Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Művészet - Barátság Amikor népszerű művész vagy közéleti ember szólal meg a mikrofon előtt, hogy személyes vallomásait mond­ja el egy költőről vagy mu­zsikusról, általában arról, mit jelent számára a művészet, bizonyos, hogy többen hall­gatják végig a műsort, mint­ha csupán irodalmi vagy ze­nei ismeretterjesztő adásról lenne szó. A rádió szerkesz­tői kitűnően élnek ezzel a módszerrel, így született meg az a sok kellemes adás, amelynek főszereplője min­dig a kultúra, előadója pe­dig egy-egy ismert művész. A Kedves verseim, kedves lemezeim egyes szám, első személyben hangzik ugyan — az illusztrációk azonban mindenkihez emlékezetesen szólnak. A Thália vendége sorozat legutóbb Racine két művéből adott ízelítőt; a vendég Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria igazgatója volt. Pogány ö. Gábor a Nemzeti Színház egyik régi előadására emlékezett, s a hallgatók mindjárt élvez­hettek is egy-egy részletet Racine egyik komédiájából, illetve tragédiájából. Az is­meretterjesztésnek ezek a színvonalas és változatos formái a legsikerültebb mű­sorok közé tartoznak, nem­csak azért, mert valamennyi műfajt és művészeti ágat képviselnek, hanem azért is, mert nemzedékek kultúráját kötik össze és adják át. A Nőkről nőknek-műsor címe után ítélve, kellemesen csalódik a hallgató, ha ab­ban a hiszemben ül a rádió mellé, hogy csupán a háztar­tás, a családi élet, s egyéb hagyományos „női dolgok­ról fog hallani. A legutóbbi adás például a legértékesebb emberi kapcsolat, a barátság mai fogalmát és megjelenési formáit, tartalmát boncol­gatta. Az emberi viszonyla­tok éppúgy változnak ko­ronként, mint a társadalmi formációk. Ember és ember kapcsolatának stílusa, hőfo­ka és szükségessége is más­más megnyilatkozási formá­kat ölt, mások lesznek fel­tételei. Vonatkozik-e mind­ez a barátságra? Aztán: a nők közötti barátság való­ban labilisabb-e, mint a férfiak barátsága, vagy ez a hiedelem csupán előítélet­ből fakad? Balyó Mária eti­kus, érdekes műsora pátosz­mentesen ragyogtatta fel a barátság személyiséggazda­gító erejét és fontosságát. Nemcsak nőkről nőknek , emberekről embereknek szólt. (nóti) Január 27. — péntek KOSSUTH: 15.10: Kérdezzen! Üzemi pos­tánkból. — 15.15: Üzenetek. — 15.55: Falusi délután. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: A kórusirodalom remekeiből. — kb. 17.35: Város­­vezetés — várospolitika. — kb. 17.50: Fúvószene táncritmusban. — 18.00: Új Zenei Újság. — 18.40: Hozzon egy dalt Buda­pestre! — 18.45: Népi zene. —­ 19.00: Esti Krónika. — 20.00: 139—660. A Magyar Rádió auto­mata közönségszolgálata. — 21.45: Tűzvirág. — Versek. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Jazz. — 22.36: Részle­tek Händel, Julius Caesar és Gluck: Alkésztisz c. operájából. — 23.30: Könnyűzene. — Köz­ben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 15.15: A korszerű nyelvokta­tásról. — 15.25: Jánoska. Részle­tek Jacobi—Martos operettjé­ből. — 15.41: Dohnányi Ernő zongorázik. — 16.00: Hírek. — 16.05: Kovács Erzsi énekel. — 16.25: Manon Lescaut. Részletek Puccini operájából. — 16.50: Ma­gánvélemény — közügyekben. — 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.05: Családi magazin. — 19.00: Népdalcsokor. — 19.39: Gellért Endre írása. — 19.54: Jó éjsza­kát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. kiadás. — 20.20: Táncdalok. — 20.30: Szimfonikus zene. — Közben: 21.06: Láttuk, hallottuk... — 