Esti Hírlap, 1965. november (10. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-01 / 257. szám
Napirenden: a technológia i cél: korszerűbb gépipart ♦ Akadályok ♦ Elavult gyártervezés ♦ Intézkedések a hazai kutatás fejlesztésére, tervek a nemzetközi együttműködésre Ma reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Otthonában, megkezdődött a Gépipari Technológiái Intézet II. tudományos ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson — hazai szakembereinken kívül — a baráti országokból 17 intézet munkatársai vesznek részt, hogy megvitassák a technológia fejlesztésének kérdéseit a gépiparban. — Ha a technológia fejlesztéséről akarunk beszélni — mondta munkatársunknak Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese —, akkor mindenekelőtt a gépipar előtt álló feladatokra kell gondolnunk. A következő ötéves tervben az a fő cél, hogy lerakjuk a gépipari termelés korszerűsítésének alapjait. Ez magában foglalja egyrészt a beruházások műszaki színvonalának emelését, másrészt az egész gépipar és az üzemek szervezettségének, technológiai színvonalánakjavítását. Elképzeléseinkben 50 százalékos termelésnöveléssel számolunk. Több, jobb, korszerűbb gépet kell az eddiginél gazdaságosabban gyártanunk. S ha csak azt említem, hogy mindehhez legfeljebb 10 százalékos munkaerőnövekedésre számíthatunk, már ebből is kitűnik a technológia fejlesztésének óriási jelentősége. Egyébként is a termelékenység fokozásában a technológiának alapvető szerepe van. Mi gátolta eddig a technológia kellő ütemű fejlődését? — Sajnos, akadályokkal „lent” is, „fent” is találkozhatunk, s erről őszintén kell beszélnünk. Ha megnézzük azt a szellemi-műszaki energiát és anyagi befektetést, amelyet gyártmányfejlesztés- re, illetve a technológia fejlesztésére fordítunk, szembeötlő az utóbbi hátránya. A KGM 17 intézetében dolgozó kutatók mindössze 3 százaléka foglalkozik technológiával, s a műszaki fejlesztési alapból csak 2 százalék jut technológiai kutatásokra. De az üzemekben is elhanyagolják a technológiát, azon az alapon, hogy „a konstrukciót adjuk el és nem a technológiát”, a legjobb erőket a gyártmányfejlesztésre irányítják, s a technológiára a szükségesnél kevesebb marad. Akadályozza a fejlődést gyártervezésünk elmaradottsága is. Bár egy új létesítmény évtizedekre eldönti a gyár technológiai színvonalát, mégsem tapasztalhatunk kellő gondosságot Elég, ha csak a soroksári vasöntödére utalok: alig 10 éve épült, s máris rekonstruálni kell. Hogyan kívánnak ezen a helyzeten változtatni? — A feladatok nagyok. Intézkedéseinknél minden esetben figyelembe kell venni a népgazdaság érdekeit és lehetőségeit A Gépipari Technológiai Intézetet megbíztuk tíz alapvető technológiai ágazatban a kutatási feladatok ellátásával és a KGM területén folyó technológiai kutatómunka koordinálásával. Szükségesnek tartjuk, hogy az intézetet vonják be a legfontosabb gépipari beruházások és rekonstrukciók technológiai adatainak megállapításába. A kohó- és gépipari miniszter kijelölt 27 üzemet, illetve intézetet, hogy a technológiai intézet koordinálásával mint kutatóhelyek vegyenek részt a technológiai feladatok megoldásában. Valamennyi gépipari vállalatnál ezentúl nagyobb figyelmet kell fordítani a technológia és a szervezettség fejlesztésére. Jobb erőket kell ide irányítani, s az itt dolgozó műszakiaknak nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést kell biztosítani. Végül, de nem utolsósorban, említeném a nemzetközi munkamegosztásit. Ez a kérdés szerintem nincs megnyugtatóan megoldva. A technológiában