Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

Olcsóbb cikkek helyett, drágább áj áruk Egy év alatt 780 millió forint megtakarítás­i minőség Mi történt az árleszállítás óta Megvalósult-e a nagy ösz­­szegű megtakarítás? Milyen a leszállított árú ruházati cikkek minősége és a vá­laszték? Mi történt a feb­ruári árintézkedés nyomán a ruhaiparban és a kereskede­lemben? — erről készített összefoglaló jelentést a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Az előzetes tervek szerint egyes ruházati cikkek árát 8—14 százalékkal kellett csökkenteni, s ez 700 mil­lió forint megtakarítással járt volna. Az intézkedés nyomán azon­ban oly mértékben emelke­dett a leszállított árú ruhá­zati cikkek forgalma — el­sősorban az olyan fontos cikkeké, mint a konfekcio­nált ágynemű, az alsóruhá­zat, a nylonharisnya és a zokni, a kártolt női szövet-­­ kabát —, hogy a múlt év vé­géig mintegy 780 millió fo­rintot takarított meg a lakos­ság, 13 százalékkal többet a tervezettnél. Az intézkedés tehát elérte célját, de a végrehajtás so­rán hibák is előfordultak. Időszakonként egyik-másik leszállított árú cikk rövi­­debb-hosszabb időre eltűnt. Előfordult az is, hogy a vállalatok megszüntették egyes olcsóbb cikkek gyár­tását, s a helyette forga­lomba kerülő árukra aránytalanul magasabb Az ipar nem tudta a meg­növekedett forgalomnak megfelelően egyenletesen el­látni a kereskedelmet, külö­nösen ágyneműből, len- és pamutcikkekből, fehérnemű­selyemből, nylonméteráruk­ból és nylonharisnyából. Jó néhányszor előfordult, hogy a nagykereskedelmi vállala­tok a megrendelt cikkeket csak részben és nem a szük­séges választékban szállítot­ták a boltokba. Furcsa ellentmondás, hogy egyes késztermékek árát le­szállították, az alapanyag ára viszont változatlan maradt. A kész lepedő például az ár­­leszállítás után 78,81 fo­rintba került, bár az ehhez szükséges vászon ára méte­renként 43,30 forint, az egy lepedőhöz szükséges anyag értéke tehát 86,60 forint. A bébi- és gyermekruhák hiányát az is okozta, hogy az ipar nem érdekelt kel­lően ezek gyártásában: egyes, csaknem azonos munkaigé­­nyességű fiú- és leány kon­fekcióruhánál a bérek sok­kal alacsonyabbak, mint a felnőtt konfekciónál. Változatlanul sok a panasz a minőségre. Kifogásolták a pamut méter­áruk színhagyóságát és a szálsűrűség hibáit, a habse­lyemféléknél az anyagzsugo­rodást, a nylonharisnyáknál szakítószilárdság-csökkentést, a kötöttáruknál kötéshibá­kat és grammsúlycsökken­tést. A népi ellenőrzés vizsgála­ta során többször tapasztal­ták, hogy a keresett olcsóbb cikkek eltűnnek, vagy nem gyártják azokat megfelelő mennyiségben, helyettük drágább cikkeket hoznak forgalomba. A 170 forintos, Hódmezővásárhelyen készülő kardigán árát 153 forintra szállították le­­, azóta lé­nyegesen kevesebbet készí­tenek belőle. Helyette ugyanolyan minőségű új kardigánt hoztak forga­lomba, amelynek fogyasz­tói árát 170­­forintban ál­lapították meg. A Zalaegerszegi Ruhagyár 205 forintos Láma fiúöltö­nyének árát 10 százalékkal emelték, mert az öltönyre drága Bombay-gombokat varrtak. Eltűntek a 46 fo­rintos freskóingek, s helyet­tük 75 forintos áron mintás freskó kartoningek