Esti Hírlap, 1962. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1962-05-04 / 103. szám
TUDÓSOK A MEZOOMDALMAT A szőlőskertek Elkészült az ország szőlő-monográfiája ♦ 70—80 ezer hold nagyüzemi szőlő Beszélgetés Katona Józseffel, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatójával A második ötéves terv szerint mintegy 70—80 ezer hold nagyüzemi szőlőtelepítést kell végrehajtani, s a márciusi mezőgazdasági párthatározat kimondja, hogy a régi telepítéseket is fokozatosan alkalmassá kell tenni nagyüzemi művelésre. Hogyan járul ehhez a tudomány? — kérdezzük Katona Józseftől, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatójától. Kapcsolat a tsz-ekkel — Intézetünk tízéves munkával elkészítette az ország szőlőmonográfiáját; szerepel ebben a szőlők bora, fajtája, minősége, a sor- és a tőketávolság, a talaj, a borok minősége, és így tovább. A nagy munka hasznosítása is megkezdődött már: a monográfia alapján elkészültek Tárcái, Eger, a Mátra-alja, Badacsony, Pécs, Villány rekonstrukciós tervei, s szinte naponta érdeklődnek megyei, járási tanácsok, milyen eredménnyel járt a felmérés, milyen javaslatokat adhatunk az új telepítésekhez. A kutatók közvetlenül részt vállalnak a tervezésben: másfél hónapja kezdődött, áprilisban országosan befejeződött a szőlő- és gyümölcstelepítésekhez szükséges úgynevezett alapokmány készítése. Katona igazgató a szentendrei, a váci és a szobi járás termelőszövetkezeteiben mérte fel a lehetőségeket. Hét telepe van az intézetnek, úgyszólván valamennyi borvidéken: Badacsonyban, Pécsett, Tarcalon, Egerben. Kecskeméten három is; a Matthiász-telepen és Lakiteleken csemegeszőlő-nemesítéssel és szaporítással, Miklóstelepen viszont borszőlőtermesztéssel foglalkoznak. A kutatók többsége természetesen itt él, a saját környezetük telepítésre kijelölt tsz-eiben vesznek részt az alapokmányok elkészítésében, s ezenkívül is állandó kapcsolatban állnak, szakmai tanácsokat adnak a közös gazdaságoknak. rs _ Újfajta metszés — A szőlők zöme alkalmatlan nagyüzemi művelésre, géppel nem lehet dolgozni bennük — mondja Katona József. Folytatunk kísérleteket arra, miképpen változtathatnánk ezen, s az új telepítések már mindenben megfelelnek a nagyüzemi követelményeknek. Tíz év alatt sok új metszési és művelési módot dolgoztak ki kutatóink. A régi tőkeforma kosár, kehely alakú volt, a mostani síkban, egy vonalban kiképzett, karjai nem nyúlnak bele a sor közé, hogy nyugodtan járhasson ott a traktor. Nagyobbak a sorközök, tehát kevesebb a tőke; a kieső termést úgy pótoljuk, hogy több rügyet hagyunk a tőkéken. A régi szőlészet aggálya, hogy ez a minőséget csökkenti — megdőlt. Ha megfelelő tápanyagról gondoskodunk, nagyobb megterhelést elbír, s többet terem a tőke ... Igaz, nehéz ezt a köztudatba átvinni, mert bár a szőlőtermesztők mindig is a parasztság legműveltebb rétegéhez tartoztak — nagyobb szakismeret kell hozzá —, többnyire ragaszkodnak a sokezeréves kultúr®, hagyományaihoz A hidas traktor A sor- és tőketávolság megállapítása az egyik legsürgetőbb kutatási feladat. Eddig jobbára csak elméleti megállapítások voltak, hiányzott a gép, amelyhez igazodni kell. A meglevő traktorokhoz széles, 240 centis sortávolság kell, de az intézet mérnökei olyan traktort szerkesztettek, amely 125 centire, sűrűn ültetett szőlőben dolgozik. Ez a lánctalpas hidas traktor minden talajmunkát, permetezést elvégez, az idén ötven darab készül belőle. Egyetlen szőlőművelő gépből sem volt még ennyi Magyarországon. Kézi erővel tehát csak a metszést, a kötözést és a szüretelést kell végezni, ám, mint érdekességet, Katona József elmondta: külföldön pneumatikus ollóval végzik a metszést, ami ha nem is gyorsítja meg, könnyebbé teszi a munkát. Sőt, a szüret gépesítésére