Esti Hírlap, 1967. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-24 / 172. szám
Sétálóutca marad-e a Váci utca? Aluljáró a Felszabadulás téren ♦ Tervek a Belváros magvának rendezésére Lebontották a Tanács körút 7. és 11. számú lakóépületeket, s bontják már a Váci utca 21. számú öreg házat is. A Tanács körút 7. és 11. számú, továbbá a Bajcsy-Zsilinszky út és Paulay Ede utca sarkán levő telkeken a tanács lakóházakat építtet, melyeknek párkánymagassága megegyezik a környékbeli házakéval. A foghíjtelkekre kerülő épületek homlokzata egyvonalúan lesz az úgynevezett Madách-házakéval, tehát a meglevő, Tanács körút 9. számú ház homlokzata „kiugrik” a többi közül, s akadályozza a Tanács körút már nagyon sürgető szélesítését, illetve korszerűsítését. A Váci utcában nemcsak a most bontásra kerülő 21. számú ház telkének a sorsáról kell dönteni, hanem több földszintes üzletsor jövőjéről is. A Fővárosi Tanács már korábban elhatározta a Belváros rekonstrukcióját, erre vonatkozólag elkészültek már nagy vonalakban a tervek. Legelőször a Petőfi Sándor utca mindkét oldalát, a Váci utcát, s az ezekbe betorkolló kisebb utcákat újítják fel. Az elgondolások szerint 1970-ig sor kerül a főváros leginkább „kirakatba helyezett” városrészének felújítására. Az már bizonyos, hogy a rekonstrukció során a Belváros belsejében át kell építeni a víz- és gázvezetékeket, korszerűsíteni kell a postai és elektromos kábeleket, fel kell újítani, illetve bővíteni kell a csatornahálózatot, s a Házkezelési Igazgatóságnak egész lakótömböket kell rendbehozatnia — ami természetesen, jó néhány millió forintot emészt fel. A városrendezők úgy gondolják, hogy a nagy épületekkel határolt belső térségeken — mint például a Pesti Barnabás utcai úgynevezett Vasudvarban —, üzletsorokat kell kiképezni Az észak—déli metróvonal megépítésekor — az 1970— 1930 közötti években — gyalogaluljárót, vagy esetleg közúti aluljárót kell építeni a Felszabadulás téren, s ezzel egyidejűleg sor kerülhet az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél — a Váci utca— Szabadsajtó útja kereszteződésében — közúti aluljáró kialakítására. A Fővárosi Tanács városrendezési osztálya számol azzal, hogy a Belváros rekonstrukciója során meg kell szüntetni a Váci utca sétálóutca jellegét, és újból meg kell indítani rajta a közúti közlekedést, mert az észak-déli irányú forgalomban nagyon nehéz nélkülözni egy ilyen fontos útvonalat. (MTI) Eltűnt a zokni a lábról A NYOMOK KISIPAROSOKHOZ VEZETTEK A hetipiacon megjelent az árus, kirakta portékáját. Kapós holmit hozott: „jó minőségű”, vékony szálú, nylonnak látszó zoknikat. A békésiek örültek a „jó” alkalomnak, s volt, aki hat párat is vett a 19 forintos fuszekliből. Másnap aztán kellemetlen meglepetés érte a vevőket. Az egyiknek estére „csak” kilyukadt a zoknija, de volt, aki hiába kereste, nem találta a lábán — eltűnt, csak egy körgumi jelezte: valami volt... A VISZKÓZSELYEM HIBÁJA Az egyik elkeseredett vásárló levelet írt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál i s a bejelentés nyomán megkezdődött a vizsgálat. A nyomok két kisiparoshoz vezettek. Szakvéleményt adott a Textil Minőségellenőrző Intézet és a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Egybehangzó és egymástól független megállapításuk szerint a zokni anyaga viszkózselyem, amelynek szakítószilárdsága nedves állapotban felére csökken, dörzsölés hatására pedig a