Esti Hírlap, 1963. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-25 / 71. szám

Kortárs-est kortársaknak A 2-es villamos Vigadó té­ri megállójánál egy csapat 18—19 éves lány és fiú száll le. A sois csapatot néhány perc múlva az Egyetemi Színpad, előcsarnokában lát­juk viszont, egy sereg­­ha­sonló fiatal társaságában. A Kortárs folyóirat rende­zi itt ma irodalmi estjét. Akár egy jól megszerkesztett, életre keltett folyóiratszám lapjairól, úgy lépnek egymás után színpadra a kéziratukat szorongató, megilletődött szerzők, Illyés Gyula, Veress Péter, Rónay György, Vá­­czi Mihály, Simon István; a többiek — Zelle, Somlyó, Bá­rányi, Garai, s a lap ifjú fel­fedezettjei: Baráth Lajos és Végh Antal — előadóművé­szek közreműködésével. Cser­­nus Mariann, Egressy István, Latinovits Zoltán, Surányi Ibolya, Tallós Endre. Fodor Tamás előadásában kelnek életre a novellák, versek, Gobbi Hilda pedig mint szer­ző és előadó egy személyben. József Attilához írt megren­dítő levelét olvassa fel. A fiatalok tapsa érzékeny szeizmográfként, udvari­asko­­dás nélkül, pontosan jelzi a tetszés fokát. S bizonyítja ez az est, hogy az ifjú olvasók nem aszerint érzik közelibb­nek vagy távolibbnak a költő hangját, hogy az ő korosztá­lyukhoz tartozik-e, vagy akár apjuk is lehetne , hanem hogy igazat szól-e, bátrat szól-e, új hangon szól-e hoz­zájuk, hogy nemcsak azt ér­zik kortársukknak, aki velük egykorú. Vasárnapi muzsika A gitár varázsa ♦ Az ifjú zenebarátok klubjában — Gyerekek, mai művész­vendégünket a rádióból, hangversenytermekből bizo­nyára sokan közületek már ismerik. Most bemutatom nektek Szendrey Karper Lászlót, Egy preklasszikus darabot: Giuliani művét fog­ja játszani — s Gyurich Ti­­borné zenetanárnő átadja a helyét a gitárművésznek. A gitározásból egykor nem lehetett megélni A XII. kerületi Ifjú Zene­barátok Klubjának összejö­vetelén vagyunk, vasárnap délelőtt, a MOM Művelődési Házában. Ma már 15 helyen műkö­dik az ifjú zenebarátok klubja: a Filharmónia köz­pontjában, a VIII. kerületi Gutenberg Művelődési Ott­honban, s 13 peremkerület­ben: Újpesten, Kőbányán, Angyalföldön, Csepelen, Er­zsébeten, Kispesten, Lőrin­­cen, Rákoscsabán, Rákospa­lotán, Budafokon, Óbudán, Mátyásföldön és itt a MO­M- ban. Három évvel ezelőtt indult a mozgalom. Október és április között minden pe­remkerületben 4—4 hangver­senyt kapnak az ifjú zeneba­rátok. Két hangverseny kö­zött tartják meg klubössze­jöveteleiket, ezen megvitat­ják az előző­­koncerten hal­lottakat, zenei fejtörőt és hangszeres vetélkedőt ren­deznek, s meghívnak egy-egy vendégművészt is. Itt a MOM-ban elhangzott már az utolsó koncert is (ba­lettzene), s most az évad utolsó klubösszejövetelét tartják. Utána következett Szendrey Karper. S ahogy elhangzik az utolsó taktus, máris két-három kar emel­kedett a levegőbe, kérdez­nek. „Mióta tetszik játszani?” Huszonöt éve. — „Miért tet­szett először az építész pá­lyát választani?” — Mert, amikor én kezdtem, nálunk a gitárosás még olyan szak­ma volt, amelyből nem lehe­tett megélni. — S elmondja azt is: szülei akkor ismerték el véglegesen, hogy mégis­csak érdemes volt gitármű­vésznek mennie, amikor 1955-ben megnyerte az első díjat a varsói VIT-en.. Kedvence: Verdi A hangszeres vetélkedőre, zongorával, hegedűvel, ének­kel, hét