Esti Hírlap, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

Hortobágyi jegyzetek Műfaját és tartalmát te­kintve egyaránt érdekes­ kö­tet jelent meg a Magvetőnél. A kis könyv Hortobágyi jegyzetek összefoglaló cím alatt, Zám Tibor szociográ­fiáit tartalmazza. Ezek az írások különböző folyóiratok­ban is megjelentek és széles­körű vitát indítottak el. A Magvető most a polémia résztvevőinek írásait és hoz­zászólásait is a kötetbe fog­lalta. S minthogy a Horto­bágyi jegyzetek néhány igen aktuális, közérdekű problé­mát érint, a róla folyó vita a televízió nagyobb nyilvá­nossága előtt folytatódik. Az Észrevettük című kritikai ro­vat május 14-i műsorának tárgya: Zám Tibor kötete és a magyar szociográfia hely­zete. (MTI fotó : Keleti ferv.) alától a mozikban MINDENKI HAZA! Meglehetősen késve került el hozzánk Luigi Comencini filmje, már az 1961-es moszkvai filmfesztiválon díjjal tüntet­ték ki. A népszerű olasz rendező akkor kijelentette: meg akarja nyerni a közönséget, olyan témáknak is, amelyek első pillantásra nem számíthatnak nagy közönségsikerre. A Min­denki hazai remek megvalósítása ennek a törekvésnek. A tragikomikus história, egy kis olasz tisztről szól, aki fasiszta apja mellől, a maga bőrének mentésével, végül a partizánok mellett köt ki — egy kicsit a mi Tizedesünk idősebb testvér­párja. Mindez jellegzetes olasz humorral, őszinteséggel­ és megragadó színészi játékkal kel életre. A film szerves része annak a sorozatnak, amellyel az olasz művészek hazájuk tör­ténetét, emberi, erkölcsi arculatának alakulását ragyogó esz­közökkel filmvászonra vitték. E filmben játszotta első na­gyobb szerepét Alberto Sordi, aki azóta világhírűvé lett. Jó, hogy ha megkésve is, de mégis eljutott hozzánk ez a kitűnő olasz film. ÜZLET A KORZÓN A napokban érkezett a híre, hogy Jan Kádár és Elmar Klos filmje New Yorkban az év legjobb külföldi filmjének kijáró Oscar-díjat kapta. Nem csoda, ha fokozott várakozás­sal lépünk be a nézőtérre, s talán ez az oka, hogy némi csalódással jövünk ki. Két­ségtelen, most is tapasztal­hattuk a rendezők kitűnő at­moszférateremtő készségét. A szlovák kisváros hangulata a negyvenes években mind­annyiunk számára ismerős, akik jártak magyar kisváro­sokban. Néhány megoldás egészen kitűnő. Rendkívül iz­galmas a film alapproblémá­ja is, az tudniillik, hogy egy voltaképpen becsületes kis­polgár, az ügyefogyott asz­talos, a fasizmus körülményei között, a félelem szorításának gyötrelmei közé kerül: szán­déka ellenére, egy öregasz­­szony halálát okozza. Tono asztalos tragédiáját azonban egy olyan zsidó néni okozza, akinek ábrázolásával semmiképpen sem érthetünk egyet. A dramaturgiai alap­­szituáció ugyanis olyan ab­szurd ötletre épül, amelyik elfogadható egy vígjáték epi­zódjának, de elfogadhatatlan egy tragédia alapmotívumá­nak. Lautmann néni, a kis gombüzlet tulajdonosnője ugyanis teljesen normális, csak rosszul halló öreg­asszony — de végig a film során nem tudja, hogy mi történik körülötte, s mikor az ,,ár­­­ásítására” kirendelt Tono szüntelenül meg akarja magyarázni a helyzetet, a né­ni, mint egy rossz vígjáték­ban, mindig félrehallja a szö­veget. A filmnek ez a nevet­séges ötlete már-már felhá­borító. Egyébként pedig alap­jaiban, s velejéig hamis, hi­szen a sok évszázados faji ül­dözés