Esti Hírlap, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-09 / 135. szám
KILENC ÉV A LEBEGÉSIG Születésnapot ünnepelt ma délelőtt az Állami Balett Intézet. Hidas Hedvig igazgató sajtótájékoztatón ismertette az európai tekintélyű művészeti főiskola másfél évtizedes történetét. — A munka 15 esztendővel ezelőtt négy évfolyamon indult — mondotta. — Ebből fokozatosan fejlődött a jelenlegi kilenc évfolyamos forma. Májusonként több száz jelentkező közül választjuk ki a 25—30 legmegfelelőbbnek látszó 10—12 éves lányt, fiút. A felvétel feltételei — egyebek mellett — arányos, hibátlan, nyúlánik testalkat, szép tartás. Fontos a hajlékonyság, rugalmasság, ügyesség, mozgásfantázia, ritmus-, előadó- és formaérzék — a táncos adottság. Az első két vizsgán túljutottaknak kötelező még háromhónapos próbaidő, s csak ezután dönt véglegesen a bizottság, hogy alkalmas-e a gyerek a balettra. A diákok — miközben elvégzik az általános iskola V —VIII., majd a gimnázium négy osztályát — tanulnak klasszikus balettet, népi táncokat, történelmi társastáncokat, emelést, modern technikát, akrobatikát, táncírást, tánctörténetet, színpadi játékot, szolfézst, vívást. (Az állam tanévenként egy-egy hallgatóra 18 ezer forintot költ.) A leendő siker alapja: lemondás. Nehéz gyerekkor ez. A kicsiknek játékra, a nagyobbaknak sportra, szórakozásra alig-alig jut idő. Minden nap minden órája szigorúan beosztott. Iskolapad, tanulószoba, gyakorlóterem. Matek és pas de deux, történelmi materializmus és double tour en l’airt, der die, das és port de bras, József Attila Ódája és allegro. Este, vasárnap délelőtt, délután pedig fellépés az Állami Operaház, az Erkel Színház, a Fővárosi Operettszínház előadásain. A kilencedik év — az érettségin túl — a tulajdonképpeni művészképzés. Az államvizsga: elméleti disszertáció és nyilvános vizsgakoncert. Az idei jubileumi estet június 27-én rendezik az Operaházban. A háromrészes műsorban fellépnek a jelenlegi évfolyamok hallgatóin kívül az öregdiákok is: az Állami Operaház 11 és a Pécsi Balett 14 művésze. A balettintézet tan- és gyakorlótermei ma már nem megfelelőek. A volt Upor Étterem, illetőleg az Opera Kávéház helyiségei a korszerű oktatásra úgyszólván alkalmatlanok. Már tervezik, remélhetőleg a közeljövőben az építkezésre sor kerülhet, az Operától nem messze, a modern pedagógiai követelményeknek megfelelő új balettintézetet. A tanárok között, a hazai balettoktatás kitűnőségein kívül, időről időre más és más külföldi, tapasztalt világhíresság is található: V. Vojnonnen, K. Armasevszkája és legutóbb Olga Lepesinszkája, a moszkvai akadémia mestere. Ugyanígy a magyar növendékekkel együtt német, bolgár, mexikói, ausztráliai fiatalok is tanulták Budapesten a balett egyszeregyét és integrálját. Évente átlagosan 12 növendék végez, kerül az Operához, a Pécsi Balettegyütteshez, az Operettszínházhoz, a Szegedi Nemzeti Színházhoz. A mai, bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón tanáraik mellett ott voltak a Kossuth-díjas volt növendékek is — Orosz Adél és Róna Viktor. (László) A siker alapja a lemondás Táncírás, vívás Jubilál a balettintézet A balettintézet három nemzedéke: a ma Daphnisze, Dózsa Imre Liszt-díjas és 1966 Tűzmadara, Kékesi Mária, az Állami Operaház szólótáncosnője, a holnap Rómeója, Markó Iván aszszisztálásával tanítja a holnapután Júliáját, a kezdő Zarnóczay Gizellát, Bozsán felv. ÚJPESTIEK, FIGYELEM! SZŐNYEGEK — JAVÍTÁSÁT, — ROJTOZÁSÁT, — SZEGESET, — Átszabását, — TISZTÍTÁSÁT szakszerűen és gyorsan vállalja a SZŐNYEGJAVÍTÓ ÉS TISZTÍTÓ KSZ 8. sz. fiókja IV., Kemény Gusztáv u. 6. Telefon: 293—340 az Újpesti Áruháznál, a piac mellett □ FEYDEAU A MAXIMBELI HÖLGY című vígjátéka is szerepel a Vígszínház jövő szezonjának játékrendjén. A címszerepet Rutttkai Éva fogja alakítani. □ PRIX JEUNESSE címmel folyik Münchenben huszonöt ország 36 rádió- és televízióállomásának részvételével az ifjúsági műsorok nemzetközi versenye. □ INDIA ÉLETÉRŐL ÉS KULTÚRÁJÁRÓL művészi fotókiállítás nyílik pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítótermében. □ ROMAIN