Esti Hírlap, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
Hortobágyi jegyzetek Műfaját és tartalmát tekintve egyaránt érdekes kötet jelent meg a Magvetőnél. A kis könyv Hortobágyi jegyzetek összefoglaló cím alatt, Zám Tibor szociográfiáit tartalmazza. Ezek az írások különböző folyóiratokban is megjelentek és széleskörű vitát indítottak el. A Magvető most a polémia résztvevőinek írásait és hozzászólásait is a kötetbe foglalta. S minthogy a Hortobágyi jegyzetek néhány igen aktuális, közérdekű problémát érint, a róla folyó vita a televízió nagyobb nyilvánossága előtt folytatódik. Az Észrevettük című kritikai rovat május 14-i műsorának tárgya: Zám Tibor kötete és a magyar szociográfia helyzete. (MTI fotó : Keleti ferv.) alától a mozikban MINDENKI HAZA! Meglehetősen késve került el hozzánk Luigi Comencini filmje, már az 1961-es moszkvai filmfesztiválon díjjal tüntették ki. A népszerű olasz rendező akkor kijelentette: meg akarja nyerni a közönséget, olyan témáknak is, amelyek első pillantásra nem számíthatnak nagy közönségsikerre. A Mindenki hazai remek megvalósítása ennek a törekvésnek. A tragikomikus história, egy kis olasz tisztről szól, aki fasiszta apja mellől, a maga bőrének mentésével, végül a partizánok mellett köt ki — egy kicsit a mi Tizedesünk idősebb testvérpárja. Mindez jellegzetes olasz humorral, őszinteséggel és megragadó színészi játékkal kel életre. A film szerves része annak a sorozatnak, amellyel az olasz művészek hazájuk történetét, emberi, erkölcsi arculatának alakulását ragyogó eszközökkel filmvászonra vitték. E filmben játszotta első nagyobb szerepét Alberto Sordi, aki azóta világhírűvé lett. Jó, hogy ha megkésve is, de mégis eljutott hozzánk ez a kitűnő olasz film. ÜZLET A KORZÓN A napokban érkezett a híre, hogy Jan Kádár és Elmar Klos filmje New Yorkban az év legjobb külföldi filmjének kijáró Oscar-díjat kapta. Nem csoda, ha fokozott várakozással lépünk be a nézőtérre, s talán ez az oka, hogy némi csalódással jövünk ki. Kétségtelen, most is tapasztalhattuk a rendezők kitűnő atmoszférateremtő készségét. A szlovák kisváros hangulata a negyvenes években mindannyiunk számára ismerős, akik jártak magyar kisvárosokban. Néhány megoldás egészen kitűnő. Rendkívül izgalmas a film alapproblémája is, az tudniillik, hogy egy voltaképpen becsületes kispolgár, az ügyefogyott asztalos, a fasizmus körülményei között, a félelem szorításának gyötrelmei közé kerül: szándéka ellenére, egy öregaszszony halálát okozza. Tono asztalos tragédiáját azonban egy olyan zsidó néni okozza, akinek ábrázolásával semmiképpen sem érthetünk egyet. A dramaturgiai alapszituáció ugyanis olyan abszurd ötletre épül, amelyik elfogadható egy vígjáték epizódjának, de elfogadhatatlan egy tragédia alapmotívumának. Lautmann néni, a kis gombüzlet tulajdonosnője ugyanis teljesen normális, csak rosszul halló öregasszony — de végig a film során nem tudja, hogy mi történik körülötte, s mikor az ,,árásítására” kirendelt Tono szüntelenül meg akarja magyarázni a helyzetet, a néni, mint egy rossz vígjátékban, mindig félrehallja a szöveget. A filmnek ez a nevetséges ötlete már-már felháborító. Egyébként pedig alapjaiban, s velejéig hamis, hiszen a sok évszázados faji üldözés eredményeképpen nem volt olyan öreg zsidóasszony, aki szinte a vérében is ne érezte volna a veszélyeket, akkor is, ha a világ eseményei érthetetlenek voltak számára. Oly súlyos dramaturgiai vétség ez, hogy nem is tudnák a darabot a tragikus végkifejletig elvinni a szerzők, ha hosszadalmasan nem itatnák le a végső jelenetekben Tonót, hogy így, külsődleges eszközökkel segítsék elő a tragédia bekövetkeztét., Ilyenformán minden részletszépsége ellenére sem sikerült film az Üzlet a korzón. Bernáth László Május 5. — csütörtök KOSSUTH: 14.00: Hírek. — 14.05: Egy éjszaka egy emberért. — 14.25: Hanglemez. — 14.30: Hangverseny. — 15.40: Könyvekről. — 16.00: Hírek. — 16.15: Csak fiataloknak! — 16.55: Tudományos híradó. — 17.10: Könnyűzene. — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hírek. — 18.20: Hangverseny. — 18.45: Anyegin. Opera. Közben 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Az operaközvetítés folytatása. — Közben 21.04: Elbeszélés. — 21.24: Az operaközvetítés folytatása. — 22.00: Hírek, sporthírek. — 22.20: Könnyűzene. — 23.11: R. Graves versei. — 23.27: Esti muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Verbunkosok. PETŐFI. 