Esti Hírlap, 1964. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1964-04-09 / 83. szám
A riport házhoz jön Felvevőgép az udvaron ♦ Szörnyülködnek a szomszédok Fegyvercsattogásra, vezényszavakra ébredek. Udvari ablakom előtt a folyosón két horthysta egyenruhás tábori csendőr taszigál egy fiatalembert, majd a gangra sereglett házbeliek szörnyülködése közepette viszi lefelé a lépcsőn. Hát ez mi? Nem nehéz kitalálni. Hányszor ábrándoztam róla, amikor sárban, hóban caplatva, vagy tűző napon, hőgutától környékezve kerestem a külső felvételeken dolgozó filmeseket, hogy riportot írjak róluk: milyen derék dolog lenne tőlük, ha egyszer, csak egyszer, ők jönnének házhoz. S most, íme, beteljesedett. A két csendőr a fiatalemberrel még vagy tucatszor elismételte a folyosói taszigálást, a „szomszédok” a szörnyülködést, amíg a földszintről felfelé néző kamera felől, elhangzott a vezényszó: — Felvétel! A kamera mögött Kocsis Sándor, a rendező posztján Szinetár Miklós. A második tv-opera felvételeit készítik. Hubay Miklós egyfelvonásos opera-librettójából írta a forgatókönyvet, Petrovics Emil a zenét, Udvardy Tibor, Mátyás Mária, Ilosfalvy Róbert, Melis György játssza a főszerepeket. A címe: C’est la guerre! S a mi bérházunk udvara a felvétel egyik színhelye! F. F. GYORSINTERJÚ Huszonöt este — Lezajlott már vendégszereplési sorozata a bécsi Állami Operában? — kérdeztük Ferencsik János főzeneigazgatótól, aki hazajött az osztrák fővárosból, és ez idő szerint itthoni feladatainak tesz eleget. — Igen változatos műsort vezényeltem, és mint a , bírálatokból kiderül, szívesen fogadták munkámat — felelte a karmester. — Ebben az évadban még egyszer Bécsbe utazom, mert a Don Carlost kell dirigálnom." E Verdi-előadás után lesz vége a sorozatnak. — És az 1964/65-ös évadban? — A bécsi operaházzal huszonöt estére szóló szerződést kötöttem. Még nem tudom, milyen műveket vezényelek Bécsben, alighanem a repertoárdarabokat. (K.) A Körszínházban Rengeteg levél a Thália Színház igazgatói irodájában. Sorra bontják fel a leveleket, táviratokat és olvassák a levelezőlapokat. — Ezeket a leveleket és táviratokat abból az alkalomból kaptuk — mondja Keres Emil —, hogy a Thália Színházat a Jászai Mari díjjal tüntették ki. Magánosok, üzemek, hivatalok dolgozói a feladók. Arra kérem az Esti Hírlapot, adjon módot hasábjain, hogy ott köszönjem meg mindenkinek. — Meddig játszik a Thália Színház az évadban? — Június 7-én lesz az utolsó előadásunk a szezonban, addig már nem tartunk bemutatót. Az évadban háromszáztízszer játszottunk. A társulat egy része — mint a múlt évben — Kazimir Károly vezetésével a Körszínházban játszik a nyáron. A régi repertoárból a Cid marad meg; ehhez kerül egy másik mű. A Körszínház előadásai július 12-én kezdődnek. (K. K.) HET1 (jimki'ésüJia Dühöngő ifjúság Valljuk be őszintén: a film megtekintése után nem mindenki érti, miért ez a dühöngés. Miért fortyog, őrjöng, robban, ordít szinte szünet nélkül Jimmy Porter egyetemet végzett piaci cukorkaárus. Ha azt mondanánk, hogy azért, mert egyetemi végzettsége ellenére cukorkát kell árusítania, túlságosan leegyszerűsítenénk a kérdést. Nem kevésbé vulgarizálja a dolgokat az, aki az igazságtalanságokat tartja olyan korlátnak, amely állandóan összeszorítja és kitörésre készteti ezt a fiatalembert. Az igazság az, hogy aki nem látta