Esti Hírlap, 1966. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-01 / 50. szám
Siker vagy sóhivatal A sikerek esztendeje — minden bizonnyal így kerül majd a magyar filmtörténelembe 1965 A Filmművész Szövetség tegnap lezajlott közgyűlésének részvevői talán mégis azzal a benyomással távozhattak, hogy valami baj van. Hiszen gittegyletről, sóhivatalról esett szó még az elnöki megnyitóban is, amikor a szövetség tevékenységét jellemezték. Mások a sikerekre hivatkozva érthetetlennek tartották ezt a hangulatot Mi hát az igazság? Talán ott kellene kezdeni, hogy nem került még sor e sikeres periódus elemzésére, s így a magyar filmművészet fellendülését sokan elsősorban a stúdió-csoportrendszer megteremtésével magyarázzák. Ez pedig téves kiindulópont. A fellendülés alapja az az ideológiai pezsgés, amely a múlt években kezdődött. A művészek nagyobb bátorsággal láttak hozzá a valóság feltárásához, s az irányítók, a vezetők bátrabban fogadták, és jobban támogatták ezeket a korábban problematikusnak érzett filmeket. Ez a siker kiindulópontja. A művészek és az állami irányítás egyaránt meg szeretné tartani a mai színvonalat. Ez a féltő várakozás teszi érdesebbé a fogalmazást, amikor arról van szó: milyen biztosítékokat, lehetőségeket kell megteremteni ahhoz, hogy ez a színvonal stabilizálódjon, sőt, ha lehet, emelkedjen. A művészek úgy vélik, hogy ilyen biztosítékot leginkább az adna, ha a stúdiócsoportok vezetői nagyobb, valódi önállósággal rendelkeznének, s a szövetség a magyar filmművészetet érintő minden lényeges kérdésről idejében tájékozódna, véleményét nyilvánítaná, s a vélemény megfelelő súllyal bírna a döntések meghozatalakor. Az állami vezetésnek sincs ellenére — egyelőre elvileg — a nagyobb önállóság. Előfeltételként azonban a művészek nagyobb felelősségvállalását, az egymással szemben is következetes őszinteséget, elvi szilárdságot tartják. A művészek vállalják ezt a nagyobb felelősséget. Az állam pedig azért is kialakíthatná a nagyobb szervezeti önállóságot, mert végső soron anyagi eszközökkel is befolyásolni lehet a filmgyártást. (Készült máris ilyen tervezet, s ezt jó lenne minél előbb alaposan megvitatni, hogy egyszerűsítse és ne komplikálja, hogy előre és ne hátra vigye filmgyártásunk ügyét.) Másrészről a nagyobb önállóság mellett változatlanul megmaradna az állami vezetésnek az a joga, hogy adminisztratív intézkedésekkel változtasson ott, ahol esetleg nem a legmegfelelőbb célra használták az önállóságot Miért olyan fontos ez a művészeknek? Mert bár kétségtelenül az ideológiai közhangulat a sikerek alapja, s ez jórészt a művészeken kívül álló tényező (rájuk is hat, de milyensége nem rajtuk múlik), nekik meg kell keresniük azokat a szabadabb szervezeti formákat, amelyek az ideológiai közhangulatnak leginkább megfelelnek. Hogy mennyire megérett a magyar filmművészet az ilyen felnőtt módon való kezelésre, azt legjobban a filmek bizonyítják, s most a közgyűlés felnőtt stílusa is erről győz meg. Ez jogosítja fel a filmművészet barátait, hogy bízzanak: a viták hasznos (bár végleges megoldást soha nem hozó) periódusát a holtpontról kimozduló aktivitás szakasza követi a szövetség munkájában. Bernáth Liszó A TELEVÍZIÓ új műfaja Színház a stúdióban Évente körülbelül 60 drámai művet sugároz nézőinek a televízió. Ebből csak húsz az eredeti tv-játék, a többi negyven helyszíni színházi közvetítés. Most a televízió érdekes átmeneti műfajt