Esti Hírlap, 1962. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1962-05-11 / 109. szám

g HÁROMSZÁZ­ADSZOR adták a Sába királynőjét. Goldmark operájának jubiláns előadása az Erkel Színházban zajlott le nagy sikerrel. □ ÉRDEKES, ZENÉS DA­RAB készül, amelynek hőse ■ Kisfaludy Sándor. A zenés mű szövegét Hegedűs Géza írja, zenéjét Lajtai Lajos, a Stock­holmiban élő magyar zeneszer­ző komponálja. □ FÜLÖP ZOLTÁN Kos­­suth-díjas művésszel beszél­gettünk: „Legközelebbi mun­kám Erkel Ferenc „Brankovics György” című zenedrámája színpadképeinek tervezése. Amint ezzel készen vagyok, utazom Helsinkibe, hogy előké­szítem az operai balett ven­dégjátékát, szcenikai szem­pontból.” „ A VILÁG EGYIK leghíre­sebb jazzművésze, Benny Goodman május 30-án hathe­tes turnéra indul a Szovjet­unióba. □ CSÁKÁNYI LÁSZLÓ mondja: ,i az utóbbi hónapok­ban szinte állandóan a színpa­don voltam. „Csendesen” ug­rottam be több főszerepbe, amelyeket a sajátjaimon kívül játszottam el. Legközelebbi szerepem a Budai kaland cí­mű újdonságban lesz a Főváro­si Operettszínházban, Vincze Ottó operettjében.” □ MA ESTE hangversenyt ad a Bartók Béla Kamarakó­rus a fővárosi tanács díszter­mében. Közreműködik Barlay Zsuzsa, Demján Éva, Domahi­­dy László, Egressy István, Forgács Éva, Palcsó Sándor, Surányi Ibolya és dr. Tur­­pinszky Béla, valamint a fő­városi tanács szimfonikus ze­nekara és a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem énekkara. Zongorán kísér Ér­sek Mária és Molnár Zsuzsa. Vezényel: Tóth Mihály, Né­meth Amadé. □ ALGÉRIAI NAPLÓ cím­mel szovjet dokumentumfilmet mutattak be Moszkvában. A filmben egy külföldi híradó is látható, amely­­ bemutatja az ultráknak Algír arab negye­deiben végrehajtott kegyetlen­kedéseit. □ LUZERNBEN az idei ün­nepi zenei heteket Bartók Kék­szakállújával nyitják meg. (Az elmúlt évben Luzernben mu­tatták be, ugyancsak a meg­nyitó díszhangverseny kereté­ben, Kodály új művét, a C-dúr szimfóniát.) A Bartók-mű fő­szerepeit Dietrich Fischer- Dieskau és Irmgard Seefried énekli, vezényel Fricsay Fe­renc. □ A PRÁGAI Tél Színház díszelőadáson mutatja be Mo­zart Don Giovanni­ című ope­ráját abból az alkalomból, hogy Mozartnak ezt az operá­ját 175 évvel ezelőtt adták elő először Prágában, ugyancsak a Tyl Színházban. Mint ismere­tes, Mozart ezt az operáját an­nak idején Prága lakosainak ajánlotta. □ A KÖLNI OPERA az 1962—63. évi szezonra több orosz operát is műsorra tűzött. Októberben kerül bemutatásra Prokofjev Három narancs sze­relmei című operája, majd­­ja­nuárban Borodin Igor herceget adják elő. A későbbi program­ban szerepel Rimszkij-Korsza- Isov Szultán cár operája is. Budapest a versek tükrében Élő antológia az Irodalmi Színpadon Csupa versből, harminckét mai magyar költő alkotásából állították össze az Irodalmi Színpad legújabb, „Reggeltől reggelig” című műsorát. Érde­me és bravúrja ez a műsornak, amely egyrészt szép költemé­nyeket és tehetséges poétákat népszerűsít, másrészt bemutat­ja Budapestet (reggeltől reg­gelig!) és a pesti élet­ sok jel­legzetes színét is. A sajátos igényből következik, hogy a versek színvonala nem végig egyenletes