Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

NAPIRENDEN: B­udapest múltja Aquincumi idegenforgalom Kétezer év története a várpalotában Új múzeumok nyílnak Budapest kontinensünk egyik legrégibb fővárosa. Kétezer évvel ezelőtt Aquin­cum a római Pannónia tar­­­­tomány fővárosa, ezer év előtt pedig Buda a magyar fejedelmi székhely volt A múlt emlékeinek megőrzésé­re és megismertetésére a Fővárosi Tanács vezetői több határozatot fogadtak el. Megvalósí­tásukról ma szá­molt be a népművelési osz­tály. Kétezer év háborúi romba döntötték az ókori római és a középkori magyar várost, a legtöbb maradványt elte­mette a föld. Az utóbbi évek­ben több értékes emléket tártak fel — Aquincum nyu­gati része, a Csalogány utcai Szent Péter templom, a Hess András téri Domonkos kolos­tor — s most sokat várnak az óbudai új építkezéseket megelőző ásatásoktól. Idegenforgalmi vonatkozás­ban különösen jelentős Aquincum, hiszen az ola­szok, a franciák, az angolok kissé a saját múltjuk emlé­kének is tekintik. Aquincum­­nak sok itáliai, galliai és bri­­tanniai kapcsolata volt, s nemrég az itt talált kis szob­rokat kiállították Bologná­ban és Párizsban. Az aquin­cumi polgárváros területén folyó megőrző és kiegészítő munkák nemzetközi elisme­rést arattak. 1967-ben és 1968-ban fel­újítják a polgárváros am­fiteátrumát, 1969-ben a kettős fürdőt és a Mithras­­szentélyt, 1970-ben pedig a katonai amfiteátrumot a Nagyszombat utcában. A következő időkben több új múzeum nyílik meg. Az idén készül el a Meggyfa ut­cai villamúzeum, s a Fló­rián téri fürdőmúzeum. Is­mét be akarják mutatni a Március 15. téri föld alatti múzeum maradványait. De a legjelentősebb esemény a helyreállított királyi palota helyiségeiben nyíló Budapest története című kiállítás lesz, amelyen a város őskorát, a római hódítás idejét, Buda középkori fejlődését, a török uralom s az 1686 utáni idők történelmi emlékeit mutat­ják be. Különös gondot fordítanak a budapesti forradalmi ha­gyományok, a Magyar Ta­nácsköztársaság emlékei­nek bemutatására. Új vonás, hogy a múzeum képet ad a ma eredményei­ről is. Valójában kiállítás lesz a palota körül a rom­kert is, Buda vára a közép­korban címmel. A Történeti Múzeum nagy munkája Budapest történeté­nek elkészítése. Négy kötet­re tervezik. Az első (az ős­kortól Buda elestéig, 1541- ig), a második (1541-től 1848 —49-ig) az idén júliusban készül el, és feltehetően 1969- ben jelenik meg. A har­madik és a negyedik kötetet 1970- ban adják ki. Az új történeti kutatások közül a legjelentősebb a kő­kori lelőhelyek, a honfogla­láskor­ Budapest, a középko­ri Margitsziget, a pesti és a budai patríciátus története, továbbá a XIX—XX. század budapesti iparának, ipar­­művészetének, képzőművé­szetének és építészetének kutatása. Sok gondot okoz a tanács­nak a „gazdátlan” romok megőrzése. Ezek között olyan jelentős maradványok vannak, mint Mátyás király nyéki vadász­­kastélya a Vörös Hadsereg útján, a világhírű római helytartói palota a hajógyári szigeten, vagy a margitszi­geti romok. Ideje, hogy meg­állapítsák: kihez tartozza­nak, s hogy elejét vegyék a további pusztulásnak. (aczél) VIHAR TÁMAD EGY HŐS NÉP LÁNYA Vietnami játékfilm E héten a Tisza mozi műsorán Téli táj — behavazott avar, csupasz fák, a budai erdő meghitt csendjét csak a kirándulókat szállító autóbusz zaja veri fel időnként. (Pintér I. István felv.) Túl erős a presszókávé? Több mint 18 000 minta alapján tanulmányozták az elmúlt időszakban a főváro­si Vegyészeti és Élelmiszer­­vizsgáló Intézet szakembe­rei, megfelelnek-e a minősé­gi előírásoknak a budapesti üzletekben árusított élelmi­szereik, italok, háztartási cik­kek. A megvizsgált tej- és tejter­mék-minták körülbelül 6 százaléka volt hibás, főleg a kereskedelemben árusított zsírhiányos tejek miatt. Különböző presszókban 235 kávémintát vettek, s bár a kifogásolás aránya szokás szerint most is igen magas volt (a