Esti Hírlap, 1968. július (13. évfolyam, 153-179. szám)

1968-07-17 / 167. szám

Új46­ naptól a mozikban Megfagyott villámok A második világháború idején játszódik ez a nem­zetközi színészgárdát moz­gató NDK film, amelynek rendezője a magyar szár­mazású Veiczi János. A film témája: a peenemün­­dei kísérleti hadi intézet­ben 1936 óta gyors ütem­­ben folytak a náci rakéta­fegyver kidolgozásának munkái. A film végigkíséri az ellenállók versenyfutá­sát az idővel: vakmerő ak­ciókat kezdenek, hogy meg­semmisítsék a hadiüzemet, mielőtt a rakéta bevetésre kész. Amerikai feleség Két kedvencünket láthatjuk viszont a színes olasz— francia filmben: Marina Vladyt és Ugo Tognazzit. A filmvígjáték alapszituációja: Mario, az olasz kistisztvi­selő házasodni akar, a megkörnyékezett nők azonban nem. Ezt még szerencséjének is nevezhetné a kikosara­zott kérő, ha mindez nem New Yorkban, Miamiban, Te­xasban történne, s nem abból a célból, hogy Mario mi­nél hamarabb szert tegyen egy amerikai feleségre, pon­tosabban, a feleség révén letelepedési engedélyre. A ki­tartó szorgalommal hajszolt kalandok számtalan humo­ros szituációba sodorják a buzgó kistisztviselőt, aki egy reménnyel szegényebben, de tapasztalatokban annál gazdagabban kerül ki a szerelmi ámokfutásból. Szüzek elrablása A színes román kalandfilm a múlt század elején a török fennhatóság alatt sínylődő Havasalföldre vezeti a nézőt. A történet hősei: Amza, a betyárvezér és Anica, a kedvese. A falvak népét gátlástalanul fosztogató her­ceggel és pasával egyedül a betyárbanda mer szembe­szállni. A megtorlás: leány­rablás és várbörtön, de az izgalmak és kalandok vége, természetesen, a furfangos Anica és a betyárbanda látványos győzelme. Marakodó örökösök Már egyetlen jegy sem kapható a július 25-én kez­dődő, 1968-as Bayreuthi Ünnepi Játékok előadásai­ra. A világ Wagner-rajon­­gó közönsége a rádión ke­resztül élvezheti majd a művek előadását. A Ma­gyar Rádió A Rajna kin­cse bayreuthi közvetítésé­vel gazdagítja műsorát. Minden színházi ember, ze­nebarát jogosan gondolhat­ja: a fesztivál vezetői nem küzdenek gondokkal, hi­szen teli a Festspielhaus nézőtere. Közelebbről néz­ve a dolgot, másként áll az ügy. A Wagner-ö­rökösök egymást marják s mind Bonn hivatalos körei, mind Bayreuth városa kiutat ke­res a veszekedés zsákutcá­jából. A Süddeutsche Zeitung tudósításából kiderül, hogy­ a Wagner család el­adná „az egész üzletet”­­, ha meg tudnának egyezni. Winifried Wagner, Sieg­­frid­ Wagner özvegye, és fia, Wolfgang Wagner, szívesen átadná a Festspielhaus-t, a Wahnfried-villát, valamint az ottani Wagner-archívu­­mot egy alapítványnak — kerek hatmillió márkáért. Kod­ály-lemezek A Qualiton gyár közel­múltban megjelent Emlé­kezés Kodály életművére című hanglemezén, a rá­dióban és a televízióban, a filmgyárban és a zeneszer­ző özvegyénél őrzött doku­mentumfelvételeket gyűj­tötték össze. A lemezről Kodály Zoltán is szól a hallgatókhoz, s felcsendül­nek műveinek részletei. Emlékét idézi a Kórusmű­vek második része, vala­mint az I. és II. vonósné­gyes felvétele is. Az ének­kari alkotásokat Andor Ilo­na vezényletével a Leővey Klára gimnázium Kodály­­kórusa tolmácsolja, míg a két kamaraművet a Tátrai­­vonósnégyes szólaltatja meg. A magyar dráma keresztmetszetben A magyar drámaírás hat képviselőjének, Németh Lászlónak, Illyés Gyulának, Hubay Miklósnak, Mester­házi Lajosnak, Sarkadi Im­rének és Illés Endrének ne­ve díszíti a berlini Verlag Volk und Welt magyar tárgyú kiadványának borí­tólapját. És bár a Galilei, a Fáklyaláng, a C’est la guerre, az Árulók, az Elve­szett paradicsom és Az idegen csupán töredéke a magyar drámatermésnek, az antológiának ezekkel a művekkel sikerült a hábo­rú utáni magyar drámairo­dalomnak mintegy kereszt­­metszetet adnia. Georgina Baum, a kötet szerkesztője, utószavában hangsúlyozza, hogy a