22.36: Népi ze­ne. — 23.00: Hírek. Január 28. — szombat. KOSSUTH:­­ 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Reg­geli zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Kró­nika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek. — kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika, .. — kb. 7.30: Új könyvek. — kb. 7.40: A budapesti mozik műso­ra. — 8.00: Hírek. — 8.05: Mű­sorismertetés. — 8.20: Lányok, asszonyok ... — 8.40: Az álru­hás kertészlány. — Részletek Mozart operájából. — 9.20: Or­vosi tanácsok. Az idegességről. — 9.25: Magyar nóták, csárdá­sok. — 10.00: Hírek. — 10.10: Közvetítés a Zeneakadémiáról. — A Magyar Állami Hangver­senyzenekar hangversenye. — 11.32: Falusi gondolatok. — 11.36: Jelenet David Lyttoin regényé­ből. Átkozott a fehér ember. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.00: Hírek. — 12.15: A cigány­báró. Részletek Strauss operett­jéből. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: A szerelmeslevél. — Elbeszélés rádióra alkalmazva. — 13.18: Né­pi zene. — 13.40: Kóruspódium. — 13.50: Hirdetőoszlop. — 14.05: Mi történt a nagyvilágban? — 14.20: Kodály népdalfeldolgozá­sok. — 14.55: Néhány perc tu­domány. PETŐFI: 4.26—7.58: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 10.00: A hét könnyű- és tánc­zenei műsorából. — 11.50: Mah­ler: IV. szimfónia. — 12.45: Tu­dósítás az ENSZ-ből. — 12.55: Történelmi operákból. — 13.42: Orvosi tanácsok. Az idegesség­ről. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárás­jelentés. — 14.08: Petőfi útján. „Szín és való”. — 14.57: Pilla­natfelvétel. Egy délelőtt - két próba Szellemi pezsgőfürdő ♦ Tasso és Johanna A Tháliában ezúttal Goe­thét próbálják, a nálunk színpadon még nem játszott Tassát. A színház — amely a leg­újabb törekvések mellett mindig kötelességének érez­te az elfeledett drámai ha­gyományok felélesztését — most a Tasso színpadra állí­tásához fogott. Miért éppen ehhez? Miért Goethe? — Ha Shakespeare, ahogy Petőfi nevezte, a teremtés fe­le, azt hiszem, a másik felé­ben előkelő hely jut Goethé­nek — véli Kasimir Károly, aki Gosztonyi Jánossal együtt rendezi a darabot. — Ez a dráma Goethe furcsa remek­művei közé tartozik. Benne az élet démoni bonyolultsá­ga érződik, az ember rette­netes küzdelme a társada­lommal és önmagával. — S hogyan fogja a Thá­lia a mai publikummak elő­adni? — ígérem: poros unalom helyett valóságos szellemi pezsgőfürdővel akarunk szol­gálni ! Mindez igen nagy kon­centráltságot követel színész­től és rendezőtől, de hát mi nem is szeretjük a túl könnyű feladatokat, sem a teljesen biztos téteket. Ezt tanúsítja a szereposz­tás is: az öt főszereplőből há­rom a színház legifjabb ge­nerációjához tartozik. Tasso Kozák András lesz, a két női főszerepet Polonyi Gyöngyi és Drahota Andrea játssza. Fontos szerep jutott még So­mogyvári Rudolfnak és Mécs Károlynak. Johanna a várkapitány előtt áll, s lóról, a ló áráról, páncélról beszél, kedvesen, természetesen, vidáman és reménykedve, mit sem törőd­ve a kapitány ingerült ellen­állásával, s bízva abban, hogy végül mégis ügye mögé áll, segíti majd őt, hogy felsza­badítsa az ostromlott Or­leans- t, és eljusson a dau­­phinhez. — Ezek a praktikus gon­dolataid most, itt születnek! Túl akarsz esni a gyakorlati nehézségeken, s a célra fi­gyelni teljesen! — hangzik Vámos László, a Madách Színház rendezőjének inst­rukciója az új Johannához, aki kurtára nyírt hajával, la­pos sarkú cipőjével külsőleg