végbemenő rohamos fejlődés — a Szovjetuniót kivéve — egyetlen szocialista országnak sem teszi lehetővé, hogy minden kérdést önállóan megoldjon. S éppen ezért, ebben is erősíteni kell kapcsolatainkat, annál is inkább, hisz az észszerű munkamegosztásnak itt még nagyobbak a lehetőségei, miint a késztermékgyártásban — fejezte be nyilatkozatát a miniszterhelyettes. A nemzetközi munkáimegosztás erősítése szempontjából is örvendetes, hogy a ma kezdődött tudományos ülésszak után a baráti országok technológiai intézeteinek képviselői megvitatják ezt a nagy jelentőségű témát. Maga a tudományos ülésszak nagy segítséget nyújthat a technológia fejlődéséhez. Ez nagy jelentőségű, hisz jelenleg éppen a technológia elmaradottsága az egyik fő oka annak, hogy nem alakul megfelelően az önköltség, nem javulnak kellően a termelékenységi mutatók, és nem kielégítő a termelés gazdaságossága. Sokat segíthet ez a tanácskozás abban is, hogy csökkenjen jelenlegi technológiai elmaradásunk a vezető ipari országokhoz képest Halmai György Felfedezték Magyarország legmélyebb barlangját Összefügg-e a lillafüredi István-cseppkőbarlanggal? A Bükk-fennsík Lillafüred fölötti szakaszán húzódik az István-lápa, egymás után sorakozó töbreivel, víznyelőivel. A diósgyőri vasasturisták barlangkutató csoportja Gyenge Lajos vezetésével évekkel ezelőtt nekifogott a legnagyobb víznyelő bontásának, abból a feltevésből kiindulva, hogy a víznyelő üregén át bejuthatnak a lillafüredi István-cseppkőbarlang még ismeretlen folytatásába. A lelkes barlangkutatók méterről méterre kemény munka árán hatoltak mind mélyebbre a víznyelő szűk, függőleges járataiba. Tavaly már csaknem kétszáz méter mélységet értek el. Vége a múlt hetek meghozták-e a várva várt eredmény biztató jelét: 200 méter mélységben elérték az első vízszintes járatokat, s ezzel meg is döntötték az eddigi magyarországi 165 méteres barlangi mélységrekordot. A múlt napokban már 240 méter mélyen a föld alatt harcoltak a kövekkel, veszélyes sziklaomlások és vízzel telt szifonok között. A megfeszített munka most újabb sikerrel járt: tegnap széles folyosókba, tágas, cseppköves termekbe sikerült behatolni. Az eddig feltárt barlangszakasz hossza már több, mint egy kilométer. A folyosók iránya, a várakozásnak megfelelően, keletnyugati, így valóban lehetséges, hogy a most felfedezett járatok a lillafüredi István-cseppkőbarlanggal egy rendszert alkotnak, sőt, az sem kizárt, hogy nyugat felé összefügghetnek a miskolci kutatók által 1962-ben feltárt Létrástetői-barlanggal is. Ha ez a feltevés helytállónak bizonyulna, akkor a Bükkfennsík alatt Magyarország egyik legnagyobb cseppkőbarlang-rendszere tárulna fel a kutatók előtt, melynek jelentőségét fokozná, hogy az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központjának adna újabb vonzóerőt Dr. Dénes György „Dániel az oroszlánok között’’ (Endrődi rajza) tuk, de izgalmas ... Már is a történet elején a balladák borongás drámaisága feszül. —... Valami fekete kabát volt rajta, de ahogy a gyerekek mondják, éppen csak rádobva ... Csodálom, hogy te semmit sem hallottál még, pedig itt kell laknia a környéken ... A kezében lánc vagy micsoda volt, mert a srácok szerint már messziről hallani lehetett a csörgést... Ijesztő, mi? Eleinte én is tamáskodtam, de mind a hárman hajszálra egyformán mondják el az esetet, ha akarod, beszélj velük te magad ... Lélekszakadva futott, amíg a gyerekek mellé nem ért... — Rémes... Ha meggondolom, hogy Julcsi is egyedül jár haza az iskolából... — Szóval, a srácok békésen álldogáltak, amikor az őrült