eredményeképpen nem volt olyan öreg zsidóasszony, aki szinte a vérében is ne érezte volna a veszélyeket, akkor is, ha a világ esemé­nyei érthetetlenek voltak szá­mára. Oly súlyos dramatur­giai vétség ez, hogy nem is tudnák a darabot a tragikus végkifejletig elvinni a szer­zők, ha hosszadalmasan nem itatnák le a végső jelenetek­ben Tonót, hogy így, külsőd­leges eszközökkel segítsék elő a tragédia bekövetkeztét., Ilyenformán minden részlet­szépsége ellenére sem sike­rült film az Üzlet a korzón. Bernáth László Május 5. — csütörtök KOSSUTH: 14.00: Hírek. — 14.05: Egy éj­szaka egy emberért. — 14.25: Hanglemez. — 14.30: Hangver­seny. — 15.40: Könyvekről. — 16.00: Hírek. — 16.15: Csak fiata­loknak! — 1­6.55: Tudományos híradó. — 17.10: Könnyűzene. — 18.00: Mi történt a nagyvilág­ban? — 18.15: Hírek. — 18.20: Hangverseny. — 18.45: Anyegin. Opera. Közben 19.54: Mese. —­ 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Az operaközvetítés folytatása. — Közben 21.04: Elbeszélés. — 21.24: Az operaközvetítés folytatása. — 22.00: Hírek, sporthírek. — 22.20: Könnyűzene. —­ 23.11: R. Graves versei. — 23.27: Esti muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Verbunko­sok. PETŐFI. 14.00: Fúvós kamarazene. — 14.16: Szórakoztató zene nyugdí­jasoknak. — 15.00: Hírei­. — 15.05: Iskolarádió. Részletek a Koldusoperából. — 16.35: Hang­verseny. — 17.00: Hírek. 17.05: Zenekari muzsika. — 17.40: Elbeszélés. — 17.50: Modern fesz­tiválok évkönyve. — 18.45: Fú­vószene. — 19.00: Hírek. — 19.10: Táncdalok. — 19.35: Vidám jele­netek. — 20.00: Hangverseny. — 20.25: Új módszerek a fülsebé­szetben. — 20.35: Katonadalok. — 21.00: Hírek. — 21.05: Élőszóval — muzsikával. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Bartók­­hangverseny. — 19.50: Tánczene. — 21.00: A berlini filmharmoni­kusok hangversenye. — 22.30: Hírek. Május 6. — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Zene. Közben 5.30, 7.00: Reggeli Króni­ka. — 5.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Ételreceptek. — 8.25: Operarészletek. — 9.10: Kié a 100 forintos bankjegy? — 9.15: West Side-i történet. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodások énekelnek. — 10.30: Édes anyanyelvünk. — 10.35: M. fúvósátiratok. — 10.57: Technikai szünet. — 10.59: Lottó­­eredmények. — 11.00: Iskolará­dió. — 11.30: Népi zenekar. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Déli harangszó. — 12.14: Hangverseny. — 12.57: Színházak műsora. — 13.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. — 14.00: Hírek. — 14.05: Hangver­seny. — 14.30: Róka Móka báb­színháza. — 15.00: ÜZENEtek. — 15.40: Beszélgetés Varga J. Ady E. című könyvéről. — 15.50: Munkásénekkarok. — 16.00: Hí­rek. — 16.15: Népszerű áriák. PETŐFI: 4.30—11.00: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.00: Ko­vács Andor együttese játszik. — 14.15: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.30: Zenekari muzsika. — 15.00: Hírek. — 15.05: Hang­versenykalauz. — 15.40: Táncda­lok. — 15.50: Iskolarádió. — 16.05: Utazgatás Zeneországban. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN 14.35: Földrajz (ism.). — 17.38: Hétmérföldes kamera. Úttörőhir­­adó (ism.). — 17.55: Hírek. — 18.00: A szocialista munka gyá­ra. Közvetítés a Csepel Motor­­kerékpárgyárból. — 18.30: Le­vante vizein. Tájékozódás mű­szerekkel. (Utifilmsorozat). — 18.45: Telesport. — 19.10: A világ térképe előtt. Révész József műsora. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.50: Becsü­letes eljárás. Magyarul beszélő francia rövidfilm. — 20.15: Forog az idegen! Vendéglátók vetélke­dője — III. elődöntő. — 21.45: Ze­nés beszélgetés a Tátrai-vonósné­gyessel. — 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. A TV MŰSORA PÉNTEKEN DÉLELŐTT: 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv (ált. isk. V. oszt.) Úttörőtábor­ban. Falun. A folyónál. (Dalta­nulás). — 8.20: Angol nyelv (kö­­zépisk. II. oszt.). Varródélután Connienél. — 9.03: Élővilág (ált. isk. V. oszt.) A háziméh. — 9.30: Kérem a panaszkönyvet. Magya­rul beszélő szovjet filmvígjáték. — 10.55: Telesport (ism.) — 11.10: Magyar Velence. Kisfilm. — 13.35. Orosz nyelv (ism.). Váradi Hédinél a gyűrű A Nemzetiben évről évre más színész kapja meg mű­vészi munkájáért a társulat vándorgyűrűjét, a Farkas— Ratkó gyűrűt és díjat. Ebben az évadban a színház kitűnő művésznőjének, Váradi Hé­dinek ítélték a kitüntetést. Both Béla igazgató a szín­ház idei legsikeresebb pro­dukciója, a Marat halála 25. előadása előtt nyújtotta át a Farkas—Ratkó-díjat. Képün­kön a gyűrű tavalyi tulajdo­nosa, a darabban de Sade márkit alakító Sinkovits Im­re gratulált a Charlotte Cor­­day-t játszó Váradi Hédi­nek. Főnyeremény: W­art­burg-gépkocsi A terjesztő vállalatok az idei könyvhétre is kibocsáta­nak ajándékkönyv-sorsje­gyet. Mind­en olvasó, aki­­54 forint értékű könyvet vásá­rol, ajándéksorsjegyet kap. Nagyobb összegű vásárlás esetén minden újabb 50 fo­rint után egy-egy további sorsjegyet adnak majd a bol­tokban és árusító helyeken. A sorsjegyek tulajdonosai között 700 ezer forintot meg­haladó értékű nyereménytár­gyaikat sorsolnak ki: köny­vet, tv-készüléket, társasuta­zásokat. A főnyeremény: Wartburg személygépkocsi. „Nem engedélyezem! Nem sokszorosítható!" A szobában csend támadt Razzia 540 nyomdában ♦ Móricz Zsigmondot feljelentették ♦ Fekete Könyv és Vörös Könyv A magyar nemzethez inté­zett kormányzói szózatot 1920 márciusában Horthy Miklós, és kijelentette: „... minden igyekezetem­mel elősegítem a magyar kultúra tökéletesítését és szellemi életünknek minden mételyező hatástól való meg­tisztítását ...” Így kezdődött, szentesítődött hivatalosan a magyar irodalom „Nem en­gedélyezem! Nem sokszoro­sítható!” negyedszázada. A sajtóügyészségen ellenőrzés­re kivétel nélkül minden saj­tóterméket be kellett mutat­ni. Emellett a nyomdáikat is — Budapesten az ügyészségi sajtóosztály vezetője a har­mincas években 540 nyomdá­ban razziázott — kötelezték minden időszaki sajtótermék egy-egy példányának beszol­gáltatására. S ha a kurzus ügyészének nem tetszett bár­mely írásmű, forradalminak, kommunista szelleműnek, vallásellenesnek, izga­tónak vélte mondandója egészét vagy csupán egy sorát vagy jelzőjét, akkor az újságot, hetilapot, folyóiratot, verses-, novellás kötetet, regényt be­tiltotta, elkobozta. Okot, ürü­gyet mindig talált. SVEJK ÚJ VISZONTAGSÁGAI A Magyar Királyi Posta és Távírda Rendeletek Tára he­tenként rendszeresen közölte a megsemmisítésre ítélt ki­adványok adatait, és az idő­szaki sajtót érintő betiltáso­kat. (Az első eltanácsolt