teremt a kettő között, s ez a Színház a stúdióban. Lényege: egyegy színházi produkciót a színház a tv megrendelésére dolgoz ki. Saját színpadon próbál, az utolsó próbahéten részt vesz a tv rendezője is, végül az egész produkció átvonul a stúdióba, az egyenesből közvetítő kamerák elé. Az új műfajjal jól jár a tv, amely így maga válogathat, örül a színház, különösen a vidéki társulat, amely így nagy publicitáshoz jut, és örül a közönség, mert jól jár a több látószögből felvett, jobban világított, közelképekkel intimebbé vált előadással. Arról is gondoskodnak, hogy jusson a darabokból „konzerv” az uborkaszezonra, telerecordingra rögzített stúdiófelvételeket adnak majd a nyári szünetben. Az idei évadban a legközelebb a Borsodi Hét során a miskolci Nemzeti Színház játssza el a stúdióban Iszajev Nem magánügy című darabját, a debreceniek pedig Moreto Donna Dianájának májusi előadására vállalkoztak. Várkonyi Zoltán és Kazán István rendezőkkel is tárgyal a tv egy osztrák vígjáték, meg egy Maeterlinck-darab bemutatásáról a Víg-, illetve József Attila Színház társulatával. A győriek egy Nusic-darabbal lépnek közönség elé, és szó van a Közjáték Vichyben vígszínházi előadásának stúdiófelvételéről. A drámairodalom klasszikusai közül azokat a darabokat igyekeznek vidéki előadásban bemutatni, amelyek a fővárosban nincsenek műsoron — mint például a veszprémiek előkészületben levő Mózese, Madách Imre drámája. (--*.) UNESCO-könyvtár a Parlamentben Egyre több kutató látogat egy kis különgyűjteményt az Országgyűlési Könyvtárban. Az alapításának huszadik évfordulójához érkező UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete) itt helyezte el magyarországi könyvtárat. Akit érdekelnek a világ szellemi fejlődésének tényszerű adatai, a fejlődő országok sikerei, legkönnyebben itt tájékozódhat. A letéti könyvtár — minden darabja UNESCO-kiadvány — egyelőre 1400 kötetből és sokféle folyóiratból kicsiny, de tartalmában annál jelentősebb gyűjtemény sok érdekességgel fogadja az érdeklődőket. Ugyanúgy olvasható cikkgyűjtemény a hangszalagok éslemezek szerepéről az oktatásban, mint az afrikai felsőoktatás helyzetéről szóló tanulmány. Az UNESCO természettudományi programja is igen széles körű; az egyik kiadvány a sivatagterületekkel és jövőbeni felhasználásukkal foglalkozik. Egy áttekintő mű férfiak és nők változó társadalmi helyzetét mutatja be Dél- és Délkelet- Ázsiában. Az évente 12-szer megjelenő Le Courrier de l’Unesco nyolc nyelven (köztük japánul és arabul) egy-egy közérdekű kulturális témakört tárgyal. Háromszázezer tv-készülék Szélesvásznú mozik hálózata Felújítás a színházakban A budapesti mozik és színházak látogatottsága — a televízió gyors és széles körű elterjedése közben — tovább csökkent. A fővárosi népművelésről szóló legújabb tájékoztató szerint a budapesti mozik 1965-ben 12 000-rel kevesebb előadást tartottak, mint 1960-ban. A nézők száma 9 millióval csökkent. Ezt annak tulajdonítják, hogy a televízió-előfizetők száma a fővárosban időközben mintegy 300 000-re emelkedett. Mivel az érdeklődés előreláthatólag a továbbiakban sem növekszik. A népművelési szervek újabb intézmények létesítése helyett inkább a meglevők korszerűsítésére törekszenek. Eddig 44 budapesti filmszínházban hajtottak végre nagyobb rekonstrukciót. Kialakult a szélesvásznú mozik hálózata. A fővárosi színházakban múlt évben 6 százalékkal kevesebb előadást tartottak, mint 