és Gál István sok ötletben gazdag rendezése nem egyszer ott is oratóriumi elő­adásmódot alkalmazott, ami­kor arra semmi szükség nem volt. Nem érthetünk egyet Pásztor­ Péter túlmodern dísz­letével sem, azzal a bonyolult geometriai ábrával, ami szép fővárosunk látképét volt hi­vatva jelképezni. Miután, valósággal „élő anto- lógiá”-t hallhattunk az emlí­tett hiányosságok mellett is ér­tékes és nagy sikerű irodalmi koncerten, nem lehet kiválo­gatni, melyek voltak a leg­szebb versek. A lényeg az, hogy a harminckét költő kö­zött ott találhattuk minden nemzedékből való poétáinkat, régen tisztelt és újonnan meg­ismert neveket egyaránt. S ez megint eszünkbe juttatta: ta­lán soha nem volt annyi fia­tal költői tehetségünk, mint éppen most! Az előadók közül Keres Emilt és Sinkovits Imrét kell kiemelni, akik a modern versmondás kétféle iskoláját képviselik és ez az egymástól különböző, de egyként a tar­talomul, a gondolati lényeg­­re törő­„iskola” pompásain ki­egészítette egymást. Bensősé­ges versmondást hallottunk Bánky Zsuzsától, Ilosvay Kata­lintól és a szépen fejlődő Eg­ressy Istvántól is. Rokonszen­vesen szerepelt az egészen fia­tal Kovács P. József és — né­hány, levetkezhető modoros­ságtól eltekintve — Soós Szabó Edith énekesnő is. Hegedűs Gé­za összekötő szövege finom és szellemes volt. A. G. RÁDIÓMŰSOR MÁJUS 11 - PÉNTEK KOSSUTH: 15.45: Szívküldi... — 16.25: Ipari rovat. — 16.40: A Vasas Központi Művészegyüttes énekkara. — 17.00: Hírek. — 17.15: Ötórai tea. — 17.15: Rádióiskola. — 18.30: Gulyás Lász­ló: Mátka kérés. — 18.45: A budai Sándor-palotában történt. — 19.00: Pénteken este .. . — Közben: 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A Pénteken este című műsor folytatása. — Közben: 22.00: Hírek. — 22.20: A Pénteken este című mű­sor folytatása. — 23.00: Kamara­zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Mil­löcker operettjeiből. PETŐFI: 16.00: Hírek. — 16.05: Csehszlovák Zenei Hét. — 16.50: Francia nyelv­lecke. — 17.00: Fiatalok Zenei Új­ságja. 17.25: Ifjúsági filmklub. - 17.45: Fúvósindulók. — 18.00: Hírek. — 18.05: Operettmuzsika. — 18.30: Hangverseny a stúdióban. —­ 19.00: Hírek. — 19.05: A bécsi filharmo­nikus zenekar. — Közben: 19.45: Bemutatták: Gellért Endre írása. — 19.50: A bécsi filharmonikus ze­nekar. — 20.40: Falurádió. — 21.00: Hírek. — 21.05: Tánczene. — 21.25: Sporthíradó. — 2.40: La Voix hu­m­aine. Jean Cocteau színműve. — 23.00: Hírek. MÁJUS 12 — SZOMBAT KOSSUTH: 4.30: Hírek — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Népi zene. — 8.50: Lányok, asszonyok. — 9.10: Berlioz: Fan­tasztikus szimfónia. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Operettrészletek. — 10.55: Rádióis­kola. — 11.40: Keleti fúvósmuzsi­­ka. — 12.00: Hírek. — 12.15: Ope­­rarészletek. — 13.00: Könyvszemle. — 13.15: Szívküldi... — 14.00: If­júsági Rádió. — 14.20: Kamarazene. — 15.00: Hírek. — 15.10: Élőszóval — muzsikával. — Közben: 16.50: Hét nap a külpolitikában. —17.00: Hírek. — 17.10: Könnyűzenei hír­adó. — 17.30: Élőszóval — muzsi­kával. — 17.50: Moszkvai tudósítás. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben: 6.00: Hírek. — 8.00: Hírek. — 14.15: Hor­gászok öt perce. — 14.20: Könnyű­zene. — 14.45: Levelezés. — 15.00: Operakalauz. — 16.00: Hírek. — 16.05: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 16.25: Százházas lakodalom. Rá­diójáték. — 17.30: Oratórium-kóru­sok. KULTURÁLIS JEGYZETEK Gratuláció ♦ Hol vannak a magyar líra gyöngyszemei ♦ Kölcsön­díj Isten a földön DANTE összes műveinek ki­adása a világirodalom java ér­tékeinek átvételére, meghono­sítására tett erőfeszítések egyik legszebb eredménye. Az Isteni komédia — Babits Mi­hály kongeniális fordításában — évtizedek óta táplálja, erő­síti Dante magyarországi kul­tuszát. S most a hatalmas, százénekes eposz mellé felso­rakozik a firenzei mester tel­jes életműve. A vállalkozás együtt dicséri a kultúrmissziót teljesítő kiadót, Kardos Tibort, a szerkesztőt, a tehetségük leg­javát adó műfordítókat. A vonzó külsejű kötetet megmutatták egy nálunk ven­dégeskedő olasz újságírónak. Elégedetten, némi megillető­­döttséggel forgatta, böngészte, majd kijelentette: tudomása szerint csak az angolok adták ki eddig ugyanígy a teljes Dantét. Római kollégám a­­példányszám után is érdeklő­dött. Mondták, hogy tizenkét­ezerkétszáz. Ezt hitetlenül fo­gadta, de a könyv impresszu­mába nyomva is megmutatták neki a meglepően magas szá­mot Akkor még egyszer gra­tulált A HANGLEMEZGYÁRTÓ VÁLLALAT tavaly bejelentet­te, hogy három mikrólemezen forgalomba hozza A magyar líra gyöngyszemei című össze­állítást, amelyben — másfél órás játékidőben — a legjobb előadóművészek mutatják be a kiválasztott verseket. Híre jött, hogy a jól szerkesztett sorozat Janus Pannonius és Balassi Bálint korától Radnóti Mikló­sig átfogó­ képet ad költésze­tünkről. A legelső magyar iro­dalmi hanglemezek megjelené­sét, érthetően nagy várakozás előzte meg, de a gyártó válla­lat lassan őrlő malmai ettől sem gyorsultak fel. Eltelt egy év és a lemezek még mindig nin­csenek az üzletekben. A SZABÓ ERVIN KÖNYV­TÁR fiókjaiban — nem újság, megírtuk már —, nehezen jut­nak az olvasók érdekes, ke­resett újdonságokhoz. így van ez, pedig minden évben sok tízezer új kötet kerül a pol­cokra. Több könyv vásárlására egyelőre nincs lehetőség és a közönség ezt be is látja. Más irányban keresik a megoldást. Több kerületi fiók olvasói ja­vasolták, szedjenek havi köl­csönzési díjat. Véleményük szerint havi két-­három fo­rint befizetése már le­hetővé tenné, hogy a legnép­­­­szerűbb könyvekből többet vá­sároljanak. Jó volna, ha a Szabó Ervin Könyvtár közvé­leménykutatást rendezne ez ügyben, s ha az olvasóiknak nincs ellene kifogása, mielőbb rendszeresíteni lehetne a jobb könyvellátást biztosító, mini­mális kölcsönzési díjat. A NAPJAINK új száma köz­li Kalász László Játék című versét. Eltekintve szembeöt­lő művészi gyengeségeitől, ez a vers szemléletével is vitára hív ki. A­­túlbuzgó szerző ha­tásosnak hitt fordulattal föld­re költözteti istent. Látomá­sában az egek ura hangos gyá­rakban vert tanyát, lakóhelyei új tanyák és napi munkája után elfogadott, csendes öröm­mel kapualjakban csókolózik. Nem hiszem, hogy a munkás­­hősök lírai ábrázolásának ez az időszerűtlen