saj­tótermék 1919. október 25-én a bécsi Arbeiterzeitung volt, az utolsó 1944. december 16-án a Magyar Front egyik röplapja.) Az Országos Bűn­ügyi A­mnvámtaxt­ - 150KCV&1.. kiadványa, a Bűnügyi Körö­zések Lapja, továbbá a Bel­ügyi Közlöny és a Hivatalos Közlöny is folytatólagosan kinyomtatta, a Magyar Ki­rályi Posta Vezérigazgatósá­ga pedig évente több önálló kiadványként közrebocsátot­ta a tiltott sajtótermékek jegyzékét. Betiltották és letiltották Shair-t és Brechtet, Pagnolt és Büchnert (a francia író kifogásolt komédiáját, a Topaze-t és a német klasz­­szikus drámáját, a Danton halálát a felszabadulás után ezrek látták.) Rosszul járt Hasek is, 1931. augusztus 13-án ügy lett. Tisztelettel jelentem Méltóságodnak, hogy a hozzám leküldött „In­­fan­teriszt Svejk viszontag­ságai a nagy háborúban” cí­mű, Párizsban előállított, az Editions Monde kiadásában 1930-ban Jaroszlav Hasek szerzői és Katona Fedor (Ka­rikás Frigyes. — A szerk.) fordítói megjelöléssel megje­lent könyv elkobzása és meg­semmisítése iránti a mai na­pon indítványt terjesztettem elő. A magyar írókkal termé­szetesen még szigorúbban bántak. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, az el­lenforradalom kulturális po­litikájának pápája írta: A kultúra kenyér- és hatalmi kérdés, a kultusztárca volta­képpen honvédelmi tárca is. Részlet Móricz Zsigmond Kardosné Magoss Olgához intézett magánleveléből. A probléma című tárcájának, egy féltékeny katonafeleség­ről szóló rövid történetnek históriáját meséli: „Képzelje, mi történt? Mire hazaérek, két tisztet találok az irodáim­ban. Feljelentés érkezett a Hadügyminisztériumba. Én szépirodalmi mesét írtam, ők kipécéznek belőle egyes kife­jezéseket ... Ha látná a no­vellát, a magas hadseregfő­­parancsnokság piros ceruzás aláhúzásaival... A társulati érzékenység ma nagyon erős. Fodor Lászlót a fogorvosok vitték bíróság elé, mert egy darabjában a fogorvosi dol­gokról tiszteletlenül s­imu­­ló elragadtatás nélkül nyi­latkozott. Most nemrégen Szép Ernőt a droguisták ha­sonlatos okból.” Az ügy nyil­vános elégtétellel zárult: „A 'Budapesten megjelenő Pesti Napló című időszaki sajtó­termék 1936. évi február 2-i számában . A probléma cím alatt megjelent elbeszélésem megírását mélyen sajnálom, s annak semmiféle tárgyi alappal nem bíró, a honvéd­tiszti társadalmat súlyosan sértő tartalmáért a M. Kir. Honvédség tisztikarától ün­nepélyesen bocsánatot ké­rek.”­ NAGY LAJOS NYOLC PONTJA Nagy Lajos nyolc pontban összegezte a szellem embe­reit törvény elé idéző kifogá­sokat Felsorolásának első bekezdése: Egy jelentéktelen kis versesfüzetben, afféle expresszionista halandzsá­ban, a néhány oldalas ügyé­szi vádirat ezt a pár szót bűnül rótta fel: „Isten veled, asztal, Isten veled, sifonér.” Mert ez a magántulajdon el­len elkövetett izgatás lett volna. A felsorolás befejezé­se: Egy vallásos szellemű fo­lyóiratban a napokban szi­gorú megrovást találtam a m. kir. dohányjövedék ellen, mert reklámplakátján a ni­­kotex Levente szívásáról azt állítja, hogy az „mennyei” élvezet. A lap ebben a val­lás „profanizálását” látja. Alig volt olyan neves, tisz­tességes írástudó, akit ne fogtak volna perbe, József Attilától Radnóti Miklósig, Bálint Györgytől Szabó Pá­lig. Élőt és holtat egyaránt. Az újságok Európa-szerte glosszázták Petőfi Sándor el­­tanácsolását. A Népszava egyik munkatársa a „Ma­gyarországi magántisztvise­lők szövetsége” Andrássy úti helyiségében előadást akart tartani Petőfiről. A műsor­ban szerepelt volna Az or­szággyűléshez, A nép, A XIX. század költői, a Palota és kunyhó, valamint Az apostol 14. és 20. fejezete. A rendőr­ség az összeállítást tendenció­zusnak találta, a költemény­­részletek szavalását nem en­gedélyezte. 