Esti Hírlap, 1963. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-01 / 179. szám
5192 közlekedési baleset • Gyorshajtók Ittas sofőrök • Figyelmetlen gyalogosok A gyermekbalesetek Százezer jármű robog a pesti utcán Egy sokat mondó számadat a Belügyminisztérium augusztus 10-én kezdődő közlekedési kiállításról: Budapesten 1938-ban 16 430 járművet tartottak nyilván, 1962-ben már 97 871-et, vagyis a gépjárművek száma megközelítette a százezret. A rohamosan fejlődő közlekedés már csak a közlekedési szabályok megtartásával lehet biztonságos, de a közlekedési szabályokat — éppen ezt igazolja a kiállítás — sem a gépjárművezetők, sem pedig a gyalogosok többsége nem tartja meg. Néhány adat a múlt évi baleseti statisztikából: 1962-ben a fővárosban 5192 közlekedési baleset volt, 938- cal több mint 1961-ben. A halálos balesetek száma 177, a súlyos baleseteké 1118 — valamennyinél emelkedés tapasztalható az előző évhez képest. A statisztikai adatok szerint gyalogosok, utasok hibája, fegyelmezetlensége 1961-ben 39,8 százalékban idézett elő balesetet, gépjárművezetők az esetek 60,2 százalékában okoztak balesetet. Ez a szám 1962-ben némileg változott: a gyalogosok óvatosabbak lettek, a hibájukból előidézett balesetek száma 3,4 százalékkal csökkent, a gépjárművezetőknél viszont ugyanennyivel növekedett. 1962-ben a gépjárműveknél a legtöbb közlekedési balesetet — 1381-et — személygépkocsi idézte elő. Második helyen — 1079 balesettel — a tehergépkocsi, majd a motorkerékpár, a villamos, illetve az autóbusz áll. A trolibusz statisztikája a legkedvezőbb: „mindössze” 113 baleset. Érdekes és tanulságos a balesetek óránkénti megoszlása. A nap huszonnégy órájából hajnali négy órakor történik a legkevesebb — 19 — baleset. A továbbiakban fokozatos emelkedés tapasztalható: reggel hét órakor már 273, tíz órakor 303, tizenegy órakor 327 baleset történik. A csúcs délután két órakor kezdődik 371 balesettel, ez a szám óráról órára emelkedik. Délután háromkor 364, négy órakor pedig 418 — ekkor a legmagasabb — baleset következik be. A balesetek száma ezután csökken, de az esti órák még veszélyesek. A statisztikai adatok szerint este nyolc órakor 287 baleset történt. A baleseti csomópontokat vizsgálva a számadatok érdekes képet mutatnak. Legkevesebb a baleset a XVI. kerületben: mindöszsze tizenhat. A legtöbb a VIIi. kerületben: 550, a XIII. kerületben 451 és Zuglóban 411 baleset. A baleseti gócpontok: a Moszkva tér és környéke, a Kosztolányi Dezső tér és a Móricz Zsigmond körtér, a XIII. kerületben a Béke tér környéke, valamint az Üllői útról kifelé haladva az útkereszteződések. A gépjárműveknél a legtöbb balesetet 1962- ben a követési távolság meg nem tartása idézte elő. A KRESZ 58. paragrafusának megsértése 371 — könynyebb-súlyosabb — balesetet okozott. Változatlanul egyik legveszélyesebb baleseti forrás a gyorshajtás, még mindig igen sok gépjárművezető tekinti versenypályának az úttestet. Az eredmény: 341 baleset. Ez a szám már azért is rendkívül figyelemre méltó, mert a tapasztalat szerint a gyorshajtás okozta közlekedési balesetek túlnyomó többsége halálos, vagy súlyos sérüléssel végződik. A gondatlan vezetés fogalmába sok minden beletartozik. A vezető másfelé figyel, vagy — amint a kiállítás tablói szemléltetik —, éppen az utasok zavarják a vezetőt. Nos, 1962-ben 377 közlekedési baleset oka volt a gondatlan vezetés. Pedig a közlekedési baleset egyáltalán nem törvényszerű. A kiállítás követendő példának állítja Berényi József többszörösen kitüntetett gépkocsivezető fegyelmezettségét, óvatosságát: több mint 300 ezer kilométert vezetett baleset nélkül. Közismert tény, hogy a szeszes ital hatására romlik az érzékelés képessége, a reflexműködés. Az alkohol a gépjárművezetőnek talán legnagyobb ellensége, sokan mégsem veszik komolyan. Az ittas vezetés 1962-ben 161 — többségében súlyos — közlekedési balesetet idézett elő. A gyalogosoknál változatlanul az úttesten való figyelmetlen áthaladás okozza a legtöbb balesetet, 1962-ben 760-at. A KRESZ 42. paragrafusának — „mielőtt a gyalogos az úttestre lelép, köteles körülnézni” — megsértése naponta szedi áldozatait, a gyalogosok mégsem tanulnak. Nem kevésbé veszélyes a járművekre való fel- és leugrálás, a lépcsőn utazás: 1962-ben 293 baleset történt miattuk. Aggasztó a gyermekbaleseti statisztika is: 1962-ben 440 gyermeket ért közlekedési baleset, 16 meghalt, 92 súlyosan, 332 könynyebben megsérült. A gyermek nem ismeri a reá leselkedő veszélyt, éppen ezért a szülők, pedagógusok, gépjárművezetők elsőszámú feladata megóvni a gyermeket a balesetektől. A kiállításon ötletes szemléltetőeszközök, tablók, fényképek, közlekedési kisfilmek, automaták ismertetik meg a látogatókkal a szabálytalan közlekedés veszélyeit, (b. 1.) ............................................................................. . ..............