formája meg­győző lehet. Az istennel azo­nosított fiatal munkás nem ügyes lelemény, hanem mellé­fogás, amely a költői képzelet gyengeségéről is árulkodik. Dersi Tamás Afrikai filmek Cannes-ban hatásra kerülő szenegáli film nem tart igényt arra, hogy el­kápráztassa az európai néző­ket egzotikus szépségeivel, ha­nem a ma, fejlődő Afrikájának valóságát kívánja ábrázolni. Két különálló drámai konflik­tus kap kifejezést: a haladás óhaja és a szembefordulás az ősi hagyományokkal, másrészt a feketék és fehérek viszonya, akik nemrég, mint gyarmatosí­tók és elnyomottak álltak szemben egymással. Ez a film az első francia—afrikai közös alkotás. Több mint négy hó­,­napig dolgoztak rajta Dakar­ban. Rendezője Yves Ciampi, a nálunk is játszott Tájfun Na­­gaszaki felett című film alko­tója. A másik cannes-i film a Kongóban forgatott Kongó­ro nem lép fel más igénnyel, mint egy jó afrikai „vadnyu­gati” film. Három francia és két kongói személyesíti meg a film öt hősét — köztük a ná­lunk is jól ismert, magyar filmben is vendégszerepelt Ni­cole Courcel. A film azt me­séli el, hogyan menekülnek a főhősök a törzsek háborúsko­dása közepette Kongón át, s hogyan fedezik fel azt az Af­rikát, amelyet még nem ismer­tek és ez az új világ számuk­ra szokatlan és kissé érthetet­len. A film színes és csak ter­mészetes külsőkben forgatták, ami azt jelenti, hogy a forga­tócsoport ezer kilométert uta­zott őserdőkön keresztül, já­ratlan utakon. Sz. G. Első ízben képviseltetik ma­gukat Cannes-ban Afrika nem­rég függetlenné vált orszá­gai: Kongó és Szenegál. S most folynak az első ghánai film felvételei és filmet forgatnak az Elefántcsont­parton is. A híres olasz író és filmrendező, Pasolini Kenyába készül és Lattuada Nigériában szándé­kozik filmet készíteni. A cannes-i fesztiválon Kemu­ A CANNES-I FESZTIVÁL MŰVÉSZVENDÉGEI KÖZÖTT TALÁLJUK ROMY SCHNEIDERT VŐLEGÉNYÉVEL, ALAIN DELONNAL — Ő JÁTSZOTTA­­A ROCCOT —, ÉS SOPHIA LORENT. Hangversenyek júniustól szeptemberig Az Országos Filharmónia — most elkészült — nyári hang­­verenyprogramja nemcsak a műsorok változatosságával, hanem a szabadtéri „hangver­senytermek” számának növe­lésével is kedveskedik a fővá­ros zenekedvelő közönségének. A nyári hónapokban ugyanis — a hagyományos Károlyi­kerti hangversenyek mellett Szabadtéri hangversenyeket rendeznek a városmajori sza­badtéri színpadon, a zuglói Rózsavölgyi Színpadon, a lágymányosi Bartók Színpa­don és a Kiscelli úti múzeum parkjában is. A Károlyi-kert hangverseny­programjában két — egyen­ként tíz koncertből­ álló — elő­adássorozat szerepel. A város­majori színpadon öt előadást, a kiscelli parkban — ahol a kamarazene fel nyári otthonra — négy hangversenyt tarta­nak, a zuglói és budai szabad­téri színpadokat nagyszabású operaestek részére szemelték ki. A változatos programban sok kiváló bel- és külföldi karmester és szólista neve ol­vasható.