Esti Hírlap, 1964. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1964-04-09 / 83. szám

A riport házhoz jön Felvevőgép az udvaron ♦ Szörnyülködnek a szomszédok Fegyvercsattogásra, ve­zényszavakra ébredek. Ud­vari ablakom előtt a folyosón két horthysta egyenruhás tá­bori csendőr taszigál egy fia­talembert, majd a gangra sereglett házbeliek szörnyül­ködése közepette viszi lefelé a lépcsőn. Hát ez mi? Nem nehéz kitalálni. Hányszor ábrándoztam ró­la, amikor sárban, hóban caplatva, vagy tűző napon, hőgutától környékezve ke­restem a külső felvételeken dolgozó filmeseket, hogy ri­portot írjak róluk: milyen derék dolog lenne tőlük, ha egyszer, csak egyszer, ők jön­nének házhoz. S most, íme, beteljesedett. A két csendőr a fiatalem­berrel még vagy tucatszor elismételte a folyosói taszigá­­lást, a „szomszédok” a ször­nyülködést, amíg a földszint­ről felfelé néző kamera felől, elhangzott a vezényszó: — Felvétel! A kamera mögött Kocsis Sándor, a rendező posztján Szinetár Miklós. A második tv-opera felvételeit készítik. Hubay Miklós egyfelvonásos opera-librettójából írta a for­gatókönyvet, Petrovics Emil a zenét, Udvardy Tibor, Má­tyás Mária, Ilosfalvy Róbert, Melis György játssza a fő­szerepeket. A címe: C’est la guerre! S a mi bérházunk udvara a felvétel egyik szín­helye! F. F. GYORSINTERJÚ Huszonöt este — Lezajlott már vendég­szereplési sorozata a bécsi Állami Operában? — kér­deztük Ferencsik János fő­zeneigazgatótól, aki hazajött az osztrák fővárosból, és ez idő szerint itthoni feladatai­nak tesz eleget. — Igen változatos műsort­­ vezényeltem, és mint a , bí­rálatokból kiderül, szívesen fogadták munkámat — felel­te a karmester. — Ebben az évadban még egyszer Bécsbe utazom, mert a Don Carlost kell dirigálnom." E Verdi-elő­­adás után lesz vége a soro­zatnak. — És az 1964/65-ös évad­ban? — A bécsi operaházzal huszonöt estére szóló szerző­dést kötöttem. Még nem tu­dom, milyen műveket vezé­nyelek Bécsben, alighanem a repertoárdarabokat. (K.) A Körszínházban Rengeteg levél a Thália Színház igazgatói irodájában. Sorra bontják fel a levele­ket, táviratokat és olvassák a levelezőlapokat. — Ezeket a leveleket és táviratokat abból az alka­lomból kaptuk — mondja Keres Emil —, hogy a Thália Színházat a Jászai Mari díj­jal tüntették ki. Magánosok, üzemek, hivatalok dolgozói a feladók. Arra kérem az Es­ti Hírlapot, adjon módot ha­sábjain, hogy ott köszönjem meg mindenkinek. — Meddig játszik a Thália Színház az évadban? — Június 7-én lesz az utol­só előadásunk a szezonban, addig már nem tartunk be­mutatót. Az évadban három­­száztízszer játszottunk. A társulat egy része — mint a múlt­ évben — Kazi­mir Károly vezetésével a Körszínházban játszik a nyá­ron. A régi repertoárból a Cid marad meg; ehhez kerül egy másik mű. A Körszínház előadásai július 12-én kez­dődnek. (K. K.) H­E­T1 (jimki'ésüJia Dühöngő ifjúság Valljuk be őszintén: a film megtekintése után nem mindenki érti, miért ez a dü­höngés. Miért fortyog, őr­jöng, robban, ordít szinte szünet nélkül Jimmy Por­ter egyetemet végzett piaci cukorkaárus. Ha azt mon­danánk, hogy azért, mert egyetemi végzettsége ellené­re cukorkát kell árusítania, túlságosan leegyszerűsíte­nénk a kérdést. Nem kevés­bé vulgarizálja a dolgokat az, aki az igazságtalanságo­kat tartja olyan korlátnak, amely állandóan összeszorít­ja és kitörésre készteti ezt a fiatalembert. Az igazság az, hogy