Esti Hírlap, 1965. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-04 / 208. szám
Új hanglemezek Újabb hat darabbal bővült a magyar költők válogatott verseit tartalmazó népszerű sorozat. A lemezekre Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós legszebb verseit vették fel, neves színművészeink és versmondóink előadásában. Gondoltak a tánczene kedvelőire is. Az Illés-zenekar és Korda György szólaltatja meg többek között a „Le piandi, se ridi’ című olasz táncszámot, továbbá tánclemezek készülnek Vico Torriani, Ines Taddio, Ambrus Kyri, Németh József, Psota Irén és Bodrogi Gyula közreműködésével. Karácsonyi hanglemezfelvétel is készül, amelynek egyik felére a magyar, másik oldalára pedig a világ különböző népeinek ismert karácsonyi énekeit vették fel, a Budapesti Madrigál Kórus előadásában. A Hanglemezgyártó Vállalat felkészülten várja a nyolcadik budapesti nemzetközi zenei versenyeket. A tervek szerint két hanglemez készül, egyik az énekesek, másik a fafúvósok legjobbjainak programjáról. A lemezek röviddel a verseny befejezése után kerülnek forgalomba. (MTI) Claudia Cardinale csak Claudia Cardinale nevetve mesélte el pályakezdését az Arts munkatársának: — Csalással kezdődött. Tuniszban forgattak filmet az olaszok és egy fiatal tuniszi lányra volt szükségük. Mivel tuniszi születésű vagyok, rögtön jelentkeztem. A rámbízott feladatot olasz—arab tolmács magyarázta meg — holott nem is tudok arabul. A turpisság csak a következő filmnél derült ki, amelyben hosszabb arabnyelvű szerepet kellett volna játszanom. Ezt már nem vállaltam. Aztán rájöttek, hogy mint olasz is használható vagyok ... Ellopott műkincsek 150 000 műkincset loptak el az utóbbi hét évben az olasz múzeumokból és templomokból — írja a Figaro. Az ellopott műkincsek katalógusában — amelyet az olasz hatóságok nemrég tettek közzé — szerepel többek között egy 2500 éves Aphrodité-fej Siracusából, Raffael Madonna gyermekével című vászna, Goya: Kivégzés című képe, Manet Zola-portréja. Chagall: Szerelmesek holdfényben című festménye. Szeptember 4. — szombat KOSSUTH. 14.00: Hírek. — 14.05: Hirdetőoszlop. — 14.20: Kórus. — 14.35: Népi zenekar. — 15.05: Mi történt a héten a nagyvilágban? — 15.20: Rossini operáiból. — 16.00: Hírek. — 16.15: Tombola. — 17.00: A csillék városa ... — 18.00: Hírek. — 15.10: Strauss-keringő. — 18.30: Irodalmi műsor. — 19.06: Grieg: Peer Gynt — kísérőzene. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Részletek a Rádió szilveszteri műsorából. — 22.00: Hírek. — 22.15—0.25: Tánczene. Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 14.20: Tudósítás az ENSZ-ből. — 14.30: Zenekari muzsika. — 15.00: Hírek. — 15.05: Könnyűzene. — 15.40: Ifjúsági Rádió. — 16.00: Operettrészetek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Heti hangversenykalauz. — 18.00: Magyar nóták. — 18.35: Hangverseny a stúdióban. . — 19.00: Hírek. — 19.05: A filozófia nagy problémái. Előadás. — 19.20: Jazz. — 19.33: Kényismertetés. — 19.48—22.25: Fierro házassága. Mozart operájának közvetítése. Közben 21 .00: Hírek. — 21.05: Falusi olvasók között. — 21.48: Haltai Jenő versedből. — 22.25: Írói élmény. Részletek Friedrich Dürrmmatt színművéből. — 23.05: Hírek. Szeptember 5. — vasárnap KOSSUTH: 8.00: Hírek. — 6.10: Kellemes vasárnapot! — 8.00: Hírek. — 8.10: Operettrészletek. — 