fonalat alkotó elemi szálak elszakadnak. Mivel a láb testmelege elegendő e folyamat elindításához, az állami iparnak már évekkel ezelőtt megtiltották a gyártást ebből az anyagból. FOLYAMATBA TETTÉK... A magánkisiparosok azonban még most is háborítatlanul gyártják, s magánkereskedők révén elárasztják vele az országot. A KNEB könnyűipari önálló osztálya levelet írt a Könynyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának, s javasolta: tiltsák meg a magánkisiparosoknak is a viszkózzoknik gyártását, és kötelezzék a maszekokat: áruikon tüntessenek fel cégjelzést. A levelet februárban küldték el. A válasz többszöri sürgetés után május 11-én érkezett: „ ... a rendelettervezet kiadása érdekében a szükséges intézkedéseket folyamatba tettem .. és ..... a kisiparosok termékeinek kötelező megjelölésére és fogyasztási cikkeiknek előzetes állami minőségvizsgálatára későbbi időpontban visszatérek ...” FURCSA VÁLASZ Megnyugtató intézkedés lett volna , ha megtörténik. De telt-molt az idő, s újabb sürgetések után, meglepetésre, június 5-én újabb levelet kapott a KNEB: „...a harisnyaféleségek egészségre nem lehetnek ártalmasak, mert hosszú időn keresztül bevezetett termékek voltak, és testi fehérneműt most is viszkóz műselyemfonalból állítanak elő. Használati értékük feltétlenül gyengébb, mint például a szintetikus fonalból készült harisnyaféleségek értéke. Ennek azonban a fogyasztó felé nyilvánvalóan az árban kell tükröződnie. Az önálló gazdálkodás előfeltétele, hogy ne a rendelettervezetben szereplő adminisztratív utasítás szabályozza a műselyem harisnyák gyártását és forgalomba hozásának lehetőségét, mert ezt a szükségletek csökkenése vagy növekedése automatikusan rendezi.” Mindezek mellett még egy érve volt a minisztériumnak: „...a forgalomba hozatal megtiltását nem tartjuk időszerűnek .. Közben azonban a minisztérium termelési főosztályával folytatott tárgyalások eredményeként hajlandónak mutatkoztak álláspontjuk megváltoztatására és a KNEB javaslatainak elfogadására. Július 3-át írtak azon a napon, ígérték: hamarosan értesítik a népi ellenőrzést a tiltó rendelet kiadásáról, de ez az értesítés még nem érkezett meg. Érkeztek viszont a hetipiaci árusok ellen újabb bejelentések, az illékony zoknik miatt újabb panaszok. Dolecskó Kornélia Hosszú évezredekig a kutya baráti, bizalmas, ember körüli státusza megtámadhatatlannak látszott. Kinek jutott volna eszébe kétségbe vonni, hogy a kutya a legokosabb, legintelligensebb állat? Időnként ugyan fel-felbukkantak különböző természettudományi legendák az elefánt csodálatos memóriájáról, miszerint hosszú évekig nem felejti el a rajta esett sérelmet, és az első adandó alkalommal meg is torolja. Közeli hozzátartozónk, a majom agyafúrt esze ugyancsak közismert. De mindez nem érintette a kutya pozícióját, mert viszonylag kevés embernek jutott eszébe kutya helyett majmot, vagy pláne elefántot tartani. Az utóbbi években új ranglista alakult ki, az elefántot megelőzve a delfin ugrott a helyezés élére. Mint értesültünk róla, a delfin játékos, ambiciózus, imád tanulni, agytekervényeinek száma még az emberét is túlhaladja. (Ez utóbbi elég valószínűnek hangzik, tekintettel arra, hogy a delfin nem visel háborút, nem fegyverkezik és részvényeket sem gyűjt.) Egyesek szerint nem is jönne rosszul odahaza egy delfin. Sajnos, a pesti fürdőké FÚRJÁK A KUTYÁT! dakat nem delfinekre méretezték (sőt, még emberekre