Esti Hírlap, 1964. március (9. évfolyam, 52-76. szám)

1964-03-09 / 58. szám

Tervett ............. Egy előadóest A nőnap alkalmából a nő­­tanács újszerűen rendezett ünnepi műsoros estet. Egyetlen előadó, Lelkes Ág­nes, a Madách Színház mű­vésznője állt a közönség elé, hogy a nőkről b­eszél-­­­jen versben, prózában, mo­nológban. Műsorán Kármán Józseftől, Adytól Rozs­­gyesztvenszkijig, Csokonai­tól E. B. Browningig, József Attilától Maughamig az írók vallottak a nőkről, az asz­­szonyokról, a szerelemről, az életről Különösen érde­­­­kes volt, hogy Lelkes Ág­nes Móricz Hét krajcárjá­nak előadásában a hang­súlyt ,­ történetet elmesélő gyermek hangulatára tette. Az est legjobban sikerült száma Leszkov Kisvárosi Lady Macbeth-jének egy­­ részlete volt, ahol a férjét kegyetlenül elpusztító asz­­szony oly sokszínűen jelent meg Lelkes Ágnes előadás­a­­ ■ ban, mintha teljes színházi előadásban láttuk volna. " Az előadás során — sok­­ más hasonló esettől eltérően­­ — a színpadi hatáske­­ítés ap­ró, de finom eszközeit is igénybe vették. A fény, egy-egy ruhadarab, zene, egy fotel így kapott olyan szerepet, hogy a pódium a teljes színpadot idézte. (—bel) I T zo­natesz . A karcagi termelőszövetke­zetek problémáiról, eredményei­ről láttunk riportfilmet, Pálfalvi Nándor rendezésében. Lehet, hogy a városi rézek egy része nem rajong az ilyen témákért, amiál érdekesebb és hasznosabb — különösen így, igényes tálalás­ban — ez a képernyőn keresztül lefolytatott tapasztalatcsere más te­rm­e­lőszö­vetke­ze­t­e­k tags­ág­áb­a­n, akik — ne feledjük — egyre na­gyobb számban figyelik az adá­sokat szerte az országban.­­ A Film­mozaik eseménye Zizi Jeanmaire fellépése volt. Temperamentumával, ének- és tán­ctudásával, a groteszkre való hajlamával, de még hossz­ú lá­baival is Josephine Bakert idézi. Persze előadásmódja más, telje­sen egyéni. Revü rendezőink figyelmébe ajánljuk a strucctol­­las jelenetet: mind elképzelésben, mind kivitelezésben a műfaj leg­magasabb színvonalát nyújtja és ha leszámítjuk azt a pluszt, amit ,,Zizi*’ klasszisa ad hozzá, még mindig nagyon sok marad. Any­­nyi, amennyivel hazai viszony­latban nagyon is megelégednénk. • Előbbi megjegyzésünk óha­tatlanul eszünkbe jutott szom­baton, a Qualiton-koktél láttán. A revürésze korrekt, nem több. Erre szokták mondani, hogy kel­lemes, de nem hagy nyomot. A színvonalat a dzsesszegyüttes emelte az átlag fölé. Kenton tipi­kusan nagyzenekari műve ugyan kicsit idegenül hatott kisegyüttes előadásában, annál jobban tet­szett a Thelonius Monk-szám, amiből Gonda János és Szirmay Márta mindem ..kihozott’*. Ehhez fűződik a legjobb vizuális ötlet is: az árnyék-tánc. A táncdalok között egy elrettentő példa akadt: A kék öböl. Zenéje, szövege el­viselhetetlenül szirupos. Egészé­ben véve azonban ez a Qualiton­­koktél kellemesebb ital volt, mint a már többször megkóstolt Ami­ga-koktél . . .­­ Nagy siker volt az Üdülés pénz nélkül? Kétségkívül. Kedves humorán kívül főleg Ischia ten­geri fürdőhely természeti szép­ségei miatt, amit a mozivásznon pompázó (néha kicsit túlságosan pompázó) színekben élvezhet­tünk. Ugyanez fekete-fehérben már gyengébben hat. A széles­vásznú film lekicsinyítve és szé­les fekete csíkkal az alján — még rosszabbul. Ha feliratozását csak részben lehet elolvasni és a kópia a­gyon használt (némely je­lenetnek a fele hiányzik), az már több mint bosszantó. Nagy siker volt? De nem a tv-ben. • A vasárnapi program Kende Márta filmjén kívül még Marian Andersonna­l és az eddigi legní­vósabb Nagy nevettetők-összeállí­­tással örvendeztette meg a néző­ket. Vegyük