Esti Hírlap, 1963. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-08 / 6. szám

Meghalt Gál György újságíró Hosszú betegség után, 51 éves korában elhunyt Gál György újságíró, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivata­lának nyugalmazott osztály­­vezetője. Gál Györgyöt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Gál György, a kitűnő pub­licista és szerkesztő három évtizeden át dolgozott a ma­gyar sajtóban. 1932-től 1939- ig az Est-lapok, a Független Magyarország, később 1942— 43-ban a Népszava, a Mai Nap hasábjain jelentek meg írásai. 1939 óta tevékeny ré­szese a munkásmozgalomnak, bátor harcosa volt a Kom­munisták Magyarországi Pártjának. A felszabadulás óta a Szabadság, a Friss Új­ság munkatársa, 1948-tól 1952-ig a Világosság felelős szerkesztője, írásai a Magyar Nap, az Esti Budapest, a Bé­ke és szabadság és több más lap hasábjain is napvilágot láttak. Később az Érdekes Újság szerkesztő bizottságá­nak tagja, majd a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hivata­lának osztályvezetője lett, ahonnan súlyos betegsége miatt nyugdíjba kellett men­nie. Gál György halálával fájdalmas veszteség érte a magyar újságíró társadalmat, amely kegyelettel megőrzi emlékét. ★ NINCS ÁRADÁS — közepesnél alacsonyabb a folyók vízállása A 7-es úton — jelentette a rádió — 70 centiméter maga­san áll a víz, s több újság is „áradásokról” tudósított. A nagy esőzések, a hirtelen hó­olvadás valóban sok vizet szállított a folyókba, pata­kokba, de mert oly aszályos volt az őszünk, még a nagy olvadások után is folyóink — válaszolta kérdésünkre a Vízügyi Igazgatóság — még mindig a közepesnél alacso­nyabb vízállásúak. Áradások­ról szó sincs. Ellenben az or­szágban sok helyen — főleg dombos vidékeken — kis te­rületeken, néhány méteres szakaszokon, rövid időre az országutakon víz áll. Ezek a „vízelöntések” hasonlóak a főváros csőrepedéseihez. Jó­részük gondatlanságból ered, mint például Baracskánál is, ahol az út egy mély völgybe ereszkedik, és a völgyben fo­lyó patakocska átereszét (ez egy betongyűrű) a jeges hó eltömte, a helybéliek nem tisztították ki, s az olvadás, lefolyó híján, néhány méte­res szélességben a vizet az úttest fölé hajtotta. Az át­eresz kitisztítása után azon­nal megszűnt a „vízelöntés”. Közszükségleti cikkek gyára Ahol az alumínium kilincs, a zárcimke és a fűzőgép­kapocs készül Sátoraljaújhelyen épített 3250 doboz szíjkapcsot és 10 ték fel a Budapesti Ferm­e- millió kárpitoskapcsot készí­­tezipari Művek új gyáregye tenek. (MTI)­ségét. Itt közszükségleti cikkeket készítenek majd. Az új üzem műszaki átadása még tart, három műhely­­részében: a fémöntödében, a csiszolóban és a sajtóiéban már megkezdték a termelési próbákat. Az új gyárban az­­első negyedévben 168 ezer alumínium kilincset, 150 ezer zárcimkét, 210 ezer doboz fűzőgépkapcsot, valamint , i Politikai napilap Főszerkesztő: Kelen Béla Szerkesztő: Paizs Gábor Szerkesztőség: tan., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 142—220* 343—100* Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: Budapest, Vill., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 343—100 Terjeszti a Magyar Posta Index: 25 002 Szikra Lapnyomda1 VIII. évfolyam, 6. szám 1963. január 8. kedd Negyvenezer budapesti lakás adatait írják össze Mint ismeretes, január 2-a és 15-e között az országban — Budapesten is — kis nép­­számlálást tartanak. Az or­szág minden lakosának ösz­­szeírására nem kerül sor, csupán a népesség 2 százalé­kát írják össze. Ennek meg­felelően Budapesten mintegy 