is alig). Nem is beszélve a tengervíz beszerzésének valutáris nehézségeiről, így maradt minden a régiben. A napokban meglepetésszerűen megint új helyezési sorrendről értesülhettünk. A ranglista most így alakul: Első: majom. Második: róka. Harmadik: mosómedve. Negyedik: sertés. A kutya csak ez után következik. A georgiai egyetem professzorai még külön is hangsúlyozzák, hogy a háziállatok közül nem a kutya, hanem a sertés a legokosabb. És azt hiszem , itt ki is bújt a szög a zsákból. Mielőtt a lényegre térnék, még néhány kérdést szeretnék fölvetni: hová tűnt az elefánt az ő bámulatos emlékezőtehetségével? És a delfin az ő bonyolult agytekervényeivel? Milyen Ki, azaz Mi mit tud?-on került ilyen előkelő helyezésbe a róka, a mosómedve és a sertés? Vajon miért nem ismertették a legszélesebb nyilvánosság előtt azokat akérdéseket, intelligencia- és ügyességi próbákat, amelyeken a delfin és az elefánt elvérzett, viszont a róka, a mosómedve és a sertés az élre ugrott? Már a nyilvánosságnak ez a kizárása, az, hogy nem szavaztattak minket villany felgyújtásával, arra enged következtetni — valami nem stimmel. Megmondom, miről van szó: fúrják a kutyát. Valaki, vagy valakik — nem tudom, ki áll a sertés mögött — őt, a hízót szeretnék a kutya státuszába juttatni. Persze, elvileg megértem a disznó ambícióit Sokkal kellemesebb szépségversenyen parádézni, a család kedvence szerepében tetszelegni, a leghűségesebb barát címet viselni, semmint a sértés még csak nem is bizonytalan sorsát hordozni. De mégiscsak azt kell mondanom a sertésnek: kár minden fáradságért. Amíg a húsa olyan ízes, a sonkája olyan szép rózsaszín, hiába csinál propagandát (most akár ne is firtassuk, joggal, vagy jog nélkül), intelligenciája, találékonysága, ügyessége mellett. Marad a kutya. Kertész Magda Vasárnap a tavaknál ELSŐ KÉP Százezreket vonzott a hétvégén a Balaton. A kirándulók áradata már szombaton megindult a magyar tenger partjára. MÁSODIK kép A kánikulai melegben a Velencei-tó partján is sok ezer ember keresett felüdülést. A strand legnépszerűbb és legkeresettebb pontja: a csúszda volt. A párbeszéd folytatása Több európai nyelv a képviselők gyűlését parlamentnek nevezi. A nálunk is használt elnevezés a gyűlés sok jellemző vonása közül azt ragadja ki, hogy itt — beszélnek, tanácskoznak. Ezt mutatja az eredeti normann—francia parlement szó is, melyben könnyű felfedezni a parner: beszélni igét. A magyar országgyűlés kifejezés más vonást emel ki: az ország gyűlése, hol küldöttei révén az ország vitatja meg az egész népet érintő fontos kérdéseket, s a képviselők az ország egész lakossága nevében határoznak. Ez történt most is az országgyűlés júliusi ülésszakán: az Országház hatalmas fórum volt, tízmillió ember színe előtt tanácskoztak a képviselők az új gazdasági mechanizmus bevezetéséről. A júliusi tanácskozás minden vonatkozásban sok újat adott. Az ország megismerte a kormány új gazdasági elképzeléseit, a várható intézkedéseket, megismerhette a változást sürgető okokat. De közben a vita megjelölte azt is, hol és hogyan bővül a jövőben az országgyűlés tevékenysége. A parlament szó egyik régi jelentése: párbeszéd. Az országgyűlés júliusi ülésszakát is jellemezhetjük így: három napig tartó párbeszéd volt a kormány és az országgyűlés között. A képviselők nemcsak meghallgatták a beszámolót, nemcsak véleményt mondtak az eddigi munkáról és a tervekről, nemcsak döntéseket