Esti Hírlap, 1967. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-26 / 148. szám

A nyelveket kékbe öltöztették A szeptember mindig sürget * Tartalom és forma reformja ♦ Az idén: 14 millió tankönyv Azt mondják: ez a legel­­foglaltabb könyvkiadó válla­­­­lat. Évente 350 új tanköny­vet készítenek, s mintegy 400 utánnyomásról gondos­kodnak, egyetemi jegyzetből naponta hetet-nyolcat bo­csátanak útjára. Az idén 2300 új jegyzet lát napvilá­got, némelyik csupán 50 pél­dányban, de van több tíz­ezres is. Ebben az évben 14 millió tankönyv kerül a könyvesboltokba. Ennyi adat eléggé érzék­el­­­­teti azt a tarikamennyisé­­­­get, amely a Tankönyv­kiadó Vállalatra vár. S­­ a könyveknek szigorú ha­táridőre, a szeptemberi is-­­­kolakezdés napjára el kell készülniük.­­ Ezzel a terminussal nem le­sl hét tréfálni. Ezért hatványo­­­zott a felelősség, a munka.­­ Ebből is következett, hogy korábban az idő uralkodott — csak gyorsan, minél töb­bet — a tankönyvek külseje pedig sablonos, unalmas ma­radt. Az is igaz, hogy a ta­nárok és a tanulók sem tu­lajdonítottak ennek különös fontosságot; a könyvből — mondták — tanulni kell, vol­taképpen mindegy, hogy szép, avagy csúnya. Az iskolareform első éve alapos próbatétel elé állítot­ta a Tankönyvkiadót. Éven­te változó, új meg még újabb könyveket írtak, az égjük el sem készült, amikor megér­kezett a rendelés a követke­zőre. Azt sem ismerték elég megbízhatóan, hogy miből mennyi kell, ezért sűrűn elő­fordult, hogy egy-egy fizika­vagy történelemkönyvből néhány ezerrel kevesebbet vagy többet készítettek. A megfeszített, hatalmas mun­ka tehát tovább sokszorozó­­dott, nem is gondolt senki rá, hogy a könyvek külső formájára is ügyelni kelle­ne. Azaz, „valaki” mégis: a Tankönyvkiadó. Egymás után jelentetett meg a csúnya könyvek he­lyett újakat, amelyek — ma már — formájukban néha vetekszenek a Szép­­irodalmi vagy Magvető Könyvkiadó egy-egy sike­rült kötetével. A közvélemény különösen sikerültnek értékeli az álta­lános iskolák alsó tagozatá­nak készült könyveket. Az újak három-négy színnyo­­másúak, szövegük kitűnően olvasható, bennük sok-sok kép és ábra. A felsőbb osz­tályosok könyvei is színesek, védőborítójuk erős, olyany­­nyira, hogy jól tűrik az egész évi „fáradalmat”. A gimná­ziumi tankönyveket hasznos rendszeresség jellemzi. A könyvek borítója tárgykö­rönként változik: kék a nyelvkönyvek szí­ne, a sárga történelmet és irodalmat jelez, a szürke színű borító mögött termé­szettudományt talál a diák. Korábban sok bírálat érte az egyetemi jegyzeteket: hi­bás volt a szöveg gépelése, rossz minőségű a borító, kez­detlegesek, szegényesek a rajzok. Egy-egy jegyzetet általában 2—3 évig használ­nak, azután elavul, a tanár újat ír. Nem is volt tehát különösebben szükséges, hogy az eddigi formán vál­toztassanak. Mégis: sok az újdonság. A mai kiadványok szövegbetűje csaknem olyan, mint a nyomdai úton készült könyveké, az ábrákat, a raj­zokat különleges géppel vi­szik papírra, a bonyolult rajzok minden vonala jól látható. Változott a kötés is. A jövő évre szükséges könyvek és a jegyzetek árusítását hamarosan