Esti Hírlap, 1963. május (8. évfolyam, 100-126. szám)

1963-05-15 / 112. szám

Műsoron a humor mesterei Az előadóművészek önálló estjei rendszerint parádés összegezését adják a művész repertoárjának. Mikes Lilla most arra vállalkozik, hogy teljesen új anyaggal lépjen a közönség elé. Az elmúlt 18 év szatírái szólalnak meg elő­adásában május 24-én az Iro­dalmi Színpadon. A szerzők — Molnár Ferenc, Heltai Je­nő és Gábor Andor, kivételé­vel — mind 1945 utáni írások­kal szerepelnek, s a négy részre tagolt műsor tudatosan méri fel az irodalom és álta­lában a művészet, a­­ közélet és a magánélet területeit. A szerzők névsora önmagában érdeklődővé teszi az irodalom barátait: Baranyi Ferenc, Benjámin­­ László, Darvas Szilárd, Fejes Endre, Gádor Béla, Gyárfás Miklós, Hege­dűs Géza, Illés Béla, Illyés Gyula, Kellér Dezső, Képes Géza, Komlós János, Simon Lajos, Tabi László, Tersánsz­­ky J. Jenő, Weöres Sándor. Kellér Dezső tart bevezetőt és Petri Endre zongoraművész is közreműködik. A szerzők névsorában egyetlen külföldi költőt talá­lunk, Jevtusenko­, aki a hu­morról szóló versével a mű­sor indításakor mintegy­ pla­kát, mottó szerepel a beveze­tőben. Második gimnazista diák érettségizik Szegeden A minisztérium külön engedélye­s Szenvedélye : a matematika Első gimnazista kordban egyetemisták tanulmányi versenyét nyerte meg Nem mindennapi a hír: Máté Attila, a szegedi Rad­nóti Miklós gimnázium II. osztályos tanulója — mint tegnap megírtuk — a Műve­lődésügyi Minisztérium en­gedélyével most,­ másodikos korában, sikeres osztályvizs­­gákat tett a harmadik és a negyedik osztály valamennyi tantárgyából, tehát részt ve­het az érettségi vizsgákon, s az alig 17 éves fiú ősszel mint elsőéves egyetemista folytathatja tanulmányait. Követkzik: az egyetem Telefonon beszéltünk az iskola igazgatójával, dr. Bán­falvi Józseffel és a fiúval. — Mi a véleménye a fiú rendkívüli képességeiről? — Még nem találkoztam a matematikában ilyen jó ké­pességű tanulóval. Attila már általános iskolás korában a középiskolások matematikai versenyein ért el sikereket, amikor pedig az elsőéves egyetemisták országos mate­matikai versenyét megnyerte — első gimnazista volt. Atti­la­­már általános iskolás ko­rában rendszeresen bejárt a gimnáziumba, részt vett — természetesen, versenyen kí­vül — a matematikai vetél­kedőkön. Egyébként vidám,, élénk gyerek. Valamennyi vizsgáját jeles eredménnyel tette le, csak tornából kapott négyest. A szegedi Bolyai In­tézet, valamint az egyetem professzori kara egyetemi továbbtanulásra javasolta, tehát az érettségi után az egyetem matematikai szakán folytatja tanulmányait. De már itt is van ... átadom a kagylót.­ ­ halmazelméletek — Halló, itt Máté Attila ... — Már végeztél az írásbe­livel? — Igen. Szép tételem volt... — Miről írtál? — „Választott életpályám érdekessége, szépsége és tár­sadalmi hasznossága.” Egye­bek között azt fejtettem ki: mi az oka, hogy a matemati­kát sokan száraz tudomány­nak tartják. — Szerinted mi az oka? — Az, hogy a matematika absztrakcióval dolgozik, de éppen ez az absztrahálás ve­zet el olyan összefüggések felismeréséig, amelyek vi­szont már nagyon szépek ... — A matematikában első­sorban