8.53: Édes anyanyelvűnk. — 8.58: A bölcsőtől az egyetemig. Tanügyi kabaré. — 9.50: Grieg-dalok. — 10.01: Szivárvány ... — 12.00: Hírek. — 12.15: Népi muzsika. — 12.50: Sipos Tamás írása. — 13.03: Viharzenék operákból. — 13.25: Magnósok, sigvelem! — 13.55: Új versek. — 14.10: A kMt-5 szerelme. Schumann dalolv’u~át Melis György ének'*. — 14.41: Tudományos híradó. — 15.00: Tánczene. — 15.50: Hírek. — 15.55: Közvetítés a Magyarország—Ausztria VB selejtező mérkőzésről. — 18.00: Hírek. — 18.05—20.00: Bécsi ünnepi Hetek 1965. A Bécs Filharmonikusok hangversenye. Közben 18.57: Hegyi csata. Tamási Áron elbeszélése. — 20.00: Hírek. — 20.15: Titkos megbízatás. Graham Greene regényének rádióváltozata. — 21.18: Magyar nóták. — 22.00: Hírek. — 22.20: Operahangverseny. — 23.10: Rákos Sándor verseiből. — 23.20: Esztrádzenekarok. — 24.00: Hírek. — 0.10: Operettrészletek. PETŐFI: 7.30: Az ev. egyház félórája. — 8.00: Chopin-művek. — 8.40: Riport. — 8.55: Tánczene. — 9.30: Operakalauz. — 10.30: Térzene. — 11.00: Petőfi verseiből. — 11.05: Hangverseny. — 12.50: Táncdalok. — 13.03: Magyar tájak. — 13.30: Mit hallunk a jövő héten? — 14.20: Népdal csokor. — 15.00: Mesejáték. — 15.50: Énekszámok. — 16.45: Miskolc 600 éves. — 17.00: Grieg-művek. — 17.45: Szeptemberi versek. — 17.55: Régi filmek albuma. — 18.25: Utijegyzet. — 18.45: Könnyűzen. — 30.53: Mi ez? — 20 53: Régi híres előadók. — 22.00: Szellemek órája. — 23.00: Hírek. A TV MŰSORA SZOMBATON: 14.55: Szovjetunió—Jugoszlávia labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Moszkvából. — 17.33: Hírek. — 17.40: Főzzünk okosan! Közvetítés a Gázművek bemutatóterméből. — 18.10: Modern postaüzem. Francia kisfilm. — 18.25: Robinson Crusoe kalandjai. Defoe regényéből készült filmsorozat, X. rész. — 18.50: Jelentés Magyarországról. Fából faragott emberek. A tv kisfilmje. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.50: Hétről hétre... — 20.00: Magazin. A tv-híradó melléklete. — 20.20: Morál 1963. Magyarul beszélő nyugatnémet film. (18 éven felülieknek). — 22.00: Költészet. Heine-versek. — 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. A TV MŰSORA VASÁRNAP: 9.30: Bábfilm kicsinyeknek. — 10.00: Hétmérföldes kamera. Úttörőhíradó. — 10.15: A fáraók országában. Karnak, Luxor. — 10.30: Látogatás a Mezőgazdasági Múzeumban. Helyszíni közvetítés. — 11.30: Rejtett arany. Magyarul beszélő kanadai kisjátékfilm. — 14.55: Nyári mezőgazdasági szakfilmsorozat. — 15.35: A Magyar Hirdető műsora. — 15.50: Magyarország—Ausztria labdarúgó VB selejtező mérkőzés közvetítése a Népstadionból. — 17.50: Meddig akar élni? Csehszlovák kisfilm. — 18.00: Nagy felfedezések. Az utolsó kaland. — 18.30: Önnek melyik tetszik? Divatbemutató közvetítése a Budapestbárból. — 19.30: Tv-híradó. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Sporthírek. — 20.10: Nagy siker volt! Az ifjú Edison. Magyarul beszélő amerikai film. — 21.35: Macskazene. — Az NDK-televízió tréfás-zenés magazinja. — 22.00: Tvhíradó — 2. kiadás. SZÍNHAZAK SZOMBAT—VASÁRNAPI , MŰSORA: József Attila Színház sz. és v.: Keménykalaposok (7). — Fővárosi Operettszínház sz.: Nagymama (fél 8); v.: a Bartók Színpadon: Operett-cocktail (fél 8. — Rossz idő esetén az Operettszínház épületében.) — Vidám Színpad sz. és v.: Kicsi vagy kocsi? (fél 8). — Kis Színpad sz. és