Esti Hírlap, 1968. április (13. évfolyam, 78-101. szám)

1968-04-09 / 84. szám

ÍGY FEJLŐDIK ÚJPEST LAKÁSOK, ÓVODÁK, ABC-ÁRUHÁZAK, BŐVÜLŐ ISKOLÁK Újpest 1968. évi kerület­fejlesztési tervét ma ter­jesztette elő Lajtai Endre, a tanács vb-elnöke. Az idén mintegy 199 millió fo­rintot fordítanak a kerület fejlesztésére, elsősorban la­kásépítésre. A lakóház­­építkezés újabb szakaszába lép a Pozsonyi úti lakóte­lep építkezésével. 1012 la­kás épül a régi temető he­lyén. A jövő év végéig vala­mennyi lakást, a kapcso­lódó létesítményekkel — szolgáltatóházzal, iskolá­val stb. — együtt átad­ják rendeltetésének. A kerületi IKV 93 lakó­házat újít fel az idén, öt és fél millió forintot fordíta­nak utak, járdák építésé­re, aszfaltjárda épül a Fóti út még hiányzó szakaszán, a Klapka, az Attila és a Munkásotthon utcában. Még az idén átépítik a Sza­badságharcosok útja na­gyobbik szakaszát is. Ter­vezik a Fóti út kiszélesíté­sét, és a földutak olajozá­sát. Az Árpád úton, az Ist­­vántelki úton és a Dózsa György úton korszerűsí­tik a közvilágítást. Az Elektromos Művek meg­kezdi az újpesti közvilágí­tási hálózat teljes rekonst­rukcióját. A városi kórház 124 ágyas pavilonjának építke­zéseit még az idén megkez­dik. Az Ambrus Zoltán ut­cában modern bölcsőde épül. Szeptemberben megkez­dik a Kossuth utcai óvoda lebontását, és a jövő év vé­gére elkészül a három pa­­vilonos új óvoda. A Berze­­viczy Közgazdasági Techni­kumot szakközép­iskolává szervezték át, idén növelik befogadóképességét. A Ka­­nizsay Dorottya Gimnáziu­mot egészségügyi szakkö­zépiskolává alakítják át. Az Újpesti Dózsa Sport Club korszerűsíti a mű­jégpályát, új lelátó ké­szül, továbbá öltözők. A megyeri stadionban az esti mérkőzések rendezé­sét lehetővé tevő világító berendezést szerelnek fel. Bővül a kerület kereske­delmi és szolgáltató háló­zata is. Patyolat-fiók nyílt az Árpád út 77. szám alatt, újfajta szolgáltatással: ott­hon mosott ruhák vasalá­sát vállalják. Az Árpád út 68. alatti szalonban ezentúl a vevő megvárhatja felső­ruhájának kitisztítását. Az István téri piac kor­szerűsítésére 20 millió fo­rintot fordítanak. Több új ABC-áruház nyílik a ke­rületben. Még az idén elkészül a vá­ros központjában és a Szi­lágyi téren, jövő év végéig pedig elkészül a Pozsonyi úti lakótelep ABC-áruháza is. Újpesten már al az első olyan ház, amelyet a J­arsen- Nielsen-féle házgyár elemeiből szereltek össze. Havas tavaszban indul a primőrszezon Bár átmenetileg hidegre fordult az idő, mégis indul a primőrszezon. Az ország legmelegebb vidéke, Mi­hálysatok naponta 500 000 csomó retket szállít a váro­si piacokra és exportra. Szövegen és Deszken mint­egy 10 millió fej áttelelő sa­látát értékesítenek a nagyüzemi és háztáji ker­tészeteikből, s üvegházi­ paprikából elő­reláthatóan 100 vagonnal kerül piacra. Rövidesen megjelenik az üvegházi uborka és paradicsom is, amelyből primőrként 80— 80 vagont árusítanak az üzletek. Sok gazdaság fó­lia alatt termeszti a külön­féle primőröket: ezek sze­dése és értékesítése is rövi­desen megkezdődik. Bara­nyában, Mohács környékén van az áttelelő kelkáposzta „hazája”, ahonnan nagy