is van példa, ez azonban különleges művelést igényel: lugasszerűen kiképzett szőlőről egyenlő magasságra lógnak a fürtök, s vágószerkezet szedi le őket. A mai, úgynevezett huzalos művelésnél pedig nem nagy munka a kötözés: csak két szál drót közé kell bebújtatni a hajtásokat. Termésállag, önköltség — Mi a magyarázata, hogy szőlőink termésátlaga alacsony, művelésük önköltsége pedig magas? — 350 ezer hold szőlőterületünk jó részéről csakugyan ezt kell megállapítani — hangzik a válasz. De nem valamiféle maradi művelés okozza az alacsony termésátlagokat, hanem az adottság: legsoványabb talajainkon, homokon, tápanyagban szegény, köves domboldalakon termesztjük a szőlőt, s a törvényes rendelkezéseknek megfelelően továbbra is csak ott lehet szőlőt és gyümölcsöst telepíteni, ahol szántóföldi művelés gazdaságosan nem folytatható. A talajjavítás marad tehát hátra, mint termésátlag-növelő módszer. A Szőlészeti Kutató Intézet jó példával jár elöl: több éve harminc mázsa szőlőt szüretelnek telepeik egy-egy holdjáról, dupláját az országos átlagnak. Tavaly 29 ezer forint tiszta nyereséget értek el holdanként. Milyen legyen a jó bor? — Az óíz már nem felel meg a közízlésnek; nem a minél régibb — kivéve természetesen a tokaji aszút, s a csemegeborokat —, hanem az újbor a jobb: friss, üde, szőlőízű ... Keresztényi Nándor — Anyuka! Megtarthatom ezt a kiskutyát? Az alkoholizmus gyógyítható Üzemi elvonó rendelések Leheletpróba a gyárban Fizetés a családnak Május végén kétnapos ankétot tartanak az alkoholizmusról a Semmelweis-teremben. Az ankétot az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Pavlov ideg-elme szakcsoportja, a szervezési szakcsoport és a Magyar Higiénikusok Társasága rendezi. Számos neves ideggyógyász tart előadást. Magyar küldöttség is részt vesz a június 11-én kezdődő varsói nyári nemzetközi továbbképző tanfolyamon. Ennek részvevői megvitatják az alkoholizmus gyógyításával és megelőzésével, az ifjúság megmentésével kapcsolatos kérdéseket, valamint az alkoholizmus jogi és üzemi problémáit. A szakszervezeti mozgalom is erőteljesen bekapcsolódik a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelembe. A SZOT elnöksége meghatározta a szakszervezetek tennivalóit. A szakszervezetek felhívják a dolgozók figyelmét, milyen káros a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás és mennyire fokozza a baleseti veszélyt. Fontosnak tartja az elnökség, hogy kellő egészségügyi felvilágosítással megóvják a fiatalokat az alkoholizmustól. A megelőző munkában számítanak a gyógyult alkoholisták segítségére. A szakszervezeti bizottságok tartsák szemmel az alkoholistákat az elvonókúra alatt is és gondoskodjanak arról, hogy a munkahely légköre, a barátok, ivócimborák ne jelentsenek újabb csábítást. Olyan esetekben, amikor az alkoholizmus a családot anyagi romlásba dönti, beszéljék rá a dolgozót, hogy önként engedményezze bérét, vagy legalább egy részét a családjának. A SZOT elnöksége javasolja, ahol erre a feltételek megvannak, vezessék be az üzemi elvonó rendeléseket és lássák el a nagyobb üzemeket olyan műszerekkel, amelyekkel leheletpróba útján meg lehet állapítani az alkoholfogyasztás szerepét a balesetekben. (MTI) naponta 10—15 óráig. KIÁLLÍTÁS: május 19—27 ÁRVERÉS: május 29-én a fenti helyen. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT 'wwwwvvvvve/vvwve/wwwwwwvvo/www/ww Új fűtőerőműi . (i.erü) A győri új 60 megawatt teljesítményű ipari fűtőerőmű építését 1963-ban kezdik. A létesítményt az iparcsatornától keletre helyezik el. Ez az ipari gőzfogyasztók és a távfűtés szempontjából egyaránt előnyös. A tervek szerint három 110 tonnás kazánnal és három 60 megawatt teljesítményű ellennyomásos turbinával rendelkezik majd. A győri ipari erőműhöz szükséges vizet vízkiemelő segítségével a csatornából nyerik és a felmelegedett hűtővíz egy kilométeres vezetéken a mosoni Duna-ágba kerül. Leánybrigád A Hámán Kató leánygimnázium II. osztályos tanulói minden csü-törtökön a Gyapjúmosó- és Finomposztógyárban tanulnak. Megismerik a kártolás, fonás, szövés, festés, kikészítés műveleteit. Képünkön: a szövődés leánybrigád — Tóth Ildikó, Papp Zsuzsa és Eigner Kriszta. A vezető, Tóth Ildikó, a tavalyi szünidőben egy hónapig dolgozott, az üzemben. Kitűnő „szakembernek” bizonyult, ötszáz forint jutalmat vitt haza. (Dolezsar felv.) A bizonyító A nyugdíjas jövedelme ♦ Tanuljon-e a gyerek‘94 antr°P°lógiai vizsgálat Gyermektartási perek a bíróságon — Nem az enyém a gyerek! — jelentette ki egy fiatal műszerész a bíróságon abban a perben, amely apaság megállapítása miatt indult ellene. A bíróság vércsoport-vizsgálatot rendelt el, amely a műszerész állítását erősítette meg. Az elutasító ítélet ellen a gyermek anyja fellebbezett és antropológiai vizsgálatot kért. A Fővárosi Bíróság egyebek között a következő indokolással utasította el a fellebbezést: Tévedés kizárva — Ebben az esetben — más bizonyítékok mellett — a vércsoportvizsgálat olyan fokú természettudományos alapossággal zárja ki az apaság lehetőségét, hogy azzal szemben semmiféle egyéb bizonyítéknak nem lehet helye. Ha az antropológiai vizsgálat hasonlóságot is mutatna ki a műszerész és a gyermek között, az apaságot kizáró vércsoportvizsgálati eredményre való tekintettel az apaság akkor sem lenne megállapítható. Az embertani vizsgálat ma még nem áll olyan fokon, mint a vércsoportvizsgálat, és teljes értékű bizonyítékként más esetekben sem fogadja el a bíróság, hanem csak egyéb, megfelelő súlyú bizonyítékok kiegészítésére és alátámasztására. A bíróságnak tudomása van arról, hogy az Igazságügyi Orvostani Intézetben, a vércsoportvizsgálatokat a legnagyobb gondossággal végzik. Kizáró eredmény esetén megismétlik, mint ahogy ezúttal is történt, tehát még tévedés lehetősége sem állhat fenn. Indokolt-e a per — Rendesen eleget teszek gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségemnek — szabódott egy apa a Fővárosi Bíróság előtt —, gyermekem anyjának nincs oka pert indítania ellenem. — A tartásdíjra jogosult személy — mondta ki ítéletében a bíróság — pert indíthat, még abban az esetben is, ha a tartásra kötelezett személy ítélet nélkül is eleget tesz kötelezettségének. Ugyanis a tartásdíj a gyermek folyamatos létfenntartását biztosítja, ezért megfelelő összegben és rendszeresen történő fizetése nem tehető függővé az arra kötelezett tetszésétől. A kiskorú gyermek eltartásának folyamatos biztosítása megkívánja, hogy az eltartó személy végrehajtható okirat birtokában legyen, amelynek alapján — szükség esetén — hosszadalmas pereskedés nélkül érvényesítheti jogait. Pihenjen! Egy rokkantnyugdíjas ellen indult gyermektartási perben volt felesége kérte: az összeg megállapításakor vegyék figyelembe, hogy férjének joga van havi 500 forintot külön keresni. A bíróság ezt a kérelmet nem vette figyelembe. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint — hangzott az ítélet — a nyugdíjas nem kötelezhető arra, hogy a részére fennálló lehetőséget kihasználja, vagyis havi 500 forint keresettel különmunkát vállaljon. Ez a nyugdíjas tetszésétől és egészségi állapotától is függ. A betegsége miatt nyugdíjazott személy nem tekinthető olyannak, mint aki önhibájából nem dolgozik és nem használja ki munkaerejét. Ha azonban különmunkával keresetre tesz szert, ezután is köteles gyermektartásdíjat fizetni. A rokkantnyugdíjasnak feltétlenül joga, hogy egészsége helyreállításáért és gyógyulásáért pihenéssel töltse idejét és ne veszélyeztesse egészségi állapotát. Az apa téved — Nem a