Esti Hírlap, 1963. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1963-07-24 / 172. szám
□ JOSZIPOV JOSZKO, a várnai Operaház vezető karnagya két hetes tanulmányútra hazánkba érkezett, a Művelődésügyi Minisztérium vendégeként, megtekinti a Szegedi Szabadtéri Játékokat □ ALEXANDRE DUMAS újabb regényét filnesítik meg. Ezúttal ,,A fekete tulipán” filmváltozatát készítik el. Christian Jacque Olaszországban forgatja a kalandos produkciót, melynek főszerepét Alain Delon játssza. □ RUGGIERO RICCI, a világhírű virtuóz olasz hegedűművész két alkalommal szerepel a Károlyi-kert közönsége előtt. Az Állami Hangversenyzenekar szólistájaként augusztus 28-án Mendelssohn, szeptember 2- án pedig Csajkovszkij hegedűversenyét játssza Kórody András, illetve Lehel Görgy vezényletével. □ LONDONBAN világméretű televízió-fesztivált rendeznek novemberiben. ÚJ ÚTIKÖNYVEK A Táncsics Könyvkiadó Tízikalandok sorozatában Most jelent meg A. Centkietwicz—C. Centkiewicz A hatodik világrész titka című műve. A lengyel íróházaspár útinaplójában antarktiszi élményeit írta meg. Beszámol a geofizikai év munkálatairól, bemutatja a sarkvidék állatvilágát, a hatodik világrész lakóinak hétköznapi életét. Hamarosan az olvasóközönség elé kerül Radó György— Tardy Lajos Világjáró Besse János című könyve. Hazánkfia több mint egy évszázada ment a Kaukázusba a magyar nép rokonainak felkutatására. Bejárta Grúziát, örményországot, a Krím-félszigetet, s rendkívül színesen írja le az akkori életkörülményeket. A könyv ismerteti Besse életpályáját, Wellington hadseregében, Franciaországban, az európai háborúkban átélt landjait is. Az Országos Rendező Iroda közli kedves közönségével, hogy azok részére, akik részt vettek a Twistrandevú a Kisstadionban című június 29-i előadáson. Július 27 és 27-én pénztári ügyeletet tart Kossuth L. u. 20. sz. alatti jegyirodájéban, ahol megválthatják VICO TORRIANI budapesti hangversenyeire szóló jegyeiket a június 20-i jegy felmutatása mellett. (x) RÁDIÓMŰSOR JÚLIUS 24. SZERDA KOSSUTH: 16.10: Daljátékokból. — 17.10: Horizont. — 17.30: Hangverseny a stúdióban. — 18.00: Hírek. — 18.10: Szovjetunióbeli útijegyzet. — 18.20: Filmdalok. — 18.38: Nyomorultak. Rádiójáték. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Könnyűzene. — 21.15: Emberi üdvözlet. Rádiójáték. — 22.00: Hírek. — 22.20: Közvetítés a vívóvilágbajnokságról. — 22.35: Operahanszverseny. — 23.25: Népdalok, népi táncok. — 34.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. PETŐFI: 17.00: Hírek. — 17.05: Orvosi tanácsok. — 17.10: Nótacsokor. — 17.40: Hirdetőoszlop. — 17.55: Kórushangverseny. — 18.20: Az élővilág és környezete. Beszélgetés. — 18.45: Körössy János zongorázik. — 19.00: Hírek. — 19.05: A Berlini Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye.— Közben: 19.45: Tengeri hántás. Aranyballada. — 19.53: A hangversenyközvetítés folytatása. — 20.45: Magyarországi útiképek. — 21.00: Hírek. — 21.05: A Pro Arte Antiqua együttes játszik. — 21.15: Zenés színjátékokból. — 21.57: Ügető verseny-eredmények. — 22.00: Tánczene. — 23.00: Hírek. URH MŰSOR 18.30: Hírek. — 18.40: Soproni József: II. szimfónia. — 19.02: Az utolsó beszélgetés. Elbeszélés. — 19.27: Gustav Brom együttese. — 20.20: Maria Galovin. Háromfelvonásos opera. — 32.30: Hírek. JCIUUS 23. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Népi zene. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: Ifjúsági Rádió. — 9.51: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa. — 10.00: Hírek. — 10.10: Rádióoperettekből. — 10.55: Napirenden ... — 11.00: Kórusok, hangszerszólók. — 11.32: Rádióegyetem. Az élővilág és környezete. Beszélgetés. