Esti Hírlap, 1962. július (7. évfolyam, 153-178. szám)
1962-07-21 / 170. szám
VÉDELMET KÉRÜNK! Igen, védelmet kérünk a TV kizárólag saját bemutatóra vásárolt külföldi filmjei ellen. Eddig csak tréfálkoztunk erről — mi, TV-nézők —, de a csütörtök esti adás után most már komolyan kell beszélnünk a dologról. Ha ugyanis a mozikban valamilyen filmet játszanak, arról az emberek tájékoztatást kapnak a lapok filmkritikáiból. Ha nem is mindig tökéletes ez a kritika, de mindenesetre segítségével szelektálhatunk. A TV-bemutatókat viszont semmiféle kritika, ismertetés nem előzi meg, s ennek a titokzatosságank a leple alatt bizony gyakran alaposan félrevezetik a nézőket. A séta c. olasz filmről pl. a következőket közölték velünk: „A televízió benyilatója. (18 éven aluliaknak nem ajánljuk!) Paolo Barbato vidékről egy előkelő római kollégiumba kerül tanárnak. Egyetlen szórakozása a séta. Egy alkalommal meglát egy nagyon szép lányt és követi. A lány prostituált, de Paolo ezt nem hajlandó tudomásul venni, továbbra is a csodálatos, eszményi, tiszta szerelemről ábrándozik. A film Gogol műtőinek hangulatát idézi, híraiságát fokozza, hogy mindez Róma utcáin játszódik.” Sokan, megnézték a filmet. Még szerencse, hogy Gogol nem láthatta. A „lírai” és „gogoli hangulatú” film ugyanis oly bárgyú valami volt, hogy nem is érdemes a tartalmára szót vesztegetni. A film egyébként az özönvíz előtt készülhetett, mivel Róma utcáin a konflison kívül másfajta jármű nem volt látható. Gál Pál Ma kezdődnek a szabadtéri játékok Szegeden Szeged, július 21. Kardvirág díszíti a szegedi üzletek kirakatait és pultjait. Negyedkilós szatymazi őszibarackok mosolyognak a szabadtéri játékok odaérkezett vendégeire, akik a Kárász utcán sétálva nézik a szebbnél szebb kirakatokat és emléktárgyakat vásárolnak. (Papucsot éppen úgy, mint paprikát. Most azonban nem pirospaprikát, hanem óriási méretű zöldpaprikát.) Tegnap délben már ünnepi képet mutatott a város. Nyolc órakor kezdődött a Háry János főpróbája a csodálatos színpadon. A művészek nem laknak messze. Az Egyetemi Kollégium adott helyet nekik. Kellemes, szellő®, egyszerűen, de tisztán berendezett szép szobája van Mátyás Máriának éppen úgy, mint Maleczky Oszkárnak. Nem hallatszik fel az utca lármája, nyugodtan pihenhetnek. Persze néha egy-egy ilyen kis szobában összegyűlnek tizentizenöten, hogy megbeszéljék a próbák tapasztalatait, állandó feketekávé-főzés mellett. Szó esik például az Aidáról, amely Vaszy Viktor gondja. A szegedi színigazgató azon gondolkozik, hogy fellépteti-e a Budapestről beszerzett Aida nevű elefántot. Attól félnek ugyanis, hogy beszakad alatta a színpad, így azután lehetséges, hogy az elefánt helyett két teve szolgáltatja az egzotikumot. Ez természetesen az előadás látványos részéhez tartozik. Művészileg sokkal érdekesebb, hogy az úgynevezett Aida-kürtösök létszámát Vaszy felemelteti és nem hagyja őket egyhelyben játszani, a menetben fújják majd szólamaikat. (Vaszy Viktor irodájában látjuk Verdi „Szicíliai vecsernye” című operájának partitúráját. Ezenfelül Cikkez Jan „Bajazid bég” című operájának zongorakivonatát. Mindkettő szerepel a szegedi Nemzeti Színház jövő évi játékrendjén.) Nyugodtan várja a Háryelőadást Békés András, a rendező. Alaposan foglalkozott a művel, hiszen ő lesz az operaházi késő őszi Háry felújításának rendezője is. A fiatal rendező egyébként elmondja, hogy rövidesen Bayreuthba utazik, hogy az ottani ünnepi játékokon tanulmányozza a Wagner-előadásokat , rendezi ugyanis az évad második felében a Lohengrint. Ma este kigyullad a fényfüggöny a szegedi ünnepi