Esti Hírlap, 1965. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

TM-zett A 250-ik Hamlet Úgy látszik, a Madách Színház Hamlet-előadása, Vámos László és Gábor Miklós kivételes remeklése, az immár európai hírű pro­dukció utolérhetetlen rekor­dot állít fel: tegnap este került színre — most is zsúfolt nézőtér előtt — két­­százötvenedszer. Sokáig az angol Sir John Gielgud tar­totta a Hamlet rekordját: 155-ször játszotta azonos produkcióban. A Madách előadásában Gábor Miklós már két évvel ezelőtt túl­szárnyalta ezt a megdönt­hetetlennek hitt csúcsot , a kétszázötvenedik előadás hírét pedig sokfelé a világ­ban egyszerűen hihetetlen­nek tartják a színházi szak­emberek. És ami szintén csaknem páratlan a színház történe­tében: a kétszázötvenedik előadás éppoly frissnek, di­namikusnak hat, mint a premier; ,,csak” összeha­sonlíthatatlanul érettebb, elmélyültebb. Gábor Mik­lósnak most sincs egyetlen „eleresztett” gesztusa, s nincs egyetlen mondata vagy szava, amely mögött ne érez­jénk a legteljesebb érzelmi-gondolati átélés aranyfedezetét. S ugyan­ilyen aprólékos műgonddal megformált, mégis az egy­­szeriség, a felfedezés iz­galmával ható színészi tel­jesítmény a népes együttes valamennyi tagjának játé­ka. Az odaadó művészi alázatnak, s a szakma leg­nemesebb tiszteletének nagyszerű példája ez a pro­dukció, amelynek kétszáz­ötvenedik előadása színházi életünk ünnepévé avatta a tegnapi estét. (zs) IRÁNY: Monte-Carlo Operaházunk balettegyüt­tese, mint ismeretes, monte­­carlói vendégjáték előtt áll. A díszletek már útnak in­dultak, a kottákat csomagol­ják, s 20-án utazik el Fráter Gedeon és Tóth Péter kar­mester, hogy megkezdjék a betanító próbákat a monte­­carlói operaház zenekará­val. Az együttes Nádasdy Kálmán igazgató vezetésével december 23-án száll repülő­gépre, bemutatkozó előadá­suk 24-én lesz. A mintegy 500 férőhelyes monte-carlói opera a világ egyik legki­sebb és legszebb operaháza. Nyolc előadáson három mű­sort mutat be a balettkar. Az egyikben a Chopinianát, a Csodálatos mandarint és a Poloveci táncokat; a másik­ban Bartók, Zene húros és ütőhangszerekre és celestára című művének balettválto­zatát, valamint koncertszá­mokat; a harmadik műsor­ban pedig a Fából faragott királyfit, a Hattyúk tava második felvonását és balett­részleteket adnak elő­ Kóródy András, Fráter Gedeon és Tóth Péter vezényletével. A turnén a balettkarnak mint­egy 90 tagja vesz részt. December 10. — péntek KOSSUTH. 14.00: Hírek. — 14.05: A kor­szerű gazdálkodásról. — 14.20: Elisabeth Schumann Wolf-dalo­­kat énekel. — 14.30: Zsibongó. Műsor napköziseknek. — 15.00: ÜZENEtek.­­— 15.40: Beszélgetés Kuruc Jánossal, az ÉM főosztály­vezetőjével a magánház építésről. — 16.00: Hírek. — 16.15:A búgó­csiga titka és más érdekességek. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.35: Filmzene. — 16.45: Marad-e a jogosítvány? Petress István ri­portja. — 17.00: Ötórai tea. — 13.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Új Zenei Újság. — 18.55: Pódium 65! — Közben 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: A Pódium 65! c. műsor folytatása. — 21.40: Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból. — 22.00: Hírek. — 22.20: Zenei önarckép: Jehudi Menuhin. — 23.13: Offen­bach operettjeiből. — 24.00: Hí­­rek. — 0. 10: Éji zene. PETŐFI. 