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 12.58: A vidéki színházak műsora. — 13.00: A telexgép mellett. Egy hónap a világgazdaságban. — 13.10: Zenés országjárás. — 14.00: Hírek. — 14.10: Zongoramuzsika. — 14.40: Heti könyvszemle. — 15.00: Magyar muzsika. — 14.40: Heti könyvszemle. — 15.00: Magyar muzsika. — 15.30: Szerelőszalaeron a Duna felett. — 15.40: Könnyűzene. — 16.00: Hírek. — 16.10: Opera részletek. — 16.50: Emlékezés Kilián Györgyre. — 17-36: üdvözlet Verpelét vidékéről. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — Közben: 6.30: Hírek. — 8.00: Hírek. — 14.00: A Vörös Hadsereg — nyitány. — 14.25: Tánczene. — 15.00: Hírek. — 15.05: Zenekari muzsika. — 16.10: Könnyűzene. — 17.00: Hírek. — 17.30: Klasszikus operettrészletek. — 17.35: A külföldi sajtó hasábjairól. — 17.47: Kamarazene. A TELEVÍZIÓ MŰSORA SZERDÁN: 18.30: Hírek. 18.35: A Magyar Hirdető műsora. 18.45: Kétmillió ember védelmében. Helyszíni közvetítés a Központi Járványügyi Állomásról: 19.15: Vidám percek. „Szeretem az állatot . . Karinthy Frigyes és Feleki László írásait előadja Mányai Lajos; 19.30: TV Világhíradó; 19.45: Beszéljünk róla . . .; 19.50: Szép álmokat, gyerekek!; 20.00: Erkel, Brankovics. Közvetítés a Szegedi Szabadtéri Színpadról. A közvetítés I. szünetében: Riport. A közvetítés III. szünetében: Egyiptom művészete. Kb. 23.15. Hírek. TV Világhíradó (ism.). SZÍNHÁZAK SZERDAI MŰSORA: Városmajori Szabadtéri Színpad: A Hami Hangversenyzenekar (este 8-kor, rossz idő esetén 25-én. 2. hangverseny. Vezényel: Komor Vilmos). — Fővárosi Nagycirkusz: Nők a porondon (féá 8). Kiküldött munkatársunk telefonjelentése: Fiatal tehetségek fesztiválja Locarnóban Mozinézés szálloda ablakból • Michel Simon svájci lett Filmrendezőnők a porondon (MTI Külföldi Képszolgálati Locarno, július 23. Még be sem fejeződött a moszkvai filmfesztivál, amikor megkezdődött egy másik , Svájc legdélibb részén, a gyönyörű Lago Maggiore partján, Locarnóban. A fesztivál tulajdonképpeni színhelye a Grand Hotel előtti parkban a kétezer személyes szabadtéri mozi. Azok a szállóvendégek, akik a mozira néző szobákban laknak, minden este kilenc órakor ingyen láthatják a fesztivál vetítéseit. A locarnói árakat figyelembe véve, a szoba árába bőven belefér a mozijegy, amely különben 50—100 forint. Érdeklődő, legalábbis az esti díszelőadásokra mindig elég akad. A nyaralóknak nem lehet panasza. Az elmúlt hónapok valamennyi jelentősebb fesztiválnyertes filmje szerepel a programon, versenyen kívül. Szám szerint kilenc film. Itt találjuk a Cannes-i díjnyertes Visconti-filmet, A párducot, a japán Harakirit, a csehszlovák Amikor a macska jönt. Versenyen kívül láthatja a közönség a Moszkvában most bemutatott olasz Nápoly négy napját és Mar del Plata-i elsődíjas filmünket, az Angyalok földjét, amit szombaton délután mutattak be. A locarnói fesztivál jelentőségét, amint Vinicio Beretta, a fesztivál igazgatója elmondta, az adja, hogy Locarno a fiatal tehetségek fesztiválja. Elsősorban azt mutatják be, amit előző évben a kezdő rendezők produkáltak. Ez a fesztivál sztárok nélkül bonyolódik. Csak a zsűriben találunk világhírű neveket. Michel Simont, aki genfi születésű lévén, Svájcot képviseli, Robert Siodmal, amerikai, Valerio Giurbini olasz rendezőt, Jiri Weiss csehszlovák és Philippe Lifschitz francia rendezőt. A versenyen bemutatott filmek azt bizonyítják, érdemes a fiatal tehetségekre figyelni. Teshigara japán rendező Összeütközés című filmje például magán viseli ugyan a naturalizmus jegyeit, de nagyon érdekes módon a Milánói csodához hasonló irreális atmoszférát is teremt. Egy fiatal bányász új szénlelőhelyet talál, meggyilkolják érte és kétféle formában is feltámad. A rendező elmondta: a japán bányászok szociális problémáira akarta felhívni a figyelmet. Ez kétségtelenül sikerült. Remélhetőleg azonban, a japán bányászok nem ilyen pesszimisták ... Vasárnap délelőtt az olasz delegáció adott sajtófogadást, Lina Wertmüller rendezőnő válaszolt az újságírók kérdéseire. A