játékok szabadtéri színpadán. Minden jegy elkelt a Bánk bán előadására, amelyet hétezernél több ember fog látni és hallani Szegeden. Kristóf Károly □ KÉT VENDÉGMŰVÉSZ szerepel augusztus 19-én az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán. Salvatore Puma tenorista és Franco Piva baritonista a „Parasztbecsület”, illetve a „Bajazzók” előadásán mutatkozik be a budapesti közönségnek. □ MAGYAR BALETT MŰVÉSZEK: Dévényi Edit és Perlusz Sándor, az Operaház tagjai a KISZ-rajkózenekar szólistáiként több hétig a Szovjetunióban vendégszerepelnek a nyáron. □ TETŐMŰTERMEKET építtet a békéscsabai tanács az új középületekre, így oldják meg a csabai művészek alkotóhelyiség-hiányát. Q NÉPZENEI HAGYOMÁNYOKAT gyűjtenek a Duna— Tisza közén. Krikovszky Vince nyolcvanéves bajai halászmester mintegy félezerre tehető népdalkincsét hangszalagra rögzítik. □ GINA LOLLOBRIGIDA Rómában filmez, főszerepet játszik az Imperial Venus című új olasz filmben. Ginának ez lesz az első olasz filmfőszerepe. □ PATACHICH IVÁNNAL beszélgettünk: „Az Operaház fiatal koreográfusai által az évad elején rendezendő balettest egyik műsorszámaként 15 perces jelenetet komponáltam Molnár Károly szövegére, amely az emberi tevékenység három forrásából: a munkából, a pihenésből, a szórakozásból meríti témáját. A mű koreográfusa Pethő László.” ISTEN ŐSZI CSILLAGA Nem írja meg senki, pedig érdekes, mi történik, amíg egy filmből film lehet. Hol bukkan a szerző a témára, hol talál rendezőt. Hogyan írják a forgatókönyvet, áll össze az együttes: operatőr, zeneszerző, hangmérnök s a tucatnyi lelkes, többi segítőtárs. Hogyan válogatják ki a szereplőket, döntik el, sikerült-e a próbakép. Mi van a pársoros hír mögött: ma hallottuk, kedden kezdődnek az új magyar film, az Isten őszi csillaga felvételei. — Szolnok megyében mesélték nekem jó pár esztendeje tizenöt kubikos és egy mérnökfiú történetét — mondja az író, a József Attila-díjas Galambos Lajos. — Én 1960- ban filmnovellában dolgoztam fel a drámai históriát. A munka érdekelte Fábry Zoltánt, azonban a rendezőnek közben más elfoglaltsága akadt. A ■„könyv” feküdt — de a téma nem. Élt, izgatott, regénnyé formálódott. Az idei könyvnapon megjelent A filmgyárban ismét szóba került. Elfogadták, de Fábry most sem ért rá. Ekkor vállalta az 1947- es időket bemutató, egy vidéki kisváros életéről, a helyét kereső, fogolytáborból hazaérkezett fiatalemberről s a földosztásból kifelejtett szegényhadról, a munkásnak paraszt — parasztnak munkás nincstelen kubikosbandáról szóló Isten őszi csillaga rendezését Amíg a filmből film lesz A rendező nem ér rá Törőcsik ismét parasztlány szerepben — Borús hajnalra várnak — Kedd: az első forgatásnap Kovács András. Vele megértettük egymást, s készítettünk a regénnyé alakított filmnovellából ismét filmet, filmregényt — A művészeti tanács tagjaként „hivatalból” ez év elején olvastam először Galambos Lajos írását — folytatja Kovács András. — Megragadott a cselekmény pergése, a drámai izzás, a feszültség, a képszerű ábrázolás lehetősége, a történet igazsága, őszinte lírája, embert érző szeretete. Örültem, amikor úgy adódott, hogy a rendezés az én munkám lehet . A film meséjét nem mondom el, csak annyit: változtattunk a regényen. Egyszerűbb, tisztább lett. A főszereplő: Avar István, két szerelmese: a kis kubikoslány, a Körhinta, az Édes Anna után ismét parasztszerepben Törőcsik Mari és a férfifogó nő: Pécsi Ildikó. A fiából minden áron urat akaró anya: Pártos Erzsi, egy dizőzhölgyike: Psota Irén. A kubikosok feje: Páger Antal. Jó szerepet kapott Horváth Teri, Görbe János, Pécsi Sándor, Molnár