is úgy fest taár ezen a ko­rai próbáin, akár Shaw hős­nője. Johanna: Psota Irén. Rémületcsík — Valóságos rémületcsíkot kell magad mögött húznod; a magad rémületével akarod elvenni a lány kedvét a ha­dakozástól! — ez meg Gre­­guss Zoltánnak szól, aki vár­kapitányként kérdezi most Johannától: „Láttál te már angol katonát harcolni?!” — Ezek a hangok a képze­letedből valók! — kiáltja szerepe szerint fölényesen a a kapitány, amikor a lány el­mondja neki, hogy „hango­kat” szokott hallani. — Persze! — feleli Johan­na egyszerűen és józan ter­mészetességgel. — Mindig így üzen nekünk az isitem. Ez a „persze”, ennek a hangvétele teszi földközeli, eleven, misztikumtól mentes valóságos lánnyá Johannát, s úgy véljük, hogy a hang, amelyen a színésznő mondta, egy kicsit kulcsot ad szerep­­felfogásához. — Így van! — mondja Pso­ta, míg a színpadon a dau­phin (Garas Dezső) és udva­ra jelenetét próbálják. — En­nek a lánynak a hite olyan természete és valóságos az ő számára, akár a bőre. Gye­rekkora óta hisz az igazá­ban, ez a hit élteti. Fen esik Flóra Johanna — odahaza. ) Bemutató ma este A Nemzeti Színház ma este mutatja be Peter Weiss nagy érdeklődéssel várt Vizsgálat című drámáját Major Tamás ren­dezésében. Képünkön előtérben Szokolai Ottó és Kálmán György. (MTI fotó : Keleti Éva felv.) A TELEVÍZIÓ MŰSORA PÉNTEKEN: 14.30: Iskola-tv. Élővilág (ism.). — 19.00: A Tv politikai tanfolya­ma. A gazdasági mechanizmus reformja és a mezőgazdaság. I. — 19.45: Pedagógusok fóruma. SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA: Operaház: Figaro házassága (Ifj. előadás, 6). — Operaház Er­kel Színháza: Bánk bán (10. bérlet, 5. előadás, 7). — Nem­zeti Színház: A vizsgálat (be­mutató, 7). — Katona József Színház: Akt hegedűvel (7). — Madách Színház: Egy szerelem három éjszakája (7). —­Madách Színház Kamaraszínháza: Amíg összeszoknak (7). — Vígszínház: Az ördög ügyvédje (E-bérlet, 3. előadás, 7). — Ódry Színpad: Egy éjszaka Kansasban (fél 8). — Thália Színház: Fiorenza, Mario és a varázsló (7). — Jó­zsef Attila Színház: Kényszer­­leszállás (Repríz „20.” bérlet, 4. előadás, 7). — Fővárosi Operett­­színház: My fair Lady (7). — Bartók Színház a Fővárosi Ope­rettben: Én, Varga Katalin (3). — Vidám Színpad: Nyugalom, a helyzet változatlan (fél 8). — Kis Színpad: Gyilkos társak (7). — Állami Déryné Színház a Dallos Ida Műv. Házban (IV., Papp J. u. 1.), Bál a Savoyban (6). — Állami Bábszínház: Ka­land a Vénuszon (10), A csodá­latos kalucsni (3). — Zeneaka­démia: Perényi Miklós és Szűcs Lóránt hangversenye (december 18-tól halasztott hangv., fél 8). — Kamaraterem: Kemény Klió és Schweitzer Katalin hang­versenye (fél 8). — Kamara Va­rieté: Gebines varieté (6 és fél 9). □ ESSZÉKÖTETEKBŐL jelentet meg sorozatot az Európa Könyvkiadó. Az el­ső Élmények, gondolatok címmel februárban jelenik meg, szovjet esszék váloga­tásából. Előkészületben van az angol és az amerikai iro­dalmi esszégyűjtemény ma­gyar kiadása is. □ GÖRÖG RÉGÉSZ­EK ál­lítólag megtalálták az i. e. 373-ban földrengés által el­pusztított Helikon város ma­radványait. □ A KATASZTROFÁLIS ÁRVÍZ pusztítása ellenére is megtartják februárban a néprajzi és szociológiai fil­mek VIII. nemzetközi feszti­válját Firenzében. A TÖRTÉNELMI NEVE­­ZETESSÉGŰ KINCSEK A SZOVJETUNIÓBÓL címmel a Zürichi Kunsthausban ki­állítás nyílt meg. □ NÉGY TV-MŰSOR su­gárzásával kezdi meg műkö­dését a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójának előestéjén