Esti Hírlap, 1963. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-10 / 212. szám

TUDÓSOK, KUTATÓK MŰHELYÉBEN A százéves Háromszor több, mint a színesfém * Padiétól a melegházig Egész gyárakat vásárolnak • Gond: a szakemberképzés Beszélgetés dr. Hardy Gyulával, a Műanyagipari Kutató Intézet igazgatójával Valahány tudományág képviselőjével beszélget az ember, mint a továbbfejlő­dés egyik fontos lehetőségét, többször is megemlíti a mű­anyagot. Gyorsabban kellene . Az idén ünnepli száza­dik évfordulóját az első mű­­anyag, a celluloid. Hogy ma mi a helyzet, arra jellemző adat: 1960-ban tizennégy­millió tonna műanyagot, mű­szálat és szintetikus kaucsu­­kot gyártottak, ez — térfo­gatban kifejezve — három­szor több, mint a világ ösz­­szes színesfémtermelése. A műanyag feleslegessé tesz sokfajta hagyományos nyersanyagot. A televízió, a radar például meg sem je­lenhetett volna a műanyagok nélkül. Műanyag-fogaskerék­ből percenként hármat-né­­gyet lehet gyártani, acélból, marással jó, ha eggyel ké­szülnek el­­ egy óra alatt. S még azonfelül: négyszer - ötször könnyebb az acélnál, tehát könnyebb lesz a gép előrelépnünk a műanyagok előállításában és felhasználá­sában. Mit mond erről dr. Hardy Gyula kandidátus, a Műanyagipari Kutató Intézet igazgatója­ is, amire ma világszerte tö­rekszenek a konstruktőrök. Zajt sem okoz a műanyag­fogaskerék, a zajra is kénye­sek már a megrendelők, hisz befolyásolja a munkás szel­lemi képességeit. íme: egyet­len példán a műanyag elő­nye. — De előnyös helyzetben vagyunk mi is — folytatja az igazgató. — Köztudott, hogy természetes nyersanya­gokban szegény az ország, ezzel szemben van olajunk, földgázunk, mindaz, ami a műanyaggyártáshoz kell. An­nak idején a szén, a kőszén­kátrány volt az alapanyag, később tértek át az ásvány­olajra, amely kémiai célokra korlátlan mennyiségben ren­­del idézésre áll. építész-, gépész-, elektro­mérnök, fizikus, mezőgaz­dász, közgazdász — ez is jel­zi a téma sokoldalúságát. Az év végére minden, a világon fellelhető korszerű műszer­­típus birtokunkban lesz, sok millió forintot költünk a vá­sárlásra. Hiányos, elavult viszont feldolgozó gépparkjuk, ezért azt tervezik, hogy a nagyobb műanyaggyárakban afféle fiókintézetet nyitnak; első­ként Berentére, az új PVC- üzemre gondoltak, ahol mo­dernek a gépek, s ha odate­lepítenének egy részleget, javára válna az kutatónak, iparnak egyformán. Keresztényi Nándor Műanyag fogaskerék Ötször annyit Milyen terveket tűztek ki a kutatók, gazdasági irányí­tók? — A 13-as sorszámot kap­tuk a tudományok elosztásá­nál (Hardy Gyula a bizott­ság elnöke), a műanyag a 13-as fő feladat. Nem kívá­nunk mindent magunk fel­fedezni, újra feltalálni, amúgy is elmaradtunk már, egyéb gondjaink vannak, úgy látjuk, a nagyobb gyá­rakat, berendezéseket leg­célszerűbb az ország teher­bíróképességének megfelelően külföldről vásárolni, azokat aztán hazai viszon­nokig ér alkalmazni, módosítani. De már a vásárláshoz is jó szak­ember kell! A közelmúltban történt egy műanyaggyár vé­telénél, hogy először 1930-as technológiát akartak nekünk eladni; közbelépésünkre si­került végül is egy 1950—55- ös színvonalú üzemet kap­nunk — fele annyi áron. A technológiák finomítása, a termelési folyamatok meg­gyorsítása, a minőség javí­tása, aztán már a magyar kutatók dolga. Úgyszintén a műanyag alkalmazási lehető­ségeinek felkutatása is. Ma még nem sok műanyagot használunk fel — három kiló jut egy emberre, amíg például Nyugat-Németor­­szágban 16 kiló —, de 1980- ra a mai amerikai átlag négy-ötszörösét kell hogy megtermeljük: 70—80 kiló műanyag jut majd minden lakosra. Elő kell tehát készí­teni az országot, a népgaz­daság egyes ágait ennek a nagy