Osborne Magyarországon is bemutatott drámáját, nem érti meg pontosan, hogy itt erről és amarról is szó van, meg arról is, hogy Osborne hőse egy kissé neuraszténiás karakter, aki egyébként is szangvinikus túlzásokkal reagál az élet külső eseményeire. A darabban valamivel világosabbak voltak azok a társadalmi összefüggések, amelyek miatt ez a cukorkaárus pocsékul érzi magát, demást, jobbat senki nem mutat neki, és nem is nagyon tud elképzelni. Ezért kitűnő megtestesítője mindannak, amit a „dühöngő” angol fiatal értelmiségiekről később megállapítottak. Osborne maga írta át Nigel Kneale társaságában a darabot az addig jobbára csak színpadi műveket rendező Tony Richardson számára. Richardson első filmje semmiben sem mutatja a kezdés szokványos nehézségeit. Érett filmművészként mutatkozik be, aki a helyszínek, a figurák kiválasztásával, artisztikus, a feketefehér vetítés lehetőségeit igen jól kihasználó képeivel (operatőr: Oswald Morris) oly módon vitte vászonra a drámát, hogy nem változtatott, annak szerkezetén, mégsem érezzük agyonbeszéltnek a jeleneteket. Négy kitűnő színész járult még hozzá a film sikeréhez, köztük is mindenekelőtt a Jimmy Portert megformáló Richard Burton, de a többiek nem kevésbé erőteljesen állítják elénk a feleség, a barátnő és a barát alakjait. (Mary Ure, Claire Bloom és Gary Raymond.) □ STÚDIÓSZÍNHÁZ létesült Luzernben. A stúdió a jelenkori szerzők bemutatószínháza. A programban szerepel Brecht: „A szecsuáni jóember”, E. Albee: „Az állatkerti történet”, valamint J. Mortimer: „Kötelező mandátum” című alkotása. □ A LENINGRADSZKAJA PRAVDA a közelmúltban közölte Fjodor Saljapin karikatúráját és két eredeti fényképét. Ezek az értékes ereklyék a nagy énekes levelezéséből kerültek elő, melyet Iszaj Dvoriscsin színész és rendező gyűjtött öszsze. Saljapin levelezése igen érdekes dokumentumokat és feljegyzéseket is tartalmaz, valamint önarcképeit és önkarikatúráit. □ PONGRÁCZ IMRE — az egykori népszerű Swing Tóni — nyolcévi távollét után hazaérkezett Budapestre. „Kanadában, Torontóban éltem — mondja. — Voltam biztosítási ügynök, bútoráruházi eladó, időnként szerepeltem alkalmi magyar társulatoknál és a torontói rádióban is, de főleg vadásztam — állásra. Szeretnék itthon, becsületesen dolgozni.” □ X. DE PAULO néger énekest eddig csak hangjáról ismertük, a Fekete Orfeusz című filmnek ő volt az énekese. Most személyesen is megismerkedhet vele a könnyűzenét kedvelő közönség, április 19-én, az Erkel Színházban lép fel Niky Davis és Nico Ventura olasz énekesek társaságában. A műsor címe: Sztárok és slágerek. Kondor Béla kiállítása A művészeti közéletben nem ritka a szélsőség , a mértéktelen felmagasztalás és a túlzó elmarasztalás. Kondor Béla művészi munkássgát is ellentétes eszté-etikai ítélkezések kísérték. Kihívó művészi ötletei, egyéni stílusa, bizarr tréfái révén afféle képzőművészeti „fenegyerek” hírébe keveredett. Vitára természetesen ma is alkalmat ad — de most már nyilvánvaló, hogy mai képzőművészetünk jelentős egyéniségévé vált. Követői, epigonjai is vannak és külföldi sikerei. A linzi múzeum igazgatója ittjártakor, maga válogatta ki a monotípiákból összeállított tárlat anyagát — és a nyitás napján ,már kérte Grác, majd a hágai múzeum. Elismerés kísérte a „Miami Museum of Modern Art” Kondor-kiállítását. Készül a suboticai és a ljubljanai kiállítása, ahol negyven rézkarcát mutatják be. Jugoszláviából meghívták a híres palici művésztelep ez idei képzőművészeti vitájára — ahol néhány év óta a világ legjelesebb művészei adnak egymásnak találkozót. Itthon, a székesfehérvári képtárban láthatjuk Kondor Béla műveit. (A legfontosabb budapesti bemutatók — Csontváry, Téli Tárlat — újabban ott zajlanak le.) A kiállított hatvankét mű teljes áttekintést ad munkásságáról. Máris kéri a kiállítást Szeged, Miskolc, Veszprém és Pécs... Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky úti Dürer Teremben nyílt meg Kondor Béla — huszonegy rézkarclapból és nyolc tanulmányrajzból álló — bemutatója. A művek egyikét-másikát már láthattuk országos kiállításokon. A Dózsa parasztfelkelés emlékének szentelt sorozatot azonban csak most láthatjuk együtt, teljességében. Megrendítő hatású, szuggesztív erejű lapok! Kétségeink, fenntartásaink lehetnek — a gondolati tartalom bizonyos rendezetlenségei itt-ott szembeötlők — de elvitathatatlan, hogy kivételes tehetséggel, komoly hivatástudattal és — nem utolsósorban — bravúros technikával megalkotott művek ezek. A pittkrétával készített drapériatanulmányok az elmélyült műhelymunkáról tanúskodnak. Cs. M. A vizsgálóbíró kételkedik . A vizsgálóbíró kételkedik egy fiatal, erőszakkal és gyilkossággal vádolt fiú bűnösségében. Minden tapasztalatát, emberszeretetét és emberismeretét igénybe veszi, hogy az ellenszenvesnek látszó fiatalember körül eloszlassa a homályt. A film végére ez sikerül is. Érdekes ez a fordított nyomozás, és nem minden izgalom nélkül való. Talán csak ott szegi meg Agranovics és Szemakov az ilyen filmek szabályait, hogy az igazi tettesek a film végéig egyáltalán nem is szerepelnek. Ennek ellenére, ez a szovjet film mértéktartó, a műfajhoz igazodó stílusos rendezésével, a jobb detektívfilmek közül való. A Dunai kirándulás Részben magyar szereplőkkel és magyar tájakkal megtűzdelve készült ez a pozsonyi film, amely Magyarországra utazó turistákról szól. Nincs híjáig némi szatirikus élnek, de alapjában véve ez a téma sokkal több lehetőséget ígért volna, mint amit kapunk tőle. — bel — Válasz Mi a dráma? — tette fel a kérdést egyik középiskolánkban a tanár az irodalomórán. Az egyik diák szó szerint a következőket válaszolta: — A dráma az olyan műfaj, amit ki kell gondolni. Ha az életből merítjük, akkor giccs... Április 9. — csütörtök KOSSUTH. 16.00: Helyszíni közvetítés a magyar—szovjet barátsági nagygyűlésről. — 19.20: Verdi: Simone Boccanegra. Háromfelvonásos opera. — Az első szünetben: 19.54: Mese. — 20.00: Est Krónika. — 30.25: Az operaközvetítés folytatása. — a H. szünetben: 21.22: Az estve. Csokonai Vitéz Mihály verse. — 21.28: Az operaközvetítés folytatása. — A III. szünetben: 22.00: Hírek. — 22.15: Hangképek a Magyarország— Csehszlovákia férfi kosárlabdamérkőzésről. — 22.25: Az operaközvetítés folytatása. — 22.55: Irodalmi érdekességek. — 23.05: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. PETŐFI: 1640: A pirostollú madár. A Gyermekrádió műsora. — 16.27:Népdalcsokor. — 17.00: Hírek. — 17.05: Százados szenzációk. — 17.35: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 17.55: Operettrészletek. — 18.15: „Hogyan nézzük .. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.35: Hangverseny a stúdióban. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Orvosi tanácsok. — 19.20: Muzsikáló képeslapok. — 19.41: Magányos tölgy. Nyikolaj Zabolockij verseiből. — 19.55: Bartók művészi pályája. Cantata profana. — 20.25: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 20.35: Előszóval — muzsikával — közben: 21.00: Hírek. — 21.05: Az Előszóval — muzsikával című műsor folytatása. — 23.00: Hírek. URH: 14.00—18.00: Azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.40: Tánczene Olaszországból. — 19.17: Toldi estéje. H. rész. — 19.55: Bartók művészi pályája. Cantata profana. — 20.25: Világhírű karmesterek vezényelnek. — 2243:Jugoszláv népdalok. — 22.30: Hírek. Április 10 — péntek KOSSUTH: 440: Hírek. — 4.35—754: Zene. — Közben: 5.00, 6.00, 7.00: Hírek. — 8.10: Tánczene. — 9.00: Ahol a rádió még sose járt. Riport. — 945: Bach-művek. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Az óvodások műsora. — 10.30: Könnyű dallamok. — 11.00: Három találkozás. Részletek Karol Schulz regényéből — 11.50: Csángó népdalok. — 12.00: Hírek. — 12.15: Carmen. Részletek Bizet operájából. — 12.50: Legkedvesebb verseim. — 13.08: Dallal — tánccal a világ körül. — 13.45: Gazdaszemmel... — 14.00: Hírek. — 14.10: A Debreceni Kodály-kórus új felvételeiből. — 14.40: Nem boszorkányság — technika. — 15.00: Könnyűzene magyar szerzők műveiből. — 15.40: A kilincs. Részlet Bihari Klára regényéből. — 16.00: Hírek. — 16.10: A nürnbergi mesterdalnokok. Részletek Wagner operájából. — 16.45: Mélyszántás. Szerkeszti Búzás Andor. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Zene. — Közben 6.00, 7.00: Hírek. — 14.25: Verbunkosok. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kamarazene. — 16.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 16.23: Történelem és muzsika. — 16.48: Mese a halászról és a kis halról. — A Gyermekrádió műsora. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN 15.55: Helyszíni közvetítés a magyar—szovjet barátsági nagygyűlésről. — 19.55—21.30: Magyarország—Csehszlovákia férfi kosárlabdamérkőzés közvetítése ■ a Sportcsarnokból. Riporter: Vitray Tamás. Csúróneveres Széles körű visszhangot váltott ki a Szovjetunióban a Tudományos Akadémia gondozásában megjelenő „Irodalmi örökségünk” sorozat hetvenedik kötete, Gorkij és a kortárs szovjet írók levelezése. Ez a könyv régebben bizalmas anyagként kezelt dokumentumokat ad közre. Kétszázhatvankét Gorkijlevél, és ismert szovjet íróknak — Solohovnak, Fegyinnek, Fagyajevnek, Visnyevszkijnek, Leonovnak, Paszternáknak és másoknak — Gorkijhoz írt csaknem háromszáz levele a szovjet irodalom egykori helyzetéről, Gorkij irodalomszervező tevékenységéről ad hű képet Reméljük: kiadóink felfigyelnek a nagy fontosságú kiadványra. Szeretnénk mielőbb magyarul olvasni. Két Othello Berlinben A demokratikus Berlinben is méltóképpen ünnepük meg Shakespeare születésének 400. évfordulóját. A Friedrichstrassén levő Camera filmszínházban, az ottani filmmúzeumban 10 Shakespeare-filmet vetítenek április folyamán. Közöttük van Laurence Olivier világhírű Hamletje és 111. Richardja, valamint a Vízkereszt, vagy amit akartok színes szovjet filmváltozata. Műsorra tűzik az 1922-ben készült német Othello-filmet, valamint Bondarcsuk Othellóját, amely 1955-ben került először vászonra. Ismét láthatják a berliniek a Romeo és Julia című színes szovjet balettfilmet, amelynek főszereplője Ulanova.