról. A vitát Németh La­jos cikke robbantotta ki, s a szemben álló felek sebe­ket osztanak és kapnak, ahogy ez ilyenkor lenni szo­kott. Örvendetes jelenség, hogy az utóbbi időben fellendült a vitázó kedv, s a szemben álló felek nyílt sisakkal vetik­­ be magukat a küzdelembe. Csökkenti azonban az örö­met, hogy körülnézve a po­rondon — jelen esetben a képzőművészet küzdőterén — nem a teljes hadat látjuk. Akik eszmei fegyvereiket forgatva sebeket kapnak és osztanak, az esztéták, műtör­ténészek táborából jöttek. De hol vannak a művé­szek? Hasznos dolog az elvek tisztázása, a frontvonalak ki­igazítása, de­ ez mégsem le­het kizárólag az esztéták fel­adata. Az eszmék mégiscsak művekben realizálódnak, a kiállítási termek falán, köztereinken, új lakóte­­reink házain. Szeretnénk hallani a művészeket is, mert végső soron nekik kell vallani kőben, színekben, formákban — és ez esetben szavakban is. P. F. Kilenc Corvinát, öt kódexet, egy ősnyomtatványt mutatnak be március 11-től 17-ig a Nemzeti Múzeum dísztermében a „Mátyás-kori könyvművészet remekei” című kiállításon. A bemutatott kötetek között szerepel a híres Thuróczi-kró­­nika, az egyik legrégibb, Magyarországon található ős­­nyomtatvány. Képünkön: a krónika egy lapja, Könyves Kálmán király színes képe. (MTI fotó : Fényes felv.) RÁDIÓMŰSOR MÁRCIUS 10. — SZOMBAT KOSSUTH: 15.10: Élőszóval — muzsikával. — 10.50: Hét nap a külpolitikában. — 17.00: Hírek. — 17.10: Könnyűzenei híradó. — 17­.30: Kubai úti jegyzet. — 17.50: Tolnai lakodalmas dalok. — 18.00: Beethoven összes zongo­raszonátái. — 18.36: Gondolat. — 19.15: A Magyar Rádió és Televí­zió esztrádműsora. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Far­sang­ Rádió, Budapest! Vidám ze­nés műsor közvetítése az Erkel Színházból. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthíradó. — 22.30: Tánczene. Közben: 24.00: Hírek. — 0.10: A tánczene folytatása. PETŐFI: 15.00: Operakalauz. — 16.00: Hí­rek. — 16.05: Akik a gyermekeknek írtak: Verne Gyula. — 16.50: Né­ger spirituálék. — 17.10: Verseskö­­tet-ismertetés. — 17.25: Zenekari muzsika. — 18.00: Hírek. — 18.05: A nyereségrészesedés és az orszá­gos érdek. — 18.20: Operettrészle­tek. — 18.55: Orvosi tanácsok. — 19.00: Hírek. — 19.05: Népi zene. — 19.15: Falurádió. — 19.35: Rossini, Otelló. Háromfelvonásos dalmű. Közben: 21.00: Hírek. — 21.05: Vi­ta a hősökkel. Fiatalok között. Kulturális riportműsor. — 21.20: Az operaközvetítés folytatása. — 22.45: A frivol akta. Elbeszélés. — 23.00: Hírek. MÁRCIUS 11. — VASÁRNAP KOSSUTH. 6.00: Hírek. — 6.10: Zenés műsor. — 7.15: Egy falu — egy nóta. — 7.50: Falusi életképek. — 8.00: Hí­rek. — 8.10: Magyar művészek ope­retthangversenye. — 9.00: Édes anyanyelvünk. — 9.05: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója: Életpá­lyám. Rádiójáték Táncsics Mihály­­ról. — 10.00: Közvetítés Berlinből. A Berlini Rádió szimfonikus zene­kara. — 12.00: Hírek. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 12.50: Hét­végi jegyzetek. — 13.00: Szívkül­­di . . . — 13.30: Százados szenzá­ciók. — 14.00: Könnyűzene. — 14.35­: Nemzetközi kaleidoszkóp. — 14.55: Bemutatjuk Ferruccio Tagliavini operaénekest. — 15.30: II. félidő. — 16.20: Irodalmi levél. — 16.35: Új Zenei Újság. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kincses Kalendárium. — 18.10: A Magyar Rádió és Televí­zió tánczenekara. — 18.50: Arcké­pek rivaldafényben. — 19.05: A Ma­gyar Rádió és Televízió népi zene­kara. — 19.50: Mese. — 20.00: Hírek. — 20.10: Országúton — dűlőúton. — 20.20: Két dal — egy énekes. — 20.25: A nagy ember. Rádióválto­zat. — 21.10: Közvetítés Frankfurt­ból. Bartók-hangverseny. Közben: 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek és totóeredmények. — 22.25: Ügető­versenyeredmények. — 22.30: A hangversenyközvetítés folytatása. — 23.05: A vén cigány. Vers. — 23.10: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Grieg: Ballada. PETŐFI; 7.30: Egyházi félóra. — 8.00: Or­gonamuzsika. — 8.30: Mit hallunk a jövő héten? — 9.00: Szívküldi... — 9.40: A Zeneművészeti Főiskola énekkara énekel. — 10.00: Láttuk, hallottuk ... — 10.20: Tánczene. — 11.45: Miska bácsi. — 12.20: Hazánk római kori emlékei. — 12.50: Mű­­vészlemezek. — 14.15: Gazdaszem­mel ... — 14.30: I. félidő. — 15.20: Apai örökség. Rádiódráma. — 16.21: Szórakoztató népi muzsika. — 16.41: Tánczene. — 17.10: A Stutt­garti Kamarazene. — 18.05: Irodal­mi arcképcsarnok. Féltékeny sze­relmesek. — 18.40: Az operaszer­kesztő postájából. — 19.30: Tudó­saink arcképcsarnoka. Korach Mór akadémikus. — 19.50: Pénteken es­te. 9 23.00: Hírek. Ki adja el a színházi jegyeket? Kis jegypénztárak — Művészek barátainak köre Az Esti Hírlapban néhány héttel ezelőtt cikk jelent meg, amely a színházi közönségszer­vezők kérését tolmácsolta: központi jegyiroda felállí­tását javasolta. Olvasóink levelei helyeslik ezt a javaslatot, szervezőik és szín­házkedvelők mielőbbi intézke­dést kérnek. Felkerestük a SZOT kulturális osztályának vezetőjét, aki ugyancsak jegy­iroda felállítása, s az üzeme­ken kívüli jegyárusító-hálózat bővítése mellett foglal állást. — A szakszervezeti társa­dalmi munkások feladata — mondja Füleki József —, hogy érdeklődést ébresszenek dolgo­zótársaikban a színház, egyes szerzők és műveik iránt Ezt csak követheti és kiegészíti a jegyeladás, a közönségszerve­zés, a jelentkező igények ki­elégítése. Elvileg a feladatok rangsora világos, a gyakorlat­ban azonban még gyakran nem tudják a közönségszerve­zők azt a munkát végezni, ami­vel őket megbíztuk. Egyetér­tünk az Esti Hírlappal, nap­nap után tapasztaljuk, hogy a szervezőket a sok admi­nisztráció túlságosan lekö­ti Nem marad idejük tájékozód­ni, a színházi élet eseményei­vel ismerkedni, s főleg, a mun­kásoknak továbbadni azokat az ismereteket, amelyek vonzóvá teszik a színházak produkcióit. A jegyiroda felállítása te­hát mindenképpen indo­kolt, úgy véljük azonban, hogy ez nem a SZOT és nem is a szak­­szervezetek, hanem a színhá­zak, illetve a Művelődésügyi Minisztérium feladata. Egye­sek ezzel szemben úgy érvel­nek, hogy négy szakszervezet felállított már ilyen irodát. A mi véleményünk az, hogy ezek­nek az irodáknak a munkájá­ban sok az ellentmondás. Hoz­zájárultak ugyan a forgalom bizonyos mértékű növekedésé­hez, eredményeiket azonban nem mindig a kívánt felvilágo­sító, illetve nevelő tevékeny­séggel érték el. Előfordult — és elő is fordul —, hogy a köz­ponti iroda kívánságára az üze­mek átvettek jegyet akkor is, ha nem volt ezekre megren­delő. Ilyenkor a helyi szakszer­vezet vállalta a költségeket, a jegyeket szétosztották. Ez nem helyes dolog, az így kiadott pénzt más, fontos céloktól kellett el­vonni. A jegyiroda-ügyben azt sze­retném még megjegyezni, hogy egy propagandacélokat is szol­gáló központi iroda mellett helyes volna