40 000 személy összeírása céljából körülbelül 15 000 családot keresnek fel a számlálóbiztosok. Az összeírandó személyek ki­választását a véletlenszerűsé­gen alapuló matematikai módszerrel megfelelő gépek oldották meg, úgy, hogy az 1960-ban tartott népszámlá­lás személyi lapjai közül minden ötvenediket kiemel­ték. A számlálóbiztosok a sze­mélyi adatokon kívül (pl. születési év, családi állapot stb.) részletes adatokat gyűj­tenek a foglalkozásról, az is­kolázottságról, a lakásról, ennek felszereltségéről, a la­­kóhelyváltozásokról stb. Ezek­re az adatokra a folya­matos és a távlati tervezés­hez van szükség, amely min­dig a lehető legfrissebb ada­tokat igényli. 1960 óta vi­szont már jelentős változá­sok történtek. A hazai és a külföldi tapasztalatok egy­aránt azt igazolják, hogy a népesség kis részéről gyűjtött adatokból is igen nagy fokú pontossággal le­het következtetni az egész lakosságra. Amint a Központi Statisz­tikai Hivatal Fővárosi Igaz­gatóságán elmondták, Buda­pesten az összeírás zavarta­lanul és jó ütemben halad. A lakosság a számlálóbizto­sok iránt szívélyes magatar­tást tanúsít. Január 2-a óta mintegy 20 000 budapesti la­kos adatait már összegyűjtöt­ték. — Mit kéres a férjed? — A cigarettát. Azért tet­te oda, mert le akar szokni a dohányzásról. Kétszeresére emelték egy késelő büntetését Fúró János nyírábrányi lakos az utcán összeszólal­kozott egy helybeli tejkeze­lővel. A vitából dulakodás lett, amelynek hevében Fúró előrántotta zsebkését és el­lenfelét jobb kezén, vala­mint a nyakán megszúrta. A szerencsétlen embert az utóbbi szúrás az ádámcsutka magasságában érte, átvágta a hangszálak izmait működtető idegszálakat, sőt, a vénákat is és életveszélyes sérülése­ket okozott. Csak a véletle­nen múlott, hogy halált nem okozott a szúrás. A követ­kezmény azonban az lett, hogy a tejkezelő beszélőké­pességét 80 százalékban el­vesztette. A debreceni me­gyei bíróság Fúrót másfél évi szabadságvesztéssel súj­totta. Fellebbezés folytán az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a büntetést kétszeresére, három évre súlyosbította. Az ítélet indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróság figye­lembe vette, hogy Hajdú-Bi­­har megyében a hasonló bűncselekmények nagyon el­szaporodtak. Ezen a vidéken az emberek — hangzik az­ ítélet —, hajlamosak arra, hogy valódi vagy vélt, jelen­téktelen sérelmek esetén is zsebkész vagy emberi élet kioltására alkalmas más esz­közt ragadva embertársaik életére vagy testi épségére törjenek. A társadalomra ve­szélyes, hasonló cselekmé­nyekkel szemben tehát a büntetőjog eszközével is küzdeni kell, ezért szigorúbb büntetés kiszabására van szükség. Még néhány napig lángolhat az üllési földgázkitörés Az égés kő­ben is folyik a termelés . Az értékes fúróberendezés kilencven százalékát már megmentették Üllés felett még ma dél­előtt is áttöri a januári kö­döt az ötméteres kráter eme­letmagasságba lövellő, na­rancsszín lángcsóvája. Az ol­tási munkák változatlanul folynak: éjjel-nappal, körülbelül kétszázan dolgoznak a kút, a berendezés, a földgáz megmentéséért. A drága fúróberendezések 90 százalékát már sikerült épségben megmenteni. Teg­nap délután a kitörést gátló berendezést, s a csőfejet húz­ták le az önfeláldozó mun­kások, ma délelőtt pedig ki­mentik az aknából. A gáz­vulkánkitörés szerencsére nem járt Üllésen kráterkép­ződéssel. A hasonló égések­kor, mint például évekkel ez­előtt Hajdúszoboszlón vagy Battonyán, kráterek kelet­keztek az aknák körül, s ezért a merítőosztagok az égés közelébe se tudtak