Esti Hírlap, 1968. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1968-03-08 / 58. szám

ÉPÜL A METRÓ: Megváltozik a felszíni közlekedés KORSZERŰ CSOMÓPONTOK ♦ ALUL­­ÉS FELÜLJÁRÓK A kelet-nyugati metró­vonal pesti szakaszán 1970- ben indul meg a forgalom, s ezzel egyidőben­­jelentősen megváltozik a­ ­ felszíni közlekedés. A Baross tér rendezésének egyik érdekessége, hogy a HÉV elkerül a Kerepesi útról és új végállomása az Eörs vezér téren lesz. Ez kedvező helyzetet teremt, mert ki lehet szélesíteni a Kerepesi utat. A városból kifelé haladó útpályát még ebben az ötéves tervidőszak­ban kívánják megépíteni, a másikat a metró üzembe­helyezése, a HÉV-vágá­­nyok felszedése után, mert ez az út részben a felsza­baduló területen lesz. A HÉV-vonal megszün­tetése után eltűnik a kelle­metlen Dózsa György úti sorompó a stadion közelé­ben és a HÉV-keresztezés a Hungária körútnál, a Mexi­kói útnál, valamint a Nagy Lajos király útnál. A Hun­gária körút és a Kerepesi út keresztezésénél korszerű csomópont lesz, forgalmi lámparendszerrel, s itt a környék bizonyos rendezé­sére is sor kerül. Az Al­­bertirsai úttól kifelé a Ló­verseny tér mellett a met­róvonal már a felszínen halad. A Kerepesi úton a Pil­langó utcai megállónál a tervek szerint gyalogos­felüljárót építenek. A legnagyobb arányú rendezés az Eörs vezér té­ren lesz: itt épül meg a metró és a HÉV végállo­mása, továbbá a metró ko­csiszínje és főműhelye. Az Eörs vezér téren kap helyet a Kerepesi úti — a 44-es, a 43-as, a 46-os és 67-es — autóbuszok végállomása, s ide futnak be a 61-es és 62- es kivételével a rákoscsa­bai járatok is. Az Eörs ve­zér térre tervezik a 31-es járat végállomását. S mert számolnak a rákosszentmi­­hályi HÉV hurokvágányai­nak megszüntetésével, he­lyette az Eörs vezér tértől a Füredi út vonalában új autóbuszjárat indítását ter­vezik. A Nagy Lajos király úti és a Fehér úti villamos végállomások változatlanul megmaradnak. Az Eörs vezér téri cso­mópontban nagy forgalommal kell számolni majd azért is, mert mellette épül meg — több mint tízezer la­kással — az új zuglói la­kótelep. Mivel a Kerepesi utat szintben keresztezni nem szabad, itt gyalogos alul­­járót építenek. A számítá­sok szerint ennek az alul­járónak a gyalogosforgalma csúcsidőben megközelíti majd az Astoria aluljáró mai forgalmát. (d­te) Kevesebb a fellebbezés - javul az ügyintézés A Fővárosi Tanács vég­rehajtó bizottsága rendsze­resen értékeli a félfogadá­sok tapasztalatait, figye­lemmel kíséri a hatósági ügyintézés alakulását. Leg­utóbb például kísérleti jel­leggel néhány ügycsoportra vonatkozóan több kerület­ben statisztikai felmérést végeztek, figyelemre méltó tapasztalatokkal. Megálla­pították: megnyugtató és az első fokon eljáró hatóságok te­vékenységét dicséri, hogy a megfellebbezett határoza­tok aránya nem haladja meg a 3 százalékot. A má­sodfokú eljárás során a megfellebbezett határoza­tok mintegy kétharmadát helybenhagyták, ami egy­ben az első fokú eljárás törvényességének színvona­lát bizonyítja. Az ügyfelek szempontjá­ból lényeges az ügyintézés időtartama is, amit szintén kielégítőnek találtak. Pél­dául a kérelemre indult ügyek több mint 90 száza­léka az első fokon 30 na­pon belül elintézést nyer. Egyes ügycsoportoknál azonban — építés vagy gyámügyek — ennél vala­mivel kedvezőtlenebb az arány. A másodfokú eljá­rásban lassabban születik meg a döntés. Érdekes tapasztalat, hogy az iktatott és nyilvántar­tásba vett hatósági ügyek száma között igen nagy a különbség. Mint kiderült, ennek a sok üresjárat, a le­­velezgetés az oka. Például a lakásügyi osztályok ügy­iratforgalmának jelentős része a nyilvántartásba vett lakásigénylők sürgető be­adványainak megválaszolá­sából adódik. A tapasztalatok alapján a Fővárosi Tanács — az el­gondolások szerint 4—3 évenként — Budapest min­den kerületére és a hatósá­gi feladatot ellátó összes szakigazgatási szervre ki­terjedően hasonló felméré­seket végez majd az ügy­intézés megjavítása céljá­ból. (MTI) ELHANYAGOLT A ..FO­TEIL Liget az Üllői úti lakótelepen Ezekben