Esti Hírlap, 1964. február (9. évfolyam, 27-51. szám)

1964-02-01 / 27. szám

A felfedezések színháza Az első főpróba után — amely Lunacsarszkij egyszer­re romantikus és ironikus színművét, a „Don Quijote”-t mutatta meg néhány meghí­vott „bennfentesnek” —,egy pesti vendég megkérdezte Ruttka­y Ottót, a miskolci Nemzeti Színház igazgatóját: — Nem hallottam én Pesten is, ennek a szépen játszó fiú­nak, a manchai lovagot ala­kító Szokolay Ottónak a ne­vét? ... — A színigazgató mosolyogva válaszolt: — De igen, hiszen ő volt az ifjú bonviván a ..Mici néni két élete” című filmvígjáték­­ban ... A miskolci színház szereti a felfedezéseket Itt játszot­ták először az országban az „Arturo Ui”-t — felfedezve ezzel az eddig szinte csak ki­sebb filmszerepeket játszó Sztankay István tehetségét is. Itt újították fel — egyebek között — egészen fiatal főszereplőkkel „Az ember tragédiáját”. Lucifert — szép sikerrel — az a Pá­­kozdy János személyesítette meg, aki három esztendővel ezelőtt még öntevékeny szín­játszó volt. A ,,Don Quijote’’­­nak is csupa fiatal szereplője van. Egy rendezőszakos főis­kolás ajánlotta a színháznak Lunacsarszkij művét, s a mostani előadás az ő vizsga­rendezése. Miskolcon a múlt években jól vizsgáztak bátor kezde­ményezésből, s a fiatalokban való bizalomból. .. Olvashatjuk arai elhangzott _A szó elszáll, az írás megmarad.” Ezt a mondást különösen időszerű idézni most, hogy megjelent a Rá­dió és Televízió Évkönyv 1964. Lévai Béla szerkeszté­sében. Az éterbe elszálló szót rögzíti, amit olvas­hatunk benne az — túl­nyomórészben — elhang­zott a rádióban (vagy a té­vében) és leírva nem talál­juk meg máshol. """fannak a könyvnek más £$álegű fej^e(ét:.‘is..^3y é rté­k a ■ népszerű fejtegetések egy-egy kedvelt műsorról. Vagy a szakmai lexikon. A rádió és televízió rövid története. S végül beszéljünk a kötet összeállításából is látható szándékról, hogy felkeltse az érdeklődést a művészeti s tu­dományos élet olyan ágai iránt, amit a rádió csak köz­vetít. Találhatunk verseket, elbeszélést, irodalmi elem­zést, nyilatkozatokat vagy eszmefuttatásokat a modern zenéről, filozófiai vitát és még sok egyebet. A kötet díszes kiállítású. Kár, hogy képek csak a borí­tólapon vannak. Talán jövő­re — hisz reméljük, rendsze­res é­s kiadvány indult — il­lusztrációban sem lesz hiány. Az is­ megfontolandó, hogy (a Filmévkönyv mintájára) nem lehetne-e felsorolni — töb­bek között — a­­ televízió ál­tal egy év alatt bemutatott tv-játékok és külföldi filmek címét és alkotóit. H. T. • •Öreg nóta, gyantázással Hetvenkilenc éves ..forrás'­ • Táncsics kortesdala Beszélgetés egy népdalgyűjtővel Több évtizede járja Szege­det és Szeged környékét dr. Szeghi Endre és kutatja az ősi magyar népdalkincs újabb és újabb variációit. Tavaly kétszázhúsz dalt gyűjtött össze. — Hogyan választja ki munkájához az alanyokat? — Sok tanítványom van, s ezek ismeretségi köre igen széles. Most például Szert­­mihálytelkén, Röszkén és Alsóvárosban voltam. Egyik „forrásomat” például a szom­szédom ajánlatára