Esti Hírlap, 1964. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1964-04-06 / 80. szám

EG­Y HÉT HALASZTÁS Csak április 13-án zárják le a József körutat és a József Attila utcát A Váci nini is bekerül az Erzsébet-hídi fénytengelybe A József körút, valamint a József Attila utca átépítését csak egyhetes késéssel kez­dik meg. Az eredeti program­­ szerint ma reggel a József­­ körút páratlan oldalát és a József Attila utcát teljes szé­lességben elzárták volna az átmenő forgalom elől, ez a program azonban módosult; az útelzárásokra egy hét­tel később, április 13-án ker­­­rü­l sor. A József körút és Népszín­ház utca sarkán az útépítés ideje alatt elbontják a Bo­ráros tér felé bekanyarodó vágányokat. Hasonlóképpen a Ferenc körút és Üllői út sarkán a kitérővágányt át­szerelik. Ezzel bővült az út­építési program. Az útelzá­rás ideje alatt biztosítják a szemétszállítás zavartalansá­gát. Azon az útvonalon, ame­lyen az elzárás ideje alatt haladnak az autóbuszok és autók, a szemétszállítást a közlekedési csúcsforgalom megkezdése előtt befejezik. Ma hozzákezdtek a Váci utca — Pesti Barnabás ut­ca és Irányi utca közti sza­kaszának — újraburkolá­sához. Ezen az útszakaszon egyéb­ként a közvilágítás is meg­változik: kandelábereket állí­tanak fel itt, az Erzsébet-híd Rákóczi úti, úgynevezett fénytengelyprogramjának megfelelően. Májusban a Felszabadulás téren és a Sza­badsajtó úton kezdik meg a­­közműcserék befejezését kö­vetően az útburkolat átépí­tését Még ebben a hónapban befejezik az Attila útnak a János tér és Szarvas tér köz­ti szakaszán az aszfaltozási munkákat. Fecske-veréb háború Pécsett Pécs legöregebb városrészében — a Tettye alatt —, egész „fecskefalu” alakult ki. Alig van olyan ház, amelynek eresz­alján ne fészkelne néhány fecskecsalád. Az utóbbi napokban­­megélénkült az élet a „fecskefalu’’-ban: megérkeztek Afriká­ból az első vándorok, amikor azonban be akartak költözni régi fészkeikbe, kiderült, hogy azokat elfoglalták a verebek. A fecskék és a verebek között valóságos háború zajlik ezek­ben a napokban. Az egyébként szelíd fecskék rendkívül har­ciasan viselkednek és közös erővel távolítják el a betolako­­dottakat Több helyen a háziasszonyok is beavatkoznak a csatározásba, természetesen a jogos fészektulajdonosok olda­lán. Ahol már megtörtént a verebek „kilakoltatása”, ott a fecskék nyomban hozzáfogtak fészkeik tatarozásához és a költés előkészületeihez. (MTI) A hét végére már lesz elegendő primőr „ A lassan melegedő tavaszi időben megérkeztek az üzle­tekbe a primőrök. A mai na­pon a Budapesti Nagyvásár­­telepre 3 ezer csomag retek, 2 ezer csomag zöldhagyma, nagyobb mennyiségű paraj, és zöldsaláta érkezett. A zöldsalátát fejenként 3,80-ért árusítják a csemege- és zöld­ségüzletek. A Nagyvásárte­­lep tájékoztatása szerint a hét végére már ki tudják elé­gíteni a primőrigényeket a fővárosban. A tájékoztatás szerint ezen a héten almából is elegendő mennyiséget kapnak. A Nagyvásártelepen még sok déligyümölcs, narancs, cit­rom vár elosztásra, a grape­fruit és az ananász lassan­ként lekerül az üzletek pult­jairól. Közvetlen külföldi telefonkapcsolás A Beloiannisz Híradás­­technikai Gyár sok meglepe­téssel várja a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatóit. Megismertetik a közönség­gel — többek között — a jö­vő telefonközpontját. Először mutatják be a CA 41. típusú berendezést, amely üzemek, hivatalok­ kiszolgálására ké­szült A kis központ a meg­rendelő kívánsága szerint 5— 10 városi, és 40—80 házi be­szélgetés lebonyolítására al­kalmas. Hasonló rendszerű, 100—400 és 200—800 állomá­sos alközpontot is készített a gyár, de ilyen rendszerű lesz a városi forgalmat lebonyolí­tó nagyközpont is. Működés közben mutatják be a 20 vo­nalas automata faluközpon­tot, s ha meg tudják oldani a vásár területén, akkor az alközpontot és a falu­közpon­tot összekapcsolják, s a két berendezést együttes műkö­dés közben láthatja a közön­ség. A külföldön már sikert aratott automata táválasztó központot is megismerheti a hazai közönség. Ez a beren­dezés alkalmas arra, hogy különböző országok telefon­­előfizetői közvetlenül hívhas­sák egymást. AZ OTTHON ÁRUHÁZBAN április 6—12-ig minden délután 4—5-ig.