megkezdik. A kiadó vállalat pedig azon szorgoskodik, hogy a szep­temberi iskolakezdés napján a diákok már csak olyan könyvekkel menjenek isko­lába, amelyek túl vannak a reformon. A tanügyin is, de a küllem refom­ján is. Schiiffer Ferenc Lollobrigida énekel Mint ismeretes, Marcello Mastrioanni a filmsikerek után szerencsét próbált a ze­nés vígjátékban is. Nagy si­kerrel alakította a Rudolf Valentino életéről szóló Ciao Rudi című darab főszerepét. Mastroianni példáját követve most Gina Lollobrigida is re­­vüszínpadra lép és énekel. A népszerű színésznő nemrégi­ben tért vissza Brazíliából, ahol a riói karnevál díszven­dége volt. Színházi hét Debrecenben, vendégjáték Győrben Debrecenben péntek óta tart a vidéki színházak fesz­tiválja, amelyet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójá-­ nak tiszteletére rendez meg négy társulat Debrecen városa és a Csokonai Szín­ház meghívására. A Szolno­ki Szigligeti Színház Csehov Cseresznyéskertjét mutatta be, a Békéscsabai Jókai Szín­ház művészei Viktor Rozov Bohóc című színművét ját­szották. A debreceniek teg­nap este Visnyevszkij opti­mista tragédiáját adták elő, a ma esti műsor pedig: Rad­­zínszkij Futókaland című műve a Szegedi Nemzeti Színház produkciójában. A bemutatók mellett előadások is hangzanak el, holnap este pedig kiosztják a zsűri díjait. A zsűri elnöke Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója. Az ország másik felében, Győrött, a Győri nyár 1967. című rendezvénysorozat zaj­lik. Tegnap a Pécsi Nemzeti Színház vendégszerepelt itt Brecht­ Weill Koldusoperá­jával. Szombaton a komar­­nói magyar színház tagjai lépnek fel Győrött, a rákö­vetkező héten a Kaposvári Csiky Gergely Színház, majd a Veszprémi Petőfi Színház együttesének vendégjátéká­ra kerül sor. E, PARANCSOLJON! ÖNNEK AZ ORSZÁGÚTI SEGÉLYSZOLGÁLAT­A DÍJMENTES ! BALETTVIZSGA Tíz fiatal balettművész vizsgázik ma este az Opera­­házban. Hidas Hedvig évfo­lyamának növendékei mu­tatják be tudásukat A leá­nyok: Sebők Zsuzsa a Párizs lángjai, Kardos Edit a Don Quijote, Maurer Erika a Ro­meo és Júlia, Csarnóy Kata­lin pedig a Hattyúk tava egy-egy jelenetében lép szín­padra. A fiúk: Majoros Ist­ván és Vámos György a Pá­rizs lángjai, Némethy Sándor Adam, Le Carsaire, Barbay Ferenc a Don Quijote, Hen­csey Róbert a Romeo és Jú­lia, Markó Iván pedig a Hattyúk tava részleteiben ad számot művészi felkészült­ségéről. A Fráter Gedeon ve­zényelte műsorban előadásra kerülnek még Respighi, De­bussy, Suppé zenéjére ko­reográfiáit táncok. Ravel Bo­leró­jának teljes előadását is láthatja a közönség a balett­művészek új generációja be­tanulásában. Az új Romeo és Julia: Maurer Erika és Hencsey Róbert (Wormser ferv.) 1967. június 26. — hétfő KOSSUTH. 15.00: Hírek. — 15.10: Kérdez­zen! Üzemi postánkból. — 15.16: Taktakisvili: Rusztaveli — ora­tórium. — 15.55: Édes anyanyel­vünk. — 16.00: Ismeri-e? Köny­­nyűzenei rejtvényműsor. — 16.35: Gaál Gabriella népdalokat énekel. — 16.57: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: André Chénier. Részletek Giordano operájából. — 17.45: Tudományos híradó. — 18.00: Húszas stúdió. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Sporthíradó. — 19.35: Az élő holttest. Lev Tolsztoj színművének rádióvál­­tozata. — 21.05: Hírek. 21.10: Leopold Stokowski vezényel. — 22.00: Hírek. — 22.20: Meditációk. — 22.30: Népi zene. — 23.00: Ka­marazene. — 23.40: Operettrész­letek. — Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 15.15: Az üvegkisasszony. Jele­net Kaffka Margit novellájából. — 15.30: Fúvósindulók. -­ 15.40: Falusi percek. — 15.45: Mozart­­szopránáriák. — 16.00: Hírek. — 16.05: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 16.29: A Cseh Filmharmónikusok műso­rából. — 16.50: Trójáról álmo­dott. — 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.10: Veszélyes nyár. Részletek Hemingway könyvéből. — 18.35: Csikor Mar­git gordonkázik. Bódás Péter zongorázik. — 19.20: Verbunko­sok, magyar nóták. 19.54: Jó es­tét, gyerekek! — 20.00: Esti Kró­nika II. — 20.25: Sporthíradó. — 20.35: Faragó András és Orosz Júlia énekel. — 21.10: Nőkről — nőknek. — 21.40: Tánczene. — 22.25: A hét előadóművésze: Leopold Stokowski. — 23.00: Hí­rek. URH: 18.00: Hírek.­­— 18.05: Táncze­nei koktél. — 18.50: Kamaraze­ne. — 19.21: Láttuk, hallottuk... — 19.41: Jazz. — 19.59: A Camb­ridge King College énekkarának hangversenye. — 21.25: Zinka Milanov és Gottlob Frick éne­kel. — 22.05: Beethoven összes hegedű-zongoraszonátái.­­ — 23.00: Hírek. 1067. június 27. — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.57: Reg­geli zenés műsor. — Közben: 4.45: Falurádió. — 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 6.00: Hírek. — Kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika­­. — Kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hí­rek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.22: Bogáncs. Gyermekrádió. — 9.40: Cigánydalok. — 10.00: Hí­rek. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.10: A szigetekre bízom. Polner Zoltán verseskötetét is­merteti Szederkényi Ervin. — 11.30: Tánczene. — 11.57: Hallga­tóink figyelmébe! — 12.00: Hí­rek. — 12.15: Mindenki kedvére! — Közben: 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: A Bába Mihály elbeszé­lése. — 13.16: A Mindenki ked­vére című műsor folyt. — 14.02: Kóruspódium. — 14.12: Csinn-Bumm: A Magyar Rádió gyer­mekcirkusza. PETŐFI: 4.26—7.57: Azonos a Kossuth­­rádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 10.00—12.13: Zenés műsor üdülőknek. — Közben: 10.00: Hírek. — 11.00: Balatoni időjárásjelentés magyar és ide­gen nyelven. -­ 12.00: Hírek. — 12.15: Idegen nyelvű hírek. — 12.30: Dunajevszkij filmdalai­ból. — 12.40: Házunk tája. — 13.00: Három zongoraszonáta. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettő­­től-hatig ... Zenés délután. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárásje­lentés. — 14.08: Suzanne Dance énekel. — 14.23: Szijjártó Jenő ford.: Zombor vidéki lakodalmas dalok. — 14.35: Zenekari muzsi­ka. — 1­4.50: Munkahely: az ut­ca. — Riport. Halié, itt Helsinki! A Magyar Rádió városmű­­sor-sorozatában legközelebb a finn főváros zenei életét mutatják be a riporterek. El­ső ízben kerül sor ilyen át­fogó beszámolóra a finn fő­város zenei életéről. A mű­sorban megszólal Jonas Kék­keimén akadémikus, Bartók művészetének finnországi szakértője, Kuusinen, a Si­­beliusról elnevezett zeneaka­démia igazgatója, a nálunk is jól ismert Jorma Panula kar­mester, Geta Blomberg éne­kesnő és még sokan mások. A műsorban elhangzanak a Finn Rádió legújabb ko­moly- és könnyűzenei felvé­telei, részleteket hallhat a közönség a Kalevalából, s je­lentős helyet kap a műsor­ban Sibelius, akinek ottho­nába ellátogattak a riporte­rek. A műsort július 7-én su­gározza a Kossuth adó. (MTI) TELJES GŐZZEL DOLGOZIK A FILMGYÁR Ünnepnapok, Kártyavár, Fiúk a térről Már az utómunkálatoknál, zenefelvételnél, szövegszink­­ronnál tart Kardos Ferenc rendező filmje, az Ünnepna­pok. A népes szereplőgárdát — Horváth Terit, Gumik Ilo­nát, Bánki Zsuzsát, Koncz Gábort, Halász Jutkát, Gör­be Jánost és Avar Istvánt — felvonultató alkotás drama­turgja Szabó István, opera­tőrje Sára Sándor. Palásthy György rendezi Az özvegy és a százados címmel készü­lő filmet, amely egy rendőri nyomozás történetén keresz­tül keres választ arra, hogy miért marad magára egy em­ber. A film főbb szerepeiben Sinkovits Imrét, Tolnay Klárit, és Bessenyei Feren­cet látják viszont a moziné­zők. Badacsonytomajban for­gatják Bacsó Péter rendező Nyár a hegyen című filmjét A történet napjainkban ját­szódik. A film szerepeit Mensáros László, Gyöngy­ös­­sy Katalin és Tomanek Nán­dor játssza, s szerepet ka­pott benne egy „civil”, Pe­­­csenka József grafikusmű­vész is. Mai történet mai fia­talokról Fazekas Lajos ren­dező első filmje, amely Lás­sátok, feleim címmel készül. Operatőrje Szécsényi Ferenc, főbb szerepeit Dőry Virág, Huszti Péter, Mensáros László és Benkő Gyula ala­kítja. Fiúk a térről címmel Szász Péter kezdett új filmbe. A történet Budapest német megszállásának idején ját­szódik. Bemutatja, hogyan válnak felnőtté, antifasiszta ellenállókká a fiúk a térről: Kovács István, Buj­tor Ist­ván, Huszti Péter, Tahi Tóth László és Márton András. Új magyar bűnügyi filmet ren­dez Kártyavár címmel Hintsch György. Tucatnyi neves művészünk között sze­repet kapott a filmben Törő­­csik Mari, Bodrogi Gyula, Pécsi Sándor, Kállai Ferenc, Páger Antal. Pompeji újabb pusztulása? Pusztulás fenyegeti Pom­peji városát. A híres amfi­teátrum rövidesen összeom­lik, mivel a növényzet szét­­mállasztotta a falakat A helyi közigazgatásnak azon­ban nincs elegendő pénze az építmények helyreállítására. 9.Négydimenziós film99 Páratlan élményben nőtt része a napokban egy holly­­tooodi mozi nézőinek. Egy ismert amerikai filmipari technikus bemutatta leg­újabb alkotását, a négydi­menziósnak nevezett filmet. Az előadás alatt a nézőknek az volt az érzésük, hogy ma­guk is aktív részvevői a vásznon lejátszódó cselek­ményeknek, különleges tech­nikai megoldások révén a szereplők ugyanis szinte le­léptek a vászonról, és ott mozogtak köztük. Egész nyáron őt nyitva a Tánctan­ítók VII. ker., M. K. Tánciskolája, VI. ker., Lenin körút 26. (Zrínyi-mozi­ház). Szünidei diák és felnőtt tánc­tanfolyamok kezdődnek július 