14.00: A Szovjetunió Honvédel­mi Minisztériumának fúvószene­kara játszik. — 14.25: Bélyeg­­gyűjtők öt perce. — 14.30: Az Ál­lami Népi Együttes műsorából. — 15.00: Hírek. — 15.05: Moha bácsi, a törpe. — 15.25: Halász Gitta énekel. — 15.50: Iskolará­dió. — 16.05: Mahler: IV. szimfó­nia. — 17.00: Hírek. — 17.05: Hangverseny a stúdióban. — 17.40: Az ember, mint fogyasztó. — 17.55: Bartók: Gyermekeknek in. — 18.14: Ifjúsági zenekarok műsorából. — 18.25: Nótacsokor. — 19.00: Hírek. — 19.05: Bayreuthi ünnepi Játékok 1965. Wagner: Istenek alkonya. — 21.03: Hírek. — 21.08: Könnyűzene a Litván Rádió műsorából — 21.40: Lát­tuk, hallottuk ... — 22.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból ki­marad. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Könnyű­zene. — 19.05—21.03: Bayreuthi Ünnepi Játékok 1965. — 21.03: Be­­hár György operettjeiből. — 21.29: Händel. Három orgonaverseny Op. 4. — 22.10: A jazz kedvelői­nek. — 22.30: Hírek. December 11. — szombat KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Reg­geli zene. Közben 5.30, 7.00: Reg­geli Krónika. — 5.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Lányok, asz­­szonyok... — 8.40: Zenés játé­kokból. — 9.20: Szolnok — szép­apáink korában. — 9.30: A puri­tánok. Részletek Bellini operá­jából. — 10.00: Hírek. — 10.12: Ma­gyar tájak dalaiból. — 10.32: Pó­dium 65! — 11.42: Liszt: A ko­vács. — 11.54: Orvosi tanácsok. A visszértágulatról. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 12.57: A budapesti színházak mű­sora. — 13.00: Mai magyar elbe­szélők. Tímár Máté: Az új ke­nyér. 13.15: A Cseh Filharmoni­kusok zenekara játszik. — 14.00: Hírek. — 14.05: Falurádió. — 14.20: Hirdetőoszlop. — 14.35: Az Abonyi Földművesszövetkezet népi zenekara játszik. — 15.05: Mi történt a héten a nagyvilág­ban? — 15.20: Hangverseny a Fültörő megfejtőinek. — 16.00: Hírek. — 16.15: Hétvége... PETŐFI: 4.30—10.10: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.00: Paga­nini. Részletek Lehár—Kulinyi operettjéből. — 14.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.45: Verdi: Don Carlos. Részletek. — 15.00: Hírek. — 15.05: A dal üteme Tal­­­­inban. — 15.25: Vigyázat, szem­fényvesztés! Ifjúsági kabaré. — 16.20: Hangverseny a stúdióban. A TV MŰSORA PÉNTEKEN. 14.30: Élővilág (ism.). — 16.45: Angol nyelv a középiskolák II. oszt. (ism.). — 17.10: Fizika a kö­­zépisk. II. oszt. Szabadesés (ism.) . — 18.10: Az Iskola-televízió postá­ja. Műsorkalauz pedagógusoknak. — 19.00: Téli falusi esték. A me­zőgazdasági termelés néhány anyagi-műszaki feltételéről. Elő­adó: Hont János, a földművelés­­ügyi miniszter első helyettese. SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA Operaház: Párizs lángjai (Ope­ra—Nemzeti IV. sorozat, A—B 3. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Pillangókisasszony 1 (4. bérlet, 4. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Coriolanus (7). — Kato­na József Színház: Kerti ünne­pély (7). — Madách Színház: Yerma (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Mathiász-pan­­zió (7). — Vígszínház: A fiziku­sok (E-bérlet, 3. előadás, 7). — Ódry Színpad: Az orvos dilem­mája (bemutató előadás, fél 8). — Thália Színház: Alkony (7). — József Attila Színház: Volpone (E-bérlet, 2. előadás, 7). — Fő­városi Operettszínház: Nagyma­ma (7). — Bartók Színház a Fő­városi Operettszínházban: Má­tyás király Debrecenben (3). — Vidám Színpad: Nehéz a válasz­tás (fél 8). — Kis Színpad: Hyp­­polit, a lakáj (bemutató, 7). — Zeneakadémia: Népszerű ifjúsági hangverseny-bérlet (2. előadás, 7) — Kamaraterem: Budapesti Madrigálkórus hangversenye (vez.: Szekeres Ferenc, fél 8). — Állami Déryné Színház a Dallos Ida Műv. Házban: Doktor úr (6). — Kamara Varieté: A zebra másik oldala (bemutató: 6 és fél 9). Az életmentő film A Csodálatos mandarintól a Tranquillánsokig Nem kell