mi érdekel? — A halmazelméletek. — Hogyan kerültél kapcso­latba a matematikával? — Három bátyám van, so­kat beszéltek a matematiká­ról, azt hiszem, ez hívta fel a figyelmemet a matematiká­ra. A legidősebb bátyám elektromérnök, a középső építészmérnök, legkisebb bá­tyám pedig ma­tematika-fizi­ka szakos egyetemi hallgató. Materializmus és zene — A matematikán kívül mi érdekel? — A történelem és a tör­ténelmi materializmus. Most olvastam egy könyvet a ma­tematika és a materializmus kapcsolatáról, nagyon tet­szett. — Az irodalom? — Most nincs sok időm olvasni. Elsősorban az érzel­mes könyveket szeretem. A­­ver­seket kevésbé, de van Heinének egy verse, amely­nek Heine nem adott címet, Babits Memento címmel for­dította: minden vers közül ez tetszik nekem a legjob­ban. — Táncolni szeretsz? — Igen. Különösen rock­­and-rollt. De a komolyzenét is szeretem, bátyáimnak sok Brahms-, Beethoven-, Bar­­tók-lemezük van.­ ­ példaképeit — Matematikával kapcso­latban foglalkozik veled va­laki? — Igen. Erdős Pál, s itt, az egyetemen Fodor Géza do­cens. — Milyen példákat oldot­tál meg az országos mate­matikai versenyen? — Egy geometriai, egy kombinatorikus jellegű és egy számelméleti példát. A megoldásra négy órát adtak, én az utolsó percekben let­tem készen. — Ki a matematikai pél­daképed? — Az élők közül Erdős Pál, rajta kívül a magyar származású amerikai mate­matikust, Neumann Jánost tartom a legnagyobb mate­matikusnak. Persze, ők túl nagyok ahhoz, hogy valaha csak megközelíthessem őket... — Mit csinálsz ma dél­után? ■ — Pihenek. Azt hiszem, úszni is fogok ... — Még egy kérdés: mi akarsz lenni? — Mi lehetnék? Matema­tikus! Balogh László Csütörtökön este mutatja be a Vígszínház G. Svarc Az árnyék című darabját. Képünkön: Szegedi Erika és Latino­­vits Zoltán. (MTI fotó : Pálfai felv.) ■ Világhírű művészek és művek a bécsi zenei heteken A Bécsben, május, 19-én kezdődő ünnepi zenei heteken Beethoven, Wagner, Mozart, Bach, Haydn, Chopin, Schu­mann és más klasszikusok művein kívül dominálóan szerepel a magyar és a szovjet zeneművészet. A Konzerthausban má­jus 24-én Prokofjev-esz lesz a bukaresti Filharmónia inter­pretálásában, George Georgescu vezénylésével. Május 29-én Kodály-művek kerülnek bemutatásra az osztrák rádió zene­karának és kórusának részvételével, június 1-én pedig Bar­­tók-műveket vezényel Solti György. A június 7-i Mozart­esten és a június 12-i Dvonik-koncerten Josef Suk cseh hegedűművész közreműködésével Széll György vezényel. A zenei heteknek egy ,másik része a Theater an der Wienben zajlik; itt Ormándy Jenő dirigálja a bécsi filharmoniku­sokat, a hegedűszólamot Msztyiszlav Rosztropovics, ■ a neves szovjet művész játssza. Június 11-én gálaest keretében lép fel Galina Visnyevszkaja, a moszkvai Bolsoj világhírű éne­kesnője. A zenei heteket június 16-án Beethoven­ műveivel fejezik be, a vezénylő pulpituson Otto Klempererrel. A hindu karmester varázslata KÖRÜLÖTTÜNK — Prá­gában, Bécsben, Zágrábban — megindult a zene tavaszi fesztiváljainak­­ eseménydús programja. De a magyar ze­­neélet évadvégi műsora sem­mivel sem szürkébb a nem­zetközi ünnepi heteknél. Richter, Gardelli, Ruzicsko­­va, Kondrasin, Ciani, Sztra­vinszkij