az új moszkvai tv-állomás. □ 30 EZER FONTÉRT kelt el egy londoni árveré­sen Rembrandt egyik rézkar­ca, amely Krisztus és a két lator keresztrefeszítését áb­rázolja. □ JOLIOT CURIE emlé­kére dokumentumfilmet ké­szítettek a szovjet filmesek a francia atomfizikus életéről és tevékenységéről. Magyar művek kazahul Kazah nyelven kiadták az első magyar könyveket. A ki­adásra Petőfi Sándor verseit, és Fábián Zoltán Három ki­áltás című novelláskötetét választották. A következő magyar mű, amelyet Ka­zahsztán lakossága anya­nyelvén olvashat, Berkesz András Októberi vihar című regénye lesz. Sajtó alá ren­dezik a kazah prózaíróknak és költőknek a mai Magyar­­ország életéről szóló műveit. A sirtakitól a hoppi-poppl-ig TANULJON TÁNCOLNI - HANGLEMEZRŐL A karácsonyi hanglemez­­piacon nagy sikert aratott a Hanglemezgyártó Vállalat — a Qualiton — sirtaki leme­ze. Színes címlapján egy népviseletbe öltözött, fekete hajú, villogó szemű, baju­szos, görög fiatalember rajza mellett Békés Itala piros tri­­kós fényképe mosolyog a vásárlóra. Hogyan került a rajz a fénykép mellé? Ezt mondja el Békés Itala: — Úgy kezdődött a dolog, hogy egy évvel ezelőtt­­ sze­repeltem a televízió Van kedve táncolni? című műso­rában. A népi táncból tár­sastánccá lett sirtakiról be­széltem, s be is mutattam, hogyan járják. Azóta a sir­taki rendkívül népszerű lett. Ez az a tánc ugyanis, ame­lyet Anthony Quinn és Alan Bates jár, az időközben ná­lunk bemutatott Zorba, a görög című filmben. A tv­­szereplés után a Hanglemez­­gyár felkért: mondjam el a sirtaki­­ lemezen. A lemez egyik oldalán tehát megszó­lal, Theodorakis Mikis sirtaki zenéje, a másik oldalon pe­dig én mondom el, kilenc percen át, milyenek a lépé­sei, hogyan is kell táncolni. Először zene nélkül mondok el minden figurát részlete­sen, azután ritmusban ugyan­ezt, végül pedig zenei alá­festéssel. Újítás. De hát annyi minden mást lehet tanítani és tanulni hanglemezről, miért ne lehetne táncot is? A sirtakilemez hamar el­fogyott az üzletekben. Sike­rén felbuzdulva, Békés Itala új táncot dolgozott fel ha­sonló formában: a hoppl­­popplot. A hoppl-poppl an­­nyiban rokona a sir­takinak, hogy ugyancsak népi táncból vált társastánccá és az 1966. évi angliai táncvilágkong­resszuson első díjat nyert. Egyébként finn tánc, akár­csak két évvel ezelőtti nagy­sikerű elődje, a letkis. A hoppl-poppl magyar szöve­gét is, mint a sirtokiét, Brand István írta, a tánc­tanítási szöveget pedig ismét írta és elmondja: Békés Itala. (bt) Autót loptam - Falstaff Nyolc ország tizenhárom filmújdonsága kerül a mozik vásznára februárban. A Ma­gyar Filmstúdió terméséből tűzik műsorra a Fábri Zoltán rendezte Utószezont. Főbb szerepeit Páger Antal, Tol­­nay Klári, Kőműves Sándor, Balázs Samu és Básti Lajos játssza. Az operatőr Illés György. A hónap másik ma­gyar bemutatója az Édes és keserű, Szemes Mihály ren­dező alkotása. Két híressé vált, Cannes - ban díjat nyert alkotás is megjelenik a filmszínházak­ban. Az egyik Pietro Germi műve, a Hölgyek és urak, az olasz polgári képmutatás komédiája. A filmben Virna Lisi, Beba Loncar játszik fő­szerepeket. Orson Welles Falstaffja Shakespeare, több művének motívumaiból öt­vöződik filmmé. A rendező­címszereplő mellett Jeanne Moreau, Marina Vlady és Walter Chiari játszik főbb szerepet a filmben. Nagy ér­deklődésre tarthat számot a spanyol Berlanga komédiája, a Hóhér, amelynek főszerep­lője egy fiatalember, aki akaratán kívül válik ítélet­­végrehajtóvá. A