gyerek jelentkezett, de ezt már nem várjuk meg." sietünk tovább a kispesti Vörös Csillag Művelődési Házba. Az itteni ifjú zene­barátok klubjának harmadik — Kantáta, Oratórium, Ope­ra című — hangversenye fo­lyik Händel, Bach, Sosztako­­vics és Mozart operaáriák szerepelnek a műsoron. Ko­vács Lajos lőrinci zenetanár nem csupán bekonferálja a számokat s az előadóművé­szeket (Kelen Tibor, Pándy Eszter, Kishegyi Árpád, Mol­nár Miklós, Dallos Klári, a Pedagógus Szakszervezet kó­rusa és zenekara működnek közre), hanem okosan, ked­vesen magyarázatot is fűz a zenéhez. Sőt, két szám kö­zött meg is tanítja a jelen­levő gyermekközönséget a Szöktetés a szerájból című Mozart-opera „Akinek ennyi jó kevés .. .”-áriája első so­rára. A szünetben a kis Érti Sándorral beszélgetünk. Lő­­rincen lakik, a VI. általános­ba jár, négy éve tanul hege­dülni. Nagyon szereti a ze­nét, skálája széles, a Borisz Godunovtól a Leányvásárig terjed, a kedvence azonban Verdi. Jól táplált, dundi, elegánsan öltözött, csinos, jó­modorú kisfiú. „Muzsikus akarsz lenni?” „Nem. Tánc­­dalénekes.” „Vagy?” „Vagy szakács ... Esetleg cukrász.” Az Országos Filharmóniá­nál Havas Marianne szervezi az ifjú zenebarátok mozgal­mát. Azt mondja: — Mindegyik klubban negyven-ötven állandó tag van, legtöbbjük rendszerint vendéget is hoz. Ezt tessék megszorozni tizenöttel — ennyi a biztos utánpótlása a komoly­zene és az opera je­lenlegi közönségének Buda­pesten. Ezek a gyerekek ra­jonganak a zenéért, nem­egyszer szülői ellenállást kellett legyőzniük, hogy a vasárnap délelőttjüket ezzel tölthessék. S ami tán még szebb: itt a peremkerületek­ben jó néhány szülő is a ko­moly­zene barátjává vált, pusztán kíváncsiságból. El­jött megnézni, mi lehet az, ami a gyerekét annyira ér­dekli? Barabás Tamás DIVATOS MEGOLDÁS (Szűr-Szabó rajza) RÁDIÓMŰSOR MÁRCIUS 25. — HÉTFŐ KOSSUTH: 17.00: Hírek. — 17.15: Ötórai tea. — 18.10: Bartók. Gyerme­keknek. Részletek. — 18.28: An­na örök. Vers. — 18.30: Jacobi­­©perettekből. — 19.00: Hangké­pek az országgyűlés üléstermé­ből. — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: Tánczene. — 20.51: Wag­­ner-ciklus. — Közben: 22.00: Hí­rek. — 22.15: Az operaközvetítés folytatása. (Wagner-ciklus.) PETŐFI: 16.40: Látogatás Áprily Lajos­nál. — 17.08: Két szvittétel. — 17.15: Hengersorok és nemzet­közi munkamegosztás. — 17.25: Hangverseny a stúdióban. —■ 18. 00: Hírek. — 18.08: Irving Gor­don műveiből. — 18.23: Gazda­szemmel . . . 18.38: Kórushangver­seny. — 19.00: Hírek. — 19.05: Latábárok. — 20.05: Smetana, Visegrad. Szimfonikus költemény. — 20.20: Egyfelvonásos. — 20.45: Sporthiradó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Tánczene. — 21.50: Villa­moshálózat — országhatárokon át. — 22.00: Könnyűzene. — 23.00: Hírek. MÁRCIUS 26. — KEDD KOSSUTH: 4.33: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Napirenden... — 8.15: Reggeli hangverseny. — 9.00: Gyermekrádió. — 9.20: A Gyer­mekrádió énekszakköre. — 9.40: Régi magyar dalok és táncok. — 10.00: Hírek. — 10.10: Aranyko­­porsó. Rádiójáték. — 11.15: Ope­­rar­észl­etek. — 12.00: Hírek. — 12.15: Operettrészletek. — 12.58: A vidéki színházak műsora. — 13.00: Szövetkezetigazda-tanfo­lyam. — 13.20: Szív küldi . .. — 13.53: Versek. — 14.00: Madrigá­lok. — 14.20: Megtudtuk — el­mondjuk. — 14.40: Cigányda­lok, csárdások. — 15.00: Hírek. — 15.10: A Magyar Rádió és Te­levízió gyermekkórusa. — 15.19: Ifjúsági Rádió. — 15.55: Zenekari muzsika. — 17.00: Hírek. — 17.15: Népi zene. —­ 17.30: Paolo Sil­­veri és Ebe Stignani énekel. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben: 6.30: Hírek. — 8.00: Hírek. — 14.20: Könnyűzene. — 14.40: Ifjú­sági Rádió. — 15.00: Tánczene. — 16.00: Hírek. — 16.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 16.15: Bolgár népies dalok. — 16.40: A riporter jegyzetfüzetéből. — 16.55: Mignon. Operarészletek. — 17.20: Kossuth-díjas tudósok a mikrofon előtt. Beszélgetés. — 17.40: Fúvószene. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Könnyű­zene. — 19.15: A Pest megyei Pe­tőfi Színpad. Riport. — 19.30: Csajkovszkij-művek. — 22.00: Tánczene. — 22.30: Hírek. SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Erkel Színház: Állami Hangver­senyzenekar (Tavaszi bérlet B 1, E/B, G/2., fél 8). — Nemzeti Szín­ház: Galilei élete (7). — Ódry Színpad: A két Bolyai (Kisfalu­­dy-bérlet, 5. előadás, fél 8). — Madách Színház: Pillantás a híd­ról (7). — Madách Színház Kama­raszínháza: Változnak az idők (7). — Vígszínház: Az ártatlanság kora (H-bérlet, 4. előadás, 7). — Jókai Színház: Amerikai tragé­dia (7). — József Attila Színház: A három testőr (7). — Irodalmi Színpad: Gyümölcskosár (Farkas Ferenc dalestje, 7). — Egyetemi Színpad: Modern képzőművé­szet (6). — Bartók-terem:­­ Az ezernévfi lány (3). Új vezetőség a Csiliben A SZOT határozata értel­mében tegnap délelőtt a Pesterzsébeti Vasas Művelő­dési Ház, a Csili i® újjává­lasztotta társadalmi vezető­ségét. A ház elnöke Vadász Károly lett. Az egész napos értekezlet a művelődési ház kétéves munkáját bemutató dokumentációs kiállítás meg­nyitásával kezdődött. Bulá­­nyi László igazgató beszá­molóját élénk vita követte, majd az értekezlet részvevői, a kerületi üzemek és intéz­mények képviselői megtekin­tették a Nemzeti Színház művészei előadásában Mo­­liére: A nők iskolája című vígjátékát Major Tamás, Mészáros Ági és Szirtesi Ádám főszereplésével. GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó műsora (4?7—960) március 25-én, hétfőn: A sajt (elmondja: Bikády György). IFJÚSÁGI SZERVEZETEK! ÜZEMEK, ISKOLÁK FIATALJAI! Néhány napos, vagy több hetes uton rendezzétek TURISTA­HÁZBAN! Szállás és teljes ellátás már napi 26.— Ft-tól! Jelentkezéseket elfogadunk: TURISTAHÁZAKAT KEZELŐ VÁLLALAT. Budapest, VI., Lenin körút 55. Telefon: 224—230; 224—412. □ MEGHALT 86 éves ko­rában Alfred Bromhead, az angol filmgyártás nagy út­törője. 1902-ben ő készített elsőnek filmet a híres búr háború­­ vezetőiről South­­hamptonban, s még ugyan­ebben az évben megalkotta az első hangosfilmet. Az ő nevéhez fűződnek az első angol játékfilmek és híradó filmek is. .