kerültek az üzletekbe. A Május 1. Ru­hagyár 530 forintos „leszál­lított” árú Ciklon női kosz­tümét és a Csokor női téli­kabátot vállfával árusítot­ták, amelyért 11 forintot szá­mítottak fel. A népi ellenőri jelentés el­mondja, hogy a 11 forintos vállfát más üzletekben 6,80 forintért árulják. Ezért felhívták a belkeres­kedelem illetékeseinek fi­gyelmét: az egyébként he­lyes, korszerű csomagolás nem sértheti a fogyasztók ér­dekeit. A népi ellenőrzés meg­küldte jelentését az illetéke­seknek, a hibák kijavításáról már intézkedtek. (d. k.) Veszélyes maszek-KRESZ Újítók, sznobok, taktikusok ♦ Külföldi „példák" Az irányjelző nem divat — Nem értem, hogyan tör­ténhetett meg velem ez a szörttjyüSÍSg­­*■ mondta a rend-­­őrségen magába ros­kadtan a férfi, aki kocsijával a kije­lölt átkelőhelyein ,halálra gá­zolt egy fiatal lányt. — Évek óta vezetek, ismerem a vá­rost, megtartom a szabályo­kat, s most mégis itt va­gyok ... Tragikus véletlen ? — Ez az ember — mond­ják a Közlekedésrendészeten — valóban évek óta vezetett, jól ismerte a várost, „a sza­bályokat is megtartotta” — mégis egy másik ember ha­lálát okozta. Tragikus vélet­len? Nem! Amikor megvizs­gáltuk az esetet, kiderült, hogy tulajdonképpen igazat mondott: megtartotta a sza­bályokat, csak éppen nem a KRESZ-t, hanem a maga ál­tal elfogadott, átformált „egyéni KRESZ” szabályait. Egy sajátos és nagyon veszé­lyes gépkocsivezetői típus megszemélyesítője: „a közle­kedési újítóké”. Sajnos, töb­ben vannak, mint gondol­nánk. Ők azok, akik a hely­ismeretben, a szakmai rutin­ban bízva, indokolatlanul és aránytalanul felértékelik sa-~* MttM$esi mé.gdiket,'amelyeket : — ugymoh'd„&ori3 Mznak* az „elavult, korszerűtlen” közlekedési rendeletek. Ez a típus a közlekedési sza­bályok módosítására, meg­változtatására vonatkozó ja­vaslataival elárasztja a napi­lapok levelezési rovatait és a közlekedésrendészeti szerve­ket: kifogásol, bírál, „újít”. Kétségtelen, hogy egyik-má­sik közlekedési szabály eset­leg valóban változtatásra, módosításra szorul, de min­dent cáfolni és elvetni: köz­lekedési anarchiát jelenítene. Márpedig a „közlekedési újí­tók” gyakorlatilag ezt te­remtik meg, amikor a gyalo­gosokkal, a többi járműveze­tőkkel, a rendőrökkel min­dig és mindenhol szembem­­állva, a maguk külön „sza­bályai”, törvényei szerint közlekednek. Nem értenek egyet a KRESZ-szel — tehát nem tartják meg. Ez a fel­­fogás természetszerűen előbb-utóbb tragédiához ve­zet — mint ebben az esetben is. Sajátos taktika — Nem kevésbé gyakori és veszélyes típus: a „közleke­dési sznob”. Többnyire olyan úrvezetők, akik már néhány­szor megjárták a „hetest”, a balatoni országutat, sőt, egy­két külföldi nagyváros főút­vonalait is. Önbizalmuk ez­után önteltséggé változik, s hazatérve már jóval fölénye­sebbek, lezserebbek, min­t ami veszély nélkül megen­gedhető lenne. Ők azok, akik a belvárost autósztrádának nézik, s a csúcsforgalomban is „brillíroznak”. Veszélye­sebbnél veszélyesebb, külföl­dön látott közlekedési sza­bálysértések itthoni követői ők. Előzéskor nem használ­ják az irányjelzőt, mert „az már kint sem szokás”, és így tovább. A külföldi nagyvá­rosok jobb közlekedési