­ A nyári zenei események között kiemelkedő helyet fog­lal el a múlt évi Liszt—Bar­tók-zongoraverseny első és második díj nyerteseinek — Gabos Gábornak, az angol David Wilde-nak, és az olasz Dino Cianinak a hangversenye. A zongora szólisták sorában találkozunk még a szovjet Maria Grinberg, a német An­­nerose Schmidt, valamint Fi­scher Annie nevével is. A karmesterek, között, a közön­ségünk körében már közked­velt Nyikolaj Anaszovot, Lam­­berto Gardellit és Dean Di­­xont, valamint a nálunk most először bemutatkozó világhírű szovjet karnagyot, Viktor Dub­­rovszkijt üdvözölhetjük. A nyári hangversenyévad egyébként június 22-én, a Ká­rolyi-kertben koncerttel kez­dődik , és szeptember 5-én a kiscelli múzeum parkjában tartandó kamarahangverseny­nyel zárul. A MOM Művelődési Házban má­jus 12-ét­, szombaton este Van óra­kor a József Attila Színház ven­dégjátéka. Hedda Zinder: Egy kis bécsi kávéház. (x) Szombaton este 7-kor zenés rangadó a SZOT Fehérvári úti Művelődési Házában. Közreműkö­dik: Német Lehel, Majláth Jenő, Toldi Mária, Cseh Kati, Vámosi— Zárai kettős és Balassa Tamás tánczenekara. Játékmester: Pálos Miklós. Jegyek kaphatók. (x) A CSALÁD OROMÉ a „KÉKES- TELEVÍZIÓ, a , „BUDAPEST” fis „SZÓKIA" H­ÍIPIÓ OTP-hitellevélre vásárolható A HANGSZERBOLTOKBAN Kossuth Lajos utca 8. Rákóczi út 60. (Bartók a 'Vár t­atvan Eredeti kottakéziratok — Rovar-, növény- és kagyló­­gyűjtemény — Érdekességek a készülő Bartók-kiállításon Nagy jelentőségű kiállítást készít elő a Bartók Archívum. Várbeli­ helyiségében két te­remre váró anyag gyűlt már egybe, közöttük igen sok a rit­kaság. A június elején meg­nyíló kiállítás egyik rendezőjé­vel, Bonis Ferenc zenetörté­nésszel beszélgettünk a tárlat­ról és nevezetességeiről. — Kiállításunk célja — mondja —, hogy Bartók mű­vészi és emberi alakját közel hozza a nagyközönség legszéle­sebb rétegeihez. Archívumunk gazdag anyagából mintegy 150 dokumentumot állítunk ki, kö­zöttük néhány közgyűjtemé­nyünk, valamint a magán­gyűjtők tulajdonában levő be­cses emléktárgyat. Az első teremben Bartók székely bútorait, egyebek kö­zött ír­óasztalát állítják ki. Ezeket egy körösfői paraszt­asztalos készítette rendelésre. Bartók gyűjtőszenvedélyének érdekes példái rovar-, növény- és kagylógyűjteményének ki­állításra kerülő részletei. A másik terem tárlói és tab­lói Bartók gyermekkorát és pályakezdését, népdalgyűj­tő tevékenységét, kapcsola­tát az ifjúsággal és a színpad­dal; zeneszerzői, tudományos, előadóművészi és pedagógiai tevékenységének képét mutat­ják meg a látogatóknak az eredeti kottakéziratok, népdal­lejegyzések, levelek, fényké­pek, díszlet- és jelmeztervek, egykori címlapok és műsorok tükrében. Köztük több olyan eredeti kézirat is szerepel, amelynek létezéséről mind ez ideig nem tudott a nemzetközi Bartók-kutatás. A kiállítás egyik érdekessé­ge az a régi Edison-féle fonog­ráf, amellyel Bartók annak idején a magyar és a szom­széd népek népzenéjét henger­re rögzítette. Mellette eredeti hengerei és füllhallgatója lát­ható, ez utóbbi segítségével je­gyezte fel a dalokat. __________ (és) (MTI külföldi képszolgálat) ÍJ KÖNYVEK Gyergyai Albert tanulmánykötete Klasszikusok címmel jelent meg. Mindegyik tanulmány a világiro­dalom, s főképp a francia irodalom egy-egy nagy alkotójával foglal­kozik. — A Studium Könyvek so­rozatban került kiadásra Fényes Imre könyve az