találtam meg: Horváth József hetven­kilenc esztendős s­zent­mi­hálytelki férfit. Mikor el­kezdünk beszélgetni, s én arra kérem vendéglátóimat, énekeljenek népdalokat, elő­ször műdalokat hallok, csak mikor megmondom, milyen dalt akarok, kiáltanak fel. Szóval, öreg nótát akar! — S ezek az öreg nóták valóban új felfedezések vagy régiek variációi? — Véleményem szerint úgynevezett alapdallamot, újat, Magyarországon ma már nem lehet találni. A va­riáció azonban igen fontos, mert jól mutatja egy dal alakulását. Jellemző, hogyan lett népdallá Táncsics Mi­hály egykori választási kor­tesdala. A variációk során Nagyszalontán fedezték fel egy átmeneti formáját, s az­tán itt, Szeged környékén, szegedi dialektusban népdal­változatát. Első versszaka így szól: Vótam csikós, vótam gu­lyás, / vótam az Alföldön juhász, nem őrzöm én senki nyáját, / csak egy özvegy­­asszony lányát. — Nagyon jellemző ez a variálódás a népdalra, ame­lyet sokan és sokáig énekel­nek, és ahogyan Tömörkény egy novellájában zseniálisan megfogalmaztatja egy pa­rasztemberrel: „Gyütt, oszt v­an.” — Mindenütt szívesen fo­gadják a gyűjtő­körútra ér­kező népzenekutatót? — Általában igen. Az em­berek rendszerint nem értik, hogy mire kellenek ezek a népdalok, és — főként a múltban — nehezen hitték el, hogy nem üzleti érdekből készítem a felvételeket. Na­gyon jó szolgálatokat tesz egyébként a borocska, ami­vel a vendéglátók kínálnak. Én nem szeretem az italt, a falusi férfiak azonban ritkán kezdenek nőt ázni egy kis ,,gyantázás” nélkül. Asszo­nyok viszont — jelenlétem­ben — soha nem ittak bort az éneklés előtt. — S mikor válogathatnak a kórusok és a népdaléneke­sek a legújabb Szeged kör­nyéki népdalvariánsok kö­zött? — Sajnos, nem tudom. Né­hány esztendővel ezelőtt szó volt a kiadásokról, de idő­közben a Zeneműkiadó meg­szüntette azt a sorozatot, amely tervbe vette az én gyűjtésemet. Azóta csak a magam élvezetére és az Aka­démia számára gyűjtök. Bernáth László Jégtündérek szerelme Bemutató a Jégszínházban együttes új programmal, az „Egész évben szerelem”-mel jelentkezik. Romhányi József jó ötlete, hogy az év tizenkét hónapjá­ban kísérje végig a boldog szerelem útját, megfelelő ke­retet ad a kitűnő együttes­nek, hogy bemutassa művé­szetét, érzékét a tánchoz, a humorhoz, a pantomimhoz. Ötletes, és vidám az előadás, és biztos, hogy sikere lesz, s a revü külföldön is bátran felléphet új produkciójával. A szép jelmezek, a jég adottságait figyelembe vevő koreográfia, amely Vida Gá­bor, Szalai Zsuzsa, Jurek Eszter és Albert István mun­kája, különösen a bájos ja­nuári képben, a legtisztább szerelmet megelevenítő má­jusi jelenetben, a balatoni jú­­niálison, a költői őszi vízió­ban, és az újszerű decemberi zárójelenetben tetszett a leg­jobban. A revü sokat javult korcso­­lyatudásb­an is, de fő erőssé­ge változatlanul a kétszeres Európa-bajnok Nagy Ma­riann, a főiskolai világbajnok Jurek Eszter és Vida Gábor, a többszörös magyar bajnok Botond Györgyi, Czakó György Kucharovicz Miklós. A szép jelmezekért Vogel