Tibor s foglalkoztatjuk a vidéki színészek legjobbjait is. Az Isten őszi csillaga muzsikáját Petrovics Emil szerzi, az operatőr Herczenik Miklós. A stáb hétfőn indul Karcag környékére. Kedden forgatják az első jelenetet, sziken, terméketlen, savanyú földön. Remélik, borús hajnal lesz. (lászló) — A fiatalúrnak ábrándozni jött kedve...? A kubikos Bordács mérnök fia, és a kisváros szépe. A kicsit paraszt, kicsit ügyvéd, kicsit terménykereskedő Csiszár élni vágyó lánya szerelmi jelenete. Pécsi Ildikó és Avar István próbafelvétele. (Bozsán táv.) A filmregény írója: Galambos Lajos, és a rendező: Kovács András. „ÉLETET CSINÁLJ A VÁSZNON!...“ JÜZSZ?!“A vákot szembeállította a szenvtelen és hazug akademizmussal, de az üres járatú álmodernséget is megtagadtatta vele. Közösségi szenvedély fűtötte: az életről akart beszélni mindenekelőtt, s így művészetének ezerarcú főszereplője szükségszerűen az életfenntartó nép volt, akiről viszont csak közérthetően tudott szólni ecsetjével. A várost nem szerette. Vonzotta a százados múltú itáliai települések romantikája, a mai urbánus életforma mindénsége azonban taszította, a fényes kirakat- metropolisok külvárosait viszont kutatószemmel járta, s ismételten vászonra vitte a zakatoló műhelyek, bányák, gyárkéményes tájak képeit. Nem volt forradalmár, de nem titkolta el, ami árnyékot a város peremén meglátott, s együttérző ecsettel festette a nehéz robotú proletárokat, mert bennük már a nép fiait látta. Akár a vak cigányokban, a bánatukat borba fojtó csavargókban, a fonynyadt arcú néptanítóban és mindenekelőtt a darabos mozgású, bütykösujjú parasztokban. Alföldi—Szolnok táji — élményektől sarkallva, csodálatosan sokszínű képet festett a régi falu életéről. Anekdotázó kedvvel, bő humorral mesél a vásárok forgatagáról, a lacikonyha illatára összegyűlt sokaságról. A hajnal sápatag hűvösében szekerező, körmenetet járó, árvízzel megáldott parasztjait már sűrűbb, fojtó atmoszféra öleli körül, amelynek lehelete ünnepen mulatozó, bort nyaló párjait is utoléri, tragikomikummá fokozva az aba-nováki groteszkséget. Csillámló színű tömegábrázolásainak ez a sajátja leginkább cirkuszi komédiás képeiben tűnik szembe, akár Cézanne és Picasso az Arlequinben, a bohóc-népségekben, ő is jelképet lát, és — mint álarcfestő képei sugallják — a társadalom szélén rekedtek kétértelműen szabad életében egy kissé önmaga sorsát is. Sajátos temperatechnikájával új stílust teremtett, néhány rézkarcával mindmáig ható érvénnyel megalapozta a modern magyar grafika e műfajának a formanyelvét, s új utakat mutatott a monumentális festészet számára is. Mert az aprólékosan részletező életkép nagy mestere — milyen különös találkozása a véletleneknek! — vérbeli freskófestő volt Az 1937-es párizsi világkiállításon aranyérmet nyert pannója előtt hosszan állt Picasso, ámulva a „barbár zseni” áradó lendületű, sokoldalú, de micsoda szigorúan megszerkesztett hatalmas kompozícióját. Egyházi témájú faliképei — például a városmajori templom pompás díszei — erősen bizánci és koraközépkori indításokat árulnak el, Aba- Novák művészete egyébként kizárólag a hazai hagyományokhoz kapcsolódik. Magába szívta ugyan mindazt, amit a modern franciák Manet és Cézanne óta nyújtottak, de magyar követőinek közvetítésével A fiatal Uitz monumentális emberlátása és nemes, erőteljes színvilága, Nagybánya és a napfényittas szolnoki festészet ötvöződött benne eredeti szintézisbe. Prizmaként gyűjtötte magába mindazt, ami életképes volt, s egyéniségén átszűrve kisugározta maga köré, olyan hőfokon, hogy Szőnyi István, Patkó Károly és Bene Géza