14.00: Fúvós kamarazene. — 14.16: Szórakoztató zene nyugdíjasoknak. — 15.00: Hírei. — 15.05: Iskolarádió. Részletek a Koldusoperából. — 16.35: Hangverseny. — 17.00: Hírek. 17.05: Zenekari muzsika. — 17.40: Elbeszélés. — 17.50: Modern fesztiválok évkönyve. — 18.45: Fúvószene. — 19.00: Hírek. — 19.10: Táncdalok. — 19.35: Vidám jelenetek. — 20.00: Hangverseny. — 20.25: Új módszerek a fülsebészetben. — 20.35: Katonadalok. — 21.00: Hírek. — 21.05: Élőszóval — muzsikával. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Bartókhangverseny. — 19.50: Tánczene. — 21.00: A berlini filmharmonikusok hangversenye. — 22.30: Hírek. Május 6. — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Zene. Közben 5.30, 7.00: Reggeli Krónika. — 5.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Ételreceptek. — 8.25: Operarészletek. — 9.10: Kié a 100 forintos bankjegy? — 9.15: West Side-i történet. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodások énekelnek. — 10.30: Édes anyanyelvünk. — 10.35: M. fúvósátiratok. — 10.57: Technikai szünet. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: Népi zenekar. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Déli harangszó. — 12.14: Hangverseny. — 12.57: Színházak műsora. — 13.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. — 14.00: Hírek. — 14.05: Hangverseny. — 14.30: Róka Móka bábszínháza. — 15.00: ÜZENEtek. — 15.40: Beszélgetés Varga J. Ady E. című könyvéről. — 15.50: Munkásénekkarok. — 16.00: Hírek. — 16.15: Népszerű áriák. PETŐFI: 4.30—11.00: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.00: Kovács Andor együttese játszik. — 14.15: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.30: Zenekari muzsika. — 15.00: Hírek. — 15.05: Hangversenykalauz. — 15.40: Táncdalok. — 15.50: Iskolarádió. — 16.05: Utazgatás Zeneországban. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN 14.35: Földrajz (ism.). — 17.38: Hétmérföldes kamera. Úttörőhiradó (ism.). — 17.55: Hírek. — 18.00: A szocialista munka gyára. Közvetítés a Csepel Motorkerékpárgyárból. — 18.30: Levante vizein. Tájékozódás műszerekkel. (Utifilmsorozat). — 18.45: Telesport. — 19.10: A világ térképe előtt. Révész József műsora. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.50: Becsületes eljárás. Magyarul beszélő francia rövidfilm. — 20.15: Forog az idegen! Vendéglátók vetélkedője — III. elődöntő. — 21.45: Zenés beszélgetés a Tátrai-vonósnégyessel. — 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. A TV MŰSORA PÉNTEKEN DÉLELŐTT: 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv (ált. isk. V. oszt.) Úttörőtáborban. Falun. A folyónál. (Daltanulás). — 8.20: Angol nyelv (középisk. II. oszt.). Varródélután Connienél. — 9.03: Élővilág (ált. isk. V. oszt.) A háziméh. — 9.30: Kérem a panaszkönyvet. Magyarul beszélő szovjet filmvígjáték. — 10.55: Telesport (ism.) — 11.10: Magyar Velence. Kisfilm. — 13.35. Orosz nyelv (ism.). Váradi Hédinél a gyűrű A Nemzetiben évről évre más színész kapja meg művészi munkájáért a társulat vándorgyűrűjét, a Farkas— Ratkó gyűrűt és díjat. Ebben az évadban a színház kitűnő művésznőjének, Váradi Hédinek ítélték a kitüntetést. Both Béla igazgató a színház idei legsikeresebb produkciója, a Marat halála 25. előadása előtt nyújtotta át a Farkas—Ratkó-díjat. Képünkön a gyűrű tavalyi tulajdonosa, a darabban de Sade márkit alakító Sinkovits Imre gratulált a Charlotte Corday-t játszó Váradi Hédinek. Főnyeremény: Wartburg-gépkocsi A terjesztő vállalatok az idei könyvhétre is kibocsátanak ajándékkönyv-sorsjegyet. Minden olvasó, aki54 forint értékű könyvet vásárol, ajándéksorsjegyet kap. Nagyobb összegű vásárlás esetén minden