amputálni • Hogyan festenek az őrültek A napokban adták hírül a lapok, hogy Gottwaldovban, a propagandafilmek nemzet­közi fesztiválján a megosz­tott nagydíjat a magyar Bánki László Tranquillánsok című filmje nyerte. Volt lap, amelyik azt is közölte, hogy a nagydíjon kívül Bán­ki László még két oklevelet hozott Gottwaldovból. Lép­cső lefelé című, alkoholiz­mus elleni filmje a harma­dik díjat nyerte, s Papagáj című reklámfilmje is kitün­tető diplomát kapott. Lakásán, a polcokról, a szekrény tetejéről serlegeket, érmeket, diplomákat szed le. Velence, Cannes, Torino, Bu­dapest. A különböző nem­zetközi rövidfilmfesztiválo­kon nyerte számottevő tró­feagyűjteményének mind­egyik darabját. Díjak, kitün­tető diplomák. Az első 1958- ból. S azóta minden évből valami. Ha sokfelé vetítik . Ha a diplomákon a filmek címét nézi, az utóbbi években inkább orvostudo­mányi témákat talál. Itt van mindjárt a Tranquillán­sok. Ezt az ideg- és az elme­­betegségek bizonyos fajtái­nak gyógyszeres kezeléséről készítettem. Mindarról, ami új ebben, s ami terjesztheti az emberek egészségéért ví­vott harc új módszereit. Mert erről van szó, ezért let­tem az orvostudományi kis­­filmek specialistája. S ahogy beszél filmrende­zői pályafutásának 15 esz­tendejéről, érdekes életút bontakozik ki. Nemzetközi koprodukcióban akarta film­re vinni az Ember tragédiá­ját, Bartók egyéni tragédiá­ját éreztetve a Csodálatos mandarint. Ám neki is kis­­filmekkel kellett kezdenie a szakmát, s így jutott el egy­szer a baleseti sebészetre. Arról kellett dokumentum­filmet csinálnia, hogy ott új módon kezelik a mellkassé­rülteket ... — Elém tették a statiszti­kát. Ebből kitűnt, hogy az olyan fedett mellkassérülé­seknél, ahol egy oldalon több borda több helyen eltörött, a légzés­képtelenség miatt, 95 százalékos volt a halálo­zási arányszám. S az új be­rendezés — mely a toroknál bevezetett csövön, mestersé­gesen lélegeztetett — ezt 5 százalékra csökkentette! Megkérdeztem: máshol is­­merik-e az új eljárást? Az egyik orvos azt válaszolta: nyomdában van már erről egy tudományos értekezés, de ha maga filmet csinál ró­la, és azt sok felé vetítik, akkor előbb elterjed! Ettől kezdve szenvedélyem lett az új gyógyászati eljárások filmrevitele, s a homályosz­­latás, az agyat­ tudatot vilá­gító ismeretek terjesztése. Szívműtét A szívműtétekről is csinált dokumentumot. Vagy itt van mindjárt a másik­, roppant izgalmas téma: a súlyos sé­rültek életrekeltése. Ő itt a jobb szervezés fontosságáról készített hatásosan érvelő kisfilmet. — Most dolgozom egy má­sik, izgalmas, az élet drama­tizálta témán. Légzésköz­­pont-izgató gyógyszert akar­tak előállítani és izomgörcs­oldóra találtak. S amikor ezt egy olyan, amputálás előtt álló betegnek adták, akinek a lábujjüszkösödésén kívül izomgörcse volt, gyógyult az üszkösödés is. A felfedezések nagyszerű izgalmát akarom itt a kamerával követni! A könyvszekrényhez lép, s vaskos kötettel tér vissza. — További tervem: ez a könyv itt Nyírő Pszichiátriá­ja Hónapok óta tanulmá­nyozom, más szakkönyvekkel együtt, örült, schizofréniás festők képeinek reproduk­cióit is­ látni bennük. Nézze. Itt, ezen a törzsön nincs fej, de a figura kezének és lá­bának a „fejét” viszont kü­lön, emberfej formára meg­festette egy elmebeteg rajz­tanár. Sokan, ezeket a képe­ket a modern festészeti irányzatokkal egybevetve, annak a mondásnak az igaz­ságát bizonygatják, hogy az őrültet és az intuitív mű­vészt csak egy hajszál vá­lasztja el egymástól. Én en­nek az ellenkezőjét akarom új filmemben bebi­zonyítani: a legabsztraktabb alkotó műve is találkozik