nemzedéke — sőt, néhány vonatkozásban Derkovits is — gazdagon meríthettek belőle. Életműve híd a századelő és korunk magyar festészete között, olyan láncszem, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni a közelmúlt művészetének a mérlegelésénél. Nagyon rosszul tettük, hogy az ötvenes években, hamar avuló „szempontok” -ra hivatkozva elzártuk gazdag életművét a közönségtől és a szakmától. A Nemzeti Galéria ma megnyílt emlékkiállítása pótolja ezt a mulasztást. Ma, amikor olyan nagy erőfeszítéseket teszünk a korszerűen beszélő piktúra kialakításáért, Aba-Novák művészete sokmindenben serkentője lehet a realista törekvésű alkotóknak. Artner Tivadar Ezt hirdette századunk egyik legnagyobb magyar mestere, Aba-Novák Vilmos, s gazdag életművet hagyott ránk. Eredeti módon beszélő modern piktúrájának összetevői: bravúros rajzkészség és fölfokozott expresszív színvilág, mély emberlátás és széleskörű életismeret, amely merész szárnyalásra képesíti a fantáziát. A kivételes mesterségbeli tudás és a mégoly erős korhoz kötöttség azonban csak akkor teremthet maradandó súlyú művészetet, ha mint nála, etikummal párosul. A mű iránti felelősségtudat Aba-No- Károlyi-kert, Városmajor, Kiscelli-kastély Nyári muzsikaszó Ez a hét az igényes koncertzene további nyári térhódítása jegyében telt el. A budapesti közönség ízlése, szellemi követelménye állandóan növekszik s ennek egyik legkézzelfoghatóbb tünete: az esztrádszínpadok fokozatos behódolása a költészet és muzsika magvasabb produkciói előtt. A Városmajorban és a Rózsavölgyi Színpadon ezen a héten került sor az első komolyzenei bérletsorozatok nyitányára. A Károlyi-kert sok muzsikát hallott fái alatt hétfőn Németh Gyula vezényelte az Állami Hangversenyzenekart. Szabó Ferenc Balettzenéje, Liszt A- dúr zongoraversenye és Brahms I. szimfóniája hangzott fel itt egy kicsit szürkébb, egyhangúbb légkörben, mint az évad előző estjein. Úgy látszik, a tehetséges karmester józan és szigorú akarása elnyomta a színes, könnyed muzsikálás lehetőségét. Ebben a homlokot Táncoltató hangulatban igen üdítően hatott a Lisz mű szólistájának, Miklós Györgynek a belső fűtöttséget sugárzó játéka. A Városmajorban szerdán zajlott le az első bérleti hangverseny. A szimfonikus zene budai barátai szívesen vették a kezdeményezést s a környezet alkalmas is lenne a muzsika számára, ha itt is (s a Károlyi-kertben is!) biztosítanák a közvetlen környék csendjét, a motorberregések és hangosabb járáskelés kirekesztését. A Hangversenyzenekart Borbély Gyula vezényelte s Haydn, Mozart és Beethoven egy-egy ismert és igen kedvelt szimfóniájával sikerült feltelítenie a hűvös este hűséges zenehallgatóit. A művek hatásos, életteli kidolgozása, színes megszóltatása feledtette az apróbb zavaró körülményeket, a hallgatók kellemes benyomásokkal gazdagodtak a hangversenyen. A Kiscelli-kastélyudvaron megtartotta második koncertjét a Magyar Kamarazenekar. Tapasztalt színházi emberek tudják, hogy minden sikeres premier után némi visszaesés érezhető a második előadáson. Ez a tapasztalat ötlött fel a második kiscelli esten, de hozzá kell tennünk, hogy csakis az első hangverseny lebilincselő hatásához mérve, az ott ébredt túlzott várakozás nyomán érezhettük így. Igaz, a kitűnő kamaraegyüttes barokk számai most nem voltak olyan hatásosan kidolgozottak, mint az előző est nyitó darabjai, de az egész koncert légköre, szórakoztató színessége és könynyedsége így is lebilincselte a jelenlevőket. Haydn D-dúr zongoraversenyét — a beteg Szegedi Anikó helyett — Batlos Ferenc játszotta, néhány kezdeti megtorpanás után