a napokban 30, általában 8—10—12 éves fát telepítenek az Üllői úti la­kótelepen. A telep házai kö­zé már korábban pázsit­szőnyeget vontak, suhányok százait ültették el, sövény­sort húztak, bokrokat ültet­tek —, mégis, ma még ko­párnak tűnik a lakótelep, különösen a „főtér”, ami inkább elhanyagolt grund­­nak nevezhető, az eredeti tervek szerint ide kerültek volna a közintézmények, ez azonban még nagyon sokáig várat magára. A Fővárosi Kertészeti Vállalat igyek­szik szebbé varázsolni ezt a grundot. Tavaly megépítet­te a játszóteret, futball-, röplabda-, kosárlabda-pá­lyával, szánkózó dombbal, s ezt a­­mini-sporttelepet az idén tovább fejlesztik. Ta­vasszal kisebb gyermekek­nek létesítenek minta ját­szóteret, s a­hogy a felnőt­teknek is örömet szerezze­nek, ligetet varázsolnak a grund egy részéből. Ezért érkeznek a nagy fák a te­lepre, mégpedig a Város­ligetből, ahol a sűrű telepí­tés miatt a 8—10—12 éves fák már nem tudnak fej­lődni. Földlabdával együtt emelik ki a daruk a vaskos törzsű fákat, 3 tonnás kocsi szállítja új otthonukba, s komposztált földdel körítik a gyökérzetet. (MTI) Ismeretlen történet Rózsa Sándor életéről Rózsa Sándor élettörténetének eddig ismeretlen részletére derült fény a szegedi levéltár egyik iratából. A híres betyár, aki a szabadságharcban csapatával sikeresen zaklatta a császá­ri erőket, Világos után tovább folytatta szegénylegény­ életét Isit­os elfogatásáig. A levéltárban előkerült jegyzőkönyv sze­rint azonban már 1849. novemberében majdnem csapdába esett. A Tangl I’ál-féle egyik csorvai tanyán egy káplár vezetésével 11 katona és két pusztázó fogta körül azt a házat, ahol akkor Rózsa Sándor tartózkodott. A betyár azonban lövöldözve kitört a gyűrűből, és két fegyverest megsebesített. A váratlan táma­dásra a túlerőben levő katonák szétszóródtak, nem mertek a nagy hírű szegénylegény közelébe férkőzni, sőt később még a tanya átvizsgálásától is vonakodtak. (MTI) Szolmizáló óvodások Zenére beszélnek a Cseppkő utcai gyerekváros óvodásai. Kokas Klára zenepedagógus új módszere: a gyerekeket egyenként betanítja egy-egy dalrészletre és ügyel arra, hogy éneklés és szolmizálás közben helyesen ejtsék ki a szavakat. (MTI — Molnár Edit Jely.) Félállásban: vízkóstoló KÜLÖNLEGES FOGLALKOZÁS • ÍZ ÉS ZAMAT — Milyen víz zamata a legjobb? — Amelynek hőmérsék­lete 8—12 fok közötti, ke­ménysége nem haladja meg a 15-ös értéket, sótartalma 300—400 milligramm lite­renként és mentes minden szennyező anyagtól: ez a szabvány — mondja Nagy L. Dénes főosztályvezető. — Hol működnek „víz­kóstolók”? — Szolnokon, Pécsett és Budapesten. Vállalatunk­nál Vasvári Lászlóné ve­gyészmérnök látja el „fél­állásban” ezt a feladatot. De szerte a világon nagy gondot fordítanak a szak­emberek az ivóvíz rendsze­res ellenőrzésére. Ameri­kában például a víz zama­­tának megállapítására úgy­nevezett elektromos ku­­tyaorrot használnak, ám a gyakorlat azt mutatta: az ember ízlelő és szaglókő­­képessége a műszereknél is pontosabb. Helsinkiben nemrég külön pályázatot írtak ki megfelelő kóstoló kiválasztására. Az igen sok jelentkező közül mindösz­­sze hat nő felelt meg a kö­vetelményeknek, olyanok, akik „abszolút” szaglással és ízléssel rendelkeznek. A nagyvárosok ipari üze­meinek és háztartásainak szennyvize rendszerint oda folyik vissza, ahonnan az ivóvizet nyerik, s ez káro­san befolyásolja a víz ön­tisztító képességét. Termé­szetes tehát, hogy a mes­terségesen meggyorsított tisztítási folyamat végén a víz még mindig tartalmaz szerves anyagokat, s azok a víznek a szabványtól eltérő jelleget adnak. Nagy L. Dénes véleménye szerint azonban ez a szervezetre semmilyen káros befolyás­sal nincs, hiszen sok eset­ben még műszerekkel sem mutatható ki. Ám amit a műszer nem észlel, észreveszi a kóstoló. S mi történik azokkal, akik szennyezik a vizet? A törvényes lehetőséggel mind szigorúbban élnek: a Csepel Vasmű például évente 20—30 millió forint büntetést fizet. De még így is olcsóbb a gyárnak: a szűrőberendezés felszere­lési költsége — az egész vezetékrendszert