mennyiségű kelká­poszta a hónap második felében került az üzletek­be. A termelőszövetkezeteik kertészeteiben folyó szorgos munka jó ellátást ígér a kora tavaszi cikkekből. (MTI) FIATALEMBER AZ ABLAKBAN Nem gáláns lovag, rovottmúltú betörő Egy délelőtt a Szegedi út 9/b. szám alatti ház lakói arra lettek figyelmesek, hogy magas, sovány, kék orkánzubbonyos fiatalember bújik ki az egyik lakás ab­lakán. Mielőtt elmenekülhe­tett volna, körülfogták, azonban a fiatalember nem jött zavarba. — Vendégként jöttem — magyarázta —, egy hölgy hívott a lakásba, de a lova­giasságom tiltja, hogy meg­mondjam a nevét. A hölgy azután elment, de feledé­­kenységből rámzárta az aj­tót. Ha nem hisznek ne­kem, hívjanak rendőrt ... — A lakók nem hittek és rendőrt, hívtak. Mielőtt azonban a­ f URH-s járőr a helyszínre érkezett volna, a magabiztos, nyugodt fiatal­ember kitört a gyűrűből és nyomtalanul eltűnt. Néhány nappal később már nem volt ilyen szeren­csés: a XIII. kerületi rend­őrkapitányságon kénytelen­­kelletlen beismerte, hogy Szegedi úti kalandja előtt a József Attila téren betört egy lakásba, ahonnan fény­képezőgépet és 1200 forint készpénzt vitt el. De ez csak egy ügy volt a sok közül. A 22 éves, büntetett előéle­tű Mózer Imre, bűnlajstro­mán, a vizsgálat adatai sze­rint mintegy 40 rendbeli lo­pás, betörtés, és egyéb bűn­cselekmény szerepel. A lopásért, orgazdaságért, jogtalan használatért koráb­ban már felelősségre vont fiatalember néhány napig az Elzett Gyárban dolgo­zott. Itt két munkatársát is meglopta, majd miután a vállalattól elbocsátották, két fiatalkorú társával par­­­koló személygépkocsik fel­törésére, fosztogatására spe­cializálta magát. Később ál­lást vállalt az 1-es AKÖV egyik üzemegységénél; reg­gel 7-kor állt munkába, és délután 2-kor már elbocsá­tották. Mózert ugyanis, mint kocsikísérőt , az egyik gyárból kellett volna árut szállítania — lopási kísér­leten érték. Két nappal ké­sőbb, amikor bement a vál­lalathoz munkakönyvéért, alaposan körülnézett, majd éjszaka visszatért, s miután a pénztárszobába nem tu­dott bejutni, a többi helyi­séget törte fel és magával vitt mindent, ami mozdít­ható volt. Néhány nap múlva a Fi­­astyúk étteremben reggeli­zett. Észrevette, hogy a ru­határos pultja alatt két be­zárt fiók van. Pillanatok alatt feltörte a fiókokat és a benne talált több száz fo­rint értékű cigarettát z­seb­­revágva, a bőséges reggeli kifizetése nélkül távozott. Mózert­­hamarosan bíróság vonja felelősségbre. (balogh) — Nézd, mami — a lány nyugodtan rágyújt, aztán kényelmesen hátradől a fo­telben és gúnyoros szemmel néz az anyjára: — Tulaj­donképpen mit akarsz? Ti, szülők, mindenből olyan nagy hűhót csináltok! Ne­kem eleve meghatározott teendőim és kötelességeim vannak veletek szemben, hirdetitek, mióta gyereketek van. De ki akarta, hogy megszülessek? Talán én? A saját örömödre szültél, gon­doskodnod is kell rólam. Kínosan érzem magam anya és lánya vitájának kellős közepén. Pedig ép­pen ezért hívott ide a fá­radt, tehetetlen asszony. „Egyedül neveltem fel a lá­nyomat, a férjem 1956-ban itthagyott bennünket. Ta­valy megburcott az érettsé­gin