még hozzá a dél­előtti Ki miben tudóst, a labda­rúgó-mérkőzést, a Hannibál ta­nár urat... A hét utolsó napja minden tv-kedvelő igényét kielé­gíthette. S mint tud­juk, ha a vé­ge jó minden jó. H. T. A MOM Művelődési Házban 10-én, kedden du. fél 5 órakor Műsoros tavaszi divatbemutató. Közreműködnek: Alfonso, Koós János, Sáros­ Katalin. Görbe li­kőr Együttes. Koltai—Papp együt­tes. Konferál: Simányi Magda. Ruhákat a Kálvin téri Áruház mutatja be. (x) ÜVEGGYÁRTÁS ÉS ANEKDOTÁK MIRŐL JEGYEZGETETT JÓKAI A parlament folyosóján, valamelyik budapesti bérház lakásában, vendégségben, vagy éppen az utcán for­dult elő, hogy Jókai bele­nyúlt a zsebébe és bőrkötésű, csatos szélű kis noteszt hú­zott elő. Jegyezte, amit hal­lott, jegyezte, amit fontos­nak tartott. S akkor is a noteszt vette elő, ha egy-egy regényére készült, s gyűj­tötte hozzá az anyagot. Fel­becsülhetetlen értékű iro­dalomtörténeti­­ emlékek te­hát ezek a noteszek, ame­lyekre furcsa módon eddig mégis kevés figyelmet for­dítottak. Pedig végigbön­­gészésük, egyeztetésük az el-, készült művekkel. Jókai egész tevékenységével nem­csak filológiai érdekessége, hanem pszichikailag is szen­zációs, hiszen nyomon lehet kísérni a nagy mesemondó fantáziájának működését, természetét. Ceruzával Az állam 1912-ben megvá­sárolta a Jókai-hagyatékot, közte a noteszeket. Hankiss János debreceni professzor — néhány közléstől eltekint­ve — kezdett először komo­lyabban foglalkozni a Jókai­­noteszekkel, kiadatásukat is tervezte, s ezért egy akkor tanárszakos növendékkel vé­gigolvastatta mind a huszon­hat darabot. Az elolvasás ugyanis nem volt könnyű dolog. A pénztárkönyv­nek használt notesz tin­tabejegyzésétől eltekint­ve általában ceruzával je­­gyezgetett Jókai, az esetek többségében állva, s így ap­ró kis betűi elmosódottak, olyan is akad, ahol a tinta­ceruzát víz érte, ami szin­tén rontott az olvashatósá­gon. Most Péter Zoltán és Pé­terf­fy László szerkesztésé­ben, az Akadémiai Ki­adó gondozásában, elő­reláthatólag két kötetben­ közreadják a Jókai-notesze­­ket, megfelelő filológiai jegyzetekkel ellátva. Péter Zoltán időrendi sorrendbe rakta a jegyzeteket. Ebből megállapítható, hogy 1853- tól 1900-ig használta Jókai a noteszeket. Egyes jelek azonban azt mutatják — né­hány év feljegyzései hiá­nyoznak, más történelmi utalások is erre engednek következtetni —, hogy jóval több notesz volt, valószínű­leg harmincnyolc. A hadsereg vakaródzik . Miről írt Jókai ezekben a noteszekben? Lássuk például időrendben az ötödiket. Eb­ben nagy helyet foglal el A jövő század regénye nyers­anyaggyűjtése. A bejegyzé­sek e témakörben azzal a furcsa három szóval kezdőd­nek majdnem a legelején: „A hadsereg vakaródzik.” Aki olvasta a regényt, ellen­őrizheti, hogy valóban erről van szó: olyan „fegyvert” találtak fel, amelynek ered­ményeképpen a megsebesí­tett katonák nem halnak meg, hanem rettenetesen va­­karódznak. Jókai téma sze­rint csoportosítva külön fel­sorolja a neveket, az elkép­zelt színhelyeket, virágneve­ket, s természetesen szám­talan bejegyzés őrzi, hogy a regényben szereplő, csodála­tos tulajdonságú üveggel kapcsolatban alaposan utá­nanézett az üveggyártás problémáinak. Íme, néhány bejegyzés: „Áramüveg (elasztikus), ko­vasav, Flintüveg, Boraxüveg, Bűneit, Takkolint elasztikus kvarc. Fluorüveg (üveg gyú­lékonysága), gőzkalapács, zú­zómalom, desztilláló kemen­cék, rafináló, 1500 fok hő­ség, titanit, vízüveg. Nem kevés bejegyzés őrzi az elektromosság terén szer­zett anyag gyűjtésének ered­ményeit. „Faradizmus, ley­­deni palack, Bunzen, termo­­elektrika, reométer, elekt­­roszkóp.” Deák