a város különbö­ző pontjain kis jegypénztárakat is fel­állítani. Hyesmivel találkozunk Moszk­vában, Prágában, Párizsban és más nagy városokban. A SZOT kultúrosztályán el-­­ mondották, hogy a szakszerve­zetek ízlésnevelő, érdeklődést ébresztő tevékenysége a közeli hónapokban kiszélesül, meg­élénkül. Budapesti és vidéki nagyüzemekben megalakulnak a művészek barátainak körei, amelyekben az érdeklődők a színházi újdonságokkal is is­merkednek, megbeszélik a dar­­abokat, az előadások tanulsá­gait, a drámaírás és színjátszás műhelytitkait. ÚJ MŰSOR ,­­ A CORVIN ÁRUHÁZ ÉTTERMÉBEN! Fellépnek: Lukácsi Margit, Szabó Mariann, Csák Hugó, Erdődi Kálmán, Kibédi Ervin, Palotás Imre, Len Hughes és zenekara! Kitűnő konyha, ételkülönlegességek, figyelmes kiszolgálás. Élő karikatúra a színpadon Az autószereléstől Shakespeare-ig és vissza a kabaréba — Beszélgetés Alfonzéval Az öltözőasztala a sarokban van. Rajta egy cilinder, — azt új műsorban van rá szükség — egy könyv, gondosan ráhelye­zett papírral és szimmetriku­san a középen, a tükör alatt egy lapos nagy pléhdoboz. Va­laha csokoládé lehetett benne, tetején egy édeskés szöszke kislány képe, belül a sminkelés apró kellékei. Kínos rend van ezen az öltözőasztalon.. Tehát neki, — Alfonzénak — nem teljesen mindegy a rend, a pre­cizitás. Mikor szokta meg? Talán még gyerekkorában, de még nagyobb a valószínűsége, hogy a vándorélet során. Most öt­ven éves, harminc esztendeje mű­ködik a pályán. Dolgozni már korábban kezdett. Autószere­lés a Róka és Társa cégnél, sport, torna, beiratkozás Mihaj­­lovics akrobataiskolájába, hat hónap tanulás. Markos József­ből Alfonzé lett, s aztán irány Bulgária, Jugoszlávia, Olaszor­szág, egy kis közjáték itthon a Czája cirkusszal. Egyiptom, Szudán, Libanon, Szíria, Irak, Törökország, Franciaország, Németország, aztán ismét Bu­dapest. Artista A Moulin Rouge-ban dolgo­zott, mint artista. Előadás közben az öltöző folyosóján kollégáit szórakoztatta, bemu­tatta, hogyan táncol egy ba­lerina és hogyan birkózik ön­magával Togare, az izomko­losszus. Az igazgató arra járt és megkérdezte: „Miért nem a színpadon csinálja?” A Togare­­szám kirobbanó sikert aratott. De hát mikor lett színész az artistából? 1945 után. A sze­gedi színház színpadán előbb csak táncolt, de aztán jönnek a prózai szerepek is, egyebek között a Hamlet­ben Rosen­­krantz. — Szeretem a prózát is. Kü­lönösen filmen, televízióban. Ezért is örülök annyira a Vigyázat, mázolva­ sikerének. De olyan színész, mint én, több tucat van az országban. Ezért jobb az egyéniséget­ megőrizni­­ olyan területen, ahol erre mód­­ van. Én leginkább színpadi karikaturistának szoktam ma­gam nevezni. Egy doboz A hangszóró a színpadra szó­­lítja. Kinyitja a dobozt — bel­ső oldalán a giccses külszínhez mérten egészen tűrhető erdő­ábrázolás. — A doboznak története van. A Szovjetunióból jöttem ha­za 1956 őszén. Útlevelet kér­tem és kaptam Brüsszelbe, ahol azonban azt leadtam. Az „Ökör a háztetőn'’ nevű revüszínháznak dolgoztam, jól kerestem. Egy belga kollé­gával nagyon össze­barát­­kozt­am, akivel közös öltö­zőnk volt. Aztán kidobtak, mert a Szovjetunióban jártam és mert lazítom az embere­ket melegvíz és fürdő miatt. A belga kollégát meg azért rúg­­ták ki, mert jóba volt velem. A dobozt búcsúajándéknak ad­ta. Másnap öngyilkos lett. Nemcsak azért, mert kirúgták. Volt már szerződésem Ameri­kába nyolc hónapra, de ... In­kább hazajöttem. A dobozra, nagyon vigyázok. Amikor hazajött, három nap múlva fellépett és talán, most kezdi igazán megtalálni sa­ját műfaját. — Mi a módszerem? A ré­szeg­ szám előtt rengeteg ital­boltban jártam. Nem a kül­sőségeket figyeltem, hanem azt, miért rúgnak be az em­berek, mit titkolnak el a ré­szegséggel. Amit megfigyelek, kis cetlikre szoktam felírni. Ilyesmiket: szürke kalapos em­ber állandóan a kalauzt nézi. Jegyével biztos cirkusz van. Nő szatyorral, ami tele van minden jóval, mégis mérges. Nem kapott túrót. Két kislány a villamosban beszélget. Nem értem­ szavaikat,­ de egész biz­tosan a tanárnőt szidják, pártjart *wtr.vt««sz - ■ Öregség ? Számot tervez fiatalok és, öregek viszonyáról. Beszélge­tés közben vissza-visszatér a családhoz, gyerekhez. Mintha nem világot járt artista-szí­­nész-pan­tom,imm a­vész, de kö­nyökvédős tisztviselő, vagy zöld kőfén­yes mesterem­ber szól­na a délutáni, otthoni pihe­nésről. — Az öregség? Nem félek tőle. Naponta tornázom, he­­tenként úszok, nagyon szere­tek sétálni. S ami a lényeg: a színész soha nem öregszik meg, csak tudni kell, mikor mi áll jól neki a színpadon. Újabb fellépés, aztán lemo­ss­kodás — a muszkliját akár­melyik húszéves birkózó meg­irigyelhetné. — Újabb rend­csinálás az asztalon, aztán irány haza, az Üllői útra. A kocsiját eladta, mert gyalog közelebb vagyok az emberek­hez”. Megy haza, mint a mun­kás munkaidő után, kicsit fá­radtan, de elégedetten. Ismét százakat nevettetett meg élő karikatúráival. Bernáth László □ RÖVID- ÉS DOKUMEN­­TUMFILMEK fesztiválja kez­dődött Belgrádban. Több kül­földi filmet is bemutatnak, jól­lehet, a versenynek kifejezetten jugoszláv jellege van. Verse­nyen kívül 17 ország, köztük Magyarország is képviselteti magát a kis filmek belgrádi se­regszemléjén. □ ISMÉT KÉSZÜL egy Faust-film. Pierre Fresnay játssza majd Paul Valery Az én Faustom” című regénye film­­változatának, címszerepét. □ Párizsban elké­szült a Le Diable et les Commandements (Az ördög és a tízparancsolat) című új Fer­­nandel-film, amelyben még Michel Simon, Alain Delon, Mel Ferrer és Lino Ventura játssza a főszerepeket. □ MARLENE DIETRICH április 26-tól ismét színpadra lép A párizsi Olympia revüjé­­ben vendégszerepel. □ ANTALFFY ALBERTET, az Állami Operaház tagját, aki múlt év­ nyarán nagy sikerrel vendégszerepelt a schönbrunni Schlosstheater operaelőadá­sain, az osztrák Bach-társaság megbízásából három bécsi kon­certre szerződtette egy osztrák hangversenyiroda. Bach szüle­tésének évfordulója alkalmá­ból március 30-án, majd ápri­lis 8-án és április 30-án a bé­csi Konzerthaus ünnepi hang­versenyén osztrák és más kül­földi vendégművészekkel együtt lép fel □ „MAGYARORSZÁGI MŰSOR 1962” címmel ese­ménynaptárt adnak ki az idén öt nyelven: magyarul, néme­tül, oroszul, angolul és fran­ciául. A füzet színes képmel­lékletek, az országról szóló rö­vid ismertetések mellett rész­letesen közli az év fontosabb tudományos, kulturális és sporteseményeinek pontos ide­jét és helyét. VALLOMÁSOK A RABSÁGRÓL Ma délben nyílt meg a Mű­csarnokban Makrisz Zizi tár­lata, aki évekkel ezelőtt kínai fametszeteivel tette ismertté a­­ nevét. — Most a linómetszés­­ új utakat kereső művészeként mutatkozik be. Akkor a távoli Kelet sajátos lüktetésű, színes világáról vallott, most köze­lebbi tájakról, Görögországból hozott kevésbé derűs, de annál erőteljesebb emlékképeket. A