jut­ni. Most a termelés az égés ellené­re tovább folyik: az akná­ban ég a láng, de nyugati irányban a fősugár tovább­ra is percenként körülbe­lül tíz köbméter, vízzel fel­vert hasznos gázt ad. — Mikorra várható a tűz eloltása? — érdeklődtünk ma délelőtt az üllési munkálatok egyik vezetőjétől. — Lehet, hogy hamarosan, de az is lehet, hogy még né­hány napig lángolni fog a kút. Azt várjuk most, hogy a könnyen omlékeny rétegek betemessék a kutat, és így a tüzet is elfojtják majd. Nagy munka folyik most Üllésen: a tanácsi szervek, a honvédség segítségével a te­rületet körülsáncolják, és a vizet levezetik. Ugyanis kö­rülbelül öt hold terület olyan most, mintha egyhetes, nagy eső­zés áztatta volna. A gázsugár magasra emeli a­­vizet, és nagy távolságra, mint egy szökőkút, szétszór­ja. A Kiskunmajsai Vízgaz­dálkodási Társaság a hon­védség segítségével a vizet gyorsan levezeti a földekről, mégpedig egyenesen a Tiszá­ba. A honvédség árkológépei nagyszerű munkát végeztek: csatornát ástak, melyet a fő­­levezető-csatornába kötöttek. Vai. Mozi az utcán Mi legyen a kirakatban ? — Forgó reflektorok KRESZ-kirakatverseny — A főszereplő: az áru Dekoráció vagy áru? Le­zajlott az ünnepi kirakatok versenye Budapesten, s ezzel kapcsolatban felvetődött a modern kirakat követelmé­nyeinek kérdése. A téma ak­tuális, mert hisz a kirakatok a város képét díszítik, s hogy szerepük mind fontosabbá válik, annak egyik jele. Tóth Ferenc, a budapesti kirakat­rendező-iskola igazgatója a minap utazott Moszkvába az ott felállítandó iskola prob­lémáinak megbeszélésére. Milyen feladatok várnak a kirakatrendezőkre, milyen új lehetőségeket rejt az „utca művészete” — erről beszél­gettünk Gács Imrével, az egyik legnagyobb dekoráció vezetőjével. — A mi dekorációnk je­lenleg 62 nagy üzlet 250 ki­rakatát rendezi — mondta. — Majdnem négy évtizede dolgozom a szakmában, és meg kell jegyeznem: a mai­hoz hasonló lehetősége alig volt eddig nálunk kirakat­­rendezőnek. — Mit tart a szakma ügyességi követelményei kö­zül a legnehezebbnek? — Méteráruból olyan öltö­zetet csavarni a bábura, hogy a közönség ne vegye észre: a bábun nem kész ruhát lát. Gács Imre tette be a kira­katba az első olyan elektro­mos készüléket, amely a ki­rakathoz közelítve fény- és színváltozásokat hozott létre. Egyike volt azoknak a ter­vezőknek, akik a karácsony előtti kirakatmozit, a ruha­bemutatót vetítő színesfilm­­játszást megvalósították. — A kirakatmozit rendsze­resítjük ebben az évben. Több kirakatban vetítünk majd sorozatosan divattal kapcsolatos színes filmeket. Ugyancsak tervbe vettük a vetített kirakati díszletek és dekorációk alkalmazását is. — Milyen tervei vannak a kirakatok korszerűsítésére? — A fővárosban 11 órakor megszűnik a kirakatok vilá­gítása. Elképzelésem szerint a főútvonalak kirakataiba olyan fotocellás berendezést lehetne építeni, amely — ha valaki elhalad a kirakat előtt — önműködően bekapcsolja a kirakati világítást. A nyu­gati nagyvárosokkal ellentét­ben, nálunk az üzletek na­gyok, a kirakatok kicsik. Ezen egymás fölé épített, mozgó kirakatok rendszeré­vel lehetne segíteni. Az alsó és a felső kirakat le-föl mo­zogva, öt-hat percenként vál­taná egymást, s így egy ki­rakat az átrendezés ideje alatt is mindig a közönség rendelkezésére állna. A rend­szer technikai megoldását is kidolgoztam már. Ugyancsak új ötlet a for­gó reflektorok rendszere. A kirakatokban forgó és időn­ként kigyulladó reflektorok a kirakatnak mindig más-más részletét világítanák meg. Az új KRESZ megismertetését szolgáló, január 20-án kezdő­dő kirakatversenyben már ezzel a megoldással is kísér­leteznek.