újabb 50 forint után egy-egy további sorsjegyet adnak majd a boltokban és árusító helyeken. A sorsjegyek tulajdonosai között 700 ezer forintot meghaladó értékű nyereménytárgyaikat sorsolnak ki: könyvet, tv-készüléket, társasutazásokat. A főnyeremény: Wartburg személygépkocsi. „Nem engedélyezem! Nem sokszorosítható!" A szobában csend támadt Razzia 540 nyomdában ♦ Móricz Zsigmondot feljelentették ♦ Fekete Könyv és Vörös Könyv A magyar nemzethez intézett kormányzói szózatot 1920 márciusában Horthy Miklós, és kijelentette: „... minden igyekezetemmel elősegítem a magyar kultúra tökéletesítését és szellemi életünknek minden mételyező hatástól való megtisztítását ...” Így kezdődött, szentesítődött hivatalosan a magyar irodalom „Nem engedélyezem! Nem sokszorosítható!” negyedszázada. A sajtóügyészségen ellenőrzésre kivétel nélkül minden sajtóterméket be kellett mutatni. Emellett a nyomdáikat is — Budapesten az ügyészségi sajtóosztály vezetője a harmincas években 540 nyomdában razziázott — kötelezték minden időszaki sajtótermék egy-egy példányának beszolgáltatására. S ha a kurzus ügyészének nem tetszett bármely írásmű, forradalminak, kommunista szelleműnek, vallásellenesnek, izgatónak vélte mondandója egészét vagy csupán egy sorát vagy jelzőjét, akkor az újságot, hetilapot, folyóiratot, verses-, novellás kötetet, regényt betiltotta, elkobozta. Okot, ürügyet mindig talált. SVEJK ÚJ VISZONTAGSÁGAI A Magyar Királyi Posta és Távírda Rendeletek Tára hetenként rendszeresen közölte a megsemmisítésre ítélt kiadványok adatait, és az időszaki sajtót érintő betiltásokat. (Az első eltanácsolt sajtótermék 1919. október 25-én a bécsi Arbeiterzeitung volt, az utolsó 1944. december 16-án a Magyar Front egyik röplapja.) Az Országos Bűnügyi Amnvámtaxt - 150KCV&1.. kiadványa, a Bűnügyi Körözések Lapja, továbbá a Belügyi Közlöny és a Hivatalos Közlöny is folytatólagosan kinyomtatta, a Magyar Királyi Posta Vezérigazgatósága pedig évente több önálló kiadványként közrebocsátotta a tiltott sajtótermékek jegyzékét. Betiltották és letiltották Shair-t és Brechtet, Pagnolt és Büchnert (a francia író kifogásolt komédiáját, a Topaze-t és a német klaszszikus drámáját, a Danton halálát a felszabadulás után ezrek látták.) Rosszul járt Hasek is, 1931. augusztus 13-án ügy lett. Tisztelettel jelentem Méltóságodnak, hogy a hozzám leküldött „Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban” című, Párizsban előállított, az Editions Monde kiadásában 1930-ban Jaroszlav Hasek szerzői és Katona Fedor (Karikás Frigyes. — A szerk.) fordítói megjelöléssel megjelent könyv elkobzása és megsemmisítése iránti a mai napon indítványt terjesztettem elő. A magyar írókkal természetesen még szigorúbban bántak. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, az ellenforradalom kulturális politikájának pápája írta: A kultúra kenyér- és hatalmi kérdés, a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Részlet Móricz Zsigmond Kardosné Magoss Olgához intézett magánleveléből. A probléma című tárcájának, egy féltékeny katonafeleségről szóló rövid történetnek históriáját meséli: „Képzelje, mi történt? Mire hazaérek, két tisztet találok az irodáimban. Feljelentés érkezett a Hadügyminisztériumba. Én szépirodalmi mesét írtam, ők kipécéznek belőle egyes kifejezéseket ... Ha látná a novellát, a magas hadseregfőparancsnokság piros ceruzás aláhúzásaival... A társulati érzékenység ma nagyon erős. Fodor Lászlót a fogorvosok vitték bíróság elé, mert egy darabjában a fogorvosi dolgokról tiszteletlenül simuló elragadtatás nélkül nyilatkozott. Most nemrégen Szép Ernőt a droguisták hasonlatos okból.” Az ügy nyilvános elégtétellel zárult: „A 'Budapesten megjelenő Pesti Napló című időszaki sajtótermék 1936. évi február 2-i számában . A probléma cím alatt megjelent elbeszélésem megírását mélyen sajnálom, s annak semmiféle tárgyi alappal nem bíró, a honvédtiszti társadalmat súlyosan sértő tartalmáért a M. Kir. Honvédség tisztikarától ünnepélyesen bocsánatot kérek.” NAGY LAJOS NYOLC PONTJA Nagy Lajos nyolc