lehe­tőségeit itthon bravúrral akarja pótolni, természete­sen sikertelenül, illetve, a közlekedési statisztikai ada­tok szerint gyakran túl nagy „sikerrel”... Tapasztalataink szerint a közlekedési újító­kon és a közlekedési sznobo­kon kívül a fővárosban meg­jelent a legújabb típus: a „taktikus” gépkocsivezető. Azt hirdeti és vallja, hogy a KRESZ-re tuljadonképpen semmi szükség nincs, a vizs­ga után már el lehet felejte­ni. Jelszava: „Ismerd a ko­csit, a forgalomban légy ud­varias, ne vitázz a rendőr­rel! — akkor nem érhet baj.” Ideig-óráig be is válik a tak­tika, de ezért — törvénysze­rűen — egyszer fizetni kell! Különbség és azonosság Az említett három típus, bár módszereiben különbö­zik egymástól, egyben azo­nos : kényelemszeretetből vagy túlzott önbizalomból, mind a szabályok ellen van. Mostanában sok szó esett a közlekedési erkölcsről, amely egyaránt érvényes járműve­zetőkre és gyalogosra, min­denkire, aki az utcára lép. Sajnos, a statisztikai adatok azt jelzik, hogy a közlekedé­si morállal az utóbbi időkben baj van. „Laza a közlekedé­si fegyelem” — mondják a szakemberek, mert mind több járművezető és gyalogos köz­lekedik öntörvényűen, sem­mibe véve azokat a közleke­dési szabályokat és rendele­teket, amelyek mindig élete­ket védenek. Mindaddig szo­morú számadatokat közöl­nek a havi vagy az évi bal­eseti statisztikák, míg nem lépünk fel erélyesebben az „újítók”, a „sznobok”, a „tak­tikusok” és társaik ellen. Balogh László Jánossy professzor válaszol Januári első számában iz­galmas kérdést tett fel a Polgári Védelem című ké­peslap: lehet-e védekezni az atomfegyverek ellen? Most megjelent második számá­ban válaszol a kérdésre: le­het. Interjút közöl a lap .Já­nossy Lajos professzorral az atombomba történetéről, ha­tásáról, s érdekes riportok­ban számol be a rakétaelhá­rítás legújabb eredményei­ről. Első ízben megjelent melléklete a polgári lakosság számára ismerteti a korsze­rű védekezés tudományos módszereit. BAL UTÁN — Te jó isten, most ve­szem észre, hogy ez nem is a férjem! (Endrődi rajza.) Helyet követel a forgalom JAVASLAT AZ UTAK SZÉLESÍTÉSÉRE HOL, MIT KELL MAJD LEBONTANI ÉS UTCÁT NYITNAK lebontani az útban álló há­zakat. Hol van erre szükség a következő években Buda­pesten? — ezt vizsgálták a Budapesti Városépítési Ter­vező Intézet szakemberei. A lebontandó házak jegy­zékét az utóbbi évek városrende­zési és közlekedésfejlesz­tési terveinek figyelembe­vételével állították össze. A budapesti főközlekedési, főforgalmi és forgalmi uta­kat, valamint a jelentősebb csomópontokat vizsgálták meg, és a feladatokat há­rom csoportba sorolták. Az első csoportba kerültek azok a házak, amelyek bontása sürgős, néhány éven belül szükséges és viszonylag kis áldozattal jár. A második csoportba azokat a bontáso­kat sorolták, amelyek a kö­zeli jövőben még nem válnak időszerűvé, a harmadik cso­portba pedig azok a terüle­tek tartoznak, ahol építési tilalmat kell elrendelni. A BUVÁTI most készítette el, s adta át az első csoportra vonatkozó tanulmányt. A Marx térről megállapí­tották, hogy ott a körforgalom jelenlegi rendszere alkalmatlan a közlekedés lebonyolításá­ra. Az észak-déli