minták több mint húsz százalékát találták mi­nőségileg hibásnak), a labo­ratóriumi vizsgálat az esetek jelentős részénél — nagy meglepetésre — nem gyenge minőséget, hanem az előírt­nál magasabb kávétartalmat mutatott ki. A túladagolás magyarázata a szakemberek szerint nem annyira a „jószívűség”, mint inkább az, hogy a kereske­delmi ellenőröket általában jól ismerik már a presszók­ban. Ezért a kávéfőzők szá­mára ismeretlen, új mintave­vőket állítanak munkába. (MTI) Egyperces telefon-történelem MISKOLC ÉS SZEGED UTÁN KAPOSVÁR IS ÖTJEGYŰ TELEFONSZÁMOKAT KAP Miskolc és Szeged után most Kaposvár előfizetői is ötjegyű telefonszámokat kap­nak. Ezzel kapcsolatban érde­mes megemlíteni, hogy Bu­dapesten 1881-ben kezdte meg munkáját az első kézi­kapcsolású távbeszélő köz­pont, ötven előfizetővel. A vidéki városok között Szege­dé az elsőség: 1884-ben ka­pott telefonközpontot 27 ál­lomással. A szegedi előfize­tők száma a századfordulón 412, a harmincas évekre pe­dig már a kétezret is meg­haladta. A nyolcvanas évek végén Pécs 54, Debrecen 65, Miskolc pedig 28 állomással kezdte meg távbeszélőéletét. A múlt évben már vidéken is 172 milió telefonbeszélge­tést kapcsoltak. A beszélge­tést számláló tarifa egyéb­ként fővárosunkban 1924- ben, vidéken pedig 1930-ban lépett életbe, s alaposan megváltoztatta a forgalmat: az egy napra eső beszélgeté­sek száma az átlagos 15-ről Budapesten a felére, vidé­ken negyedére esett... M­ásfél napig még élt... „A XIII. kerületben, a Váci út—Róbert Károly kör­út kereszteződésében Hor­váth Mihályné 64 éves nyug­díjast személygépkocsijá­val elütötte Homai József 30 éves laboráns. Az idős asz­­szonyt súlyos sérülésekkel vitték az Üllői úti sebészeti klinikára.” Két mondat egyik hét vé­gi baleseti összefoglalónk­ból...­­ Vasárnap, 22 óra 15 perc­kor ért Horváthné a zebrá­ra. A gázolás után eszméle­ténél maradt. Azt mondta a járőrnek: „A kisunokámnak vittem palacsintát, ott lakik a lányom az étterem fölött.” A lánya, Tóth Lajosné — az öt felnőtt gyermek közül az egyik — azon a végzetes estén csak a kapuig kísérte. Azt kérdezte: „Ne menjek el anyám a buszmegállóig? Sí­kos az út, esett az eső.” A né­ni azt válaszolta: „Tudok én vigyázni, menj, feküdj le, reggel úgyis dolgozni men­tek .. A fiatalasszony szót foga­dott. Felment az ötödik eme­leti lakásba. Az utcai szobá­ban már sötét volt, férje és kisfia már aludtak. Be sem ment. A konyhában moto­zott ... — Nem értem, ma sem ér­tem, miért nem néztem leg­alább az ablakból utána. Akkor láthattam volna, mi történt vele, pont a házunk előtt... — mondja és lelki­­ismeretfurdalástól gyötörve meséli el az eseményeket. a Horváthné kórházba ke­rült súlyos sérüléseivel. Ke­ze, lába, mellkasa összetört, belső sérüléseket is szenve­dett. De mindvégig emléke­zett mindenre, eszméleténél volt, amikor a baleseti járőr kihallgatta a műtőasztalon. A műtét után az „elfekvő kórterembe” vitték ... Két éjszaka és egy nap jajgatott csendesen. Szerettei közül nem jött hozzá senki, csak a gázoló érdeklődött állapota iránt... Kedden délelőtt meghalt.­­ . Munkahelyemen hívott fel az unokahúgom kedden. Azt kérdezte tőlem: Gizi, mi van anyátokkal? Mondtam, mitőlünk vasárnap este el­ment. Én már csak annyit hallottam a telefonból: ak­kor ő az, az Esti Hírlapban ol­vastam, elütötte egy autó ... A többire nem emlékszem, elájultam — mondja Tóth Lajosné. Aztán a kollégák telefo­náltak a mentőknek és­­ a testvéreknek. Csaknem egyidőben értek a kórházba.