ROLLAND A szerelem és a halál játéka című drámáját a kecskeméti Katona József Színház újítja fel az 1966—67-es szezonban. □ AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KÉPTÁRA című díszes kiadású album az első magyar, német és angol kiadás után újabb német kiadásban is megjelenik. A könyv világszerte elismerést keltett a művészeti könyvek barátainak körében. □ ZILAHY GYÖRGY festőművész kiállítása június 10-én nyílik a Csók István Galériában (V., Váci u. 25.). □ GÁSPÁR MARGIT Ha elmondod, letagadom című drámaiját a veszprémi színház mutatja be az új évadban. □ AZ ÁLLAMI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ vajdasági vendégszereplésének viszonzásaként június 18-án Magyarországra érkezik a Novi Sad-i rádió huszonnyolc tagú együttese. Halló, itt Radio Novi Sad címmel mutatnak be egész estét betöltő vidám, zenés kabaréműsort. □ MAXIMILIAN SCHELL, az ismert filmszínész szerzői szerepben mutatkozik be. Herosztratoszról szóló drámáját a nyugatnémet Bochumban viszik színre. □ SZOBROK AVATÁSA: Gyulán, a József Attila művelődési ház előtti téren avatják fel rövidesen József Attila mellszobrát. Az Eszperantó téren a vízmedence szélére fésülködő leányt ábrázoló fehér márvány szobor kerül, míg a Vízügyi Igazgatóság épülete előtti térre szoborcsoportot készíttet a gyulai városi tanács. □ A FERIHEGYI REPÜLŐTÉREN forgattak egy jelenetet a televízió számára a készülő Tabi László-esthez. Június 9. — csütörtök KOSSUTH. 14.20: Egyedül — dokumentumműsor. — 15.09: Zengjen dalunk. Énekkari híradó. — 15.59: Fiatalok Stúdiója. — 16.00: Hírek. — 16.10: Villanófényben. — 16.15: Csak fiataloknak! Tánczene. — 16.55: Kőrakás Sándor könyvszemléje. — 17.05: A kamarazene remekeiből. — 17.39: Könnyűzene. — 17.57: Hallgatóink figyelmébe. — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Népdalcsokor. — 18.55: Lotte Lehmann énekel. — 19.20: Új versek. — 19.30: A fehér ló. Operettrészletek. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Tánczene. — 21.00: Századunk zenéjéből. — Kb. 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — Kb. 22.20: Könnyűzene. — 23.19: A cerberus szeme. Elbeszélés. — 23.29: A démon. Részletek Rubinstein operájából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. — 0.23: Himnusz. PETŐFI: 15.00: Hírek. — 15.05: Délutáni frissítő. — 16.15: Bélyeggyűjtők öt perce. — 16.20: Mozart operahősei, II. rész. — 17.00: Hírek. — 17.05: Népművészek a mikrofon előtt. — 17-33: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma ? — 17.45: Hangverseny a stúdióban. — 18.19: Égő fű. Regényismertetés. — 18.45: Fúvószene. — 19.00: Hírek. — 19.10: Fényes Szabolcs táncdalaiból. — 19.20: Schubert: Rosamunda. — 20.18: Közvetítés a veszprémi Petőfi Színházból. Lev Tolsztoj: Feltámadás. — Közben: 21.00: Hírek. — 21.05: A színházi közvetítés folytatása. — 22.26: Gabos Gábor zongorázik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Műsorzárás. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Zenekari muzsika. — 19.20: Brahms- H-dúr trió. — 19.50: Romantikus operaest. — 21.00: Tánczene. — 21.50: Debussy-hangverseny. — 22.30: Hírek. — 22.45: Műsorzárás. Június 10. — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Hajnaltól — reggelig! Zenés műsor. — 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 5.45: Falurádió. — 6.00, 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika II. kiadás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Mit főzzünk? — 8.25: A bagdadi borbély. Operarészlet. —1 8.55: Nézze meg, pénzt ad érte! — 9.00: Elbeszélés. — 9.17: HanglemezeK. — 9.20: Népi zene. — 10.00: Hírek, hazai lapszemle. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Kamarazene. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Medárd után. Dr. Zách Alfréd kandidátus előadása. — 11.10: Édes anyanyelvünk. — 11.15: Táncmelódiák. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Hírek. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. — 14.00: Hírek. — 14.05: Kamarazene. — 14.40: Lúdanyó mesél. PETŐFI: 4.26—10.57: Azonos a Kossuthrádió műsorával. — 6.20: Torna. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek a 240 és a 344 méteres hullámhosszon. — 13.40: Idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Fúvószene. — 14.15: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.30: Könnyű dallamok. A TELEVÍZIÓ MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN: 15.00: IV. Országos Úttörő Találkozó. Művészeti bemutató. Közvetítés a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról. — 17.50: Hírek. — 17.55: Hol volt, hol nem volt... Az ügyetlen kis elefánt. Magyarul beszélő német bábfilm. — 18.10: Barkácsoljunk! — 18.30: Telesport. — 18.55: Hazai tükör. Aktuális jegyzet. — 19.00: Esti mese. — 19.10: Tv-hiradó. — 19.30: A Duna a barátság folyója. Intervízió-műsor Moszkvából, a dunai hajósok életéről. — 20.20: Derűs lapok Csehov műveiből. 1. Mnemotechnika, 2. Egy ismerős úr, 3. A Pufók meg a Nyurga. — 20.45: Parabola. — 21.05: Barangolás. Művészeti díjasok műsora. — 22.05: Tv-hiradó — 2. kiadás, a televízió műsora PÉNTEKEN DÉLELŐTT: 10.00: Angyal kalandjai. A mesterdetektív. Magyarul beszélő angol film (ism.). 14 éven felülieknek. — 10.50: Telesport (ism.). — 11.05: Szamosháti emberek. Riportfilm (ism.). — 11.25: Asinus. Bolgár kisfilm. KIJEVI KRÓNIKA II. Vita a magányról és a boldogságról Záróképsor a Névánál • Börtön Krakkó mellett! Leningráddal is sikerült találkoznom Kijevben. A Néva-parti nagyváros stúdiójában készült rövidfilm záróképsora sokáig kísér majd. Főszereplője a turista, aki csaknem fél évszázad múltán a nagy forradalom szívébe látogat. A Nyevszkij Proszpekten sétál, útjának célja a Téli Palota. A sugárút végén kitérő jobbra, majd az egykori vezérkari épület kettős boltíve alól ráköszönt a monumentális obelisak, „Sándor cár emlékoszlopa”. Szemben a palota bejárata, a kovácsoltvas kapu, amelyről fürtökben lógtak 1917-es feltárulásakor a végső roham győzelmét kivívó munkások, katonák. Sosztakovics leningrádi szimfóniájának örvénylő zúgása kísér a Palotatéren. A történelmi színteret közrefogó paloták távol tartják a nagyváros zaját. Egyegy autó fut csak át a téren, de óvatosan, megkerülve a csipegető galambokat. A palota bejáratánál 10— 12 éves gyerekek labdáznak. Egy milícista a kovácsoltvasdíszek mögül odavet nekik néhány dorgáló szót. Arrébb is húzódnak, de egy rosszul sikerült dobás elpattan, és a labda márig bent ugrál a rács mögött, az udvaron. Vajon mi lesz? A gyerekek odaszaladnak, kérlelik a rendőrt, a milícista egy darabig szótlan, hallgatja a gyerekek rémült hadarását, azután lehajol, felemeli a labdát és megfontolt intelmek kíséretében visszadobja. A turista pedig feljegyezheti noteszába: Leningrad, Palota tér, galambok, labdázó gyerekek — hétköznapokba szelídülő történelem. Kérdésemre, melyik film körül alakult ki mostanában a legélesebb vita, többen említették a Szárnyak című produkciót. Ezt a filmet a kritikusok egyik csoportja ingerülten megtagadta, mások nyomós érvekkel védelmükbe vették. Minthogy a Szárnyaikat a Hungarofilm is átvette, a magyar közönségnek módja lesz majd az önálló véleményalkotásra. Világert sem próbálnám ebben befolyásolni. A film minősítése helyett csupán arról a problémáról szeretnék jelzést adni, ami miatt ellentétes nézetek ütközőpontja lett. Alapkérdése szorosan összefügg ember és társadalom viszonyának, kölcsönhatásának, a személyiség harmonikus kibontakozásának, egyéni boldogságigényének azzal a felfogásával, amely az utóbbi években világszerte tért hódít a marxista társadalomtudományban. A szenvedélyesen támadott és védelmezett film hősnője a második világháborúban pilóta volt. Számára a legsúlyosabb csapás, hogy sebesülése után nem ülhet többé repülőgép kormánya mögé. Kisvárosi iskola igazgatója lesz, vasfegyelmet követelő, rideg pedagógus. Kiváló társadalmi munkás, köztiszteletben álló személyiség és boldogtalan ember. Magánélete nincs, a munkával szolgált közösség pedig akkor is csak részben kárpótolná, ha kapcsolatai az emberekkel nem lennének mindinkább formálisak, érzelem nélküliek. Akiket legjobban kedvel: a gyerekek, a