lendülettel, játékosan, hatásosan. Szervánszky Szerenádját és Mozart derűs Éji zenéjét egyaránt szívesen, jó érzésekkel eltelve hallgattuk. (fodor) RÁDIÓMŰSOR JÚLUS 21. — SZOMBAT KOSSUTH: 17.00: Hírek. — 17.10: Könnyűzenei híradó. — 17.30: A budai Sándor-palotában történt. — 17.45: Népi muzsika. — 17.55: A Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetének ünnepi köszöntője. — 18.00: Gondolat. Irodalmi hetilap. — 18.30: Közvetítés a Petőfi Színházból: Hét pofon. Közben: 19.54: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.20: Dél-amerikai útijegyzet. — 20.35: A színházi közvetítés folytatása. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthíradó. — 22.30: Galoppversenyeredmények. — 22.35: Tánczene. Közben: 24.00: Hírek. 2 0.10: A tánczene folytatása. PETŐFI: 16.55: Négy olasz partizándal. — 17.15: Tanítványok. Rádióváltozat. — 17.30: Olasz énekesek. — 18.00: Hírek. — 18.05: Könnyűzene. — 18.30: Kamarazene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Hanglemezgyűjtők húszperce. — 19.25: Láttuk, hallottuk... — 19.45: Népi zene. — 20.00: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Közben: 21.00: Hírek. — 21.05: Orvosi tanácsok. — 21.10: A hangversenyközvetítés folytatása. — 21.45: Irodalmi színpad a Beloiannisz Gyárban. — 22.00: Könnyűzene. — 22.30: Kutyavásár. Rádiójáték. — 23.00: Hírek. JULIUS 22. — VASÁRNAP KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Zenés műsor. — 7.15: Egy falu — egy nóta. — 7.50: Falusi életképek. — 8.00: Hírek. — 8.10: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa. — 8.25: Operettrészletek. — 9.00: Édes anyanyelvünk. — 9.05: Beszélgetés a zenéről. — 10.00: Tánczene. Közben: 10.35: A lakatos karmester. — 11.00: A tánczene folytatása. — 11.50: Nyár van. Versek. — 12.00: Hírek. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Szívküldi... — 13.30: Rádiólexikon. — 14.00: Liszt: Faust — szimfónia. — 15.15: a Slask Lengyel Állami Népi Együttes műsorából. — 15.35: Nemzetközi kaleidoszkóp. — 15.55: Zenés barangolás Berlin óvárosában. — 16.30: Új Zenei Újság. — 17.00: Hírek. — 17.10: Edmondo Ross zenekara. — 17.35: Kincses Kalendárium. — 18.30: Bartók: Mikrokozmosz II. füzet. — 18.55: Kolozsvári Grandpierre Emil új műve. — 19.15: A Magyar Rádió és Televízió tánczenekara. — 19.55: Mese. — 20.00: Hírek. — 20.10: Szemtől szembe. — 20.20: A Rádiószínház bemutatója: Az elveszett fiú. Színmű. — 21.40: Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthírek, és totóeredmények. — 22.20:getőversenyeredmények. — 22.25: Könnyűzene. — 23.00: Szimfonikus hangverseny. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmdalok. PETŐFI: 7.30: Egyházi félóra. — 8.00: Bach-orgonaművek. — 8.30: Miska bácsi. — 9.00: Szívküldi... — 10.00: Műsorismertetés. — 10.30: Térzene. Közvetítés Szegedről. — 11.00: Versenyművek. Közben: 11.35: Kell-e kísérleti színház? Riportműsor. — 11.50: A Versenyművek című műsor folytatása. — 12.25: A művész kertje. Elbeszélés. — 12.50: Művészlemezek. — 13.45: Zeng az erdő. Operettrészletek. — 14.15: Testvérke. Rádiójáték. Gyermekrádió. — 15.00: Gazdaszemmel... — 15.15: Gounod, Mireille. Ötfelvonásos opera. Közben: 16.29: Új tanszék az Iparművészeti Főiskolán. Riport. — 16.37: Az operaközvetítés folytatása. — 18.00: Hírek. — 18.10: Szórakoztató zenekari muzsika. — 19.10: A magyar irodalom kincsesháza. Fohász az emberért. — 20.00: Fischer Annie zongorázik. — 20.37: Magyar nóták, csárdások. — 21.00: Tánczene. — 21.30: A betű mestere. Emlékezés. — 21.50: A Magyar Rádió és Televízió énekkara. — 22.10: Mahler-ősbemutató. — 23.00: Hírek.