odarohant, egy pillanatra megtorpant mellettük, rájuk üvöltött és már futott is tovább ... — Hátha csak egy szegény, ártalmatlan eszelős__? — Szegény eszelős? Köszönöm szépen. Azt ordította, hogy: „Megrágom a fületeket!” Még egyebet is zagyvált, de erre a fülrágásra határozottan emlékeznek mind a hárman. — Mégis milyen volt a külseje? — Ezt nemigen tudták leírni, mert már alkonyodott. De nagyon öreg nem lehetett, mert a haja sötét volt, nem ősz, azonkívül egy öregasszony — mégha örült is — nem tud szaladni, mint a vihar... A rendőrségnek kellene bejelenteni? Vagy a tisztiorvosi hivatalnak? Mégsem lehet hagyni, hogy egy ámokfutó rettegésben tartsa a gyerekeinket. — És nem lehet, hogy csak részeg volt? — A gyerekek határozottan állítják, hogy nem. Olyan egyenesen futott, mint a nyíl..."Esküszöm, már én is félek sötétedés után kimenni a házból. Ja, valami olyat is ordítozott: „Lesz, lesz, nem lenni!" Most mondd ... Ugye, utánajársz a dolognak? Én? Eszembe sincs. Először is: igaz, hogy futottam, de a kezemben nem láncot csörgettem, hanem a kulcsaimat. Másodszor: amikor megütötte fülemet az egyik srác félmondata: „ ... holnapra már nem fog lenni...” — nem azt mondtam, hogy megrágom a fülét, hanem, hogy megbúbolom, mert magyar ember ezt úgy mondja: lesz! Az igaz, hogy a fekete ballonomat éppen csak magamra dobtam — de siettem, hogy még kapjak kenyeret a KÖZÉRT-ben. Nóti Hona Rémtörténet Gumikerekű vagonszállító kocsival küldi a szükséges vasúti tehervagonokat a MÁV a kisebb vállalatokhoz kísérletképpen. A 40 tonnás, 24 kerekű pótkocsira, az úgynevezett „kulira” a vágányról húzzák fel a vagont, s így a pályaudvarról gumikerekeken gördül a ki- vagy berakás helyére. Egyelőre a kőbányai hizlaló állomásnál próbálták ki. Négy vállalatnál jegyezték fel, mennyire gazdaságos az új formájú szállítás. Egy előnye már bizonyos: ezzel a módszerrel nem kell a teherpályaudvartól a vállalatig iparvágányt lefektetni. Képünkön: vagon a szállítókocsin. (MTI fotó : Lajos György felv.) Gyorsan akar tanulni? Használjon programot! Demarkációs vonal a könyvlap közepén ♦ Technikát, anatómiát is oktat ♦ Kísérlet Szegeden a törtekkel A demarkációs vonal a tankömyvlap közepén húzódik. Átlépni tilos. Bal oldalán furcsa, értelmetlen szöveg, valóságos szórejtvénynek tűnik. A mondatok közepén hiányzó szavak, helyük kipontozva. A megfelelőt ceruzával kell beírni. Ha helyes, tovább mehet a tanuló; ha nem, összevetheti saját véleményét a tankönyv jobb szélén — a demarkációs vonal túloldalán — olvasható helyes megoldással, amelyet eddig papírcsíkkal letakart. Ez a programozott tankönyv, a korszerű oktatás legfőbb segédeszköze. Forradalom a pedagógiában? Valami olyasféle... GÉPPEL VAGY GÉP NÉLKÜL Néhány éve világszerte mind többet foglalkoznak, kísérleteznek egy új tanítási eljárással, amelynek programozott oktatás a neve. Ez az eljárás gyakran — de nem mindig — különleges készülékek, oktatógépek felhasználását kívánja. Az oktatógépeken nem a technikai megoldás a legfontosabb, hanem az a mód, ahogyan a témát összefüggő tanfolyammá kidolgozzák. Szigorú logikai rendben, úgynevezett kis lépésekben, kérdés-felelet formában felbontják a tananyagot. A tanuló megkapja az első információt, vagyis az új tananyag első, egészen kis egységét Ezután a program kérdését intézik hozzá. A tanuló válaszol, majd válaszát összeveti a helyes megoldással- De csak akkor mehet tovább, ha válasza helyes. Ha nem az, kezdheti elölről a munkát Korábbi elképzelések szerint ezt a programot csaknem kizárólag a tanítógép tárta a gyermek elé. Ez