Esti Hírlap, 1962. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1962-05-02 / 101. szám

A VXLRC MÁJUS 1-ÉN Erőt, biztonságot, derűt sugárzó felvonulás Budapesten Országszerte megünnepelték a 18­ szabad május elsejét. Kü­lönösen szép volt az ünnep a fővárosban. Az utcákat, a te­reket, az épületeket sok ezer vörös és nemzetiszínű zászló, virág díszítette. Korán bené­pesültek az utcák, megteltek, a villamosok, az autóbuszok. An­gyalföldről, Kőbányáról, Kis­pestről, Újpestről,­ Csepelről fellobogózott „teherautó-külön­járatok” szállították a gyárak, üzemek, hivatalok és intéz­mények dolgozóit a kijelölt gyülekező helyekre. A felvonu­lási tér környéke — a Landler Jenő utca, az Ajtósi Dürer sor, a Dohány utca a Dembinszky utca — már 9 órakor benépe­sült. A zenészek és az éne­kesek rögtönzött műsorral szó­rakoztatták az indulásra váró pestieket. Mindenfelé zászlót lobogtatott a szél. Ünneplő ruhába öltözött a felvonulási tér. A Gorkij fasor bejáratánál Marx, Engels és Lenin képeit helyezték el. A lelátókat a­estvéri országok nemzeti szí­nei és állami címerei díszítet­­■ ik. Az épületek homlokzatán ■''nes dekorációk, feliratok kö­­öntötték a dolgozók nemzet­­k­özi ünnepét. A lelátókon 10 óráig elfoglalták helyüket a munkásmozgalom, veteránjai, a gyárak és intézmények kiváló munkásai, a politikai, a gaz­dasági és kulturális élet vezető személyiségei. Megjelent a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek sok vezetője és tagja, ott voltak a május elsejére fővá­rosunkba­­ érkezett külföldi szakszervezeti küldöttségek tagjai. Néhány perccel 10 óra előtt a díszemelvényen elfoglalta he­lyét Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­­paraszt kormány elnöke és dr. Wiünnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, államminisz­ter. A felvonulási tér „bejára­tánál” felsorakoztak a bu­dapesti dolgozók meneté­nek élén haladó kerületek. Az első sorokban ott voltak a párt-, állami és szakszervezeti vezetők. A dolgozókkal együtt vonultak a díszemelvény elé. A második kerület dolgozóit Ma­rosán György, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Cservenka Fe­re­ncnné, a Budapesti Pártbi­zottság titkára és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, az újpestieket Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Brutyó János, a SZOT főtitkára és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője; a kőbányai felvonulókat Fock Jenő, a Politikai Bizottság tag­ja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Varga György, a SZOT titkára; a XII. kerüle­tieket Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára, Ne­mes Dezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ve­res József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke; a IX. kerületieket Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, a csepelieket Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság titká­ra és Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­Tíz órakor megszólaltak a harsonák, s Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára köszöntötte a 18. szabad május elsején Budapest dolgozó né­pét. Az ünnepi beszéd után nyolc oszlopban megkezdő­dött a felvonulás. Az élen munkásőrök vitték a tér egész szélességét betöltő be­tűsort: Éljen május 1! Ezután magasba ívelő, húszméteres ta­lapzaton vörös és nemzetiszínű zászlók gördültek a tribünök előtt. Az emelvényt ötven or­szág zászlaja szegélyezte, ki­fejezvén, hogy május első nap­ja a világ minden munkásá­nak, dolgozójának legnagyobb­je; a VII. kerületieket Fehér Lajos és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gál László, a SZOT titkára, a XXII. kerületieket Kállai Gyula, az MSZMP Poli­közös ünnepe. Negyvenes so­rokban fehér inges fiatalok emelték magasba a hatalmas vörös lobogókat. Mögöttük sok száz lány menetelt — ők piros, fehér és zöld semlyemzászlókat vittek. Milliók