mennyiségnek a felvé­telére: hol, mire a legjobb? Az építőiparban: műanyag­­padló, falfestékek, nedves­ségszigetelő rétegek, előre gyártott műanyag-fürdőszo­ba, és így tovább. A híradás­technika és a műszeripar is sok lehetőséget kínál, nem­különben a leggyorsabban fejleszteni kívánt vegyipar, ahol a különféle bélések, ve­zetékek készülhetnek mű­anyagból, óvni a rozsdától. Jól kiízgatják a mezőgazdasági Hasznosítás módozatait is: keltetőházak, melegházak n egytizedébe kerül a mű­anyag-melegház az üvegből készültnek, s a költség két­­háromszorosát már az első évben meg lehet keresni a benne levő terményekkel. Több hónappal előbb kerül­het piacra a paradicsom, uborka, zöldpaprika, mint az eddigi módszerekkel, sőt, a kutatók meggyőződése sze­rint néhány év múlva egész éven át el lehet majd látni ezekkel a félprimőrökkel — viszonylag olcsó áron — a fogyasztókat. További fel­használási terület a silózás : négy-öt méter magas, húsz méter hosszú műanyag­­zsákokba kerül a silótakar­mány, mindenféle földmun­ka nélkül, tízszerte kisebb költséggel. Kezdődik a szakmérnök-képzés — A sok teendőhöz ele­gendő-e a szakember? — Három-négyszeresére kellene már most növelnünk számukat ahhoz, hogy a ha­talmas programot győzzük megvalósítani. Februárban indul első ízben műanyag­feldolgozó szakmérnök-kép­zés a műegyetemen, de szüke­s­­ég lenne erre a veszprémi é­s debreceni egyetemeken, a pesti természettudományi­ karon is. Intézetünkben 310- b en dolgoznak, van köztük ! ­ is szolgálnak.­ ­ Vária napra ! A LEGSZEBB AJÁNDÉKOK­­ az illatszerbe tul . Bőséges választék bel- és külföldi kölnivizekből,­­ parfümökből, kozmetikai készítményekből,­­ manikűr-, toalett- és más ajándékkészletekből, púderdobozokból, fésűkazettákból. AZ ILLATSZERBOLTOK ajándékvásárlás alkalmával tanácsadással r Évente nyolcvanezer vitás ügy A taps lakás ♦ Értékcsökkenés * A kötbér * Az egyéni felelősség — Amikor bementem a la­kásba, megijedtem. Remeg­tek a tárgyak, állandó mo­noton zaj volt, mintha mo­sógép zúgna fejünk fölött is, mellettünk is, szabályos idő­közönként felerősödve, aztán ismét elhalkulva. Egy félóra A székesfehérvári József Attila utcai lakótelep „P" épület 3. számú lakása a ka­zánház mellé épült. Ha meg­kezdődik a központi fűtés, járnak a motorok, a ventillá­torok, kibírhatatlan a zaj a lakásban. Nem szigetelték parafával a motorok talapza­tát, s több szerkezeti hiba is van: ezek következtében a lakásban elviselhetetlen a zaj. Az új tulajdonos, aki so­kat fizetett a szövetkezeti lakásért, néhány hónap alatt idegösszeroppanást kapott. Később a beruházó vállalat­elég volt. Megfájdult a fe­jem, ideges lettem. Igaza van a lakónak, itt valamit tenni kell — mondta a székesfe­hérvári tanács képviselője a Központi Döntőbizottság tár­gyalásán.­hoz fordult: tegyenek vala­mit. Megnézték a lakást. Be­perelték az építő vállalatot több mint 3 millió forint ere­jéig. Az építő vállalat vitat­ta a kár értékét, azt mondta, a lakás zajossága az Orszá­gos Építésügyi Szabályzat szerint megengedett, s szak­értőt kért. A szakértő véleménye: — A lakásban a zajszint 42 phon. (Egy motorkerék­pár indításakor 80 phon zaj keletkezik.) A lakóházhoz közel egy gépesített asztalos­üzem is dolgozik, tehát kö­zepesen zajos terület, a megengedhető zajszint 42— 45 phon. Bár az Országos Építésügyi Szabályzatot me­reven alkalmazva zajszint­­csökkentési igényt bejelente­ni nem lehet, mégis indo­kolt: a döntés a szabályzaton túl olyan szempontokat ve­gyen figyelembe, melyek a lakosság bizalmát fokozzák az állami építőipar iránt. Visszavonják a keresetet Az építő és a tervező vál­lalat jelen levő képviselők azt mondták: nincs megfele­lő szakemberük, náluk „nem