földalatti egyik állomása a Marx té­ren lesz, s éppen­ ezért szük­séges a tér felszíni rendezé­se. Le kell majd bontani a Nyugati­ pályaudvar mellett levő volt Westend-szállót, esetleg a Lenin körút 122. szárító MÁV irodaépületet iS. A. Kálvin téren újabb ren­dezési tervet készítenek,­­ mert a térbe torkolló utak rövidebb szakaszán egyirá­nyú forgalmat terveznek, a Baross utca és az Üllői út között néhány ház fel­áldozásával új utcát kell nyitni. Szükség lesz a Királyi Pál utca és a Szerb utca sarkán álló épület lebontására. Ugyancsak le kell majd bon­tani az Üllői út és Baross utca között levő egyemele­tes épületet, egy nagyobb, de a háborúban elpusztult ház maradványát. A Belvárosban, az Aranykéz utcában idősze­rű egy földszintes garázs le­bontása. Helyén és a mellet­te levő üres telken többszin­tes garázst kell majd építe­ni. Ugyancsak útszélesítési okból lebontják a Petőfi Sán­dor utca—Martinéni tér sar­kán levő földszintes üzletsort. Két évvel ezelőtt elkészült a Hungária körúti autópálya­körgyűrű terve. E terv az út szélesítését írja elő, s most a BUVÁTI jegyzéke felsorolja, hogy melyik házakat kell lebontani. Az 1. számú autópálya foly­tatásaként a Hegyalja utat osztott pályás autóúttá épí­tik át. Megállapították, hogy ez bontások nélkül is meg­oldható. Az utcák szélesítése miatt a közeli években 1943 lakást kell majd lebontani. Pakots György A nagyvárosok sajátsága, hogy az egykor tágas, széles utcák szűkké válnak, nem férnek el az autók, megnehe­zül a közlekedés. A mind több járműnek hely, út kell, s erre sokszor egyetlen meg­oldás: szélesíteni az utcákat. KGST-palota magyar berendezéssel A moszkvai KGST-palota építésében hazánk is részt vesz. A 35 emeletes palota sok berendezési tár©­át. Szál­lítják a magyar külkereske­delmi­ vállalatok...A tervezés összehangolását a KÖZTI végzi. A toronyépület búto­rainak nagy részét az AR­­TEX Külkereskedelmi Vál­lalat szállítja, mi szállítjuk a közös helyiségek összes bú­torait. Csaknem 400 szoba csővázas fém- és műanyag kombinációjú berendezési tárgyait a gyulai Fa- és Fém­bútor Ktsz készíti. Az ülő­bútorok huzata magyar gyártmányú műbőr lesz, amelyet Győrben készítenek. Az ELEKTROIMPEX szállít­ja a kongresszusi terem szé­keit, minden ülőhelyet kü­lön hangszóróval szerelnek fel, s így sajátos térhangosí­­tó hatást érnek el. A KGST- palota könyvtárainak, ruha­tárainak berendezéseit is magyar vállalatok gyártják. Az első szállítmányokat áp­rilisban indítják útnak. TÜKRÖSLEVES Hosszú kísérletezés ered­ményeképpen kidolgozták a Szegedi Fűszerpaprika Vál­lalatnál a teljesen tiszta, úgy­nevezett tükrös levest adó húsleveskocka gyártástech­nológiáját. A tudományos számítások és elemzések alapján készülő húslevest sű­rítés előtt ultracentrifugával kezelik, és különböző szűrő­kön engedik át. A 14 gram­mos húsleveskockát forrás­ban levő vízbe kell tenni és másodpercek alatt elkészül a fél liter húsleves. MA J IJ S I KÉP A UKCIÓNKRA neves magyar és külföldi festők képeit ÁTVESSZÜK, naponta 10-től 15 óráig! Budapest V., Szent István körút 3. Budapest V., Kossuth Lajos utca 3. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT

Next