Anekdotákat gyűjtött min­denütt az égvilágon. Mint maga kijelentette, néhány nagyszerű forrása van, kö­zöttük Deák Ferenc. A sok anekdotabejegyzés közül olyannak az emlékét is őr­zik a lapok, amelyek magá­ra Deákra vonatkoznak. Pél­dául: „Deák és a tétényi me­nyecske”, arra a megtörtént esetre utal, amikor egy rab­ló a fiatal Deák jelenléte­ Más bejegyzések ebben a noteszben emlékbeszédeinek vázlatát tartalmazzák, egy lapban is m­egjelent kortes­verset és anekdoták legfon­tosabb emlékeztető jegyeit. Ferenc­ ben menyecskének öltözve randalírozott egy kocsmá­ban. Annak a beugratásnak az emlékét is őrzik a note­szek, amikor szerte a város­ban elterjesztették, hogy Jó­sika barátnak akar menni. — Mikor jelenik meg Jó­kai noteszeinek gyűjtemé­nye? — Az első kötet, remélhe­tőleg, még ebben az eszten­dőben. Bernáth László AZ ÖN ÉRDEKÉBEN! Március 9-én megnyílt áruházunk kesztyűosztálya. Kü­l- és belföldi kesztyűkülönlegességek széles választékából válogathat. Az új kesztyűosztály vételkényszer nélkül minden kedves vásárló rendelkezésére áll. csillag Áruház Rákóczi út 20. RODIN, MESTROVICS, MAILLOL Újra láthatjuk Kevés nagyvárosi múzeum büszkélkedhet olyan gazdag modern szoboranyaggal, mint a budapesti Szépmű­vészeti Múzeum. A nyáron hazánkban járt turisták szá­zai érdeklődtek a múzeum eligazítójánál: hol­­találják meg Rodin, Maillol szobrait. A szobrok azonban még a múzeum védett levegőjében is ki vannak téve az idő pusztításának. A modern külföldi szoborkiállítás ezért most több hónapig zárva volt, ezalatt a szobrokat szakszerű resturátori mun­kával felújították, megtisztí­tották­ a berendezést, a ta­lapzatokat kicserélték. Teg­nap óta felfrissítve, ere­deti szépségükben láthatják viszont a látogatók Rodin Örök tavaszát, Nereidák­­ját, Meunier Kikötőmunká­sát, Mestroi­ics Anyai gond­ját, Maillol kis aktszobrait. Nyolc új szoborral is gaz­dagodott a­ gyűjtemény: ki­állítják Ludwig Schwantha­ler müncheni szobrász Liszt Ferencről készült dombor­művű képmását, Friedrich Beer Munkácsyt ábrázoló terrakotta mellszobrát és Sommer Ágost német mű­vész bronz mellszobrát Ybl Miklósról. (ff) Rodin „Az örök tavasz” borkiállításon. című szobra az átrendezett szó-MTI fotó : Petrovits f­elv. Március 9 — hétfő KOSSUTH. 16.00: Hírek. — 16.10: Harsan a kürtszó: A Gyermekrádió műso­ra. — 16.50: Népdalfeldolgozások. — 17.05: Tudományos híradó. — 17.20: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.15: Kamarazene. — 18.41: Az Ifjúsági Rádió műsora — 19.00: Zenés posta. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.34: Vol­­pone. Ben Jonson komédiájának rádióváltozata. —• Közben 22.00: Hírek. — 22.15: A Volpone közve­títés folytatása. — 21.13: Manón. Operarészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. PETŐFI: 16.00: Hangverseny. — 16.16: Könnyű dallamok. — 16.50: Is­kolarádió. Orosz társalgás. — 17.00: Hírek. — 17.05: Zenekari muzsika. — 17.50: Gazdasági fo­galmak. — 18.00: Verbunkosok. — 18.25: Versek. — 18.40: A Berlini Rádió esztrádzenekara játszik. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban . — 1945: Giovanni Martinelli éne­kel. — 19.40: Gazdaszemmel. — 19.55: Édes anyanyelvünk. — 20.00: Tánczene. — 21.00: Hírek. — 21.05: A magyar takácsmester­ségről. — 21.25: Közvetítés Luga­­nóból. Liszt hangverseny. — 22.39: Régi híres prímások leme­zeiből. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.40: Tánczene. — 19.25: A vásárhelyi múzeum­ban. — 19.40: Zenekari muzsika. — 21.20: Orfeusz az alvilágban. Operettrészletek. — 21.50: Kama­razene. — 22.30: Hírek. Március 10 — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35.