a hangversenyeken, Cangalovic, Bodurov, Tynes és Prevedi az Opferában — alig néhány héten belül — s közben olyan hazai pro­­­dukciók, mint a Ferencsik dirigálta Carmen és Turan­­dot, Gabos szólóestje, a IX. szimfónia­ Kóródy vezényle­tével ... S amikor­ már úgy érezzük, hogy nem lehet fo­kozni tovább a kellemes be­nyomásokat, jön egy fiatal karmester, Bécsben nevelke­dett hindu varázsló és kifor­gatja először a muzsikusaink­ testét-lelkét, aztán teljesen felkavarja azt a szerencsés kétezer embert, aki ott lehe­tett a hangversenyén. ZUBIN MEHTA csak útba­ejtette Pestet, egyetlen mű­sort vezényelt az Erkel Színházban, de ezzel, a most játszott négy művel és alig néhány próbával olyan já­tékra bírta a Hangverseny­­zenekar sokat tapasztalt tag­jait, amit más évek­­ meg­feszített munkájával sem ér­het el. Olyan hangzás-effek­­tusokat hallottunk ezen az esten, amilyenekkel még so­ha zenehallgatás közben nem találkoztunk. A zenekar di­namikai skáláját, az elhaló pianisszimók és a­­tömör fo­kozás szélső határait messze kitágította.* Brambsnak a Haydn-témá­­ra írt variációit vezényelte elsőnek, s már itt szinte mellbevágta a hallgatókat az együttes újjávarázsolt hang­zása. A vonóskar teltebb volt, mint az utóbbi évek­ben nálunk járt zenekarok 70—74 tagú vonósrészlegei. A fúvók pedig valóságos színorgiát teremtettek. Bar­tók­­ III. zongoraversenyét szerencsére Szabó Csilla köz­reműködésével, szólaltatták meg, akiben olyan spontán muzsikáló hajlam él, hogy Mehta is kedve szerint épít­hette fel a zenekar­­játékát, a szólista is megvalósíthatta minden elképzelését és még­is teljesen egységes,­­ nagy­szerű produkció született. A KONCERT második ré­szében Sztravinszkij Pet­­ruska-szvitjét és Ravel Daph­­nis és Chloéját (a balettből készült II. szvitet) vezényelte Mehta. Amit a modern kar­mesteri művészet elérhet, azt ő — itt bebizonyította — mind tudja, s valami nagyon fontosat még azon felül is, amit csak ő tud elmondani a világnak, s amit szavakra lefordítani lehetetlen. Mi­csoda mélységeket járat meg velünk és micsoda magassá­gokat! Milyen szívesen követik őt a muzsikusok, hogy fel tudja lelkesíteni őket! Akárcsak, a­­hallgatóit Fodor La­jos Tempefői Százhetven éves magyar vígjáték a Jókai Színházban A debreceni kollégium öregdiákja, Csokonai Vitéz Mihály, 1793-ban keserű sza­tírával lepte meg társait. Színpadi játékot írt a bolond Tempefőiről, a­ magyar kul­túra és költészet szerelmésé­­ről.­A csonkán maradt komé­diában a költő felvonultatja a XVIII. század végi magyar társadalom vagyonos és te­kintélyes képviselőit. Kiáb­rándító körképet fest, mint­ha baljós előérzettel saját jö­vőjét elevenítené meg a szín­padon. Ő­ kora legnagyobb magyar költője is ugyan­olyan megalázott és­ meg nem értett lesz néhány év múlva, mint Tempefőije. Csokonai vígjátékában az utókor mindenekelőtt a köl­tő sorsára világító önéletraj­zi dokumentumot becsüli. A vígjátéknak azonban ön­álló értéke is van, élő hagyo­mány, mulatságos, kedves emléke a magyar irodalom­­történetnek. Jól tette a Jókai Színház, hogy méltó keretbe helyezve, és felfrissítve, be­mutatta. A felújítás sikere elsősorban az átdolgozónak, Benedek