egy bizonyos ponton a rea­litással, az őrülteké­­ viszont soha. Játékfilmet is . Szeretnék játékfilmet csinálni arról, hogy minden ember, aki ügyefogyottan csetlik-botlik az életben, amikor önkörébe kerül, szár­nyakat kap, határozottá vá­lik, és kitűnő dolgokat is tud produkálni. Az én hősöm szinte mindenütt ügyetlen, de amikor sebészkést vesz a kezébe, határozottá, csodá­latra méltóvá válik. Mert azt talán mondanom sem kell, hogy játékfilm-tervem hőse is­­ orvos. (szálkai) Az Ódry Színpadon ma mutatja be a Vígszínház G. B. Shaw: Az orvos dilemmája című vígjátékát. A két főszereplő: Szakáts Miklós és Ruttkai Éva. (MTI fotó: Keleti Éva felvétele.) Krokifű­zér a színpadon Tabi-vígjáték a Madách Kamara Színházban Vasárnaponként a Népsza­badság legtöbb olvasója elő­ször az utolsó oldalra lapoz, ahol a friss sporteredmé­nyekkel egyenlő vonz­ereje van (s ez igen nagy szó!) Tahi László Pardon egy percre rovatának. A népsze­rű humorista arról tűnődik a műsorfüzetben, miért lesz sikere, illetve miért nem lesz sikere új vígjátékának, Az élet forrásj­á­nak. Ha elfogad­juk a szerző által ajánlott játékszabályokat, s megpró­bálunk felelni a műsorfüzet­ben feltett kérdésre, különö­sebb nehézség nélkül megjó­solhatjuk, hogy a Madách Kamara Színház legalább félszáz estén át kiteheti majd a Telt ház-táblát. Vagyis az előadás biztos közönségsiker. Gyakran felhangzik a ka­cagás a nézőtéren: számos kitűnő és sok jó (meg né­hány közepes, de a szellemes színészi gesztussal megtol­dott) bemondás, vérbeli vicc­poén a siker egyik tényezője. Nemcsak a kabaréban jön be mindig biztosan a taps és ne­vetés minden csípős, merész­nek ható bemondásra, hanem többek között a Madách Ka­marában is, s Tabi darabja bővelkedik aktuális problé­mákra utaló, célba találó poénekben. Az előadás pedig ragyogóan kiaknázza a ne­­vettetés valamennyi lehe­tőségét. Ez adja a közönség­­siker másik tényezőjét: Len­gyel György pergő, ötletes, a poénekre kihegyezett rende­zése, s a kitűnő színészek fö­lényes biztonságú komédiá­­zása. A színpadra hosszabb szünet után visszatért Lázár Mária az előadás középpont­ja; annyi belső művészi tar­talékkal játssza Gordonnét, a „műemléki jellegű” arisz­­­­tokrata özvegyet, hogy szin­te minden gesztusára har­sány kacaj a nézőtér válasza. S hálás lehet a szerző és a közönség az együttes vala­mennyi tagjának: Greguss Zoltánnak, Mensáros László­nak, Pécsi Sándornak, Kele­men Évának, Zenthe Fe­rencnek, Pogány Margitnak és Deák B. Ferencnek; a szo­kott magas színvonalon, kul­turáltan komédiáznak, szá­mos eredeti játékötlettel gaz­dagítva az előadást. Külön öröm a főiskolás Szabó Tün­de debütálása: rokonszen­ves, sokszínű egyéniségnek, s úgyszólván teljes színészi eszköztár birtokosának mu­tatkozott. Vígjáték, néhány jó bemondással, ragyogó előadásban — kell-e ennél több napjaink színházi kon­junktúrájában a biztos kö­zönségsikerhez? S miért nem művészi siker Az élet királya? Mert a da­rab alig több sajátos humo­­reszk-egyvelegnél, mintha színvonalas kroki-füzért lát­nánk megelevenedni a szín­padon. A vígjáték figurái nem igazi jellemek, inkább csak poéntolmácsok; valódi vígjátéki szituáció szinte egyáltalán nincs: mulatsá­gos párbeszédek követik egy­mást az éppen fölösleges sze­replők ráküldése és az éppen szükségesek megérkezése után. S mert a figurák nem valódi jellemek, nem bonta­kozhat ki közöttük igazi víg­játéki konfliktus sem. Jel­lemző például, hogy Klári, a könnyű életre és elegáns autóra áhítozó lány, komi­kai vétségéért — néhány po­fonnal bűnhődik. Ha Klári előbb kapja meg ezeket a