Esti Hírlap, 1962. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1962-09-01 / 205. szám
VII. évfolyam, 205. szánt Ára 60 fillér 1962. szeptember 1. szombat Kitüntetések a bányásznap alkalmából 63 négytalálatos a lottón Szeptemberben: államkölcsönsorsolás A pék fizet a rossz kenyérért Ma délelőtt megnyílt a mezőgazdasági kiállítás Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszéde Ma délelőtt ünnepélyesen megnyílt a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Az ünnepségen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, valamint a kormány több tagja, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet sok kiválósága. Részt vettek a megnyitón a mezőgazdasági termelésben kitűnt termelőszövetkezeti és állami gazdagi szakemberek is. Megjelent az ez alkalomból hazánkba érkezett szovjet, kínai, csehszlovák, lengyel, bolgár és román kormányküldöttség és a diplomáciai testület sok vezetője és tagja. A kiállítást Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg, aki a vendégek üdvözlése után a többi között ezeket mondotta: — A legutóbbi országos mezőgazdasági kiállítás óta három év telt el. Olyan három esztendő, amelyet joggal tartunk történelmi jelentőségűnek, ekkor érlelődött meg a szocialista forradalom új győzelme hazánkban, a múlt évben befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Sikerült elérnünk azt is, hogy ezzel egyidejűleg tovább folytatódjék mezőgazdaságunk belterjes fejlődése. A közismerten mostoha időjárás ellenére többet termett a mezőgazdaság az 1959— 1961-es évek átlagában, mint amennyi a tömeges átszervezést megelőző három esztendő átlaga volt. Arról ad számot ez a kiállítás, hogy milyen eredményeket értek el tavaly az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. 131 állami gazdaság és 559 tsz szerepel a növények, állatok, gazdálkodási módszerek bemutatásával, ismertetésével. Ez a nagyarányú részvétel annál örvendetesebb, mert a kiállítóknak feltételül szabott termelési szintek most jóval magasabbak, mint régen voltak. Búzatermelési eredményeikkel például csak azok az állami gazdaságok vehetnek részt, amelyeknek holdankénti átlagtermése meghaladta a 19 mázsát, s a tsz-ek is csak 17 mázsán felüli átlagos búzaterméssel vehetnek részt a kiállításon. Ugyanígy növelték a követelményeket a tenyészállatbemutatón: a legutóbbi kiállításra ötezer, a mostanira hatezer literes évi tejhozamú tehenekkel lehetett jelentkezni. Ezután összefoglalta a mezőgazdaság legfontosabb teendőit, majd elmondta: valamennyi szabadtéri bemutatón és tapasztalatcserén bőven nyílik alkalom a jól bevált módszerek, megoldások megismerésére. A mezőgazdaságban világszerte tapasztalható rohamos fejlődés arra figyelmeztet bennünket, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk az öntözésre, a gépek jobb kihasználására, a kémiai anyagok és a korszerű takarmányozás alkalmazására. Ezekkel a témákkal is sokszor találkozhatunk a kiállításon. De legalább ilyen fontos: a mezőgazdasági dolgozók szakképzettsége. Mégpedig nemcsak a vezetőké , a tagoké is. Elmondta: igen fontos, hogy a kiállítás anyagát külföldiek is gazdagítják. Részt vesznek rajta sokan a baráti, szocialista országok közül, s képviseltetik magukat tőkés országok céljei is. A földművelésügyi miniszter köszönetet mondott mindazoknak, akik megrendezték, előkészítették a szocialista mezőgazdaság első kiállítását, baráti szeretettel köszöntötte a szocialista országokból hozzánk érkezett kiállítási és mezőgazdasági szakembereket, minden külföldi kiállítót. — Bízom benne, hogy kiállításunk megfelel rendeltetésének — mondotta befejezésül. — Tájékoztatja az ország népét mezőgazdaságunk helyzetéről, terveiről, a tsz-ek további fejlődésének kedvező lehetőségeiről, a szövetkezeti parasztságot pedig segíti abban, hogy minél előbb valóra váltsa ezeket a lehetőségeket. Losonczi Pál beszéde után a vendégek megtekintették a kiállítást Készül a főváros jövő évi terve esíf£k A Fehér úti villamosvonal építését 4641 új lakás — Tatarozás, hamuépítkezés — Elkészül a troliffarázs és a Baross téri műszaki áruház A fővárosi tanács üzemei, vállalatai már hozzákezdtek jövő évi gazdálkodásuk