1-én, szombaton és 6-án, csü­törtök este fél 6 órakor, össz­táncok minden szombat és va­sárnap este a közkedvelt Satur­­nus-zenekar­­ közreműködésé­vel. Különórák a megbeszélt időben. H. Baranyai Margit, Szeif Gyuláné (v. Tóth Béláné) és Tóth Béla táncpedagógusok vezetésével. (x) SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Operaház: Az Állami Balett Intézet végzős növendékeinek vizsgaelőadása (7). — Vígszín­ház: Macska a forró tetőn (7). — József Attila Színház: Lulu (U-bérl., 6. el., 7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (7). — Irodalmi Színpad: Ká­vécsarnok; A néma asszony (N- bérlet, 6. előadás, 7). — Károlyi­kert: Magyar Állami Hangver­senyzenekar (Vez.: Erdélyi Miklós, közr.: Ruggiero Ricci. A-sorozat, 1. el., 8. Rossz idő esetén 27-én.) — Ligeti Sátorcir­kusz: Humberto Cirkusz ven­dégjátéka (fél­ig. ­ Ha figyelembe vesszük a televízió kielégíthetetlen műsorétvágyát, törvénysze­rűnek tűnik, hogy egyre gyakrabban találkozunk a képernyőn a klasszikusokkal. Kimeríthetetlen tartalék ez, de csínján kell bánni vele; azokon, akik avatatlan kéz­zel nyúlnak műveikhez, többnyire bosszút állnak a régen halott szerzők, így történt ez a szombaton be­mutatott Dosztojevszkij-no­­vella tv-változatának eseté­ben is. Az eredeti írásmű mértéktartó iróniája, a fino­man és mívesen kegyetlen szatíra úgy ledobta magáról a rendezés által ráaggatott külsődleges és olcsó ékítmé­nyeket, mint a tv-játék sze­replői a ruháikat az egyik jelenetben. Az erőltetett, operettes humor, és a már említett biedermeier sztrip­tíz teljesen függetlenné vál­tak a történettől, Dosztojev­szkijhez meg különösképpen nem volt semmi közük — de annyi volt belőlük, hogy tel­jesen eltakarták a történetet. A kitűnő színészeké az ér­dem, Dayka Margité, Feleki Kamillé, Sinkó Lászlóé és Drahota Andreáé, hogy he­lyenként­­ mégis szórakoz­tunk. # A Circeo-művelet című olasz film alcíme így hang­zott: csacska keretjáték sok zenével... Hát, ami a zenét illeti, abból tényleg sokat kaptunk, méghozzá nem is akármilyen előadóktól, nem is akármilyen színvonalon! A keretjáték pedig csak az első pillanatokban tűnt na­gyon csacskának. Azután megértettük, hogy paródiát látunk, a James Bond-kém­­filmek és hasonszőrű társaik végletekig hajszolt paródiá­ját. 41 Karinthy Frigyes Ének­lecke című kis írása ma már ugyancsak klasszikus műnek számít; olyannyira, hogy sokan már a Karinthy­­műhöz feltűnően hasonlító Ionesco-tréfát is klasszikus­nak véli. Érthető hát, hogy Romh­ányi József és Tamás­­sy Zdenkó ezt a művet vá­lasztották kisoperájuk alap­anyagául. Romhányi rend­kívül mulatságos, nyelvi öt­letekkel telitűzdelt verseket írt. Tamássy Zdenkó pedig vidám muzsikát. Palócz László és Palcsó Sándor mindezt nemcsak énekesi, hanem színészi szempontból is kitűnően adták elő. A pro­dukció mégsem tartoik a televízió sikeres munkái kö­zé. Egy dologról ugyanis va­lamennyien elfeledkeztek. Arról, hogy a kis írás gyil­kos, már-már­ abszurd humo­rának ereje tömörségében rejlik. Karinthy nem rétes­tészta, nem lehet büntetlenül háromszoros terjedelemre kinyújtani... Cs. I.

Next