és nem tudtam rávenni, próbálja meg mégegyszer. Megmakacsolta magát és azóta nem hajlandó sem ta­nulni, sem dolgozni. Az anya női szabó. Egye­dül dolgozik, állandó vevő­köre van a környéken. Nem drága varrónő, a szétdobált ruhadarabok szolid, egysze­rű asszonyoknak készülnek: terylén szoknya, fekete ru­ha temetésre, tweed kis­kosztüm. A varrónő 41 éves. LÁNYOK: Magdi de többnek látszik, erősen őszül, kissé elhanyagolt. De a lány! Milyen szép lenne pompázó ifjúságában, karcsú termetével! A fotel­ből azonban erősen körül­húzott szemű, zilált, kike­ricssárga hajzatú „démon” tekint rám, csúfolódva és vidám füstkarikákat ere­getve. Látnivaló: maga is kíváncsi, mi sül ki ebből, nyilván egy újabb „hegyi­beszéd”, s ő felkészült a meghallgatásra, elvégre rit­kán jár színházba az em­ber. Ám a várható beszél­getésnél is jobban érdekli: „Hol tetszett venni ezt az isteni szatyrot, mert, hogy nem Pesten, az egyszer biz­tos!” — Tedd le, hallod? — mordul rá az anyja, s a lány vállrándítva a sző­nyegre ejti. Magdi az érettségi ku­darca után kozmetikus ta­nuló lett. Ritka szerencsével jutott be, hiszen felkapott szakma. Két hónap múltán otthagyta. — Nincs ked­vem hozzá — mondta. Az­tán bőrdíszműves lett, az asszony egyik vevője vál­lalta tanulónak, de itt is csak heteket töltött. Varrni se akart. — Halálosan unom, hogy örökké a gépet hajtod. Na és az a sok kövér öreglány... Hogy engem szekáljanak? Kösz, nem ké­rek belőle... Karácsony óta semmit sem csinál. Kereken meg is mondta: nem dolgozik, az anyja el tudja tartani. — Minek tegyem tönkre ma­gam? — És azóta így élnek: a lány naphosszat regényt olvas, keresztrejtvényt fejt, tv-t néz, vagy moziba megy. Még a házimunkát sem végzi el. — Kezdetben nem adtam neki zsebpénzt és nem vettem neki ruhát, „így is jó ’ — mondta Mag­di szemtelenül és kért a ve­vőktől, kivette a fiókból, még az anyja tárcájából is. — Üssem? Erősebb nálam. Feljelentsem? Hiszen a gye­rekem ... — Ha fiú volnék, akkor megérteném, miért van úgy kétségbeesve a mami. A lányokat azelőtt eltar­tották a szülők, aztán meg a férjük. Most nekik is dolgozniuk kell. Hát én nem akarok modern nő lenni. Engem csak tartsanak el. Lukács Teréz A VEZETŐVEL, NÉGYSZEMKÖZT A főmérnök Egy félreértés miatt is­merkedtem meg vele. Azt mondták nekem, hogy a Mélyépítő Vállalat ígérete ellenére nem kezdi meg a főváros egyik fontos csator­naépítését. A főmérnök ud­variasan tiltakozott. Náluk ilyesmi még nem fordult elő, nézzek utána, valaki tévedett. Évekkel ezelőtt történt. Azóta sokszor találkoz­tunk. A tudományos egye­sületben, a kelenföldi lakó­telep építkezésén, a Körön­­dön, a felbontott utcákban, a felszíni vízműnél, Száz­halombattán, a Megyeri úti házgyárban. Sietős monda­tokat váltottunk, ő szemlén járt, én riportutakon. Min­dig sietett, de észrevettem, sietés közben is maradt ideje arra, hogy meghall­gassa a munkásokat, a mű­szaki problémákon kívül kérdezős­köd­­ött csal­ád­juk­ról is. A főmérnök mérnökként kezdte. Friss diplomájával 1950-ben került Dunaújvá­rosba, s négy év múltán fő­mérnök lett, a maga korá­ban is legfiatalabb főmér­nök. Harminc éves