azonban roppant költséges. A kísérletekben azonban világossá vált, hogy ilyen programot könyv formájában is a tanulók kezébe lehet adni, tehát nem feltétlenül szükséges közbeiktatni az oktatógépet. Manapság a világon ismert programok csaknem 90 százaléka egyidejűleg tankönyvként is megjelenik, csupán az elenyésző rész a tisztán gépi program. FELE IDŐ ALATT, JOBBAN A programozott oktatás előnyét az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógiai tanszékének tanárai így fogalmazzák: „ A különböző képességű tanulók saját munkatempójukat követhetik a tanulásban. Azonnal értesülnek: eredményes volt-e munkájuk, vagy sem. A tanítási, a tanulási idő jelentősen megrövidül, a munka eredményesebbé válik. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem kísérletet folytatott tíz általános iskola ötödik osztályában, a tizedes törteket tanították programozott módszerrel. A kísérleti osztályok diákjai körülbelül fele idő alatt sajátították el a tananyagot, mint a hagyományosan tanulók, ráadásul magasabb szinten! A külföldi példák is biztatóak. Középiskolában előfordult, hogy a kétéves fizikatananyagot egy esztendő alatt végezték el a diákok. Egy külföldi orvosegyetemen kizárólag ezzel a módszerrel tanítanak, s a siker még a szakembereket is meglepte. Elvileg minden tantárgy programozható, legkönnyebben a természettudományi tárgyak és a nyelvoktatás. Legnehezebben — de ez is megoldható — a humán tantárgyak. De programoztak már anatómiát, bridzstanfolyamot, iparművészetet, logikát, művészettörténetet, lélektant, zenét is. A tanulás eredménye minden esetben kedvezőbb volt a hagyományos módszernél. MIT TANULTAK A SZERELŐK Az eddigi kutatások azt is bebizonyították: a programozott oktatás az iskoláztatás valamennyi szintjén eredményesen megvalósítható. Mégis, úgy tűnik, a legnagyobb a jelentősége a felsőoktatásban, a dolgozók esti és levelező iskoláiban, valamint a részben osztott vagy osztatlan vidéki iskolák munkájában. A programmal elérhető, hogy a legkitűnőbb tankönyv alapján tanulhasson minden diák, egységesen, bárhol él is az adott országban. A programozott oktatás jelentősége azonban messze túlterjed az iskola falain. Külföldön sajátos témákat is sikeresen dolgoztak fel ezzel a módszerrel. Alkalmazták már orvostovábbképzésben, népművelésben, statisztikában, légiforgalomban, ismeretterjesztésben, katonai kiképzésben és így tovább. De legjelentősebb talán ipari alkalmazása. Hatvanhárom amerikai cég legutóbb félmillió dollárt fektetett ipari programokba. Nem kétséges, hogy alapos okok késztették a tőkés vállalkozókat ilyen mérvű anyagi áldozatra. A nagyobb elektrotechnikai cégek az új oktatástechnikával 40 százalékos termelékenységemelkedést értek el, s ugyanakkor a selejt 98 százalékkal csökkent. Másutt egy szerelőüzemben a 3210 műveletből álló munka elsajátításához eredetileg 160 órára volt szükség; programozott módszerrel ugyanazt 65 óra alatt végezték el a munkások, és a selejt aránya a korábbi 50 százalékról 10 százalékra esett! Az utóbbi tíz esztendőben csaknem félszáz nagy jelentőségű nemzetközi konferencián foglalkoztak a tudósok világszerte a programozott oktatással. Európában a Szovjetunión és hazánkon kívül 12 államban folynak jelentősebb kutatások, igen eredményesen kutatnak az amerikai és az ázsiai tudósok. Jordániában, Nigériában, Libanonban is végeznek nagyobb arányú kísérleteket. Nálunk elsősorban a felnőttoktatásban próbálják ki a programozott oktatás előnyeit, s ha vontatottan is, de hozzáfogtak alkalmazásához az ipari szakmunkásképzésben is. Szőke Sándor