tanítványok. De éppen őket, a múlthoz képest jóval kedvezőbb körülmények között élő fiatalokat taszítja leginkább az igazgatóasszony merevsége. Az, hogy békeidőben is katonás hangot és módszereket alkalmaz. A Szárnyak arról akar és tud meggyőzni, hogy az egyén a jó irányban fejlődő társadalom hatékony szolgálata közben is lehet elhagyatott, kínozhatja magány. Sem a munka, sem a közösség boldogulása nem teszi automatikusan kiegyensúlyozottá. Érdekes tanulsággal szolgál, ha ezt a konfliktust ősz ,szehasonlítjuk néhány nyugati filmben ábrázolt magányossággal. Antonioni, Ingmar Bergman és mások hajlamosak arra, hogy a magányt elkerülhetetlennek, feloldhatatlannak mutassák. A modern tőkés társadalom szerkezete ezt részben Ind©kolja is, ám mégis túlzottnak hat és vitára késztet az a végzetszerűség, amely az említett filmekben kivédhetetlen boldogtalansággal jegyzi el a sivár életű hősöket. A Szárnyak viszont éppen az eleve kiszolgáltatottságot tagadja. Sikerülten ábrázolja a hősnő elszigetelődésének folyamatát, az okokat, amelyek — saját hibájából — láthatatlan falat húznak köré. Ezzel előkészíti az elmélyült önvizsgálódást. Az igazgatónő rádöbben: a közösségi célokért is többet tehet az, aki nem magányosan, társai ellenére próbálkozik megvalósításukkal. Az idei cannes-i fesztiválon Szergej Jutkevics kaptai a legjobb rendezés díját. Filmje, a Lenin Lengyelországban több szempontból is érdekes. Jutkevics nagyon nehéz feladatra vállalkozott. Az első világháború kitörésekor, az akkori osztrák—magyar monarchiához tartozó Krakkó környékén bebörtönzött Lenin néhány napját mutatja be úgy, hogy külső események helyett csak a belső történést, Lenin akkori érzés- és gondolatvilágát segít megismerni. Nem engedi előtérbe kerülni a rendezői szándékot, gondosan ügyel rá, hogy mindig Lenin személyiségének és művének logikája szabjon irányt az aszszociációknak, a merész képváltásoknak, az egykori filmdokumentumok beépülésének. Ugyanakkor Jutkevics igen ötletesen dolgozott, egymásba forrasztotta a játékfilm és a dokumentumfilm hatáseszközeit. Meglepő eredetiséggel tudta megteremteni a kettő szintézisét. Azt hiszem, ennek is köszönheti Lenin családjának, környezetének, lengyelországi élményeinek oly harmonikus, derűs és reális megjelenítését. Különösen tetszett az egykorú filmhíradó hasznosítása, a folklórelemekkel, bábokkal és fafaragásokkal megkomponált, merész játék. Továbbá az első világháborút kirobbantó uralkodó és miniszterei torzított, széthúzott ábrázolása. Sok új gondolatot és ma is aktuális következtetést ébresztget a nézőben Szergej Jutkevics filmje, amelynek főszerepében a Magyarországon is jól ismert Maxim Strauch ismét remekel. Dersi Tamás színházak CSÜTÖRTÖKI MŰSORA: Operaház: Katyerina Izmajlova (Opera—Nemzeti I. sor., A—B. 10. el., 7) — Operaház Erkel Színháza: Petruska; Daphnisz és Chloé; Tűzmadár (Székely Mihály bérl., 6. el., 7) — Nemzeti Színház: Bécs, 1934 (7) — Katona József Színház: Akt hegedűvel (7) — Madách Kamara Színház: A bolond lány (7) — Vígszínház: OKISZ (7) — Thália Színház: A helytartó (7) — József Attila Színház: A kaktusz virága (Y bérl., 6. el., 7) — Fővárosi Operettszínház: Csókolj meg, Katám (Komb. 5. bérl., 8. el., 7) — Vidám Színpad: És mi ebből a tanulság? (fél 8) — Kis Színpad: Szegény kis betörő (7) — Kamara Varieté: Nem nálunk történt (6 és fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz: Halló, itt cirkusz (fél 4 és 7). Az igazi Ady — új kiadásban Bölöni György Az igaza Ady című műve, melyben a szerző Ady konzervatív ellenfelei és jobboldali kisajátítói ellen szállt síkra, az elmúlt évtizedekben már több kiadásban fogyott el Most ismét megjelenik a könyv, Bölöni összegyűjtött műveinek második köteteként. HAVANNAI EMBERÜNK Rubányi Vilmos karnagy, a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója, az NDK-beli Karl Marx Stadtba utazik. Megnézi a Havannai emberünk című zenedrámát, amelyet Graham Greene világhírű regénye nyomán Malcolm Williamson ausztráliai zeneszerző komponált. A debreceni színház tervbe vette a mű magyarországi ősbemutató-ját