­­OTTHON ÁRUHÁZ VII., Rákóczi út 14—16. A kertek, családi Házak úgy futotta­k a HÉV mellett, akár a csikók. Kerí­tések, száradó ruhák, lege­lésző kecskék, lusta kutyák ugráltak az ablak előtt Az egyik elővárosban csattogtak a kerekek. A fiú nézte — előváros, utó város... — Ját­szott gondolatban — város, városabb, legvárosabb ... Az­után a kerekek csattogása el­múlt, s a szavak ritmusa is. A nagyfülű kalauz felbuk­kan a kocsi mellett és az*, mondja: — Beszállni! A kalauz mellett görögös arcú lány. A fiú olvas az ar­cáról. Ezt: szétrobbanok az idegességtől, ha még valaki beszáll, és közben elindítják a vonatot. Szétrobbanok az idegességtől, ha előttem fel­­szállnak és a jó helyekre ül­nek. • És a fiú mellé ül. Remek szagú a ruhája. A fiú bátran szimatol és gyáván hallgat. — Ha most megszólítom — gondolja —, azt hiszi, huli­gán vagyok, és rögtön meg­fagy az arca. Ne tegye ezt kisasszony. Láttam a lépcső­nél, és ökölbe szorított kéz­zel drukkoltam, hogy mel­lém üljön. Mielőtt félreérte­ne, csak azért tetszik, m­ert a nővéremre emlékeztet. Idősebb volt nálam tizenöt évvel, és fültőmirigygyulla­­dásban halt meg. Akkor még, sajnos, papucsban járt az orvostudomány. Tényleg humoros ez a papucs? örü­lök neki, az ember igyekszik kicsit Egyébként olyan haja volt, mint magának, olyan formájú szája volt mint a HANGTALANUL magáé, és ha nevetett, akkor még este is fényes lett az arca. Nevessen, kedves, ma­ga is, hadd emlékezzem a nővéremre, akit ma is sze­retek, halottai­ban is. És az­óta vagyok ilyen egyedül... Se kutyám, se macskám, ahogy mondani szokták ... Közben a H­ÉV-kocsik me­gint összekoccannak, a nagy­­fülű az ablak alatt áll és kia­bál. — Csak szaporán! S az antik szépségű leány a térdére fektetett könyv fö­lött elnéz a semmibe: — ... úgy gondolja, kis­asszony? — szinte látja fő­nöke arcát.’ — úgy gondo­lom, Gránitz úr, még akkor is, ha elnyújtja a hangját. Magának felesége van, gye­reke van, és úgy gondolom... Még azt is kellett volna mon­dani, hogy nyomorult. Majd holnap ... Meg azt is holnap, becsülettel elvégzem a mun­kám, és tovább passz. In­kább egyedül vénülök, de maga akkor se létezik, még az utolsó helyen sem ... Ér­ti, Gránitz úr?! Még ott se!... A HÉV most már a leg­elő­városabb elővárosban fé­kez. A nagyfülű, mintha egy minaret tetején állna, úgy kiabál: — Átszállás, buszra, villa­mosra! A lány a könyvről megint az ablakra tekint. Pillantása súrolja a fiú arcát, de mint­ha egy jégtábla simítaná a bőrt. — Jól van, nagylány ... — kesereg hangtalanul a fiú, és bólint is hozzá —, így is jó... Tehát maga azt gondolja, hogy amit a nővéremről mondtam, az halandzsa. És ha azt mon­dom, hogy ő nevelt, mert az öregeket a földbe paszírozta egy bomba a Dembinszky ut­cában, akkor mi van? Olyan nehéz elhinni, hogy nyom az üres lakás? És vegye tu­domásul, hogy nem minden­ki olyan, és leülni egy kávé­ra, még semmi.. . Ém­ úgyis megnősülök, maga meg férj­hez megy, és hátha úgy len­ne jobb, ha nem kerüljük el egymást. Mosolyogjon már egy kicsit, biztosan a nővé­remre hasonlít. Ne tudjak in­nen felkelni, ha nem így van. És ne a könyvre, rám néz­zen! Ha most megáll a HÉV, a nagyfülű a végállomást fog­ja kiabálni. — Hát ennek meg mi ba­ja van? — les oldalt a lány. — Fészkelődik, akár az ideg­roncs. Hiába ugrál, fiam, én utálom a férfiakat. Mind­egyikük Gránitz. És ha rág­ni fogja holnap a húsomat akkor kilépek, de előbb a ké­pibe