* * Pesti nők előnyben — a munkaközvetítőnél Jövő évi színházi tervek Budapesten tartják a szocialista országok zeneszerzőinek kongresszusát A perek hónapja Rómában Beszélgetés az Újpesti Dózsa új edzőjével A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése péntek estig: Kevés felhő, meleg idő, legfeljebb néhány helyen zápor, zivatar. Mérsékelt szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 27—29 fok között. Budapesten csütörtökön délelőtt a hőmérséklet 26 fok. Kubai lap a szovjet segítségről A Revolucion című kubai lap „A Szovjetunió testvéri segítsége” címmel vezércikkben méltatja a Kubának nyújtott szovjet támogatást. A szovjet segítséggel épülő gyárak és bányák — mutat rá a Revolucion — a kubai nép tulajdonát képezik. Az amerikai monopolisták viszont segély ürügyén a világ különböző részein kizsákmányolják a dolgozók munkáját és a nemzetgazdaságokat. Képek az életrekelő Skopjéból Vérátömlesztést kap a földrengés egyik sebesültje, de ... (MTI Külföldi Képszolgálat) ... az élet fokozatosan visszatér a városba. A piacon már vásárolható paradicsom és más zöldség. Harriman sajtóértekeslete az atomegyezményről, a megnemtámadási szerződésről, a szovjet javaslatokról Washington, augusztus 1. Szerdán a washingtoni sajtóklubban Harriman, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, a moszkvai tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője találkozott az amerikai és a külföldi újságírókkal. A sajtóértekezlet óriási érdeklődést keltett. „Jó ez a szerződés — mondotta Harriman. — Minden paragrafusa pontos és világos.” Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhessük a termonukleáris háborút, és ellenőrzést teremthessünk a nukleáris fegyverzet felett. Hangsúlyozta, hogy sem a szovjet nép, sem vezetői és személy szerint Hruscsov, nem akarnak nukleáris háborút. Hruscsov utol akarja érni az Egyesült Államokat, de nem akar háborút. „Hruscsov őszinte volt, amikor a Pravdának és az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés első lépés a többi probléma megoldása felé”. — mondotta Harriman. A szerződésnek az Egyesült Államok katonai erejére és biztonságára gyakorolt befolyását érintve, Harriman hangsúlyozta, hogy mindkét félnek elegendő nukleáris fegyvere van a másik megsemmisítéséhez. Ebben az értelemben — fűzte hozzá — a szerződés nem csorbítja katonai erőnket, bár be kell ismerni, hogy az atomfegyverzet bizonyos területein, például a rakéták kapacitását illetően, a Szovjetunió megelőzi az Egyesült Államokat. Ez azonban nem jelenti azt, mintha az Egyesült Államok teljes egészében lemaradt volna. Harrimant megkérdezték, hogy milyen összefüggés van az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés, valamint a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak megnemtámadási egyezménye között, amelyet a Szovjetunió javasolt. A külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy „ez két különböző dolog", és bár a megnemtámadási egyezmény megkötése „nehéz feladat”, ez lesz a következő lépés a további tárgyalásokon, mint ahogy azt a moszkvai eszmecseréről szóló záróközlemény kimondja. S ez Franciaország részvétele nélkül is megoldható. Milyen további lépések várhatók és mikor? — kérdezték Harrimantől. „Nem vagyok próféta — válaszolta —, de világos, hogy a Szovjetunió nagyobb stabilitást szeretne elérni Európában." Felhívta a figyelmet arra a szovjet javaslatra, hogy kölcsönösen teremtsenek ellenőrző állomásokat a váratlan támadás elhárítására. Az amerikai gazdasági élet kibírja-e a leszerelést? — kérdezték Harrimant. „Nemcsak hogy kibírjuk, de előnyökhöz is juthatunk a leszerelés által — válaszolta. — Nálunk még sok ember életszínvonala alacsony, amin segíteni kell.” Harriman emlékeztetett 1945-ben tett kijelentésére, amikor mint moszkvai nagykövet azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió céljai egymással kibékíthetetlenek, de mindkét országnak meg kell találnia valamilyen módot, hogy együtt élhessenek ezen a bolygón.