v.: Lehet valamivel kevesebb? (7). — Építők Irodalmi Presszója (Petőfi S. u. 5.) v.: Nő a tükör előtt (1. sz. bérlet, 8). — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad sz. és v.: Ludas Manyi (8). V. de.: Bohócparádé (10). — Fővárosi Nagycirkusz sz. és v.: Randevú a cirkuszban (nemzetközi artistaműsor, fél 4 és fél 8). Kerameikostól—Keszthelyig SIKER GENFBEN ♦ ÖNÁLLÓ MŰVÉSZET ♦ HOL MARADTAK AZ ÉPÍTÉSZEK? ♦ BESZÉLGETÉS GORKA LÍVIÁVAL Kerameikos az ókori Athén egyik kis városkája volt; az időszámításunk előtti XI. századból származó agyagedényeket találtak itt a régészek, s erről a városról kapta nevét az agyagművesség — a keramika. Gorka Líviáról évek óta tudjuk, hogy a magyar keramika legkiemelkedőbb, világszerte elismert művészei között is a legelső vonalba tartozik. Koppenhága, London, Helsinki, Moszkva, Linz, Graz, Faenza, Róma tárlatlátogató közönsége fogadta tetszéssel a fiatal, alig tízegynéhány éve dolgozó művész alkotásait; az 1962-es prágai Nemzetközi Keramikai Kiállításon aranyéremmel, itthon pedig 1964-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. Első önálló gyűjteményes kiállítását tavaly tavasszal rendezte a Csók Galériában, az idei nyár pedig két sikert hozott: Génfben egy héttel meg kellett hosszabbítani kerámiáinak bemutatóját (amelyről szuperlatívuszokban számoltak be a nagy svájci, francia, belga és német lapok), s Keszthelyen több mint tizenötezren keresték fel tárlatát a megnyitó óta. ★ A fiatal Gorka Lívia legelőször azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy — kikerülve édesapja, Gorka Géza Kossuth-díjas keramikus műhelyéből, akitől a szakmai ismereteket tanulta — szakított az évszázadok óta egyedül használatos korongolással: samottal kevert agyagból, kézzel építi, formálja, magas hőfokon égeti az aszimmetria törvényében rejlő egyensúlyt megvalósító tárgyait. Kerámiái ritkán szolgálnak funkcionális célt, nem használati tárgyak...hanem a több ezer éves elődöket idézik: a művész a keramika lehetőségeit nemcsak ornamentikára, díszítésre használja, hanem ugyanolyan önálló mondandójú műveket hoz létre, akár — például — a szobrászok. — Furcsa műfaj a keramika — mondja a művész. — Nem szobrászat, nem festészet, s nem is plasztika, noha mindegyikből van benne egy kicsi. Az utóbbi évtizedekben kizárólag alkalmazott művészetként, ornamentális — díszítő — feladatokkal művelték, pedig a régntolt korokba — a perük, az inkák művészetében — egyenrangú műfaj volt, ugyanúgy a lényegről, az ember alapvető érzéseiről, problémáiról beszélt, akár a képzőművészet többi ága. Ezért hiszem, és vallom, hogy az agyagművességnek ma is nagyobb lehetőségei vannak, mint amire használjuk: nemcsak a modern kislakásokba való vázák, hamutartók, apró dísztárgyak készítésére alkalmas, hanem önálló kompozíciói létrehozására is, amelyek építészeti terek betöltői és alakítói lehetnének. — Örül a keszthelyi kiállítás sikerének? — Annak nagyon örülök, hogy a nagyközönség egyre inkább megkedveli a keramikát. A vendégkönyv sok lelkes és értő bejegyzése arra vall, hogy — ha lassan, s nem egycsapásra is, de — javul a közízlés, egyre többen értik a korszerű művészetet. A kiállítás azonban — más szempontból — csalódást okozott. Azt reméltem, hogy építészek is megnézik majd, s felismerik a keramista nagy lehetőségeit a modern