mászom a retikülömmel, legyen neki is emléke. De a HÉV fékez, a könyv elereszti magát, lerepül a térdről. S a fiú úgy bukik utána, akár az öngyilkos. Büszke, piros arccal hozza fel. És a végállomáson együtt baktatnak a nagyfü­lű mel­lett. Resold Ferenc CIKKÜNK NYOMÁN Államköltségen külföldön gyógyíttatják a kis Tündét Múlt héten riportot közöl­tünk „Mit vennék, ha pén­zem volna?" címen, a Sziget utcai iskola úttörőinek dol­gozatokba öntött álmairól, vágyairól. A cikk egy meg­ható dolgozatról is megemlé­kezett, írója, Kristóf Tünde, Csehszlovákiába, vagy Len­gyelországba szeretne eljut­ni, ahol — orvosi vélemény szerint — hátgerincferdülése sikeresen gyógyítható. Másnap reggel főszerkesz- • tőnknél csengett a telefon: az Egészségügyi Minisztérium lehetővé kívánja tenni, hogy a kis beteg eljusson külföldi gyógyintézetbe. Napsütötte, virágos abla­­kú budaörsi házban találok rá a kis Tündére. Nagybátyj­­­jánál tölti az ünnepeket. Az ügyes kislány éppen ápolónő­ként, mamahelyettesként buzgólkodik. Ebédet főz uno­katestvéreinek, közben lázat idéz, kamillateát filelegit' az egyiknek, a hatéves beteg­ Hajnalkának. Hozzuk a jó hírt. Tünde először csak fcsodálkozik, majd párás lesz­­a szeme: könnycsepp gördül arcán, az öröm, a meghatódás köny­­nye. Két éve kezdődött a „skol­­losis” Tündénél. Az anya, akit férje már régebben el­hagyott, Tündét orvostól or­vosig, kórházból kórházba vi­szi, hogy segítsenek rajta, meggyógyítsák, hogy megint olyan legyen, amilyen azelőtt volt. A gyerek azóta gipsz­ágyba tér nyugovóra, gerinc­­fűzőt visel , és állhatatosan gyógytornázik. Erős akarat tartja benne a lelket. A gyógytornában ő az előtor­nász, a többieknek is ő se­gít. A nemrég még szomorú kis gyermekarc most csupa öröm, csupa bizalom. Talán most majd ismét egészséges lesz. Az ajtóban a kis Haj­nalka utánunk szól: „Azt tes­­­sék megírni, hogy a Tündé­nél nincs jobb kislány az egész világon!” Boldogan megírjuk. L. L SZOVJET ÉS MAGYAR VEGYÉSZEK nagy hatású növényvédőszert állítottak elő Szovjet és magyar vegy­ipari kutatók közös kísérlet­­sorozatot indítottak olyan korszerű növényvédőszerek előállítására, amelyek külö­nösen jól alkalmazhatók a nagyüzemi gazdaságokban és szinte órák alatt végeznek , a gyümölcsösökben, a sző­lőkben élősködő kártékony rovarokkal. Az együttműködés első lé­péseként a szovjet kutatókra várt az a feladat, hogy la­boratóriumokban próbálkoz­zanak meg a vegyületek gyártás technológiáj­ának megalapozásával, és az itt szerzett tapasztalatokról el­készítsék a részletes, tudo­mányos igényű feljegyzése­ket. A moszkvai Növényvé­delmi Kutató Intézetben és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szerveské­miai kutató intézetében tel­jes sikerrel járt a munka. Az aidrin és a dieidrin tí­pusú vegyszerek minden tekintetben beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket. A hasonló tulajdonságaik miatt „ikreknek” nevezhető növényvédőszerek gyártás­technológiájának megterem­tésével a Magyar Nehézvegy­ipari Kutató Intézet mérnö­keit bízták meg. A veszpré­mi vegyészek az eddigi kuta­tások ismeretében, saját el­képzelésük alapján kísérleti üzemet építettek, ahol­­szinte alig találni klasszikus mintá­jú vegyiberendezést. A leg­több készülék nagy hatásfo­kú és korszerűen automati­zált. A nyolc szakaszban végzett gyártás műveleteit valósá­gos agyközpontok irányít­ják. Automatikusan működnek az alapanyagokat a reaktorokba továbbító adagolószivattyúk is. A miniatűr üzem egyik részlegében a napokban ké­szítették el az első kisebb té­telt az aidrin típusú vegyü­­letből és rövidesen sor kerül a dieidrin előállítására is. A két ország szakemberei­nek közös munkájával terve­­zik­ majd meg a jelenleginél ötvenszerte nagyobb, de ha­sonló elveken működő nagy­üzemet, ahol szintén műsze­rek irányítják majd a