□ A MAGYAR FILM­GYÁRTÁST ismét meghív­­­ták az ausztráliai­ nemzetkö­zi fesztiválra. Melbourne­­ben, Sidneyben és Adelaide­­ben a seregszemle magyar programja, a Megszállottak című játékfilm, valamint a Ketten féllábon, a Halhatat­lanság, Az én városom, a Fény című kisfilm. □ FELEKI KAMILL visz­­szatér régi sikerei színhelyé­re, a Fővárosi Operettszín­­házba. Már részt is vesz a Luxemburg grófja című Le­­hár-operett próbáin, amely­nek felújítására áprilisban kerül sor. □ A MAI ZENE XXVI. fesztiválját tartják Velencé­ben. A zenekari és kamara­­zenekari hangversenyeken körképet adnak a mai zené­ről. A hangversenyeket a „La Fenice Színházban" ren­dezik. □ IBSEN VADKACSÁJA lesz a norvég drámaíró, első hangosfilmre vitt műve. A filmet unokaöccse, Tanered Ibsen készíti; közölte, hogy az eredeti szövegnek mint­egy harmadát hagyják el a filmben. » □ OFFENBACH-FELVÉ­­TELEK folynak a Rádió nagy zenei stúdiójában, ahol az Orfeusz az alvilágban cí­mű operettet rögzítik hang­szalagra. □ HUSZONNYOLC ÉVI munkával elkészítette­ Zsa­­dány monográfiáját Körös­menti Nagy Lajos reformá­tus lelkész, Móricz Zsigmond és Móra Ferenc egykori ba­rátja. Művében megelevene­dik a régen eltűnt sárréti és bihari erdő- és nádrengete­gek hajdani világa. Közre­adott három, a faluban felfe­dezett, eddig ismeretlen nép­balladát is. □ SOPRON 70 TAGO vá­rosi zenekara nagyszabású ünnepi koncertet rendez jú­nius 16-án a burgenlandi Kismartonban, az Eszterhá­­zy-kastély Haydn-termében. Barátom Hatvey A VÍGSZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Halló! Mrs. Sim­mons? Örvendek. Ne haragudjék, hogy telefonon zavarom, de mivel a darab elején ön már tárgyalt egy kollégával — az ismeretlen nevű amerikai város Esti Hírek című lapjának társasági rovatvezetőjével —, én is bátor­kodtam felhívni. ... Asszonyom, önnek ördöge van. Nekem valóban nem tetszett Mary Chase műve, amelyben volt szí­ves főszereplő lenni... Igen, igen, meg is tu­dom indokolni. Kezdjük talán az ötlettel. Az ön jó­­ravaló testvére abban a bolondé­­riában szenved, hogy a leg­jobb barátja egy hatalmas, két méter magas fehér nyúl. A színpadon beszél ehhez a kitalált nyálhoz, sé­táltatja, karon fogja, leülte­ti, s mivel a darab végére érünk — a régi pesti Ko­­lontírház-viccek poénjához hasonlóan —, ön és már majdnem mindenki látja ezt az óriásnyulat, még az el­megyógyintézet főorvosa is. ... De, de, asszonyom! Jól értettem, mit akar ez a nyúl jelképezni. Talán ép­pen az a baj, hogy megér­tettem azt a mély életböl­csességet,­­ amit a nyúl se­gítségével voltak olyan szí­vesek közölni velünk, a né­zőkkel. Tulajdonképpen, ha ezt a „mélységet” felejteni lehetne, talán tudnánk jó­ízűen nevetni is ... Tudom, kérem, hogy a gyengébbek kedvéért láthattuk is Har­vey nyúl hatalmas festmé­nyét, hátha valakinek rossz a fantáziája ... Igen, asszo­nyom, visszatérek a „mély­séghez”. Szóval az súlyos­bítja az önök darabját, hogy ezzel a bölcsességgel gazd­­gítja a nézőt: a világon mindenki kegyetlen, hazug, képmutató, önző, durva. Csak a skizofrén halandó­ban lakozik igazi emberség. Vagy inkább megfordítva a tételt: aki kedves, őszinte, jószívű, igaz, azt a többiek bolondnak látják és tart­ják ... Igen, igen, tudomá­sul vettem, hogy ismét csak a gyengébbek kedvéért, a darab végén a taxisofőrrel ezt el is magyaráztatják ... Ne, ne, drága asszonyom, csak­ ezt ne. Mi, elég sok­szor leegyszerűsítettük, mi­lyen is az élet a kapitaliz­mus viszonyai között. Bizo­nyos egyszerűsítésre néha szükség is lehet, de ez már túl megy a határokon. ...Nem vagyok túl szigorú Tulajdonképpen elnézően mosolyoghatnánk is, dehát a darab eléggé unalmas — Várkonyi Zoltán rendező minden kitűnő igyekezete el­lenére — az elnézésnek más akadályai is