architektúrában, a hallok, Intérieurök kialakításában. Úgy látszik, erre a felismerésre várni kell még. (zs. i.) bankettfotón pásztáz körbe. Frissen végzett diplomások ülik körül a fehér asztalt, vígan, felszabadultan. A felvevőgép megállapodik a kép sarkában, egy teliszájjal nevető jóképű fiatalemberen, s mellette egy mosolygó, nyugodt szép lányarcon. Azután másik fotó kerül a kamera elé. Ugyanez a leányarc hosszú hajjal érettségi tablóról néz ránk, majd a strandon, kiránduláson készült fényképek következnek. A filmforgatás utolsó napjai ezek, a filmnek azonban az elejére kerülnek majd a most készült felvételek. A Szentjános fejevétele című film hősnőjét, az ifjú tanyai tanítónőt játszó Béres Ilonát ábrázolják a fotók: ezek közé tallózik majd a főszereplő a bevezető képsorban, s közben elbeszéli a film előtörténetét — első munkahelyére, a Szent Jánosnak nevezett tanyavilágba való megérkezéséig. . Katalin története, tragédiába forduló küzdelme a tanyavilág sötét előítéletei, elmaradottsága, egy túlhaladott életforma kövületei ellen — nem ismeretlen a mai magyar irodalomban. Galambos Lajos kisregénye néhány éve jelent meg a Kortársban, majd könyv alakban. Ő írta kisregényéből a forgatókönyvet, s művészeti konzultánsként is közreműködött a most véget ért forgatásnál. A rendező, az elsőfilmes fiatal Kovák Márk, Béres Ilona partnerei többek között Sztankay István, Dayka Margit és Bálint András. (fencsik) Ob mini negyvenazes operaházi bérlet Az Operaház május második felében kezdte meg a bérletek megújítását, illetve az új bérletek kibocsátását. A napokban kezdődő új szezonra eddig 34 ezren váltottak felnőtt-, hétezren pedig ifjúsági bérletet. Ez a számadat még nem végleges, mert még nem fejeződött be a bérletek kiadása. Különösen az ifjúsági sorozatok arattak sikert, mivel az első vasárnap délelőtti előadásokat októberben tűzik műsorra, az árusítás egész szeptemberben tart, s az előzetes becslés szerint még további három- négyezer ifjúsági bérlet talált gazdára. Már így is egész sorozatok vannak, amelyekből egy darab sem maradt eladatlan, de még kaphatók az Operaházba szóló általános iskolai és az Erkel Színházba érvényes közép- és általános iskolai bérletsorozatok. Az Operaház bérleti osztályának közlése szerint szeptember 16-tól megkezdik a főiskolai bérletek árusítását is. (MTI) Nyolc betű, 640 ,7500 kép István dccs versek ♦ A Rákóczi-nóta szerzője ♦ Hová tűnt R.by Mátyás? ♦ A Magyar Irodalmi Lexikon második kötete L-től R-ig Nyolc betű hatszáznegyven oldalon. A Magyar Irodalmi Lexikon második kötete a jövő héten jelenik meg. Az irodalom múltját, s jelenét tárgyalja, írókat, műveket, fogalmakat ismertet L-től R- ig. PLÁGIUM! A tegnap nagyjai közül Petőfivel 39 hasábon, Móricz Zsigmonddal 27, Madáchcsal, Mikszáthtal 25—25, Radnótival 13, Mórával 12, Molnár Ferenccel és Pázmány Péterrel 8—8, Mikes Kelemennel pedig 7 hasábon foglalkozik. A múzsák: Csokonai Lillája (Vajda Julianna), Ady Lédája (Diósi Ödönné) mikróéletrajza szintén olvasható e lapokon, s megemlékeznek Petőfi Sándorné, született Szendrey Júlia novellistáról is. A Petőfi-családból verselt István öccs is, költeményeit összegyűjtve 1909-ben adta ki Bajza József. Egy ikén a szerkesztők nem vádolhatak arisztokratizmussal, helyet adtak a tegnap humoristájának, Rejtő Jenőnek (P. Howard), és