harminchárom éves művész színházban kezdte pályafutását. Együtt dolgozott — többek között — de Lullóval az Anna Frank naplójának előadásán, amit a közelmúltban ez az együttes Budapesten is bemutatott. Este filmje válaszolt a leglényegesebb kérdésre: milyen az első filmje? Talán az a legpontosabb megfogalmazás: nem rossz, úgy tűnik, Locarno idén nemcsak a fiatalok, de a nők fesztiválja is. Lina Wertmüller után Tatjana Hoznom szovjet rendezőnő mutatkozik be Az igába hajtott ég című filmjével. Bernáth László Vetítés után baráti beszélgetés. Robert Siodmak amerikai filmrendező és a csehszlovák Jiri Weiss, a locarnói fesztivál zsűrijének tagjai egy fogadáson. Magyar film Széles változatban is 10 éven aluliaknak nem ajánljuk Bemutató: augusztus 1. BÁLVÁNY HÉTSZÁZ SZOBROT ALKOTOTT Petri Lajos 56 éve szobrászművész, eddig 700 szobrot alkotott, köztük 300 portrét. Legnagyobb munkáját 1934-ben készítette. Címe: „Huszáremlék”. A szobor a Várban a Bástyasétányon áll. Petri Lajos most Lendl Adolf professzornak, az Állatkert alapítójának portréján dolgozik. A szobrot még ebben az évben felállítják az Állatkertiben, a bagolyvár tövében. Ugyancsak most készíti a gárdonyi új iskola falára Gárdonyi Géza emléktábláját az író születésének századik évfordulója alkalmából. A művész a Lendl-portré agyagmodelljén dolgozik. (MTI-fotó : Bojár ferv.) ÉRDEKES LELETEK ÓBUDÁN: A megtalálták az aquincumi légiótábor védőfalát A Budapesti Történeti Múzeum az elmúlt hetekben ásatásokat végzett a III. kerületi Fő tér 1. szám alatt, a barokk-kori Zichykastély udvarában. A feltárási munka irányítójával, dr. Szilágyi Jánossal, a múzeum főmunkatársával beszélgettünk az eredményekről. — Évtizedek óta kutatják — mondja — az aquincumi légiótábor kiterjedését és védelmi rendszerét. Ennek pontos meghatározása fontos Óbuda helyrajzához, fejlődéséhez, de a középkori oklevelek adatainak értékeléséhez is. Most sikerült megtalálni az I. század végén épített légiótábor déli falának egyik pontját, előtte pedig a dupla védőárok kontúrjait. Ez az első olyan szerencsés eset, midőn ugyanabban a kutatóárokban egyszerre került elő a védőfalés a védőárokrendszer. Jövőre a Tavasz utca 9. szám alatt, a Miklós téren, az Árpád-híd terében és a Laktanya utcában folytatják az ásatásokat Kis emberek — nagy művek Strand helyett múzeum ♦ Igazi Rembrandt Görcsösen szorongatja rózsaszínű belépőjegyét, szeplős képe csupa áhítat, minden mozdulata elfogódott. Kicsi ember — a szépművészetek hatalmas csarnokában. — Egyedül vagy? — Igen. — Hogy jutott eszedbe ebben a rekkenő hőségben a Szépművészeti Múzeumba jönni? — Voltunk itt egyszer anyukámmal. De olyan nagy ez a múzeum és olyan keveset láttam belőle. Itt minden komoly és szép. A színekről mindenféle gyönyörű dolog jut eszembe és én is nagyon szeretek rajzolni. — Szóval nem küldött sen,ki? — Nem. Már kétszer majdnem eltévedtem, olyan ez a múzeum, mint egy város. Rengeteg a kapu, sok az utca és akármilyen sok ember van is, nagy a csend. Ez a kisfiú még csak kilencéves. A Bacsó Béla utcai iskola diákja. A képek aljára írt neveket még nem tudja helyesen kiejteni, katalógus sincsen nála — csak barátkozik a szépséggel. Most ér a múzeum egyik érdekessége, József álma elé. Kibetűzi a nevet: Rembrandt. — Ez igazi? — Igazi. Jól nézd meg. Egyik markából átteszi belépőjegyét a másikba. Néz, figyelmesen. • Úgy látszik, így vakációzzik az a sok középiskolás, egyetemi hallgató, akikkel ezen a fülledt hétköznap délelőttön a kiállítási termekben találkoztam. Lassú léptű, öregebb emberek, szótárral, fényképezőgéppel felszerelt külföldi turisták között szinte áradva tűnnek fel a magányosan vagy csoportosan érkező fiatalok. Miért nem mennek inkább úszni, napozni, kirándulni? — Az egyiptomi vendégkiállítást akartuk megnézni, de ha már itt vagyunk, feljöttünk a Régi