vannak. Mögöt­tem egyesek kommentálták is a látottakat. Pontosan olyan hangnemben, ahogy a giccskiállításon néhányan tették, mikor a fehér boly­hos angóramacskákat meg­látták. Elfeledkeztek a kiál­lítás címéről és rajongtak a sablonos gondolatokért is. ... Látja, ebben egyetér­tünk. A színészek most is jók. Az ön tisztelt bátyja, Páger Antal volt szíves olyan rokonszenves, az együgyűség határán kóválygó, de oda mégsem tévedő bolondot ját­szani, hogy csak am­ikor saj­náltuk, mikor a lírába átcsap­va az „emberiséghez” kellett szólnia. Az Ön alakítója, Bulla Elma is elragadó volt asszonyom, különösen az első felvonásban. A továbbiakban mind kevesebb lehetősége volt a nézők elragadására. A lányát Nádast Myrtill szerintem is kedvessé, a körülményekhez képest elhi­­hetővé formálta­. Tudja, ki tetszett még igazán? Nem, nem a főorvost játszó Bilicsi Tivadar, hanem az ápolót alakító Prókay István és az ideges idegorvos, Latino­vics Zoltán. Mit szólok Gordon Zsuzsához? Azt, hogy ez a szerep nem jó. Azt hiszem ez az ő vélemé­nye is. ... Hogy mondja, asszo­nyom? ... Meggyőztem! En­nek nagyon örülök. Azt hi­szem, a Vígszínházzal nehe­zebb dolgunk lesz .­.. Ön vál­lalná? Ez nagyszerű. Talán hívja fel őket telefonon. Eb­ben a darabban úgyis min­denki mindig telefonál... Ja, igen, hogy én is. De én már nem is beszélek tovább. Kö­szönöm, hogy meghallgatott köszönöm, hogy segít... Hogy? ... Harvey, a nyúl is üdvözöl? ... Hát ez borzasz... A viszontlátásra, asszonyom Bernáth László Bulla Elma, Nádassy Myrtill (MTI foto — Keleti felv.) V­ilághírű órá­gyű­jtemény Ritkás kiállításra­ készül az Iparrművész­eti Múzeum: első ízben mutatja be a nagykö­zönségnek világhírű teljes óragyűjteményét. A több száz tárgyból álló anyag felöleli a reneszánsz, a barokk kor és a klasszicizmus óraművészetét, magyar és külföldi mesterek alkotásait. A technikai törté­neti rész az órák szerkezeté­nek fejlődéstörténetével fog­lalkozik. Első ízben ismerke­dik meg a látogató az Eszter­­házy-kincstárból származó, a XVI. és a XVII. század for­dulóján készített több rend­kívüli darabbal, például egy toronyalakú órával s az ugyancsak a XVI—XVI. század fordulójáról szárma­zó, hegyikristály tokba ágya­zott, tűzaranyozott, szobor­alakú órával. Érdekes története van az Eszterházy-gyűj­teménynek. A burgentlandi Fraknóból a Tanácsköztársaság idején az Iparművészeti Múzeumba szállították a világhírű óra­gyűjteményt.­­1944-ben a csa­lád a többi kincsekkel együtt budai palotájába szállíttatta a páratlan értékek­et, s elás­ták a palota pincéjében.. Bombatalálat betemette a kincseket. 1949-ben ásták ki, annyira romállapotban, hogy a műtörténet számára mér elveszettnek vélték. A res­taurátorok azonban rendkí­vül gondos munkával helyrehozták az órákat, amelyeket most mutatnak be először. Szép sorozat képviseli a tárlaton a francia zománco­zott aranyórákat a XVIII— XIX. század elejéről. Magyar mesterek művészetét dicsé­rik a pest-budai, pozsonyi, nagyszombati alkotások. Gaz­dag anyaggal szerepelnek a dunántúli városok: Győr, Sopron, Veszprém, Székesfe­hérvár, Pápa, Szombathely óraművészete. Az Iparművészeti Múzeum rendezésében április 4-én a híres soproni Fabricius-ház­ban az állandó régészeti ki­állítás keretében nyitják meg a páratlan értékű tárlatot.

Next