—7.54: Zene. — Közben 5.00, 6.00 és 7.00: Hí­rek. — 8.10: Harsan a kürtszó: A Gyermekrádió műsora. — 8.50: Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.10: Könnyűzene. — 11.10: Beszélgetés a Royal Shakespeare Company két tagjával. — 11.25: Kamarazene. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: Szövetkezeti gazdatanfolyam. — 13.20: Erkel operáiból. — 14.00: Hírek. — 14.10: Mélyszántás. — 15.00: Népi zene. — 15.40: Az orvos halála. Regény folytatás. — 16.00: Hírek. — 16.10: Iskolarádió. Énektanítás. — 16.30: A Gyermek­­rádió műsora. — 16.45: A jazz kedvelőinek. — 17.05: Rádióisko­la. PETŐFI: 1 3.00—8.00: Zene. — 14.25: Grófé: Grand Canyon — szvit. — 15.00: Hírek. — 15.05: Ha a növényekbe látnánk. — 15.20: Operarészletek. — 16.10: Fiatalok stúdiója. — 16.30: Mezei csokor — 16.50: Is­­kolarádió. Angol társalgás. — 17.00: Hírek. — 17.05: Tánczene. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Nemzeti Színház: II. József (7). — Ódry Színpad: Dandin György (7). — Madách Színház: Most majd elválik (7). — Madách Szín­ház Kamaraszínháza: Menny és pokol; Az asszony — ördög; A művésznő hintája (7). — Vígszín­ház: Hátsó ajtó (7). — Thália Színház: Rozsdatemető (7). — Jó­zsef Attila Színház: Potyautas (7). — Irodalmi Színpad: Drámai miniatűrök (négy verses egyfel­­vonásos, C-bérlet, 4. előadás, 7) — Egyetemi Színpad: Sevcsenko születésének 150. évfordulója al­­kalmából: irodalmi est (V). — Ze­neakadémia: Miami Hangver­senyzenekar (vez.: Borbély Gyu­la, közreműködik: Igor Ozim, Ta­vaszi bérlet. C-sorozat és Egyete­mi bék­ét, I. sorozat, fél 8). — Fő­városi Nagycirkusz: Az egész vi­lág látta (7). 1 Műteremlátogatás Angyalföldön A Fiastyúk utcai művész­házak műtermeit látogatták meg a XIII. kerületi házke­zelési igazgatóság munkásai. Kilenc művésznél — Kalló Viktor, Szabó István, Seges­­di György, Kovács Ferenc és Németh Mihály szobrásznál, Würtz Ádám grafikusnál, Kokas István, Somogyi Já­nos és Blaski János festőnél — jártak a munkás látoga­tók, hogy közelről tekintsék meg a képzőművészet alko­tóhelyeit. A találkozó, amely a késő esti órákig tartott, el­ső lépése volt egy újfajta kulturális kapcsolatnak An­gyalföldön. „Hakni“ a köbön Felkészült a zenekar és a technikai személyzet a rádió 6-os számú stúdiójában. Vár­juk a szólistát, a darab egyik főszereplőjét. Nem jön el. Mindenütt keresik, nincs se­hol, aztán kiderül, hogy al­szik, mert reggelig filmezett. A Stúdióban olvasópróba. A rendező számbaveszi a színészeket. A neves művész hiányzik. Felvételét nem mondta le­­, elfelejtett be­jönni. A győri Kisfaludy Színház rendezője Pesten tárgyal a minisztériumban. Sürgősen keresik a színházból interur­­bán telefonon. Az estére jel­zett budapesti vendég távira­tát fellépés délelőttjén kap­ták meg, lemondja az elő­adást. A főrendező otthagy csapot-papot, elrohan a szí­nész lakására. Kiderül, az il­letőnek más haknija van. A közismert énekes­színésznő reggel értesíti táv­iratban a rádiórendezőt, hogy lemondja szerepét, ne szá­mítson rá. Mindezek csak kiragadott példák napi művészeti éle­tünkből. Vannak, akik fele­lőtlenül, mindent elvállalnak, aztán időzavarba kerülnek és a legnagyobb zavart okozzák színházban, tv-ben, rádióban, filmgyárban. Nem lehetne ezen a téren rendet teremte­ni?! K. K. h&fft bús­z­út— Kisfilm a csoda családról Tegnap, ma, holnap cím­mel vetítenek a mozikban egy túlságosan hosszúra nyúlt rövidfilmet. Az első kockák még ötletes rajzfil­met ígérnek. Aztán átvált a film „élőre” és a KST-től az autónyeremény-betét­­könyvön