1960-ban. Itt is elsősorban az épületek korszerűsítésére fordítanak nagy gondot. A legjelentősebb rekonstrukciós feladat az Állami Bábszínház átépítése lesz, mintegy 23 millió forint költséggel. A Thália Színház felújítására 7 millió forintot, a József Attila Színház korszerűsítésére 3 millió forintot szánnak, s a közeli évek tervében szerepel a Vidám Színpad és a Madách Kamara Színház felújítása is. (MTI) MTI-Futo : Bajkor fervi Vesszen a bársonyfüggöny! Fen egy szoba, „ahová nem kulcslyukon kukucskálunk be. A kíváncsiság oly hatalmas volt, hogy a kulcslyukat kézzel-körömmel kivájta Leszakította a zárat, bezúzta az ajtót, végül eltüntette a szoba negyedik falát is. Ami itt történik, közügy.” Így írt Kosztolányi a színpadról. Amikor a függöny felgördül és kezdődik az előadás... Nem, ezt így ma már nem írhatom le. A függöny ugyanis egyre több színházunkban nem gördül fel, pedig mindegyikben megkezdődik esténként az előadás. De miért is akadok fenn ezen a fent nem akadó bársonyon, amikor az ókori görög színház sem ismerte a függönyt, a görög dráma mégis, napjainkban is, kaszszasiker. Shsakespeare is megvolt nélküle, nálunk pedig egyetlen színházi évad sem képzelhető el Shakespeare-bemutatók nélkül. Szóval, nem is lényeges kérdés a függöny. Lehet, hogy fontos volt, amikor az idő múlását, a színhely változását jelezte, hangtalan les felgördülésével, de ma már a díszletezők nyílt színen cipelik be a bútorokat, az erdőt, vagy a tengert. A szünetet, mint legutóbb tapasztaltam, dobszó kísérettel is be lehet jelenteni, az előadás végét pedig a ruhatárosnők elpakolt horgolásairól ki lehet találni. És hogy az előadás mikor kezdődik? Ezt egyrészt közli az újság, a rádió és a műsorfüzet, másrészt a színpadról is előbb vagy utóbb tudomásunkra hozzák. Színházaink ez irányú leleménye kifogyhatatlan. Van finom módszer: az igazság szavainak világító fénye előtt két reflektorral az arcunkba világítanak (szemhéjunk nyomban függönyként gördül le). Van őszinte módszer, fekete jéger alsóban megjelenő, jól táplált színészeink nyíltszíni öltözéke. Van meghökkentő módszer, a mozdulatlan színészbábu egyszer csak énekelni kezd, de mögötte a kandalló mozdulatlan marad. Ezt fokozni is lehet. Előbb mozdul meg a kandalló és csak utána a színész, hogy regélni kezdjen. Van, amikor negyedórás némajáték ringat a színház varázsával, bár az igazsághoz tartozik, hogy az ideggyógyintézeti környezethez nem könnyű hozzászokni. A példákat még sorolhatnám, mert rendezőink kifogyhatatlanok a módszerekben és a közönség történelmi kíváncsiságát felülmúlva tépik és tüntetik el a bársonyfüggönyt. (Sebők) Magyar szatíra Amerikából jöttem címmel mutatta be a kaposvári színház Ágoston György—Veres István szatíráját. Rendező Giritz Mátyás. Képünkön: jelenet a második részből. Előbbre hozták a tavaszt Kellemes meglepetéssel szolgál a Filharmónia a zene rajongóinak: a Zeneakadémián előbbre hozták a tavaszt! Március 7-én még a Téli bérlet keretében vezényli Norman del Mar az Állami Hangversenyzenekar romantikus estjét, a télnek szól Anted István Chopin-muzsikája... De már 8-án a szegedi Bartók Zenekart a Tavaszi bérlet keretében szólaltatja meg a tehetséges Bernstein-tanítvány, a novarai karmesterverseny 1963. évi győztese, Eliahu Inbel. Műsorán szerepel a Háry Jánosszvit, melynek hőse igazán könnyen áttolhat bennünket — mint Mária Lujzáékat a burkus határon — télből a tavaszba.. □ A