Entrópiá­ról. — Hunyady József Hét vércsepp cí­mű kötete négy partizánnovellát tartalmaz. — Darvas Szilárd ver­seskötete Ne hagyjatok! címmel került kiadásra, Tabi László elő­szavával. — Bor Ambrus regénye, mely Világfutók címmel jelent meg, a második világháború után, a felfordult Németországban ját­szódik. — Tápéi furfangosok cím­mel két kötetben kerültek kiadás­ra Móra Ferenc válogatott írásai, amely magában foglalja a koráb­ban megjelent A világ így megyek­ című válogatás legjavát is. SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA: Operaház: Ory grófja (O-bérlet, 9. előadás, 7) — Operaház Erkel Színháza: Pillangókisasszony (10. bérlet, 8. előadás, 7) — Nemzeti Színház: Oedipus király (Klasszi­kus ciklus, M-sorozat, 4. előadás, 7) — Katona József Színház: Az utazás (bemutató, 7) — Madách Színház: A vágy villamosa (7) — Madách Kamara Színház: Farsang (bemutató, 7) — Vígszínház: Ham­­ietnek nincs igaza (7) — Jókai Színház: Kéz kezet mos (a 9­ i je­gyek érvényesek, 7) — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7) — Petőfi Színház: Üvegcipő (7) — József Attila Színház: Udvarol a gyerek (7) — Vidám Színpad: Ez is csak nálunk lehet (fél 8) — Kis Színpad: Legfeljebb elválunk (be­mutató: 7) — Állami Bábszínház: Csilicsala csodája (10); Aladdin csodalámpája (3) — Zeneakadémia: Magyar Állami Hangversenyzene­kar (vezényel: Vaszy Viktor; » XX. század zenéje sorozat 6. elő­adása, fél 8) — Bartók-terem: Bu­dapesti Madrigálkórus hangverse­nye (fél 8) — Kamaraterem: Mi­hály András szerzői estje (fél 8) — Kamara Varieté: Házibuli (e és fél 9) — Tarka Színpad: Halló, Nagy­világ! (fél 8) — Fővárosi Nagycir­kusz: Díszelőadás (fél 8). A Madách Kamara Színház tár­sulata 12-én, szombaton Pesthideg­­kúton, a Petőfi Művelődésházban tartja a „Különleges világnap” 200. előadását, 13-án, vasárnap délután pedig a „Libikóka"’ 75. előadása kerül színre a Madách Kamara Színházában Váradi Hédivel és Gá­bor Miklóssal. Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (4 2 7 — 9 6 0) má­jus 11-én, pénteken: A becsületes ember (elmondja: Bikády György). Zenés vígjáték, kabaré A Kulich Gyula Szabadtéri Színpad nyári műsora A Kulich Gyula Szabadtéri Színpad idei műsortervét most tárgyalta meg a VIII. ke­rületi Tanács végrehajtó bi­zottsága. Mindenekelőtt to­vábbfejlesztik az ismeretter­jesztő műsorokat. Bemutatnak két zenés vígjátékot és egy ze­nés kabarét. Ebben a szezon­ban hivatásos művészekkel 35 előadást terveznek, 7 gyer­­mekműsor­t mutatnak be, és 8 alkalommal lépnek fel öntevé­keny művészeti csoportok. Több hangversenyt is tarta­nak, és az orosz zeneirodalom és az olasz operazene, vala­mint a dzsessz klasszikusai kerülnek előadásra. Rendez­nek egy Liszt-estet is. A Ku­lich Gyula Szabadtéri Színpad július 2-től szeptember 9-ig lesz nyitva. A VIII. kerületi Tanács nép­művelési osztálya ez évben is rendszeresíti a Múzeum-kert­ben és a Köztársaság téren a vasárnap délelőtti térzenét. Az idén a Pénzügyőrség Zeneka­ra rendezi a hangversenyeket. A volt Kossuth Akadémia te­rületén létesült Ifjúsági Park­ban szintén hivatásos zenekar rendez hangversenyeket.

Next