pontban összegezte a szellem embereit törvény elé idéző kifogásokat Felsorolásának első bekezdése: Egy jelentéktelen kis versesfüzetben, afféle expresszionista halandzsában, a néhány oldalas ügyészi vádirat ezt a pár szót bűnül rótta fel: „Isten veled, asztal, Isten veled, sifonér.” Mert ez a magántulajdon ellen elkövetett izgatás lett volna. A felsorolás befejezése: Egy vallásos szellemű folyóiratban a napokban szigorú megrovást találtam a m. kir. dohányjövedék ellen, mert reklámplakátján a nikotex Levente szívásáról azt állítja, hogy az „mennyei” élvezet. A lap ebben a vallás „profanizálását” látja. Alig volt olyan neves, tisztességes írástudó, akit ne fogtak volna perbe, József Attilától Radnóti Miklósig, Bálint Györgytől Szabó Pálig. Élőt és holtat egyaránt. Az újságok Európa-szerte glosszázták Petőfi Sándor eltanácsolását. A Népszava egyik munkatársa a „Magyarországi magántisztviselők szövetsége” Andrássy úti helyiségében előadást akart tartani Petőfiről. A műsorban szerepelt volna Az országgyűléshez, A nép, A XIX. század költői, a Palota és kunyhó, valamint Az apostol 14. és 20. fejezete. A rendőrség az összeállítást tendenciózusnak találta, a költeményrészletek szavalását nem engedélyezte. 1943. januárjában a kultuszminiszter elrendelte: az összes iskolai könyvtárból ki kell selejtezni s a minisztérium rendelkezésére bocsátani Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetét. A balmazújvárosi csendőrőrs Veres Pétert faggatta. Az írónaik kezét, lábát merőlegesen kinyújtva, arcait a mennyezet felé fordítva kellett a nyomozók kérdéseire válaszolni. Órákig vallatták: miért érintkezett Móricz Zsigmonddal, Illyés Gyulával? Magát Illyést egyébként, mielőtt a moszkvai írókongresszusra utazott, Budapesten behívatták a főkapitányságra és figyelmeztették, hogy a Szovjetunióban három emberrel: Kun Bélával, Illés Bélával és Hidas Antallal tilos találkoznia. BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÓ Markovits Györgyinek és Tóbiás Áronnak júniusra tervezett dokumentumkötete titkosrendőrségi irattárak aktái, korabeli perek jegyzőkönyvei, illegális és emigránskiadványok nagyrészt eddig ismeretlen lényeivel mutatja be a haladó gondolat híveinek, kommunistáknak és nem kommunistáknak küzdelmét a Horthy-rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel. Megtudjuk számos író, külföldi és hazai, priuszát. A Bűnügyi Nyilvántartó kartotékjára került a halálra ítélt Sallai Imrének és Fürst Sándornak kegyelmet követelő valamennyi személyiség. A tiltakozó táviratokat a címzett gróf Károlyi Gyula miniszterelnök titkárával átküldette a Bűnügyi Nyilvántartónak, és hamarosan tisztelettel jelentették, hogy például André Gide vagy John Galsworthy „nevű egyén” a kommunisták között eddig még nem szerepelt, viszont most kiállították a kartotékokat. A rendőrség Fekete Könyve 38 000 megbízhatatlan embere között sok az író. Az évente kiadott bizalmas Vörös Könyv 1934. évi kötete kizárólag a munkásmozgalom irodalmának művelőit sorolta fel. Mindezt Horthyék igyekeztek eltitkolni. A főváros írói értekezletén az elnöklő tanácsnok 1932-ben aposztrofálta: Magyarországon nincs cenzúra! Nem volt szerencséje, mert már az első hozzászóló, Kassák Lajos megcáfolta: „Szerénységemnek — mondotta — épp ma kobozták el egy nyolc kötetből álló sorozatnak a nyolcadik kötetét.” Hasonlóképpen nem sikerült Gömbös Gyula szelídítő akciója sem. A miniszterelnök Zilahy Lajos lakásán találkozott néhány neves magyar íróval. „Talán Zsiga kezdje a szót...” — indítványozta a házigazda. Móricz Zsigmond céduláról kezdte olvasni: Hétfő. Reggelire kenyér, zöldhagyma. Délben lebbencsleves. Este üres krumplifőzelék. És így tovább, napról napra, sorolta: ebben és abban a faluban mit eszik a nincstelen magyar paraszt... A szobában csend támadt. László Miklós BUDAPESTI KÖZÚTI KRESZ VERSENY 1966. május 8. JELENTKEZÉSI HELY: 11 NÉPLIGETBEN az Elnök utcával szembeni starthelyen, reggel 7 órakor. A versenyen részt vehet minden jogosítvánnyal rendelkező motoros és gépkocsivezető.