Andrásnak köszön­hető, aki nemcsak befejezte a félbehagyott művet, ha­nem a szerző szándékai sze­rint meg is tűzdelte, felgaz­dagította Csokonai prózai munkáiból, kiemelt gondola­tokkal és versbetétekkel, így a vígjáték hitelesebb képet ad a költőről és koráról. A Jókai Színház színpadán megelevenedő játék példa arra, hogyan lehet és kell a magyar múlt színpadi értékeit élővé tenni, a mai nézőhöz közel vinni. Ezt szolgálja Be­nedek András keretjátéka is, amely Tempefői­ és Csokonai azonosságának hangsúlyt ad­va, komáromi ,­műkedvelő­előadásként szólaltatja meg a komédiát. Kazimir Károly és Goszto­­nyi János rendezése ehhez a beállításhoz igazodik. A dísz­let is komáromi vendégfoga­dó rögtönzött színpadát utá­nozza. Az előadás sikerült. Kár, hogy a címszerepet ala­kító Keres Emil elszürkíti a legendák hősévé vált költő alakját. Versmondása nem elég erőteljes, helyenként monoton játéka alig érezteti Tempetői kedélyhullámzásait, például a hódoló szerelmes és a kiszolgáltatottan meg­alázkodó költő hangja, maga­tartása közötti, lényegbe vá­gó különbséget. Társai vidá­man, szívből komédiálnak. Dayka Margit a vénkisasz­­szony nevelőnő szerepében ellenállhatatlan. Komikai te­hetsége kimeríthetetlen, min­den árnyalatot kitölt. Sütő Irén Rozáliája rokonszenves. Nagyon tetszett Horváth­ Gyula Serteperti bárója. Az úri galériában ez a legsike­rültebb karikatúra. Kovács Károly, Egry István, Bánhi­­dy László, Keleti László, Pe­ti Sándor, György László, Beszterczei Pál alakítása jó, az előadás stílusához, a játék hangulatához simuló. A Jó­kai Színház Tempefői-előadá­­sának — mint az évad során látott több más produkció­jának is — az összeforrott együttes kiegyensúlyozott já­téka, az újat, eredetit kere­ső alkotói igyekezet biztosít sikert. d­­r. Keres Emil, Keleti László és Kautzky József. (MTI-fotó Ba­rtai ferv.) □ LUISA MALAGRIDA, a milánói Scala tagja ma dél­előtt megérkezett Budapest­re. Az Európa-hírű fiatal mű­vésznő­ a magyar közönség előtt egyetlen alkalommal lép fel: az Állami Operaház ven­dégeként holnap este az Er­kel Színházban a Pillangó­­kisasszony főszerepét énekli. Luisa Malagrida a közelmúlt­ban Japánban járt és ott is Csocsoszánként aratott nagy­­sikert. □ A FŐVÁROSI OPE­­RETTSZÍNHÁZ zeneigazga­tója, Bródy Tamás Pozsony­ba utazott, hogy ott megnéz­ze a Makrancos Kata című musical commedy előadását. A „Kiss me, Kate!” a Fővá­rosi Operettszínház játék­­rendjére kerül. □ A RAJZPEDAGÓGU­SOK II. országos konferen­ciáját május 25. és 31. kö­zött rendezi meg a pedagó­gusszakszervezet. A konfe­rencián csehszlovák, lengyel, bolgár, szovjet és román szakemberek is részt vesz­nek. EGYIPTOMI FILMNAPOK A BUDAPESTI URÁNIA FILMSZÍNHÁZBAN MÁJUS­­ 16—22. A TITOKZATOS LAKÓ DZSAMILA a szerelem a BŰN ÚTJÁN Asszony 10 éven alul nem ajánlott 14 éven alul nem ajánlott IX L D U J L L • _­­ _ 14 éven alul nem ajánlott M május 16—17. május 18—19. május 20. május 21 13 Előadások kezdete: Előadások kezdete: Előadások kezdete: Előadások kezdete: 14 éven alul nem ajánlott Előadások kezdete: fél 5, háromnegyed 8 fél 3, fél 6 és fél 9 fél 4, háromnegyed 6 és 8 fél 4, háromnegyed 6 és 8 , háromnegyed 6 és fél 9

Next