bíróságnak, egyedül nekem van jogom eldönteni, hogy tovább tanuljon-e gyermekem vagy sem — érvelt egy apa a bíróság előtt. — Tévedés! — szögezte le a Fővárosi Bíróság. — A gyermek jogosult a tartásdíjra, mert tanulmányait folytatja, bár 16 éves már elmúlt. Alkotmányunk rendelkezése szerint mindenkinek joga van a tanulásra, mert nemcsak a gyermeknek, a népgazdaságnak is érdeke, hogy minél több szakképzett dolgozó legyen. Jobb megélhetést csak magasabb képzettséggel lehet elérni, hiszen ma már az ipari szakmák nagy részében is érettségi vizsgát kívánnak. Az a körülmény, hogy a gyermek ez idő szerint gyengébb előmenetelt tanúsít, egyelőre nem szolgálhat okul arra, hogy tanulmányai folytatása elől a bíróság elzárja. Az apa is köteles mindent megtenni, hogy gyermeke magasabb képesítést szerezzen. Amennyiben azonban a tanév végén kiderülne, hogy a gyermek nem tudja elvégezni gimnáziumi tanulmányait, akkor jogában áll az ajtónak a tartásdíj megszüntetését, illetve csökkentését kérni. A kisiparos átlagkeresete Nagy vita folyt a bíróság előtt, hogy a gyermektartásdíjért beperelt kisiparosnak mennyi a jövedelme és menynyit kell fizetnie. Az iparos havi 1500 forint jövedelmet vallott be, felesége azt állította, hogy 2500 forintot keres. Egy kisiparosnak — állapította meg a bíróság — legalább havi 2000 forint átlagkeresettel kell rendelkeznie, mert ellenkező esetben nem volna értelme, hogy iparát folytassa, hiszen egy szakképzett munkás állami vállalatnál minden rezsiköltség és egyéb kockázatvállalás nélkül is megkeres havi 2000 forintot. A bíróság az iparost a 2000 forint jövedelem figyelembevételével havi 400 forint fizetésére kötelezte. H. E. HÁNY ÓRA? A hálószobában harmincöt — Zenélő óra Szerencse éri a soproni utaszót, ha éppen Dávid Ernő MÁV főellenőrtől kérdezi meg, hogy mennyi az idő. Mert Dávid ilyenkor nemcsak a karórájára pillant, hanem, ha a látogatónak kedve és ideje engedi, lakására is meghívja — a Knopp Gábor utca 18. szám alá —, ahol pusztán szenvedélyből órákat gyűjt, illetve készít, magángyűjteménye bármelyik múzeumnak dísze lehetne. Az előszobában impozáns kakukkos órákat figyelhet meg a látogató, mégpedig kilenc darabot is egy sorban. Mikor valamennyit elindítja a házigazda, ablakocskák nyílnak meg az órákon és ahány órát mutatnak a mutatók, annyiszor hangzik fel a jellegzetes madárhang. Középen díszes faragáson ketyeg egy kakukkos óra, vadkacsa-, fácán-, vadásztarisznya- és másfigurák alkotják az óra talapzatát. A konyhában — ez a házi műhely — óraszerkezetek tömege látható, az ablaknál kétméteres szerkezet áll, tetején óraszámlappal. Ez Dávid Ernő saját találmányú zenélő órája. Tizenkét Voltos árammal működik, háromnegyedórás zeneműsort szolgáltat, operett- és operadallamokat. A hatalmas órát még tovább tökéletesíti a feltaláló: ablakai is lesznek, amelyek időnként kinyílnak és Valóságos mesevilág elevenedik meg bennük. Egyik ablakban egy törpe levágja a sárkánykígyó fejét, a másikban Piroska küzd a farkassal, a harmadikban egy gólya gyereket tart a csőrében. Közben egy színpadi jelenet is lezajlik: lovasfigura vágtat át egy parányi színpadon. De minden érdekességet szinte lehetetlen felsorolni. Még csak annyit, hogy 250 és 260 éves óraszerkezetek láthatók itt, egy hónapig járó, zenélő földgömb-órák készüllnek, a hálószobát 35 különféle óra díszíti, s mindez azt mutatja, hogy Dávid Ernő az érdekes város egyik nagyon-nagyon érdekes embere. Az amatőr órás 45 éves vasutas szolgálat után, rövidesen nyugdíjba vonul, s akkor minden idejét a óráknak szenteli. Terve, hogy Sopronban órakiállítást rendez, amelyhez nekünk csak annyi a megjegyzésünk: hasznos lenne, ha segítenék Dávid Ernőt, hogy egyszer Budapesten is bemutathassa érdekes gyűjteményét. "