po­fonokat, a darab konfliktusá­nak — vagy inkább bonyo­dalmának — egyik fele nincs is; félórával hamarabb vége az előadásnak. Ha tüzetesen végiggondol­juk a darab szatirikus mon­danivalóját, kiderül: az élce­­lődő bírálat kispolgári tala­jon fogant — a nyárspolgár­rá deklasszálódott egykori arisztokrata hölgy és a svájci gyáros nézőpontjából nevezi ki és kritizálja a kispolgári ábrándokat kergető munkás­lányt éppúgy, mint a ma­szek cipészből minisztériumi főosztályvezetővé avanzsált ügyeskedőt.. Zsugán István • A Pályaválasztási ta­nácsadóban 4 levélre feleltek tíz perc alatt. Tíz perc alatt négy útbaigazítás. Az infor­mációt kérők számára kevés, a tv-nézőknek feleslegesen lecsípett idő a pár órás prog­ramból. Szerintünk inkább a rádióba való ez a rovat. De a lapok is szívesen válaszol­nak a szerkesztői üzenetek­ben. • Kutatókörúton Etiópiá­ban. Nehezen melegedett be­le a két tudományos kutató a mesélésbe, úgy látszik, nincs még rutinjuk kamera előtt beszélni. De a riporter is gyakorlatlan volt, mert azt kérdezte például a népzenei kutatótól, hogy mi volt az utazása célja. Természetesen a népzenei kutatás! És az után is érdeklődött, hogy hoztak-e magukkal valami­lyen emléket, valamilyen kézzelfogható tárgyat. Van kézzel nem fogható tárgy is? Bár láttunk filmet s né­hány „kézzel fogható” tár­gyat is, hangszert, lándzsát, légycsapót, mégis eléggé unalmas félóra volt. Ügye­sebben kellene rendezni az ilyen beszámolókat. Amikor meglátunk a képernyőn két-három zavart, vagy ün­nepélyes arcot — ez nem csi­­gázza fel érdeklődésünket. • Társak nélkül. Szép, tiszta lírával átszőtt drámai történet. Igaz és mai. Érté­kesebb ez a film, mint ami­nek szánták, íróilag is, ren­­dezésileg is s a színészi já­tékot illetőleg is. S volt az egésznek valamilyen moder­nül romantikus légköre, amely ráülepedett az em­berre. Magányosak voltunk a röhögő, italszagú durva­ságban, mint az a fa a réten és mint Hidi Mária. Persze, lehetne előkotorni hibákat is — például az apa sekélyes szerepe —, de csak annyinak tűnik egy-egy hiba, mint a „kisasszony” lábára felfrecs­­csenő sár. Kérjük, ne csak nyílt tárgyaláson vitassák meg a darab tanulságait, hanem a tv dramaturgiáján is. Írta: Várkonyi Mihály, rendezte: Pauló Lajos, fényképezte: Szilágyi Virgil. • Ki tehet róla? Ezt a kér­dést tette fel múltkoriban egy riport a zöldségtermelők és fo­gyasztók gondjaival kapcsolat­ban. Az adás azonban elmaradt, s már azt hittük, sose derül ki, ki tehet a bajokról. Szerdán azonban ismét felbukkant a ri­port, de óvatosabban fogalma­zott címmel: Hogyan lehetne több és jobb? Aztán képernyőre került a vásárló és egy tucat illetékes. A vásárló panaszko­dott, hogy drága a zöldség, mire magyarázkodott a kereskedelem képviselője, hogy nem is olyan drága, majd elmondta vélemé­nyét a termelő. Hogy ki tehet róla? Személy és intézmény sze­rint senki. ,,A fennálló rendel­kezésekben van a hiba!"*, jelen­tette ki valaki diadalmasan. Eh­hez kellett pontosan fél óra. (Fendrik) KÖNYVÚJDONSiífióK Illés Endre Az Idegen című drámája megjelent a Magvető Kiadó drámasorozatában. Kiadás­ra került a Lányok évkönyve 1966 évi kötete. Somlyó György a Szélrózsa második kötetében a modern költészet bemutatásá­ra vállalkozott. Kiss Dénes leg­újabb verseskötete Arcom a föld címmel jelent meg. A Mo­dern Könyvtár sorozatban jelent meg Ladislav Fuks Mundstock úr című regénye. Elsa Triolet legújabb kötete A fehér ló cí­men jelent meg. Kuprin novel­­láskötete Salamon csillaga cím­mel látott napvilágot. HÁZHOZ SZÁLLÍT A MÉZES MACKÓ ☆ Szombat-vasárnap is ☆ Tel.: 38 91 38

Next