Képtárba is — mondja egy kreol bőrű bölcsészhallgató, Forrai Klára. — Én szenvedélyesen szeretem a szépet, a húgom meg szenvedélyesen kíváncsi. Ezért vagyunk itt. Kelemen István másodikos gimnazista azt akarja megnézni, milyenek is azok a híres grecói színek. Hosszú Ágnes első gimnazista ugyancsak az egyiptomi kiállítást akarta látni, de utána szeretné megnézni a Modern Képtárat is. Coreggia Madonnája előtt három suhanc — nem iskolatársak, csak egy házban laknak a Nagymező utcában. Az egyik jövőre érettségizik, a másik kettő ipari tanuló. — Az ember hiába olvas, hall arról, milyen az igazi művészet — azt látni kell. — És amit látnak, megéri, hogy nem a strandot választották inkább? — Ez is, az is más... Ez a látogatás felér egy kirándulással. Még aki nem szereti különösebben a festményeket, annak is izgalmas megnézni, mitől lett egy-egy név világhírű. Hogyan lehet tetten érni a zsenialitást, mi őrzi meg évszázadokra egy kéz munkáját. Kibontott hajú, kurta szoknyás leányok, kócos, hosszú lábú fiúk — itt vannak és sokan vannak. Az ő belépőjegyük is hozzájárult, hogy a Szépművészeti Múzeum júniusban a még télen is tekintélyes számnak nevezhető tizennyolcezer látogatót fogadott. Mert ifjúságunk nenj, csak twisttel. (nóti) Szalay Károly: SZATÍRA ÉS HUMOR A tehetséges, fiatal esztéta — akinek Karinthy Frigyesről szóló monográfiája néhány évvel ezelőtt szép sikert aratott — új könyvében a komikum természetével, szatíra és világnézet összefüggéseivel, a szatirikus ábrázolás művészi problémáival foglalkozik. Gazdag anyag birtokában, meggyőző érveléssel bizonyítja, hogy egyetlen műfajnál sem anynyira döntő az írói világnézet, mint a szatíránál. Az az író, aki kora leghaladóbb világnézete szemszögéből ítéli meg a társadalom komikus jelenségeit, szatirikus fölénynyel tud ábrázolni. Az olyan író viszont, aki az észlelt jelenséggel szemben nem rendelkezik eszmei fölénnyel, legföljebb humorosan tudja ábrázolni azt. Helyesen mutat rá a szerző, hogy a polgári forradalmak győzelme után a szatirikus irodalom elvesztette létjogosultságát. A szocialista forradalom győzelme után nem érvényesül ez a törvényszerűség. ..A szocialista szatirikusnak az a feladata, hogy az emberek tudatának maradi vonásait karikírozza, a forradalom után is megmarad, sőt, azzal a feladatkörrel bővül, amelyet a szakadatlan fejlődés újra meg újra a társadalom elé tűz.” Hasznos tanulmány a Szalay Károlyé. Olyan műfajokkal foglalkozik — sok magyar és aktuális példával —, amelyek közül különösen sok dogmatikus és revizionista ferdítés volt. Ugyanakkor találkozhatunk nem egy erőszakolt megállapítással is a könyvben, és csak sajnálhatjuk, hogy az oly fontos, idevágó műfajjal, mint a karikatúra (a tréfás rajz és a rajzos tréfa) nem foglalkozik Szalay. (Igaz, hogy a karikatúraelmélet szűzföldnek számít az egész tudományos irodalomban.) Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy bár a téma igazán szellemességre ihlethetné a Szatíra és humor szerzőjét, a tanulmány stílusa gyakran nehézkes, bonyolult. Még viccek elemzésébe sem visz kedves könnyedséget. Pedig ez az utóbbi — klasszikus példák vannak rá — semmi esetre sincs ellentétben a tudományosság igényével. (Magvető.). Magyar vígjáték bemutatójával jubilál a Néphadsereg Művészegyüttese Az elmúlt hónapokban 85 ezren tapsoltak a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese programjának. Az új számok közül nagy sikert aratott Pödör Béla Leninkantátája és a Harc és győzelem című oratorikus táncjáték Vavrinecz Béla zenéjével, Vadász Tibor koreográfiájával. Az együttes színjátszó csoportja hamarosan megkezdi Fehér Klára ,,Még sose láttuk egymást” című, a mai ifjúság problémáival foglalkozó, háromfelvonásos vígjátékának próbáit. A darab premierjét október elején tartják, az együttes fennállásának tizenötödik évfordulóján.