­ ­ — Horváth Mihálynét ke­resem. A portás szó nélkül been­gedte. A földszinten egy nagy szekrényhez vezették. Kivették az anyja holmiját és egy papírt tettek eléje. — A leltár. Nézze meg, minden megvan? — mondta az ápolónő. Minden megvolt, leltár szerint Egy személyi igazol­vány, nyugdíjas villamosbér­let, harminc forint a pénz­tárcában és egy papírlap — rajta valamennyi gyerek pontos neve, címe. — A személyazonossági igazolványának a számát is írja ide — mondotta az ápo­lónő, aki nagyon precíz volt. — A kórházi betegek vádlón néztek. Azt mondogatták: ezek is jókor jönnek... Az orvos és az ápolónők cso­dálkoztak, hogyhogy nem tudták? Hát nem értesítette a családot a rendőrség? Ne­künk csak a halálesetről kell értesíteni a hozzátartozó­kat ... — Néhány nap múlva a rendőr, aki jelen volt a balesetnél, részvéttel fogadott — mondja Tóth­­né. — Elbeszélte, ho­gyan történt a baleset, mit mondott anyám. Én meg azt, hogy az újságból tudtuk meg, és anélkül halt meg, hogy utoljára láthattuk vol­na. — Hát nem értesítette önöket a kórház? Nekik kel­lett volna... Az édesanyja eszméleténél volt. Ilyenkor nekünk nem kötelességünk. És nem is gondoltuk, hogy meghal... ★ A feketeruhás fiatalasz­­szony szemét elönti a könny. A paragrafusok szerint nem történt mulasztás. A rendőr, a mentő, a kórház megtette a kötelességét. Csak kötelességét. Dolecskó Kornélia HOGY KELL VIGYÁZNI Az óbudai hangulatért BŐVÜL AZ ÉTTEREMHÁLÓZAT A III. KERÜLETBEN Az óbudai tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvizsgálta: mit tett az Észak-Budai Vendég­látóipari Vállalat az óbudai vendéglátóhelyek színvona­lának emeléséért? Megállapították, hogy a vállalat az utóbbi években jelentős összegeket fordított a III. kerületi vendéglátó­­helyek korszerűsítésére és a hálózat bővítésére. Igyekez­tek a régi, hagyományos, jel­legzetes budai hangulatot biztosítani. Ezért építették a Vasmacska-éttermet és egy elhanyagolt borozó átalakítá­sával a Kerék kisvendéglőt. Nagy népszerűségnek örvend a nemrég megnyílt Postako­csi étterem. Hamarosan ven­dégeket fogad a csillaghegyi Borharapó is. Több éttermet, kisvendéglőt bővítettek, kor­szerűsítettek. A Szépvölgyi úton új, modern étterem épül majd, és a pünkösdfürdői strandon, 500 férőhelyes étterem épí­tését kezdték meg. Egyelőre megoldatlan a Hévízi úti lakótelep és az óbudai kísér­leti lakótelep ellátása. A programban szerepel még egy új téli-nyári étterem, amely az óbudai kemping igényeit elégíti majd ki. Egyszer volt Budán Casanova Minden idők legnagyobb szívtiprójáról, Casanovának ne­vezik el azt a bárt, amely a Batthyány tér 4. számú házban az 1767-ben épült Fehér Kereszt fogadó helyén nyílik meg. A fogadóban hiteles levéltári adatok szerint ugyanis Casano­va egyszer valóban megszállt. Egyébként híres táncmulatsá­gokat is rendeztek itt a múlt században. Az új bárt kedden nyitják meg. Új autóbuszállomás a Széna téren Megépült a Széna téren a MÁVAUT új autóbusz-állo­mása, amelyet ma ünnepé­lyesen adtak át a forgalom­nak. Hidasi György, a buda­pesti MÁVAUT vezérigazga­tója hangsúlyozta, hogy a Széna térre Budapest kör­nyékéről jó néhány járat fut be a többi közt olyan közsé­gekből, amelyeknek nincs vasútállomása. ( Eötvös-inga a bányában A bányaműveléssel kap­csolatos kőzetmozgások fizi­kai tulajdonságainak figye­lése, műszeres mérése új tu­dományág a bányászatban. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt geofizikai csoportja elsőként honosította meg ezt a fiatal tudományágat Az idei kutatási program legér­dekesebb, s világviszonylat­ban is újdonságnak számító szenzációja a bányába épített Eötvös-inga, amely nemcsak folyamatosan méri, hanem filmszalagon vagy grafikonon rögzíti a kőzetmozgásból adó­dó gravitációs erőtérváltozá­­sokat Utazik a Bóbita Ma lengyelországi turnéra Indul az újszerű tevékenysé­gével népszerűvé vált pécsi Bóbita bábegyüttes. Moszkva, Leningrád, Stockholm és Hel­sinki után, most a lengyel közönségnek tart 13 előadást, s „Mit játsszunk a felnőttek­nek?” címmel szakmai bemu­tatót rendeznek. Ebben a műsorban kis koncertszámok szerepelnek, s összekötő szö­vegként a képzőművész és a dramaturg vitatkozik az elő­adott műsorról. MAGÁNOSOKNAK, KÖZÉLETEKNEK KILOMÉTERÓRA JAVÍTÁSÁT JÓTÁLLÁSSAL végzi az órások Szövetkezete XIII., Pozsonyi út 30. sz. alatti részlege

Next