aki nem látta Osborne Magyarországon is bemuta­tott drámáját, nem érti meg pontosan, hogy itt erről és amarról is szó van, meg ar­ról is, hogy Osborne hőse egy kissé neuraszténiás ka­rakter, aki egyébként is szangvinikus túlzásokkal re­agál az élet külső eseményei­re. A darabban valamivel világosabbak voltak azok a társadalmi összefüggések, amelyek miatt ez a cukorka­­árus pocsékul érzi magát, de­­mást, jobbat senki nem mu­tat neki, és nem is na­gyon tud elképzelni. Ezért kitűnő megtestesítője mind­anna­k, amit a „dühöngő” an­gol fiatal értelmiségiekről később megállapítottak. Osborne maga írta át Ni­gel Kneale társaságában a darabot az addig jobbára csak színpadi műveket ren­dező Tony Richardson szá­mára. Richardson első film­je semmiben sem mutatja a kezdés szokványos nehézsé­geit. Érett filmművészként mutatkozik be, aki a hely­színek, a figurák kiválasztá­sával, artisztikus, a fekete­­fehér vetítés lehetőségeit igen jól kihasználó képeivel (operatőr: Oswald Morris) oly módon vitte vászonra a drámát, hogy nem változta­tott, annak szerkezetén, még­sem érezzük agyonbeszéltnek a jeleneteket. Négy kitűnő s­zínész járult még hozzá a film sikeréhez, köztük is mindenekelőtt a Jimmy Por­tert megformáló Richard Burton, de a többiek nem kevésbé erőteljesen állítják elénk a feleség, a barátnő és a barát alakjait. (Mary Ure, Claire Bloom és Gary Ray­mond.) □ STÚDIÓSZÍNHÁZ léte­sült Luzernben. A stúdió a jelenkori szerzők bemutató­színháza. A programban sze­repel Brecht: „A szecsuáni jóember”, E. Albee: „Az ál­latkerti történet”, valamint J. Mortimer: „Kötelező man­dátum” című alkotása. □ A LENINGRADSZKA­­JA PRAVDA a közelmúlt­ban közölte Fjodor Saljapin karikatúráját és két eredeti fényképét. Ezek az értékes ereklyék a nagy énekes le­velezéséből kerültek elő, melyet Iszaj Dvoriscsin szí­nész és rendező gyűjtött ösz­­sze. Saljapin levelezése igen érdekes dokumentumokat és feljegyzéseket is tartalmaz, valamint önarcképeit és ön­karikatúráit. □ PONGRÁCZ IMRE — az egykori népszerű Swing Tóni — nyolcévi távollét után hazaérkezett Budapest­re. „Kanadában, Torontóban éltem — mondja. — Voltam biztosítási ügynök, bútoráru­házi eladó, időnként szere­peltem alkalmi magyar tár­sulatoknál és a torontói rá­dióban is, de főleg vadász­tam — állásra. Szeretnék itt­hon, becsületesen dolgozni.” □ X. DE PAULO néger énekest eddig csak hangjá­ról ismertük, a Fekete Or­feusz című filmnek ő volt az énekese. Most személyesen is­ megismerkedhet­­ vele a könnyűzenét kedvelő közön­ség, április 19-én, az Erkel Színházban lép fel Niky Davis és Nico Ventura olasz énekesek társaságában. A műsor címe: Sztárok és slá­gerek. Kondor Béla kiállítása A művészeti közéletben nem ritka a szélsőség , a mértéktelen felmagasztalás és a túlzó elmarasztalás. Kondor Béla művészi mun­káss­­­gát is ellentétes eszté-­e­tikai ítélkezések kísérték. Ki­hívó művészi ötletei, egyéni stílusa, bizarr tréfái révén afféle képzőművészeti „fene­gyerek” hírébe keveredett. Vitára természetesen ma is alkalmat ad — de most már nyilvánvaló, hogy mai képző­­művészetünk jelentős egyé­niségévé vált. Követői, epigonjai is van­nak é­s külföldi sikerei. A linzi múzeum igazgatója itt­­jártakor, maga válogatta ki a monotípiákból összeállított tárlat anyagát — és a nyitás napján ,már kérte Grác, majd a hágai múzeum. Elismerés kísérte a „Miami Museum of Modern