koráig a Dunántúlt építette. Aztán a minisztériumba került, öt esztendeje — a sok jó aján­lat közül akkor talán a leg­kevésbé jónak tűnőt vá­lasztva — került a Mély­építő Vállalat főmérnöki székébe. A főmérnökökről az jár­ja: nyugtalanok az éjsza­káik. Eleinte vele is vala­hogy így volt. A DCM-et építették. Ipari építkezés volt, egészen más, mint a vállalat profilja. És csak­ átmeneti időre szólt, egy­két esztendőre kellett át­szervezni egy koncentrált munkához a vállalatot. Munkásokat kerestek, mű­szakiakat. A DCM-re egy kicsit büszke. Akkor még a minisztériumból irányított. Úgy érzi, ott, akkor önma­ga előtt is bizonyított. A sikert, a befejezést mindig az újrakezdés kö­veti. A vállalatnak, s az új főmérnöknek is gondot oko­zott: hogyan tovább? Aztán közbejött egy átszervezés, beindultak a házgyárak, megsokszorozódott, hihetet­lenül meggyorsult a lakás­építkezés tempója, s nekik — a közművek létesítésével — a budapesti építkezések előtt kellett járni. Csator­názni, gáz- és távfűtésveze­tékeket fektetni, s mindezt hagyományos módon, majd nem úgy, mint a rómaiak csihálták. A főmérnök el­mereng. Azt hiszem, az ál­mai, a tervei,ennek a „ró­mai módszernek” a felszá­molása, a mélyépítés kor­szerűsítése, iparosítása, a magasépítés rohanó tem­pójának közelítése. Budapest szép város — mondja Farkas József, a városimádó. De elavult — teszi hozzá Farkas József, a főmérnök. Mindent így, kétféleképp néz. A mérnö­köt a korszerű megoldások, a modern építészet izgatja, ezért zsörtölődik, gyakran kritizál. A pesti ember sok, szép lakást akar. S ez a két kívánság valahol találko­zik. Háromezerháromszáz ember dolgozik a vállalat­nál. Naponta egymillió 400 ezer forint értéket építe­nek, méghozzá úgy, hogy áttértek a 44 órás munka­hétre. Naponta sok-sok le­velet ír alá, fegyelmi dön­téseket hoz és jutalmakat oszt. Végigjárja az irodá­kat, észreveszi a lányok új frizuráját, dicsér és kriti­zál. Az az elve, hogy jól dolgozni, csak úgy lehet, ha mindenki tudja, mit várnak tőle, ha biztos abban, hogy a kitűzött prémium azért jár, amiért ígérték. Náluk valahogy így van. Nem ő és nem is az igazgató keresi ennél a vállalatnál a leg­többet. A fizetési listán több építésvezető és mér­nök jár előttük. A főmérnök nem jár ha­za autóval. Azt beszélik róla, az igazgatóról és a fő­könyvelőről, hogy öle hár­man túlságosan szerények. A gépkocsivezetője nem ér­ti, miért szeret délutánon­ként haza gyalogolni. Ő tudja. Ilyenkor látja a vá­rost, a­ púposodó utakat, amelyeket majd nekik kell kiegyengetni, megnézheti az oly sok bosszúságot okozó „buzgárokat”, mert Pesten gyakori vendég a csőtörés, sokszor eldugul a csatorna, akadozik a távfűtés. — Milyen fizetésre szá­mít 1969-ben? — Nem leszek a 75 szá­zalékos fizetésű vezetők között. Ez biztos. Hogy mennyivel lesz több? Ki merne erről ma felelősség­gel nyilatkozni? Inkább ar­ról beszélek, ha megenge­di, hogy igyekszünk min­denkinek biztosítani a vál­lalatnál az ideihez hasonló nyereségrészesedést, s hogy nem fogunk lemaradni egyetlen, határidővel sem. De ez már nem újdonság náluk. Évek óta így van. Dolecskó Kornélia

Next