HELYTARTÓ című Hochhut-dráma világvisszhangja nyomán, érthető érdeklődés előzi meg azoknak a magánleveleknek — történelemtudósok által ellenőrzött — hiteles kiadását, melyeket XII. Pius pápa írt a német püspökökhöz a második világháború alatt. □ A MY FAIR LADY a vidéki színházakban is folytatja útját. A debreceni Eliza, Nagy Anna. Egyébként Nagy Anna játssza a debreceni színház soron levő bemutatójának, Csehov Sirályának főszerepét is, Lengyel György rendezésében. □ A SZOVJETUNIÓ NÉPDALKINCSÉBŐL tizenhat kötetes kiadvány készül. A gazdag kottaanyagot és szöveggyűjteményt hanglemezsorozat egészíti ki. A zeneszerzőkből és folklórtudósokból alakult szerkesztő bizottságot Dmitrij Sosztakovics vezeti. D ÚJ MAGYAR DARAB próbáit kezdték meg a szegedi Nemzeti Színházban. Bágyoni Attila A Bojtár-ügy című drámájának bemutatójára március 26-án kerül sor. Rendező: Komor István. A színházban folynak Mozart Magyarországon még nem játszott Idomeneo című operájának próbái. □ A MOSZKVAI NAGY SZÍNHÁZ vendégjátékcserére kötött megállapodást a bécsi Staatsoiperrel. A végleges megállapodást e hónap elején írták alá az osztrák fővárosban. A cserejátékok időpontja: 1968. szeptemberoktóber. a gyermekkiadváNYOKRÓL rendez vitát az írószövetség szerdán délután. Bevezetőt Bauer Tiborné mond, aki az 1965-ös év termését elemzi.□ BARTHA MÁRIA festőművész olajképeiből, tus- és tollrajzaiból rendeznek kiállítást a Danuvia Gorkij Művelődési Házban, Virágok himnusza címmel. Soós Klára művészettörténész tart megnyitó beszédet. □ SZÁZ FABULA. A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében április elején a Száz fabula megjelenésének 400. évfordulója alkalmából nyitják meg a Heltai Gáspár műveiből rendezett kiállítást. A Száz fabula mellett bemutatják Heltai több más művét is. 1S€S. március 1. — kedd KOSSUTH. 14.00: Hírek. — 14.05: Falusi délután. — 16.00: Hírek. — 16.15: Prokofjev-művek. — 17.57: Pataky Kálmán énekel. — 17.01: Rádióiskola. — 17.56: Műsorismertetés. — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Három dal. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Közvetítés a Bp. Honvéd—Liverpool KEK labdarúgó-mérkőzés H. félidejéről. — 19.45: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 19.55: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Tátkzene. — 21.05: Emlékezés Rideg Sándorra. — 22.00: Hűek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Asconai Zenei Hetek, 1965. — 23.33: Operettrészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Az operettrészletek folytatása. PETŐFI: 14.00: Preklasszikus hangverseny. — 15.00: Hírek. — 15.05: A Deák-együttes játszik. Tárkányi Tamara énekel — 15.20: A Német Néphadsereg ének- és zenekara műsorából. — 15.35: Cseppkőország titkai. — 15.50: Iphigénia Aulisban. Részletek Gluck operájából. — 16.15: A Gyermekrádió műsora. — 16.35: A Gyermekrádió zenés műsora. — 17.00: Hírek. — 17.05: Könnyűzene. — 17.20: Nincs közös nyelvünk? Ifj. Gerencsén Ferenc írása. — 17.30: Hangverseny a stúdióban. Kocsis Albert hegedül, Szabó Csilla zongorázik. — 18.00: Közvetítés a Bp. Honvéd— Liverpool KEK labdarúgó-mérkőzés I. félidejéről. — 18.50: Tánczene. — 19.00: Hírek. — 19.10: A Magyar Rádió zongoraversenye. Válogató. II. rész. — 21.00: Hírek. — 21.05: Hangversenynaptár. — 21.20: Nyugtalan boldogság. Részletek Miljutyin operettjéből. — 2950: A közmondás másik fele. Antal Gábor írása. — 22.00: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 22.20: Jelfogó. — 22.35: Verbunkosok, népi táncok. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Kamarazene. — 19.10: Tánczene. — 20.00: Rossini operáiból. — 20.43: A köpenicki kapitány. — 21.00: Mozart zongoraversenyei. — 22.07: A jazz kedvelőinek. — 22.30: Hírek. 1966. március 2. — szerda KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Reggeli zene. — Közben: 5.30, 7.00: Reggeli Krónika. — 3.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Könnyű dallamok. — 8.55: Orvosi tanácsok. Az epebetegek étrendjéről. — 9.00: Fényképek. Anatolij Prisztavkin elbeszélése. — 9.10: A Bp. Móricz Zsigmond gimnázium kórusa énekel. — 9.20: Barokk muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.10: Közmyzestei híradó. — 10.53: Néhány perc tudomány. — 11.00: Iskolarádió. — 11.15: A Berlini Rádió műsorából. — 11.29: A Szabó család. — 12.00: Hírek. — 12.15: A MET népi zenekara játszik. — 12.57: A budapesti színházak műsora. — 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.15: Operarészletek. — 14.00: Hírek. — 14.15: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 14.20: Dénes Margit dalaiból. — 14.30: Lányok, asszonyok... — 14.58: Beethoven: I. szimfónia. — 15.23: Oroszlánkölykök. Folytatásos rádiójáték. IX. — PETŐFI: 4.30—10.10: Azonos a Kossuthrádió műsorával. — 14.00: Krisztina kisasszony. Zenés játék. — 15.00: Hírek. — 15.05: Az operettközvetítés folytatása. — 16.03: Prokofjev-művek, a televízió műsora KEDDEN: 14.30: Orosz nyelv (ism.). — 15.25: Kémia (ism.). — 17.15: Hírek. — 17.20: Kerekasztal. Beszélgetés a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem karaira való felvétel lehetőségeiről. ■— 17.50: Napló. — 17.55: Bp. Honvéd—Liverpool. Kupagyőztesek Európa Kupája labdarúgómérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. — A szünetben: Kb. 18.45: Esti mese. — Kb. 19.45: Tv-hiradó. — 20.05: Schiller: Teli Vilmos: Három felvonásos színmű. Közvetítés a Győri Kisfaludy Színházból. — Az I. szünetben: Kb. 20.53: Kisfilm. — A 1. szünetben: Kb. 21.55: A hét könyvei. — Kb. 22.55: Tv-hiradó — 2. kiadás. SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: Manon Les cant (Opera—Nemzeti bérlet, I. soroz. A—B. 6. el., 7) — Operaház Erkel Színháza: Hamupipőke (7* bérl. 7. el., 7) — Nemzeti Színház: Két nő közt (7) — Katona József Színház: Magadra kiálts (7) — Madach Színház: Hamlet (7) — Madách Kamara Színház: Az élet királya (7) — Vígszínház: A fizikusok (7) — Ódry Színpad: Az orvos dilemmája (fél 8) — Thália Színház: A helytartó (Egyetemi bérlet Aft. előadás, 7) — József Attila Színház: Húszévesek (7) — Fővárosi Operettszínház: Bál a Savoyban (7) — Bartók Színház a Fővárosi Operettszínházban: Az olimpikon (3) — Vidám Színpad: És mi ebből a tanulságfél 8) — Kis Színpad: Leszállás Párizsban (7) — Egyetemi Színpad: Fausta Falcon! zongoraestje (Beethoven zongoraszonátái, I. soroz. fél 8) — Állami Bábszínház: Aladdin csodalámpája (10). Ellopták a Holdat (3) — Kamara Varieté: A zebra másik oldala (6 és fél 9). Menuhin és Karajan filmen Menuhin és Karajan televíziós filmet készít Mozart A-dúr hegedűversenyének előadásából Clouzot rendező, aki az előző produkciót (Schumann IV. szimfóniája) próbamunka közben, pulóveres muzsikusokkal készítette Karajanról, most a schönbrunnni kastély díszletmásába, tükrök és aranydíszek ragyogásába ülteti a Wiener Symphoniker együttesét.