romjaiban is fenséges Parthe­non hazájában bizonyára látott napfényt is, mosolyt is, műre serkentő ihletül mégis csupa komor gondolatot gyűjtött ma­gába. Minden lapja a szolga­ságról, szól, annak is legször­nyűbb válfajáról, a rácsok ma­gányába zárt fogságról, amely­nek szenvedői szerelemre, anyai mosolyra termett asszo­nyok. Kollwitz óta nem volt művésznő, aki ennyire lélek­­bemarkolóan rögzítette volna az asszonyi sors tragikumát, és főként ennyire szűkszavúan. Magánosan ülő kendős rab­nők, rab-asszony csoportok váltakoznak lapjain. Némák, mert kendő szorítja ajkukat, de enélkül is hallgatagok, szó­ra képtelenek. Legtöbbjük arcnélküli, s személytelennek hinnék őket mind, ha a tör­zsek hajtásából, a beszédes körvonalakból, földreszegzett fej­tartásokból nem éreznék ki az egyéni jellemek más-más rezdülésű, a magát­ megadás­­ban is hősies lázadását a kö­zös sors ellen. Ezt a finom jel­lemzést mélyítik el a metsző­­kés-vájta vaskos és leheletnyi sávok, rácsozatok és pettyek, meg a fekete-fehér kompozí­ciók hátteréül szolgáló szenv­telen­ül szürke, gyászosan lila, hideg kék és vérzőn vörös szí­nek reménytelen szomorúságot és feljajduló fájást ébresztő foltjai. Végtelenül magukra­­hagyott lények, a csak börtön­nel fizető hazájukban. S a vaksi ablakú fegyház udvará­nak rabok­ koptatta kövein — különös látomás — a kanti tá­gas világ és a holnapi szabad­ság szépséges szimbólumaként pálmafák magasodnak, napfé­nyes, vagy holdvilág-melegített te­lys­ég kék hátterével. A met­szeteket tanulmányok sora egé­szíti ki, szemléltetve, miként alakultak rajzról rajzra a mo­tívumok, hogy majd az új mű­fajban megleljék végleges, szobrászian tömör formájukat. A. T. Kim Novak amerikai film­­színésznő fellépett a moszkvai televízióban. Képünkön, a vi­lág mozilátogatóinak kedven­ce, az összerakható babával, a szovjet népművészet kedves játékával barátkozik. Elárverezik Korda Sándor impresszionista képgyűj­teményét Londonban március 18-án Sotheby árverési csarnokában kalapács alá kerül Korda Sán­dor, a nagynevű magyar film­rendező és producer hagyaté­kának egy része, a nagy érté­kű, impresszionista festők kép­­gyűjteménye. Összesen 23 ké­pet árvereznek, közöttük van hat Renoir, három Vuillard, egy Cézanne, két Degaz, két Bonnard, két Toulouse-Laut­rec, egy Van Gogh, egy Dau­bigny, egy Budin, egy Pisaido és két korai Dávid. E képeken kívül még értékes bronzokat — szobrokat, görög és római korabeli érméket és plakette­ket­­ is árverésre bocsátanak. ÚJ KÖNYVEK Pintér István és Szabó László A hóhérok nyilatkoznak címmel, a Népszabadság hasábjain közölt ri­portsorozata jelent meg könyv­alakban. — Kiadták William Coo­per Professzor az uborkafán című, rendkívül élvezetes, humoros re­gényét. — Lengyelország történetét írta meg Perényi József professzor a Gondolattár-sorozatban megje­lent kötetében. — A Táncsics Könyvkiadó Útikalandok-soroza­­tában került sor Radó György úti beszámolójára, Fehér éjszakáktól a Fekete-tengerhez címmel. — Wil­li Meinck ifjúsági regényében Marco Polo kalandos utazásait ír­ta le. |p/.\z?v.vtv.v*v.vtv.v**v.v¥V.v'tv.v*v.v*v.ve | FELHÍVÁST | $ | Felkérjük kedves ügyfelein-1 két, hogy munkánk zavar-­ ítalanságának biztosítása ér-é 5­dekében tisztításra leadott ,­­ és elkészült | | RUHANEMŰIKET | 1 mielőbb, okvetlen | ELVINNI \ | SZÍVESKEDJENEK. | V Szivárvány Ruhatisztító | * Rtsz ( 2)AVV1 /V/\4 AV\i/V/\i/V/\A?

Next