és a lottón, totón át a családi ház építésig, megvan itt minden, ami csak OTP. De milyen emely­gesen. Külön-külön a „Megvette már az ehetit?”, s a többi OTP-reklám elvi­selhető, sőt, olykor elmés és szórakoztató. Am így együtt az egész, nemcsak unalmat ébreszt, de viszoly­gást is kelt. A minta­család, amely takarékba teszi a pénzét, aztán mosógépet vesz rajta, KST-betétet tart, aztán tv-t vásárol belőle, s miközben az apa éppen to­tószelvényt tölt ki, a ma­ma a lottószámokat írja be, a gyermek pedig az iskolai takarékbélyegek felragasz­tásával foglalja el magát. Csoda család! Csak ne mindent egyszer­re zúdítottak volna így a nyakunkba, méghozzá or­vul, a sötétben, kísérőmű­sorként játszva egy olyan „alkotást”, amelyet legfel­­jebb a szünetben, világos­ban, a többi — bevallott, s nem álcázott — reklámfilm között szabadna vetíteni. De akkor sem gyakran! (bt) Átrendezett Hamlet, új szereplőkkel Budapesti színházi körök­ben nagy érdeklődéssel fo­gadták azt a hírt, hogy Vá­mos László a Madách Szín­házban átrendezi már eddig­­is nagy sikerű Hamlet­-elő­­adását. Bizonyos tanulságok után jutott erre a meggyő­ződésre, s az átrendezésre minden bizonnyal éppen az angol társulat vendégjá­téka késztette. Shakespeare művének mostani szereplői megmaradnak, de egyik-má­sik szerepet mások is átve­szik. Mint értesülünk, Claudius Bessenyei Ferenc lesz. Polo­­nius szerepében Ajtay An­dort láthatjuk majd. A ki­rályné: Tohmy Klári. — Rendkívül érdekel a szerep — mondotta nekünk Tolnay Klári — és szívesen játszom e neveztes Hamlet­­előadásban Gábor Miklóssal. K. □ SZABÓ PÁL életművé­nek sorozata a Szépirodalmi Kiadónál újabb kötettel gaz­dagodik: elkészült az Isten malmai című regényének új kiadása. A regény a napok­ban kerül a könyvesboltokba. □ GERSHWIN — tájéko­zott szakértők véleménye szerint — legalább 50, eddig ismeretlen kompozíciót ha­gyott hátra. Ezek közül most tizenhetet megtalált a fiata­lon elhunyt szerző fivére, Ira Gershwin. A darabok nagy részéből balettzenét ál­lítanak össze. Néhány más, eddig ismeretlen Gershwin­­darab a „Miss me stupid” című Billy­ Wader filmben hangzik fel majd először. □ A TÁTRAI-VONÓSNÉ­GYES a berlini Német Álla­mi Opera Apollo-termében, szombaton, az évad egyik legnagyobb hatású kamara­zeneestjét tartotta. A műsor középpontjában Bartók Béla 1939-ben írt VI. vonósnégye­se állt. A rendkívül szívélyes tetszésnyilvánításokat két rá­adással köszönte meg a ma­gyar kvartett. □ ÉRDEKES KÖNYVET jelentetett meg a Hachette könyvkiadó. A könyv elveze­ti az utast azokra a helyek­re, ahol a legnagyobb francia írók éltek és alkottak. Az írók között van Alexandre Dumas, Proust, Alfréd de Vigny, Flaubert, Montaigne,, Mistral és mások. □ A PÁRIZSI NEMZE­TEK SZÍNHÁZÁBAN pénte­ken kezdte meg vendégsze­replését az a szovjet balett­együttes, amely a moszkvai Nagy Színház, valamint a ki­­rovi és a leningrádi Opera legjobb táncosaiból alakult. A szovjet művészek hatalmas sikert arattak bemutatkozó előadásukon. □ MICHELANGELO harminc szonettjét fordítot­ta első ízben orosz nyelvre Lev Gumlov leningrádi tör­ténész és műfordító. A szo­netteket a reneszánsz mester születésének 400. évforduló­ja alkalmából jelentetik meg a Szovjetunióban. □ SHAKESPEARE-HŐ­SÖK üvegfiguráit rendelték meg az angolok a világhírű csehszlovákiai Zelezný Brdod-i üveggyárban. Elké­szül a rendelés szerint Ham­let, Vili, Henrik, Othello és más nevezetes hősök figurá­ja, illetve arcképe. □ ALDOWS HUXLEY Szép új világ című fan­tasztikus regényéből film ké­szül. Az angol Jack Cardiff rendezi és Madridban forgat­ják.

Next