Ericet külön dicséret illeti, s a gördülékeny, ötletess ren­dezésért Horváth Tivadart. A múlt években megtap­soltuk a Jégrevü „Ujjé, a Li­getben”, „Jégmelódiák”, „És megszületett a szerelem”, majd a különösen nagysikerű „Paprikacocktail” című mű­sorát. Ezekkel a revü külföl­dön is sikert ért el. Most az Rákosi Kati és a hóember (Bortrán felv.) SZÍNHÁZAK SZOMBAT-VASÁRNAPI MŰSORA: Operaház sz.: A kékszakállú herceg vára; Fából faragott ki­rályfi; Csodálatos mandarin (N- bérl., 6. el., 7); v.: Háry János (ifj. el., de, 11); Salome, Csodála­tos mandarin (R-bérl., 6. el., 7). Operaház Erkel Színháza sz.: :Ri­­gotello (7); r.: Bohémélet (Gold­­mark bérlet, 4. előadás, de. 11); Tosca (Basilides bérlet, 6. és Kis Erkel bérlet, I. sor., 4. el., 7). — Nemzeti Színház sz.: Julius Cae­sar (7); v.: A harmadik nővér (7). ~ Ódry Színpad sz.: Kedves ha­zug (7); v.: Életem, Zsóka (7). — Nemzeti Színház Kamaraszín­háza (Pesterzsébeti Vasas Műv. Hittban) v.* A két Bolyai (du. fél .3). — Madách Színház sz.: Danton halála (1); v.: Tanner John házassága (fél 3); A vágy villamosa (fél 8). — Madách Szín­ház Kamara­színháza sz.: A sze­rető (7); v. Ki után megy a nő? Ki megy a nő után? (fél 3); Élni tudni kell! (fél 8). — Vígszínház —ML: A nadrág (7); v.: Hátsó aj­tó (fél 3); Mélyek a gyökerek (A-bérlet, 4. előadás, 7). — Tha­lia Színház sz.: Kakuk Marci (7); v.: legenda a dicsőséges feltá­madásról (3); Rozsdatemető (7). — Petőfi Színház sz.: Espresso Bongo (7); v.: Topni sem szabad (fél 3); Ötödik Frank (7). — Fő­városi O­pe­r­e­t­tszínház sz.: (Komb. 12. bérlet, 4. előadásában 7-kor) és v. du. (Komb. 13. bérlet, 4. előadásában negyed 3-kor). Tün­­dérlaki lányok; v. de. Naszreddin kalandjai (a Bartók Gyermek­­színház előadása, de. 11); v. es­te: A mosoly országa (7). — Jó­zsef Attila Színház sz. (7) és v. (du. fél 3): A potyautas: v. este: Cyrano házassága (7). — Vidám Színpad sz. (Szombati bérlet, 2. sor., fél 8-kor) és v. (Vas. dél­utáni bérlet, 2. és 4. sor., fél 4- kor és Vas. esti bérlet, 2. sor., fél 8-kor): Nem politizálunk. — Kis Színpad sz.: (7) és v. (3, 7): A szerelem mellékes. — Irodalmi Színpad v.: Drámai miniatűrök (4 verses egyfelvonásos, 6-bérlet, 3. előadás, du. fél 4). — Egyete­mi Színpad v.: Sütő Irén előadó­estje (A versmondás művészete c. sorozat f1. előadása, 7). — Jég­színház sz. és v.: Egész évben szerelem (4 és 7). — Zeneakadé­mia sz.: Élő zenetörténet (Ált. isk. bérl. A 4., du. 4); v.: Nagy­mesterek tánczenéje (sp. tan. bérlet, 4., de. 10); A Skopjei Fil­harmonikusok hangversenye (fél 8) . — A XII. MOM-ban v. (de. 10), a XVIII. Rózsa F. Műv. Házban (de. fél 11) és a IV. Duna Műv. Házban (du. fél 4): Ifjú Zenekar. Hangv. — Állami Bábszínház sz.: Csodálatos kalucsni (3); v.: Cso­dálatos kalucsni (11), Csilicsaja csodája (3). Misi mókus vándor­­úton (5). — Kamara Varieté sz. (fi és fél 9) és v. (fél 4, fi és fél 9) : A varieté csillagai. Kerényi- Poltzay Mikus Kisplasztika-bemutató a Csók Galériában Érdekes kiállítás nyílt meg a Belváros közkedvelt