értenek a zajos problémák­hoz". A KDB-hez egymás után érkeznek hasonló vi­ták. Az új építkezésekkel fel­vetődik egy eddig kevéssé ismert probléma: hogyan szigetelhetők az újfajta épí­tési anyagok? Beépíthetők-e próba nélkül a lakásokba, házakba motorok, kazánhá­zak és egyéb, zajjal járó szerkezetek? A bíró kötelezte az épít® vállalatot és a tervezőt: a fűtési idény indításáig javít­sák ki a kazánház szigetelé­sét, így viszonylag kis költ­séggel lakhatóvá tesznek egy új lakást. Két vállalat következik- Ért­ékcsökkentési per: az üzem falai átszíneződtek. Majd a tervszerződés megkö­tését kéri a Lakatos utcai építkezés két vállalata. Visz­­szavonják a keresetet, közben megegyeznek. Egy nap öt­hat tárgyalás egy-egy bíró­nál. Egy hónapban 1600— 1800 a Központi Döntő Bi­zottsághoz, évenként pedig az országban 80 ezer vita ke­rül döntőbizottságok elé. Évente milliárd forintok fe­lett döntenek. — Az állami vállalatok, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetek között keletke­zett vagyoni, terv­szerződés­kötési (szállítás, építés, ter­vezés stb.) viták eldöntése, a szervezési vagy végrehajtási hiányosságok feltárása," a pénzügyi fegyelem, a válla­­la­tok közti együttműködés, az önálló, gazdaságos elszá­molás megerősítése, a társa­dalmi tulajdon védelme és az egyéni felelősség érvénye­sülésének fokozása a Döntő­­bizottság feladata — mon­dották a KDB munkatársai. Javaslat... — Látszólag az állam egyik zsebéből a másikba ke­rül a pénz, egyik állami vál­lalat fizeti a kötbért a másik­nak, a megrendelő pedig vár? — Nem egészen így van. A kötbérezés vagy bármely más bírságolás érzékenyen érinti a vállalatokat. Végső soron a nyereségrészesedések­nél, prémiumoknál, jutalma­zásoknál jelentkezik. Ha nem gazdálkodik jól a vállalat, kevesebbet tud fizetni. Az eljárás inkább ösztönző ha­tású, a bírságolások jobb ter­vezést, a vállalatok közti együttműködés fokozását se­gítik elő. — A KDB csak a vállala­ti felelősséget határozza meg? — Igen. Lehetőségük van azonban arra, hogy felszólít­sák az illetékes vállalatot vagy minisztériumot az egyé­ni felelősség megállapítására és a felelősségrevonásra. De ez csak javaslat. — Élnek ezzel a lehetőség­gel a minisztériumok és a vállalatok? — Gyakran, de az esetek többségében elsikkad az egyéni felelősség. Kapunk olyan válaszokat — például építőipari vállalatoktól —, hogy már nem lehet felelős­ségre vonni, mert elment... vagy, hogy figyelmeztetés­ben részesült, bár csak né­hány százaléka a kár az egész munka összegének, ami elenyésző ... milliók mellett néhány százezer forint csu­pán ... Ez a fajta ügyintézés természetesen nem megnyug­tató, amikor a gondatlan, lel­kiismeretlen munka követ­keztében emelkedik az ön­költség. D. K. Per a lárma miatt Csak elemi csapás? Miért öntött ki ismét a Szitás patak u­tják rendszeresen, de ha tisztítják is, azok nem meg­felelő méretűek, építésűek, újra és újra eldugulnak. A terület vezetői többször kértek, panaszkodtak, sür­gettek — kevés eredmény­nyel. Hozzá is láttak ők maguk, szinte társadalmi munkában a kerületi árokrendszer új megtervezéséhez, felújításá­hoz. Ez több esztendős mun­kának ígérkezik, és a kérdés egy részét megoldja majd. A Szilas patak megrendszabá­­lyozása nélkül azonban egy­magában nem elegendő. A Szilast „rendbe tenni” vi­szont nem a kerület dolga, s ehhez anyagi eszközei sin­csenek. Az­ illetékes a Fővá­rosi Tanács Közlekedési Igaz­gatósága, ahol a problémát ismerik, terveik is vannak a Szilas patak rendezésére, de a mostani áradat figyelmez­tető kell hogy legyen: nincs idő várni. A legszükségesebb munká­kat, a mederbe lerakodott iszap eltávolítását, a leg­veszélyeztetettebb helye­ken a védelmi töltés