hoztak. A képviselők az ülés közben sok, minden választót érdeklő, minden embert közvetlenül érintő kérdést vetettek fel: Szilárd marad-e a forint? Felépül-e minden tervezett lakás? Nem lesz-e munkanélküliség? És így tovább. A határozott, nyílt kérdéseket határozott, nyílt válasz is követte. Van mód, hogy megőrizzék a forint értékét, gazdasági eszközökkel megfelelően szabályozható a fogyasztói árszint. Nem csökkentik az eredetileg tervezett, lakásszámot. Az üzemek, a munkahelyek között várható a mozgás, a vándorlás, de a foglalkoztatottság nagyobb lesz 1968-ban, mint az idén. A tanácskozás másik jellegzetessége volt az eddiginél több, élénkebb vita. A viták alapja, hogy a helyi igény és az általános lehetőség, a közérdek és a csoportérdek között olykor ellentmondás van. Természetesen, az egyéni választókerület előmozdítja, hogy a helyi igény, a helyi érdek több hangot kapjon. Nem lepett meg senkit, hogy a bányász képviselő a beszámolót kicsit a bányász szemével, az orvos képviselő pedig kicsit az orvos szemével nézte, mint ahogy a budapesti képviselő a főváros, a hajdúsági és a somogyi képviselő pedig a vidék gyorsabb fejlesztését kérte. Az országgyűlés, a kormány feladata, hogy döntsön: mi az ország érdeke, a meghatározott kereteken belül melyik javaslatot vegyék előbbre. Határoztak is: Budapesten — mondta az építésügyi miniszter — növelik a lakások építését. Fock Jenő pedig zárszavában kijelentette, hogy folytatják és szélesítik a vidéki iparosítást. A két döntést elfogadhatták a fővárosi képviselők is, hiszen a vidéki iparosítás több pesti gondot enyhít. Ha csak azt említjük meg, hogy miről folyt a vita: árak, sertéstenyésztés, foglalkoztatottság, gazdasági ösztönzés és erkölcs, a néhány címszó is megérteti, hogy miért volt több mint félszáz hozzászólás. S egyetlen alapvető kérdés sem maradt megválaszolatlan, az országgyűlés határozottan állást foglalt a közétkeztetés, a bölcsődék s több más szociális vívmány dolgában csakúgy, mint a felvásárlás vagy a bányák ügyében. Különösen azt hangsúlyozta a tanácskozás, hogy az új gazdasági mechanizmus is csak eszköz, az eddiginél jobb eszköz, hogy több legyen a lakás, a hús, műveltebb, egészségesebb legyen népünk. Életünkben ezután is az ember lesz a központ, s nem a jövedelmezőség elve. S ha a gazdasági ösztönzők nagyobb helyet is kapnak, nem szorulhatnak hátra az erkölcsiek: az öntudat, az áldozatkészség, a nép iránti felelősség. Most, a tanácskozás után, megkezdődtek a képviselők beszámolói. A képviselők felkeresik a választókerület lakóit, ismertetik a viták döntéseit. Folytatják, a szó eredeti értelmében, a parlamentet, a párbeszédet. Aczél Kovách Tamás Új papírgyár A lábatlan régi kis papírgyártó üzem közelében épül a harmadik ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházása, a finompapírgyár. Az 1 milliárd forint költséget igénylő létesítmény építése az előírt ütemben halad, s megkezdődött a főépület, a 288 méter hosszú, 72 méter széles, kétrészes csarnok alapozása. Ebben kap majd helyet a Finnországból vásárolt négy gépsor. Az új nagyüzem olyan papírféleségeket állít majd elő, amelyeket eddig túlnyomórészt importálnunk kellett: egyebek között pergament, biblianyomó, légiposta, szalvetta és selyempapírt, valamint többféle famentes, finom csomagolóanyagot. (MTI) . 5-ÜST EfflBMft HA ISKOLASZERT MÁR MOST VÁSÁROL Diáktöltőtollak nagy választékban 14,40 Ft-tól