megtervezéséhez — korábban, mint az előző években. A jövő évi gazdálkodás alapját képező előzetes fő adatok ugyanis az idén hamarabb állnak rendelkezésre, mint régebben, s ennek eredményeként a tervek nagyobb körültekintéssel, megalapozottabban készíthetők elő. Szeptember végével a fővárosi tanács szervei elkészülnek a tervezés munkájával. Ez lehetővé teszi azután, hogy 1963. január 1-én az üzemek, a vállalatok, és a trösztök jóváhagyott tervekkel rendelkezzenek, s kezdhessék az új esztendő munkáját. A tervezéshez megadott irányszámok népgazdaságunk jelentős fejlődését bizonyítják. A budapesti lakásépítkezések számának nagymérvű növekedését jellemzi például a következő két adat: 1962-re 3776 tanácsi, szövetkezeti stb. lakás építését tervezték, a jövő évre 4641-re emelik a megépítendő (és befejezett építkezésű) lakások számát. Ebben a számban nincs benne az „átmenő” lakások száma, tehát azoké, amelyek építkezése áthúzódik a következő esztendőre. A befejezett lakások számának emelkedésével egyidejűleg csökken a lakások építési ideje. Az 1963-ban megépülő budapesti lakások több mint tíz százalékának építkezését 1963-ban kezdik el, tehát a munka jelentősen meggyorsul. A budapesti lakóházak tatarozására és felújítására az 1962-es terv 953 millió forintot irányozott elő. Az ötéves tervben 1963-ra erre a célra az előirányzat 1045 millió forint, a mostani előzetes hitelfedezet ezzel szemben már 1150 millió forint. A gáztermelés és a gázszolgáltatás fejlesztésére csaknem 35 és félmillió forintot szánnak. Ebből az összegből jut a dunaújvárosi gázindító állomás építésének befejezésére. Ezáltal lehetővé válik a dunaújvárosi kohó- és kamragáznak budapesti felhasználása, és tovább javíthatják a főváros gázellátását. A vízművek és a csatornázási üzem fejlesztésére 117 millió forint áll majd rendelkezésre. A Vízművek III. főnyomó-csövének első szakaszát építhetik meg, s az új főnyomócső lefektetésével elsősorban Kőbánya vízellátását tudják megjavítani. A budapesti utak és hidak fenntartására 155 millió forint az előirányzat. Közlekedésberuházási célokra 212 millió forint áll a tervek készítőinek rendelkezésére. Ebből az öszszegből mintegy 92 millió forint jut a jövő évben az új Erzsébet-híd építésére. Ez a hatalmas összeg lehetővé teszi a gyors ütemű hídépítést. Már hosszabb ideje épül a trolitároló 56 millió forintos költséggel, jövőre ezt az építkezést befejezik. Egy nagy jelentőségű villamosvonal építését kezdik meg: a Fehér úti villamosvágányok lefektetése 16 millió forintba kerül, az építkezés két évig tart, s 1962-ben erre a célra 9 milliót fordítanak. Ugyancsak fontos új villamosvonal lesz a Nagy Lajos király úti — ez a Bosnyák tér és Erzsébet királyné útja között épül meg — erre a célra 7,8 millió forint szükséges, az egész összeg a jövő évi előzetes tervszámok között van. A kereskedelmi hálózat fejlesztésével kapcsolatban befejezik a Baross téri műszaki áruház építését. A korábbi évekkel szemben jövőre sokkal nagyobb összegeket fordítanak a lakosságnak dolgozó, javító-szolgáltató hálózat fejlesztésére. Pakots György Nem változik az idő Ma délelőtt 17 fok A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése vasárnap estig: Kisebb felhőátvonulások, valószínűleg eső nélkül. Több órás napsütés. Időnként még élénk északnyugati, északi szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem várható. Budapesten szombaton délelőtt a hőmérséklet 17 fok. Megröntgenezték a házat A Földmérő és Talajvizsgáló Intézet munkatársai „megröntgenezték" a Damjanich utca 30. számú házat. Az épületet a század elején emelték, födémszerkezete salak-vasbeton. A nedvesség és a legoxidáció hatására ezek megsérültek. Most azt vizsgálják, hol van szükség javításra. Eddig hasonló munka egy-egy háznál 30 ezer forintba került. Most a Varga-féle speciális ipari röntgenkészülékkel a költség néhány száz forintra csökkent. Az új módszerrel — magyar találmány — többszáz budapesti bérház „diagnózisát" készítik majd el A RÖNTGENKÉSZÜLÉK VEZÉRLŐ MŰSZERE A RÖNTGENKÉSZÜLÉK VEZÉRLŐ MŰSZERE a vizsgálandó részen elhelyezik a röntgenfilmet a felvételeket azonnal, a helyszínen értékelik (MTI Fotó : Torma, felv.)