kiállí­tótermében, a Csók Galériá­ban. A Képcsarnok által ter­jesztett kisplasztikák váloga­tott gyűjteményét láthatjuk itt, néhány kitűnő fotóval, rövid tájékoztató magyaráza­tokkal körítve. A tárlat nagy­igényű elnevezését („Mai ma­gyar kisplasztika”) persze, túlzásnak tartjuk­­, hiszen több jeles szobrászunk hiány­zik, s a bemutatott­­anyagot csupán a sokszorosításra ké­szült kisplasztikák köréből válogatták. Zavarólag hat az is, hogy a terrakotta-szobro­kat porcelánokkal együtt so­rakoztatják fel a rendezők, mert a merőben ellentétes hatású anyagok nehezen bír­ják egymás szomszédságát. E hibákért kárpótolhat azonban a bemutató több, igen szép darabja, amelyek a magas színvonalú magyar kisplasztika-művészet jóhírét öregbítik. Ilyenek például Kerényi Jenő gazdag művé­szi fantáziával komponált fi­gurái, vagy Pátzay Pál finom érzékkel mintázott porcelán­szobra, Mikus Sándor som­mázott egyszerűséggel megal­­kotott„Ülő asszony”-a. A fia­talabb korosztályokban külö­nösen Me­gyer­y Barna, Cson­tos László, Konyorcsik János, Deák László, Rács Edit sze­repel szépen sikerült mun­kákkal. Sajnálatos azonban — s ezt szóvá kell tennünk —, hogy nem egy gyengébb minőségű tárggyal, is találkozunk. Fe­kete Géza „Kislány kutyával” című szobra, vagy Kőfalvi Gyula „Álló lány”-a nem egyéb üres rutinmunkánál. Ince Judit „Női akt”-ja pedig dilettáns készítmény. Ala­csony mércével mért a zsűri Lajos József és Záhorzik­ Nándor szobrocskáinál is. A rendezés (Kátai István munkája) gyakorlott ízlésre vall. Szerencsés ötlet volt a Szépművészeti és Iparművé­szeti Múzeumból kölcsönvett néhány szép, régi kisplaszti­ka kiállítása.) A kiállításon látható szob­rocskákat hamarosan a Kép­csarnok Vállalat üzleteiben megvásárolhatja a közönség. Cs. M. Bonyodalmak a magyar cirkusz-csoport franciaországi szereplése körül — Mi újság az Országos Cirkusz Vállalatnál? — ér­deklődtünk az OCI igazgató­helyettesénél. — Mi történt azzal az art­ist­a művész cso­porttal, amely hirtelen félbe­szakította franciaországi kör­útját? — Megállapodtunk egy impresszárióval, hogy kitűnő cirkuszi társulatot küldünk a turné számára, amelyhez ő adja a felszerelést. Valóban elsőrangú artistaművészeket válogattu­nk ki. Az együttes gázsija heti 97 ezer frank volt, illetve lett volna a szerződés szerint. — Miért csak „volna’*? — Mert a magyar társulat megkezdte a vendégjátékot egy városban és az impresz­­szárió már az első héten nem fizetett, mondván, hogy anyagi zavarban van. Úja­bb felszólítás történt, amire szintén nem fizetett. Intéz­kedtünk, hogy a vállalkozást azonnal ott kell hagyni. A szerződést felbontottuk és a párizsi bíróságon pert indí­tottunk szerződésszegés cí­mén az impresszirió ellen. — Hova utaznak tavasztól a magyar artistaművészek és kik jönnek? — Áprilisban lebonyolódik cserevendégjátékunk Bulgá­riával. Ezt követi hasonló cserevendégjáték Csehszlo­vákiával. Magyar számokat küldünk Lengyelországba s onnan kapunk lengyel szá­mokat. A Szovjetunió né­hány artistaművésze is ellá­togat a nyáron