gépi berendezéseket. (MTI) Speciális étrend az üzemi étkezdékben 326 önkiszolgáló étterem • Bevezetik az a la carte ételeket • Előre elkészített uzsonnaadagok A vendéglátás ételforgalma 1960 és 1963 között 26 száza­lékkal emelkedett. A növeke­dés aránya meghaladta a bolti élelmiszerforgalom és az általános élelmiszerf­o­­gyasztás százalékait. Az or­szágban levő 326 önkiszolgá­ló üzemi étterem értékesítet­te az összes ebédagadók 73 százalékát. Magyarországon ma már 35 nyilvános önki­­szolgáló étterem és büfé van és 176 bisztró. Országszerte általánosan növekedett a kisvendéglők és az úgyneve­zett speciális ételeket kiszol­gáló­ éttermek szám­a,, így Je­lenleg a” meleg ételek 65 szá­zaléka az üzemi éttermekben, 32 százaléka a vendéglőkben fogy. A következő időszakok­ban mind több lángossütő, vajas sütemények boltja, ré­tesbolt, palacsintabolt, hal­­sütő, grillételek üzlete nyílik. Az italboltokban ezentúl készételeket, felmelegített konzervárukat és lehetőség szerint frissen sülteket is árusítanak. A jövőben üze­mi konyhát csak a Belke­reskedelmi Minisztérium hozzájárulásával lehet építe­ni, és mindenütt biztosítani kell az önkiszolgálást. Az üzemi vendéglátó vállalatok a következő években fokoza­tosan átveszik az eddigi sa­ját kezelésű konyhákat. Az előfizetéses étkezés mellett bevezetik az a la carte étele­ket, természetesen anélkül, hogy ezzel az előfizetéses me­nü választékát, minőségét rontanák. Az egyes üzemek­ben speciális étrendeket akarnak bevezetni, figyelem­be véve a gyárakban végzett munka jellegét, nehézségét, a hivatalokban, intézmények­ben pedig a szellemi munká­ból eredő igényeket. Hasonló­képpen javítják az üzemi bü­fék kiszolgálását és árusíta­nak előre elkészített uzson­­nacsomagokat. " Új gyárakat terveznek Fontos erőm­űbővítések ♦ Tejüzem Zuglóban Az Ipari Épülettervező Vállalat az új ipari létesít­mények és rekonstrukciók munkáin kívül közreműkö­dik a lakásépítési program végrehajtásában is. Az IPAR­TERV átdolgozásában épül az első magyar házgyár. Ennek berendezését — mint ismere­tes — a Szovjetunió szállít­ja. Még tíz hasonló házgyár lesz az országban a harmadik öt­éves terv időszakában. A tíz közül négy Budapes­ten: a IX., a XI., a XIII. és a XIV. kerületben; a többi Győrött, Pécsett, Debrecen­ben, Szegeden, Baján, Veszp­rémben. Tárgyalások kezdőd­tek Dániában egy nyugati házgyár terveinek és teljes berendezésének megvételéről. Az IPARTERV soron kö­vetkező tervfeladatai — a többi között — a Pécsi Hőerő­mű 100 megawattos nagyob­­bítása, a Bánhidai Erőmű ha­sonló arányú fejlesztése, a Dunamenti Hőerőmű máso­dik szakasza. Visonta mellé épül majd a lignittüzeléssel működő Gyöngyösi Erőmű. Ugyancsak az IPARTERV-et bízták meg a százhalombat­tai DKV-kőolajüzem tervé­nek kidolgozásával. Az idén adják át a Váci Forte Film- és Fotópapírgyár rekonstruk­ciójának rajzait. Készülnek a berentei PVC- gyár fejlesztésének és a Tisza menti Vegyi Kombinát új polietiléngyárának do­kumentumai. Még ebben az esztendőben befejezik a nagykanizsai bal­­lon­gyár, a gyöngyösi félveze­­tőgyár, a gödöllői gyógyáru­­raktár és törzsállattenyésztő telep tervezését. Az építőanyagipar új léte­sítményeinek kidolgozásában is részt vesz az IPARTERV. A Dunamenti Cement- és Mészművek mellett nagy ka­pacitású mészüzemet, Zagy­­vapálfalván törhetetlen üve­get előállító gyárat, Debre­cenben ampulla- és üvegcső­gyárat, Dunaújvárosban szi­getelőanyagként szolgáló sa­­lakgyapot gyárat, Zalaeger­szegen fedéllemezgyárat, Do­rogon szénhidrátüzemet ter­veznek. Kidolgozzák a bélapátfalvi cementgyár és a sajószentpéteri üveggyár rekonstrukcióját is. Az IPARTERV készíti a zuglói tejüzem, a debreceni konzervgyár és hűtőház ter­veit is. Megfelelő főbérleti lakásokat közérdekű célokra készpénzért átvesznek a F­I­K kirendeltségek

Next