a mai kabarészatirikusnak, Róna Tibornak. A rejtvényfejtők kimásolhatják: a Rákóczi-nótát a fejedelem udvari hegedűse, Barna Mihály írta. Az érettségire készülők puskázhatnak: az Ómagyar Mária-siralom „időrendben a Halotti Beszéd után következő szövegemlék, a legrégibb ismert magyar vers, illetve versfordítás az 1280—1310 körüli időkből”. S bizonyára nem mindenki tudja, a Halhatatlanság oszlopa Láczai Szabó József, a nyelvújító Kazinczy ellenfele temetésekre írt alkalmi verseinek 1807-ben közreadott gyűjteménye. S a vitázók is kikereshetik: a plágium „megítélése korszakonként változó, ... az író szellemi tulajdonát ma már a legtöbb országban ■ törvények (szerzői jog) és nemzetközileg elismert érvényű szerződések védik”. Katalin a tanyán Befejezték a Szentjános fejevátele című film forgatását Fényképeket fényképez az operatőr, Szécsényi Ferenc. Kamerájával felnagyított kép a filmről, Béres Ilonáról. (Rég'ör Endre fedv.) A LEKTOR ES A LEKTŰR Megtudható az enciklopédiából, hogy a modernizmus: „A * szocialista irodalomtudományban a ,korszerűsködés*, az ,álmaiság’ címszava, ellentétben a valóban modern, korszerű, mai művészettel.” A Vart pour Vart magyarázata: „Művészet a művészetért”, az öncélú művészet eszméjének jelszava, tagadja„a művészet legfőbb hivatását: atársadalom, az emberiség szolgálatát.” Az olvasmányosság: „a könnyen érthető, érdekesen megírt irodalmi művek jellemvonása”. A lektor kötelessége: „Tanácsaival segíteni az írót kiadása előtt álló művének minél tökéletesebbé érlelésében”, lektűrnek olyan művek tekinthetők, „amelyek az olvasót lekötik, de elmélyedésre nem késztetik”. A lexikon közli: az első magyar irodalmi lap, a Magyar Mása születési éve, 1786, az első magyar nyelvű újság pedig az 1780-ban indult pozsonyi Magyar Hírmondó, első szerkesztője Rát Mátyás. Definiálják a riportot is: „valamely időszerű eseményről beszámoló, illetve valamely érdekes jelenséget vagy kimagasló egyéniséget bemutató, a sajtóban megjelenő vagy a rádióban, televízióban elhangzó tudósítás”. S öröm: nem feledkeztek meg a nemrég elhunyt kitűnő zenekritikusról, Péterfi Istvánról. A mai hírlapírók közül felsorolják a Rózsa Ferenc-díjasokat. Szólnak a musical comedyről, mint műfajról; az antifasiszta, 1939-ben nagy feltűnést keltett, s a hatóságok által elkobzott Szürke Könyv szerzőjéről, Lajos Ivánról, és elmagyarázzák, hogy a madárnyelv „gyermekek által használt tréfás idióma. Arany fogalmazásában: A Jóka ördögében „Turgudorgod mirgit forgogargadtárgál...” A lucázás, kotyolás, parázolás pedig „karácsonyi népi játék, a tyúkok, malacok, sőt a házigazda leányára is vonatkozó (sokszor nyers) jókívánságok felsorolása”. Q-val kezdődő címszavat nem találtak, ugyancsak nem tudták a szerkesztők sem kinyomozni, mikor és hol halt meg a hazából elüldözött, a XVIII. század második felében valóban élt Jókai-hős: Ráby Mátyás. KIT FELEJTETTEK KI? Mi hiányzik még az Akadémiai Kiadó gondozásában közel 1500 képpel illusztrált munkából? Kit felejtettek ki? Kiről szólnak érdemén felül? Minderről a következő hetekben, hónapokban valószínűleg olvashatunk majd a Magyar Irodalmi Lexikon második kötetének bírálataiban. (lászló) A ROYAL SZÁLLÓBAN. Nemzetközi versenyeken aranyérmet nyert szakácsmesterek árusítással egybekötött. hidegkonyhai bemutatója 1965. szeptember 6—7.