Art” Kondor-kiállí­tását. Készül a suboticai és a ljubljanai kiállítása, ahol negyven rézkarcát mutatják be. Jugoszláviából meghívták a híres palic­i művésztelep ez idei képzőművészeti vitájá­ra — ahol néhány év óta a világ legjelesebb művészei adnak egymásnak találkozót. Itthon, a székesfehérvári képtárban láthatjuk Kondor Béla műveit. (A legfontosabb budapesti bemutatók — Csontváry, Téli Tárlat — újabban ott zajlanak le.) A kiállított hatvankét mű tel­jes áttekintést ad munkássá­gáról. Máris kéri a kiállítást Szeged, Miskolc, Veszprém és Pécs... Budapesten a Bajcsy-Zsi­­linszky úti Dürer Teremben nyílt meg Kondor Béla — huszonegy rézkarclapból és nyolc tanulmányrajzból álló — bemutatója. A művek egyikét-másikát már láthat­tuk országos kiállításokon. A Dózsa parasztfelkelés emlé­kének szentelt sorozatot azonban csak most láthatjuk együtt, teljességében. Meg­rendítő hatású, szuggesztív erejű lapok! Kétségeink, fenntartásaink lehetnek — a gondolati tar­talom bizonyos rendezetlen­ségei itt-ott szembeötlők — de elvitathatatlan, hogy ki­vételes tehetséggel, komoly hivatástudattal és — nem utolsósorban — bravúros technikával megalkotott mű­vek ezek. A pittkrétával ké­szített drapériatanulmányok az elmélyült műhelymunká­ról tanúskodnak. Cs. M. A vizsgálóbíró kételkedik . A vizsgálóbíró kételkedik egy fiatal, erőszakkal és gyil­kossággal vádolt fiú bűnösségében. Minden tapasztalatát, emberszeretetét és emberismeretét igénybe veszi, hogy az ellenszenvesnek látszó fiatalember körül eloszlassa a homályt. A film végére ez sikerül is. Érdekes ez a fordított nyomozás, és nem minden izgalom nélkül való. Talán csak ott szegi meg Agranovics és Szemakov az ilyen filmek szabályait, hogy az igazi tettesek a film végéig egyáltalán nem is sze­repelnek. Ennek ellenére, ez a szovjet film mértéktartó, a műfajhoz igazodó stílusos rendezésével, a jobb detektívfilmek közül való. A Dunai kirándulás Részben magyar szerep­lőkkel és magyar tájakkal megtűzdelve készült ez a po­zsonyi film, amely Magyar­­országra utazó turistákról szól. Nincs híjáig némi szati­rikus élnek, de alapjában vé­ve ez a téma sokkal több le­hetőséget ígért volna, mint amit kapunk tőle. — bel — Válasz Mi a dráma? — tette fel a kérdést egyik középiskolánk­ban a tanár az irodalom­órán. Az egyik diák szó sze­rint a következőket válaszol­ta: — A dráma az olyan mű­faj, amit ki kell gondolni. Ha az életből merítjük, akkor giccs... Április 9. — csütörtök KOSSUTH. 16.00: Hely­színi közvetítés a magyar—szovjet barátsági nagy­gyűlésről. — 19.20: Verdi: Simone Boccanegra. Háromfelvonásos opera. — Az első szünetben: 19.54: Mese. — 20.00: Est Króni­ka. — 30.25: Az operaközvetítés folytatása. — a H. szünetben: 21.22: Az estve. Csokonai Vitéz Mihály verse. — 21.28: Az opera­­közvetítés folytatása. — A III. szünetben: 22.00: Hírek. — 22.15: Hangképek a Magyarország— Csehszlovákia férfi kosárlabda­­mérkőzésről. — 22.25: Az opera­közvetítés folytatása. — 22.55: Iro­dalmi érdekességek. — 23.05: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: É­ji zene. PETŐFI: 1640: A pirostollú madár. A Gyermekrádió műsora. — 16.27:­­Népdalcsokor. — 17.00: Hírek. — 17.05: Százados szenzációk. — 17.35: Hanglemezgyűjtők húsz per­­ce. — 17.55: Operettrészletek. — 18.15: „Hogyan nézzük .. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.35: Hangverseny a stúdióban. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Orvosi tanácsok. — 19.20: Muzsikáló képeslapok. — 19.41: Magány­os tölgy. Nyikolaj Zabolockij verseiből. — 19.55: Bartók művészi pályája. Cantata profana. — 20.25: Miről ír a Tár­sadalmi Szemle legújabb száma? — 20.35: Előszóval — muzsikával — közben: 21.00: Hírek. — 21.05: Az Előszóval — muzsikával cí­mű műsor folytatása. — 23.00: Hírek. URH: 14.00—18.00: Azonos a Petőfi Rá­dió műsorával. — 18.30: Hírek. —­ 18.40: Tánczene Olaszországból. — 19.17: Toldi estéje. H. rész. — 19.55: Bartók művészi pályája. Cantata profana. — 20.25: Világ­hírű karmesterek vezényelnek. — 2243:­­Jugoszláv népdalok. — 22.30: Hírek. Április 10 — péntek KOSSUTH: 440: Hírek. — 4.35—7­54: Zene. — Közben: 5.00, 6.00, 7.00: Hírek. — 8.10: Tánczene. — 9.00: Ahol a rádió még sose járt. Riport. — 945: Bach-művek. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Az óvodások műsora. — 10.30: Könnyű dalla­mok. — 11.00: Három találkozás. Részletek Karol Schulz regényé­ből — 11.50: Csángó népdalok. — 12.00: Hírek. — 12.15: Carmen. Részletek Bizet operájából. — 12.50: L­egkedvesebb verseim. — 13.08: Dallal — tánccal a világ kö­rül. — 13.45: Gazdaszemmel... — 14.00: Hírek. — 14.10: A Debrece­ni Kodály-kórus új fel­vételeiből. — 14.40: Nem boszorkányság — technika. — 15.00: Könnyűzene magyar szerzők műveiből. — 15.40: A kilincs. Részlet Bihari Klára regényéből. — 16.00: Hí­rek. — 16.10: A nürnbergi mester­dalnokok. Részletek Wagner ope­rájából. — 16.45: Mélyszántás. Szerkeszti Búzás Andor. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Zene. — Közben 6.00, 7.00: Hírek. — 14.25: Verbunkosok. — 15.00: Hí­rek. — 15.05: Kamarazene. — 16.10: Válaszolunk hallgat­óink­nak. — 16.23: Történelem és mu­zsika. — 16.48: Mese a halászról és a kis halról. — A Gyermek­­rádió műsora. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN 15.55: Helyszíni közvetítés a ma­gyar—szovjet barátsági nagygyű­lésről. — 19.55—21.30: Magyaror­szág—Csehszlovákia férfi kosár­labdamérkőzés közvetítése ■ a Sportcsarnokból. Riporter: Vit­­ray Tamás. Csúrón­­­everes Széles körű visszhangot váltott ki a Szovjetunióban a Tudományos Akadémia gon­dozásában megjelenő „Iro­dalmi örökségünk” sorozat hetvenedik kötete, Gorkij és a kortárs szovjet írók levele­zése. Ez a könyv régebben bizalmas anyagként kezelt dokumentumokat ad közre. Kétszázhatvankét Gorkij­­levél, és ismert szovjet írók­nak — Solohovnak, Feg­yin­nek, Fagyajevnek, Visnyev­­szkijnek, Leonovnak, Pasz­ternáknak és másoknak — Gorkijhoz írt csaknem há­­romszáz levele a szovjet iro­dalom egykori helyzetéről, Gorkij irodalomszervező te­vékenységéről ad hű képet Reméljük: kiadóink felfi­gyelnek a nagy fontosságú kiadványra. Szeretnénk mi­előbb magyarul olvasni. Két Othello Berlinben A demokratikus Berlinben is méltóképpen ünnepük meg Shakespeare születésének 400. évfordulóját. A Fried­­richstrassén levő Camera filmszínházban, az ottani filmmúzeumban 10 Shakes­­peare-filmet vetítenek ápri­lis folyamán. Közöttük van Laurence Olivier világ­hírű Hamletje és 111. Ri­chard­ja, valamint a Vízke­reszt, vagy amit akartok szí­nes szovjet filmváltozata. Műsorra tűzik az 1922-ben készült német Othello-filmet, valamint Bondarcsuk Othel­­lóját, amely 1955-ben került először vászonra. Ismét lát­hatják a berliniek a Romeo és Julia című színes szovjet balettfilmet, amelynek fősze­replője Ulanova.

Next