fel­emelését s a zárt szelvé­nyek tisztítását sürgősen meg kell oldani! Termőföldekről, s ami ennél még fontosabb: emberek ott­honairól van szó. (sárdi) Igaz, nem mindennapi eső volt — négyzetméterenként hatvan­­liter ömlött a fővá­rosra, de megmagyarázhat-e ez mindent, ami a Szilas és a Rákos patak mentén tör­tént? Lakóházak százai kerültek víz alá, úgy, mint a tava­szi áradás idején. A Szilas patak mentén jár­tunk­, a XVI. kerületi Ta­nács, a pártbizottság, s a Fő­városi Tanács közműigazga­tóságának vezetőivel. Nem volt kellemes a séta, mert vízben gázoltunk. A tanácselnök ott volt, s a tanácselnöknek már nem egy álmatlan éjszakát­­ oko­zott a Szilas patak, de vö­dörrel mégsem merhette ki az elárasztott lakásokból a vizet. Igaz, tegnap délben már megérkeztek a szivattyúk, a szippantókocsik, a búvárko­csik — a mentés megkezdő­dött. De mi lesz, ha ismét jön egy esőzés, ha jön egy ta­vaszi áradás? Megoldha­tatlan-e egy fővá­rosban két patak megfékezé­se? Már a tavaszi árvíz után tervek készültek, sőt, a Rá­kos patak mentén munkához is láttak. Miért kell most mégis szót emelni, miért nem lehet a vasárnapi esőzés kö­vetkezményeit csupán elemi csapásnak tekinteni? A Szilas patak medre olyan elhanyagolt, hogy az még a fővárostól távol is ne­hezen lenne megengedhető. A tavaszi áradástól a meder teljesen eliszaposodott, egyes hidak azóta is életveszélye­sen megrongált állapotban vannak, a part elvadult, a zárt szelvényeket nem tisz- Víz a k­úton — a Rákos patak partján álló hajdani Chor­rhus-malora épületének lakói a kútra, csak így járhatnak ivóvízért (Rozsán felv.) B­­udapestet a térképen -­ csak a Duna szeli át, aki azonban a várost járja, gazdag és változatos vízivi­lágban gyönyörködhetik Minden utcán patak csobog, csermely csacsog és apró kis tocsogók pajkos csicsogása bizonyítja, hogy megrekedt a front és a szubtrópusi lég­tömegek éppen fölöttünk foj­togatják az atlanti-óceáni légtömegeket, fene vinné őket tovább. Vízisportok, ví­­zitornák egész sora üdíti a pest-budai gyalogost: UCCU, PAJTÁS, GYÓN A BUSZ. Remekül bevált la­tyakszóra, egyenletesen vág­ja kettőbe és egyformán jut mindenkinek a szórásból. A leglajhárabb gyalogjárót is fürge szökellésre ösztökéli. Vidám halihók és más népi cifrázatok sora jelzi az utat, amelyen a tréfás kedvű sofőr cikázik. AHOL FÉNYES, OTT EGYENES. Esti fényben nép­szerű. Pesti járdán hepék és hupák váltakoznak, ha két ember megáll a járdaszéli hupa tetején és fölfelé muto­gat, mindenki odanéz. És miközben fölfigyel, alul he­gébe lép, víz bokánál be, ál­moskönyv szerint bosszúság lehetséges. HIPP-HOPP, MŰGUMI.. . Mármint a cipőtalp, mely be­tölte, holott eladáskor segéd úr szent esküvel fogadta, hogy vízhatlan. És otthon lá­tod, igazat mondott, a talp sértetlen, csak a varrás tátog egy kicsinkét. KOMÁM ASSZONY. KI CSAPTA FÖL? Nők legked­veltebb társasjátéka. Két karcsú, kicsi boka, sok apró pettyel, egy nagyobbat és egy legnagyobbat Többnyire , velőtrázó sikoly zárja: Jaj, a,! nylon oda van! FÉRJEK OLVASSÁK EL. Esik eső csendesen, lepereg a Nagykörúton és egyebütt. Ahol a csatorna hézagos, cse­­pergél, csordul, csordogál, cserdegél, félik, szakad, zu­hog, zuborog. Ruházatom nem féltem, gumitalpú bakancsom dacol a pesti talajvízzel, csárdás kiskalapom dúsan zsírtartal­mú és mégis szorongásom van. Nálunk ugyanis az a há­zirend, hogy csatakos lábbal nem szabad belépni. Papucs kikészítve, a félelmetes csa­ládfő engedelmesen veti le a mokány terepjárót, ma­­muszba bújik és rendkívül kicsinek érzi magát. Önöknél is így van? És csak esőben?? Kisjó AZ ÉJSZAKA (La notte) Antonioni világhírű olasz filmje szeptember 12-től a Filmmúzeumban Csak 18 éven felülieknek.

Next