hozzánk s magyarok is utaznak szovjet cirkusztársulatokhoz. Újabb tárgyalásunk van egy teljes cirkuszi társulat vendégsze­replésére Jugoszláviában. Utaznak artistáink Hollan­diába, Egyiptomba. Legújab­ban az izmiri vásár idejére kaptunk ajánlatot. Most van a felkészülés ideje, szép és új dolgokat is láthat majd a közönség itt­hon is. K. K. Az első magyar Ki kicsoda? Nem élő szem­­yek • A múlt alakjai • Késs­el az életrajzi lexikon Mikor halt meg Horváth Árpád, a kiváló rendező? Va­lóságos nyomozóm­un­kát kel­lett végezni mártírhalála pontos dátumának kiderítésé­re. Mit írt és mit fordított? Ezt sem volt könnyű kiderí­teni, hiszen nemegyszer köl­csönözte oda nevét másoknak és maga is int. álneveken. Horváth Árpád csak egyetlen „címszó” a ké­szülő Magyar Életrajzi Lexikon sok ezer ne­ve, címszava között. S alig van olyan név, amellyel kap­csolatban ne kellene — az adatok pontossága és teljessé­ge kedvéért . ..pótnyomo­zás”-t folytatni. Három éve kezdte meg a munkát a lexi­kon hattagú szerkesztő bi­zottsága. Most ér el oda majd nyolcvan munkatárs segítségével —, hogy megkez­dődhet az anyag egy részének „kontroll-szerkesztése”. — A két vaskos kötetbe osztott lexikon — kapjuk a felvilágosítást dr. Kenyeres Ágnestől, a főszerkesztőtől — 1965-ben Lát napvilágot. A magyar múlt és közelmúlt legkülönbözőbb területein működött jeles embereink életrajzát ismertetjük. Rajtuk kívül azok is szerepelnek, akik — bár negatív szerepet játszottak történelmünkben, —, de egy-egy korszak jelleg­zetes alakjai voltak. Így pél­dául Haynau vagy Horthy Miklós. Csak befejezett élet­rajzokat közlünk, tehát élő emberről nem írunk. Negy­ven százalékkal lesz több itt a magyar történelemben és kultúrtörténetben szerep­lő, nem élő személyek száma, mint az Uj Magyar Lexikon­ban. Nem is szólva arról, hogy nálunk egy-egy címszó — a mű jellegénél fogva — bő­vebb, mint az enciklopédikus jellegű Uj Magyar Lexikon­ban. A Magyar Életrajzi Lexi­kon az első ilyen vállalkozás nálunk. (Különben­ készül egy élő személyek adatait közlő kiadvány is, a Kossuth Kiadónál.) Február­­ — szombat KOSSUTH. 16.10: Hétvége... — 18.00: Hí­rek. Sport. — 18.10: Szvjatoszlav Richter zongorázik. — 19.12: Szó­rakoztató zene. — 13.52: Mese. — 20.00: Országgyűlési tudósítás. — 20.33: Szatirikus kabaré. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.15: IX. Téli Olimpia. — 22.25 Tánczene. — Közben 34.00: Hírek. — 0.10: A tánczene folytatása. PETŐFI: 17.00: Hírek. — 17.05: Bach or­gonaművek. — 17.43: Rádiómono­­lóg. — 18.00: Hang­versenynaptár. — 18.15: Orvosi tanácsok. — 13.20: Népi zene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Könnyűzene. 