vígjátékok közül érdekesnek ígérkezik, Jean-Paul Rapeneau, Élet a kastélyban című filmje, to­vábbá az Autót loptam című szovjet­­ krimi-vígjáték, amelynek főszerepében a Hamletet alakító, Innoken­­tyij Szmoktunovszkijt lát­­hatjuk viszont. Dohánnyal fizetnek Görögországban óriási si­kere volt a televízió kísér­leti adásainak és most az állandó televíziós hálózat kiépítésére törekszenek. Miután kevés pénz áll e cél­ra rendelkezésre, Görögor­szág és Izrael, szerződést kö­tött. Egy nagy izraeli vállalat szállítja a berendezéseket, Görögország pedig nem pénzzel, hanem­­ dohány­nyal fizet. • Stróbl Alajos szobrász­művész, a századforduló évei­nek népszerű és ünnepelt al­kotója valahogy úgy járt, mint a kötelező olvasmányok írói: tananyaggá, hagyo­mánnyá merevedett. Ahogy nagyon kevés középiskolás diáknak jut eszébe, hogy a kötelező olvasmányok íróit­­ olvasni is lehet, ugyanúgy megyünk el, kellő, távoli tisz­telettel Stróbl szobrai mel­lett, és ritkán keresünk ben­nük művészi élményt. A Magyar Mesterek című mű­sorban kitűnő lehetőség nyílt arra, hogy jobban megismer­hessük a művészt, rátapint­­h­assunk munkásságának gyenge pontjaira, ezzel együtt felfedezzük igazi értékeit. Sajnos, az adás nem úgy si­került, ahogy szerettük vol­na; az ügyetlen és pontatlan filmbejátszások megzavarták az amúgy is zavarban levő előadót, így aztán a jónak ígérkező műsor meglehetősen felemás hatást keltett. • Szerda délután azzal a szinte végig sem gondolt hát­só gondolattal ültünk le a képernyő elé, hogy ha a Só­­hivatal­t akarom mondani, Show-hivatal adása csak fe­leannyira, csak negyedannyi­ra­­lesz szellemes, mint a cím megválasztása, már jól fogunk szórakozni. Egyelőre nem is csalódtunk. A könnyű műfaj eme új fórumán sok­kal inkább friss és vérbő hu­morral, jó muzsikával talál­kozhattunk — Komlós János, Mikes György szellemes cse­vegését hallgattuk — látvá­nyosság helyett, de őszintén szólva, nem is nagyon hiá­nyoltuk azt a látványossá­got. A műsor sikerében je­lentős része van a sokoldalú Vitray Tamás riporteri, mű­sorvezetői munkájának is. • A Szülők, nevelők egy­más közt ... című­­műsor ez­úttal olyan kérdéssel foglal­kozott, amely nemcsak a szü­lő és gyerek viszonyának, ha­nem az egész társadalomnak jelentős problémájával, a bi­zalom kérdésével. A bizalom hiányának jellemtorzító, ká­ros hatásait értő módon ele­mezték a műsor vezetői, de az egyébként szellemes és jó tantörténetkék ezúttal nem minden esetben illusztrálták kielégítően a felvetett kérdé­seket, és így az egész műsor veszített meggyőző erejéből. • A Halló, fiúk! Halló, lá­nyok! műsorában, a nagyon is aktuális téma, a félévi bi­zonyítványosztás és a szere­lem ugyancsak általános, örök kérdései mellett szó esett a folk-beatről is. A pro­­test-songokról, azokról a ze­neszámokról, amelyek a nép­szerű zenei formákat hasz­nálják fel arra, hogy szer­zőik haladó állásfoglalásának megfelelően agitatív hangon szóljanak társadalmi és po­litikai kérdésekről. A folk­­beat története után megis­merkedhettünk az első ilyen jellegű magyar alkotással is; az Atlas zenekar adta elő az Auschwitzban elpusztult mil­liók emlékére készült hatásos és meggyőző zeneszámot. Cs. L A József Attila Színház igaz­gatósága közli, a Becket február 2-i előadása elmarad. A jegyek árát a váltás helyén visszatérí­tik. (x) Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (171—888) 27-én, pénteken: A szarka meg a ró­ka (elmondja: Bodrogi Gyula).

Next