követelését fe­jezte ki a következő — 5 mé­teres betűkből kirajzolt — jel­szó: „Békét!" A békeakaratot szimbolizálta a hatalmas tank is. Amikor a dísztribün elé ért, egyszeriben traktorrá változott, a lánctalpas jármű most már eket vontatott. Egy teljesen be­borított gépkocsi tetején, zászlók a szocialista or­szágok testvéri barátságát, összefogását fejezték ki. A vörös lobogót a szocialista­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter és Bogár Jánosné, a SZOT titkára köszöntötte. országok zászlai övezték, s a közös célt hirdető felirat: „Elő­re a kommunizmus felé” Nagy taps köszöntötte az elmenetet záró hatalmas földgömböt, amelyről­­messzire látszott a jelmondat: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Az ünneplés fokozódott. A tribünök elé érkeztek a buda­pesti kerületek dolgozói.­­ A felvonulók sorrendjét a munkában szerzett rang határozta meg. A kőbányaiak élén a Vegyipari Gép­ és Radiátorgyár dolgozói haladtak, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajá­val. A csepeliek menetét a Ma­gyar Posztógyár dolgozóinak népes csoportja vezette, az idén a kerületiek együtt vo­nultak fel a Csepel Vas- és Fémművek nagy táborával. Több üzem, hivatal, vállalat, intézmény dolgozói vendégeket hívtak a május elsejei sereg­szemlére. A múlt napokban sok idős nyugdíjas, veterán címére kézbesített levelet a posta: egykori munkahelyeik hívták őket, hogy régi munka­társaikkal, tanítványaikkal, ba­rátaikkal együtt vegyenek részt a felvonuláson. A peremkerü­letek üzemei a Pest környéki termelőszövetkezetek legjobb munkacsapatainak tagjaival együtt haladtak el a tribünök előtt. A sok­színű, látványos menetben itt is, ott is feltűn­tek néphadseregünk tisztjei, katonái. Megkezdődik a színpompás felvonulás Kádár János a felvonulók között. Ára 60 fillér VII. évfolyam, 101. szám 1962. május 2. szerda Három és félórás lelkes menet Tengernyi ötlet, szemet gyö­nyörködtető látványosság, jó kedv és derű jellemezte a bu­dapesti dolgozók három és fél­órás lelkes felvonulását. Táb­lák, feliratok hirdették a múlt hónapok munkasikereit. Amikor befejeződött a buda­pesti dolgozók felvonulása, piros nyakkendős úttörők lep­ték el a hatalmas teret, a tri­bünökhöz szaladtak, s virágo­kat szórtak a lelátókra. Ezer apróság nyolcezer szál piros tulipánnal kedveskedett a né­zőknek. Közben a lelátókhoz érkeztek a KISZ-fiatalok osz­lopai. A kommunista fiatalok felvonulását kékinges, sötét­­nadrágos ifjúgárdisták sorai zártá­k. Ezután a budapesti sportolók legjobbjai népesítet­ték be a felvonulási teret. A zászlóvivők után a ma­gyar olimpikonok és él­sportolók 150 tagú cso­portja haladt. Elvonultak a nagy egyesületek kerk, bordó, zöld és lila mele­gítőbe öltözött sportolói. A sportolók menete után a Tele­­­­ki Blanka leánygimnázium k­ö­­­­vendékei mutattak be gyakor­latokat. Nagy taps köszöntötte­­a Testnevelési Főiskola hallga­tóinak ötletes, látványos mu­tatványait. A sportolók felvo­nulását nagyszabású élőkép fejezte be: a gúlát ötágú csil­lag vette körül, százait spor­tolók formálták ki, a dísztri­bün előtt pedig a Teleki Blanka Gimnázium tanulói­t­ rajzolták” a tér betonjára: „Éljen a párt!" Május elseje vidám megün­neplése a késő esti órákig tar­tott: a kerületekben sok he­lyen rendeztek érdekes sport­­bemutatókat. A csepeli Vasas­­sporttelepen például a Belügy­minisztérium sportolói tízez­rek előtt mutatták be magas­­színvonalú gyakorlataikat. Dél­után a szép időt kihasználva, szinte egész Budapest a sza­badtéri színpadokon, a Margit­szigeten és a közeli kiránduló­­helyeken, a budai hegyekben szórakozott. Sok utcabált tar­tottak. A legnépesebb, a leg­nagyobb — mint annyiszor már — a felvonulás helyén ren­dezett utcabál volt. Sok ezer fiatal gyűlt össze az impozáns téren. Május elseje ünnepét az egész országban színpompás felvonulásokkal, ünnepségek­kel köszöntötték.

Next