19.45: Pe­telei István: Játék. Novella. — 20.00: A Tátrai vonósnégyes hangversenye. — Közben 21.00: Hírek. — 21.05: Kié a könyvtár? Riport. — 21.20: A hangverseny­­közvetítés folytatása. — 21.58: Népdalok. — 22.15: Versek. — 22.20: Operarés­zletek. — 23.00: Hí­rek. Február 2 — vasárnap KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Zenés mű­sor. — 7.15: Falusi életképek. — 8.00: Hírek. — 8.10: Anyegin. Ope­rarészletek. — 9.05: Édes anya­nyelvünk. — 9.10: Gyermekrádió. — 10.00: Népi zene. — 10.20: Ada­gio és scherzo. Összeállítás. — 10.50: Tánczene. — 12.50: Ember­ke. — Miniatűrök. — 13.05: Mű­vésziemének. — 13.37: Rádiólexi­kon. — 14.07: Kodály: Dalok a „Magyar népzene” című sorozat­ból. — 14.25: Uj Zenei újság. — 14.57: Az eladó birtok. Kisregény. — 16.00: Hírek. — 16.07: Magnó­sok figyelem! — 16.45: Mikrofon­nal a föld körül. Skócia. — 17.15: Uj népzenei felvételek. — 17.35: Gyurkovics Mária énekel. — 18.00: Hírek. — 18.10: Sellő a pe­csétgyűrűn. Rádiójáték. — 19.25: Télforduló. — 19.35: A Skopjei Filharmónia zenekarának hang­versenye. — Közben 20.25: Hírek. Sport. —■ 20.45: A hangverseny­­közvetítés folytatása. — 21.40: Tánczene. — 22.00: Ik­rek. Sport. Totó. PETŐFI: 7.30: Egyházi félóra. — 9.00: Mű­sorismertetés. — 8.30: Miska bá­csi. — 9­05: Operakalauz. — 10.05: Gazdaszemmel . . — 10.20: Ma­gyar fúvós muzsika.­­— 10.40: Ár­nyéktánc. Elbeszélés. — 11.00: A Svájci Olasz Rádiózenekar hang­versenye. — Közben 11.45: Arcké­pek rivaldafényben. — 12.00: A hangverseny közvetítés folytatá­sa. — 12.35: Új versek. — 12.50: Filmzene. — 13.10: Hét család — hét kézszorítás. — 13.35: Könnyű­zene. — 15.03: Mozart: Cosi fan tutto. Kétfelvonásos opera. — 17.25: Tranzisztoros szerelem.­­­á­­diónovella. — 18.10: Nótacsokor. — 18.47: Színházi élet Kecskemé­ten. — 19.07: Chopin-zongoramű­­vek. — 19.42: Érzelmek parancs­ra? Előadás. —• 19.57: Gül Baba. Daljátékrészletek. — 21.12: A mikrofon előtt: Makai Imre mű­fordító. —■ 22.00: Zenekari muzsi­ka. — 23.00: Hírek. A TV MŰSORA SZOMBATON: 1­ 2.55: Téli olimpia. Női műlesik­lás. Közvetítés Innsbruckból. Ri­porter: Radnai János. — 18.00: Hírek. — 18.10: Mátyás Mária énekel. — 18.30: A Tenkes kapi­tánya. Folytatásos ifjúsági tv­­filmsorozat. 4 A fürdőmester. — 18.55: Esti mese. — 19.05: Közve­títés a Thália Színházból. Kakuk Marci. Vígjáték 3 felvonásban. (Csak 16 éven felülieknek!) Az I. szünetben tv-híradó. A II. szü­netben: Hétről hétre . . — Kb. 22.00: Hírek. — 22.05: A téli olim­pia hírei. — 22.10: Tv-híradó. (i­sm.). A TV MŰSORA VASÁRNAP. 10.00: Hétmérf­öldes kamera. Úttörőhíradó. — 10.15: A Tenkes kapitánya. Folytatásos ifjúsági tv-filmsorozat 4. A fürdőmester (ism.) — 10.45: A hírvivőktől a távíróig. Közvetítés a Postamú­zeumból. — 12.20: Téli olimpia. Férfi óriásműlesiklás. Közvetítés Innsbruckból. Riporter: Radnai János.­­— FoIcO: A Magyar Hirde­tő műsora. — 13.40: Mezőgazda­­sági filmműsor. Előzzük meg az állatbetegségeket! Előadó: dr. Dersi Domonkos, az Állategész­ségügyi Kutatóintézet osztályve­zetője. — 16.20: Országgyűlési jegyzetek. — 16.30: Téli olimpia. Női műkorcsolyázás. Közvetítés Innsbruckból. Riporter: Vitray Tamás. A szünetben: Esti mese. — 20.15: Téli olimpia. Filmössze­­foglaló. Közvetítés Innsbruckból. — 20.34­: Tv-híradó. — 30.50: Or­dasok között. Magyarul beszélő szovjet film. -- 22.15: Hírek. Sporthírek. — 22.25: Tv-híradó. (ism­.).

Next