­­ A modern kirakatrende­zés célja, hogy a járókelőből nézőt, a nézőből vásárlót ala­kítson. Épp ezért nem a de­koráció a főszereplő a kira­katban, hanem az áru. A dekoráció célja legfeljebb az érdeklődés felkeltése és az áru stílusos „tálalása” lehet. Ma már nemzet­közi viszonylatban is szép sikereket érnek el kira­kataink, árubemutatóink. És ebben nagy részük van új, szakiskolát végzett, fiatal ki­rakatrendezőinknek is. Túri András Halálhír. Mély fájdalommal tu­datom, hogy feleségem, Kiss Gyuláné, mindenki szeretett Mackója, január 4-én elhunyt. Temetése 1963. jan. 11-én, pénte­ken d. e. 11 órakor lesz a X. ke­rületi Új köztemetőben. (x) Halálhír. Seenger Gyula, a Ma­gyar Labdarúgók szövetsége első sportorvosa, aki annak idején Angliába kísérte az első magyar válogatott csapatot, elhunyt. Te­metése szerdán 15 órakor lesz, a farkasréti temető halottasházá­ból. (MTI) NAPTÁR Január 8. kedd, Szörény napja. A Nap kél 7.31, nyugszik 16.10 órakor. A Hold kél 14.57, nyug­szik 5.49 órakor. Húszezer lakást építenek 1963-ban az országban az Építésügyi Minisztérium vál­lalatai. Ebből 7200 Budapes­ten lesz. A TÉLI „SZÜRET” meg­kezdődött a szegedi Felszaba­dulás Termelőszövetkezet kertészetében. A termálvízzel fűtött üvegházak termése szép. A karalábé többsége öt centiméternél nagyobb. A ka­ralábé után január végén a saláta következik, majd cecei fehér étkezési paprikát ültet­nek. A kórházakban felhasznált gyógyszereken kívül 1962-ben több mint 1,8 milliárd forint értékű gyógyszert használt a lakosság. A múlt esztendőben Magyarországon 650 gyógy­szertárat modernizáltak, 95 újat nyitottak. AZ ÉRTÉKES FÁCÁN k öt fog­oly állomány megmentésé­re törekednek a Taktaközi Ál­lami Gazdaság kisvadas re­zervátumában. Naponta rend­szeresen hordanak ki a tele­lőhelyek közelébe az állatok­nak táplálékot. Mesterséges fészkeket is készítenek kuko­ricaszárból, faágból, hogy a téli időjárás viszontagságaitól megóvják a szárnyasokat. Táncsics Mihály szobrát felállítják a Veszprém me­gyei Gánna községben, ahol a forradalmár hosszabb ideig tanított. BOSSZANTÓ Hánykor indul a Népe köztársaság útja és Bajza utca sarkáról az utolsó 4- es busz? A tábla szerint 23 óra 27 perckor. De csak akkor, ha vezetőjének nincsen egyéb sürgős dolga. Mert nem mindig áll meg az utolsó busz. Vasárnap is pontosan 23 óra 27 perckor (dicséret a pontosságért!) befutott a várva várt 4-es, de csak befutott, s átfutott — mint egy nemzetközi expressz a kisvárosok állomásain —, nem állt meg, otthagyta az integető utasokat. Utolsó busz volt, nem jött más, lehetett taxin, borsos áron hazautazni. A taxiszámlát kinek kel benyújtani? —ai DZSESSZ-TÁNCTANFO­­LYAM indult a párizsi Ope­rában. A növendékek balett­­cipő helyett teniszcipőt visel­nek. A MÉH-vállalatok meg­szüntették a nem betétes, kölnis, gyógyszeres, vegy­szeres stb. üvegek gyűjtését Kongresszusi palota építé­sét tervezik a Versailles-­ kastély közelében. FÉNYLŐ ZOMÁNCLA­­POK árasztják a világossá­got a szibériai Tomszkban. A városban nem használnak már lámpákat és fénycsövei­ket az utcákon és tereken. Az­­ Állami Operaház Erkel Színháza értesíti a közönséget, hogy a január 12-i Pillangókis­asszony és a január 16-i Traviata előadásokra a jegyek árusítását megkezdte. Mindkét előadáson vendégművészként Geanette Pilou, az athéni operaház tagja, és Giambattista Daviu, a barce­lonai operaház tagja lépnek fel, akik nagy sikerrel szerepeltek a margitszigeti szabadtéri színpa­don. (x)

Next