át kell építeni — csaknem 600 millió forint lenne. A bír­ságokból befolyt összegeket azután az Országos Vízügyi Főigazgatóság arra hasz­nálja fel, hogy hitelt ad belőle szűrőberendezések építésére azoknak a válla­latoknak, amelyek önerőből nem képesek megoldani a szennyvíz tisztítását.t. i. a. Lombikok, kémcsövek, lepárlóberendezések: va­lóságos boszorkánykonyha. A fehér köpenyes asszony kortyol egy pohárból: — Kitűnő! Az ÉM Mélyépítési Ter­vező Vállalat laboratóriu­mának kóstolója nem a hegyvidéki szőlők arany­színű levét ízleli, hanem a vizet. Szagról és ízről csak­nem teljes biztonsággal megállapítja, milyen anya­gokat tartalmaz, alkal­mas-e a fogyasztásra. Egyék több magnéziumot! Nem gyógyszer ♦ Jaj, az alkoholistáknak Körzeti orvosok vizsgálják Magas a vérnyomása? Egyék több magnéziumot! — A dolog természetesen nem ilyen egyszerű, de az­­már ismeretes, hogy a szer­vezetnek nagy szüksége van magnéziumra. Az orvostu­domány megállapította, hogy a magas vérnyomás, a hipertónia kedvező el­lenszere a magnézium. Az Általános Orvosok Egyesülete ezért vette fel programjába egy munka­­csoport alakítását, amely­nek választott témája: a hipertónia betegség magné­zium terápiája. A magnéziumot mint gyógyszert, már a múlt szá­zadban ismerték és alkal­mazták, de később a jobban reklámozott, divatos szerek háttérbe szorították. Az utóbbi években azonban felismerték, hogy a magné­zium voltaképpen nem gyógyszer, hanem olyan természetes anyag, amely nélkülözhetetlen az élet ki­alakulásához és fennmara­dásához. A gyakorlatból szerzett másik következte­tés pedig az volt, hogy a szükségesnél jóval ke­vesebb magnéziumot fo­gyasztunk. Néptáplálkozási vizsgála­tok is megállapították, hogy Magyarországon a táplálék­kal bevitt magnézium csak a létfenntartáshoz szüksé­ges minimumot éri el, ho­lott a táplálkozással meg­felelően biztosítani lehetne szervezetünk magnézium­szükségletét. Tápanyagainkban külön­böző mennyiségben talá­lunk magnéziumot; vi­szonylag sok található a céklában, a petrezselyem­gyökérben, a szójában, a borsóban, a kukoricában, a babban, a gabonamag­vak­ban, a mandulában, a mo­gyoróban, a mákban, a ka­kaóban, a teában. A növé­nyek zöld része érés előtt, magja pedig érés után tar­talmaz sok magnéziumot. A már közkedvelt Viroma­­csipkeszörp is magnézium­­citráttal dúsítva kerül for­galomba. Lehetne azonban más megoldásokat is talál­ni: közfogyasztású cikkeket magnéziummal gazdagí­tani, sőt, már a trágyázásnál, ta­karmányozásnál is elő le­hetne segíteni, hogy növé­nyi és állati eredetű táp­anyagaink magnéziumtar­talma növekedjék. Érdekes vizsgálatok bi­zonyítják, hogy a szervezet magnéziumszükséglete mi­lyen sok összetevőtől függ. Többet igényelnek általá­ban a városi emberek, kö­zülük is a gépkocsivezetők, a rázásnak, vibrációnak, gyakori fertőzésnek kitett emberek, az éjszakai mun­kát végzők, s a feszültség­ben élő, érzékenyebb ideg­zetű emberek. A rendszeres alkoholfogyasztót is veszély fenyegeti, mert az alkohol szinte teljesen kiüríti a szervezet magnézium­kész­letét. Nagy az igény a terhes anyáknál is, akik saját magnéziumkészletüket oszt­ják meg mozgatukkal. De ezen túl, a rendezett mag­néziumháztartásnak életre szóló lehet a jelen­tősége az újszülöttnél. Az úgynevezett születési trauma, az élet első ártal­mainak elviselése, sokkal nehezebb egy magnézium­szegény szervezetnek, s esetleg egész élete függhet attól, milyen magnézium­ellátottsággal indul. Ezeknek az ismert té­nyeknek a birtokában kezd munkához a közeli jövőben a most szerveződő munka­csoport. Körzeti orvosok vizsgálják majd saját bete­geiknél, milyen gazdag, il­letve szegény a táplálkozás magnéziumtartalma; nézik a jelenség összefüggéseit a magas vérnyomással és mé­rik az eredményeket: mi­lyen sikerrel jár a magas vérnyomásban szenvedő betegek magnéziumterá­piája, magnéziumban gaz­dagabb táplálkozása. S. M. CSÚSZÁSGATLÓ, RECÉS AZ.JÓ TŰZÁLLÓ TÁLAK NAGY VÁLASZTÉKBAN A R­EMIini ÁRUHÁZAKBAN Tál fedővel (félliteres) 29,29 Ft Tál fedővel (másfél literes) 41,80 Ft

Next