1943. januárjá­ban a kultuszminiszter el­rendelte: az összes iskolai könyvtárból ki kell selejtez­ni s a minisztérium rendel­kezésére bocsátani Szerb An­tal Magyar Irodalomtörténe­tét. A balmazújvárosi csend­őrőrs Veres Pétert faggatta. Az írónaik kezét, lábát merő­legesen kinyújtva, arcait a mennyezet felé fordítva kel­lett a nyomozók kérdéseire válaszolni. Órákig vallatták: miért érintkezett Móricz Zsigmonddal, Illyés Gyulá­val? Magát Illyést egyéb­ként, mielőtt a moszkvai író­kongresszusra utazott, Buda­pesten behívatták a főkapi­tányságra és figyelmeztették, hogy a Szovjetunióban há­rom emberrel: Kun Bélával, Illés Bélával és Hidas Antal­lal tilos találkoznia. BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÓ Markovits Györgyinek és Tóbiás Áronnak június­ra tervezett dokumentumkö­tete titkosrendőrségi irattá­rak aktái, korabeli perek jegyzőkönyvei, illegális és emigránskiadványok nagy­részt eddig ismeretlen lé­nyeivel mutatja be a haladó gondolat híveinek, kommu­nistáknak és nem kommu­nistáknak küzdelmét a Hor­­thy-rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel. Megtudjuk számos író, külföldi és ha­zai, priuszát. A Bűnügyi Nyilvántartó kartotékjára került a halálra ítélt Sallai Imrének és Fürst Sándornak kegyelmet követelő vala­mennyi személyiség. A tilta­kozó táviratokat a címzett gróf Károlyi Gyula minisz­terelnök titkárával átküldet­te a Bűnügyi Nyilvántartó­nak, és hamarosan tisztelet­tel jelentették, hogy például André Gide vagy John Gals­worthy „nevű egyén” a kommunisták között eddig még nem szerepelt, viszont most kiállították a kartoté­kokat. A rendőrség Fekete Könyve 38 000 megbízhatat­lan embere között sok az író. Az évente kiadott bizal­­mas Vörös Könyv 1934. évi kötete kizárólag a munkás­­mozgalom irodalmának mű­velőit sorolta fel. Mindezt Horthyék igye­keztek eltitkolni. A főváros írói értekezletén az elnöklő tanácsnok 1932-ben aposztro­fálta: Magyarországon nincs cenzúra! Nem volt szeren­cséje, mert már az első hoz­zászóló, Kassák Lajos meg­cáfolta: „Szerénységemnek — mondotta — épp ma ko­bozták el egy nyolc kötetből álló sorozatnak a nyolcadik kötetét.” Hasonlóképpen nem sikerült Gömbös Gyula sze­lídítő akciója sem. A minisz­terelnök Zilahy Lajos laká­sán találkozott néhány neves magyar íróval. „Talán Zsiga kezdje a szót...” — indítvá­nyozta a házigazda. Móricz Zsigmond céduláról kezdte olvasni: Hétfő. Reggelire ke­nyér, zöldhagyma. Délben lebbencsleves. Este üres krumplifőzelék. És így to­vább, napról napra, sorolta: ebben és abban a faluban mit eszik a nincstelen ma­gyar paraszt... A szobában csend támadt. László Miklós BUDAPESTI KÖZÚTI KRESZ VERSENY 1966. május 8. JELENTKEZÉSI HELY: 11 NÉPLIGETBEN az Elnök utcával szembeni starthelyen, reggel 7 órakor. A versenyen részt vehet minden jogosítvánnyal rendelkező motoros és gépkocsivezető.

Next