különböző hangvé­telű darabok közös alap­­gondolata: az igazság kere­sése. Siker a Városmajorban GENTLEMANEK - BEAT-MUSICAL Jó érzés sikerről, még jobb fiatalok sikeréről ír­ni; jó érzés volt a tegnap esti városmajori bemutatón az újra meg újra előtap­solt színinövendékek bol­dog arcát látni. A Gentle­manek című csehszlovák beat-musical valóban teli­találat; az volt megtalálá­sa és átdolgozása, vizsga­előadásként színpadra állí­tása kora tavasszal az Ód­­ry Színpadon, s ugyancsak éles szemle és merészségre valló telitalálat volt egy vizsgaelőadás megvétele nyárra, a szabadtérre. „Jó anyánk a banda...” — énekli hat fiú és négy lány a darab felvonászáró fináléjában, s rázza hozzá magát lazán és extatikusan. A banda, a galeria mor­fium az unalom és az egy­formaság ellen, menedék a magányból, a közösség, ahol „valakik” lehetnek, ahol bizonytalanul, maguk­ra hagyottan és kamasz­­módra keresik egyéniségü­ket és egymást, a sikerél­ményt és az emberi kap­csolatot. Normák híján azonban vagánykodásban fut le fölös energiájuk, egy­másnak s a lányoknak im­ponálni akarva rosszabbra játsszák meg magukat, mint amilyenek. S bandá­juk akkor válik igazán kö­zösséggé, amikor megvíva a maguk egyéni és közös drá­máját, először vállalnak közösen felelősséget­ vala­miért. Mindez a színpadon ko­rántsem ilyen didaktikus, mint így summázva. A té­ma mégis idekívánkozott, lévén ezúttal a siker volta­képpeni alapja ennek a musicalnek a jó és valós gyökerű librettója — s ez a siker is bizonyítja, hogy nem a zenével-tánccal fel­­tupírozott blődli az, amit a szórakozni vágyó közön­ség igényel, s hogy modern hangvételű musicalt nem­csak kemény valutáért le­het venni. A fordítóként bemutatkozott Iglódi István jóvoltából a szöveg mindig hiteles és a legkritikusabb pillanatokban sem vált át „lilába”, avult slágerérzel­gősségbe. S abból, ami a librettó körül kavarog, az elbűvö­lően mai és friss beat-va­­rázslatból, abból már alig lehet szétválogatni a zene­szerző Schneider, a zenei vezető Bolba Lajos, a ko­reográfus Ligeti Mária é­s a Simon Zsuzsa rendezte együttes érdemeit. A pro­dukciónak egyébként sze­rencsésen használt a na­gyobb színpad, a szélesebb játéklehetőség. Itt is kitű­nően érvényesült a két mu­latságos betétszám: a cir­kuszparódia és a mókás idegenforgalmi serü; mind­kettő „labdához juttatta” azokat a szereplőket is, akiknek a cselekmény ke­vesebb színészi lehetőséget adott. A muzikalitás, a ritmus­érzék, a laza és oldott moz­gás ennél a generációnál nem csupán jól elsajátított technika, hanem évjáratuk­ból és tehetségükből fakadó azonosulás is. A beat-rit­­mus egybeesik szívdobogá­sukkal. A leghatásosabban egybehangolt, színpadra komponált, precízen meg­­koreografált táncjelenetek­ben is minden szereplő a maga egyéniségét fejezi ki a mozgással; mind a tíz galeritagnak saját karak­tere van, s ezt nemcsak a két táncosmúltú, s így pro­­fiszinten mozgó lány (Esz­tergályos Cecília, aki a bandában a sexet, Várhe­lyi Teréz, aki a groteszket képviseli) tudja mozgásban kifejezni, hanem szinte mindnyájan, lévén ez a mozdulat-, ritmus- és hangzásvilág: anyanyelvük. Harsányi Gábor, akinek kirobbanó tehetsége az évad során több színpadi és filmszerepben bizonyo­sodott be, itt bandafőnök­ként mutatja meg, hogy énekes-táncos szerepben is kitűnő. Az előadás egyik legnagyobb színészi megle­petése és ígérete Szendrő Iván félszeg, tragikomikus és nagyon szeretetreméltó kamaszfigurája. A feszes farmerekbe és laza színes ingekbe-trikókba öltöztetett fiúk, tarka színpadi ron­gyokba bújt lányok csa­patából kitűnik még a csu­­paideg Markaly Gábor, a flegmatikus Janka Béla, de a többiek: Pálos Zsuzsa, Ábrahám István, Gór Nagy Mária és Benedek Miklós is remek színeket hoznak. A galerin kívüli szereplők közül fanyar karakterfigu­rát kreál Szombathy Gyu­la, s egy árnyalatnyi ope­rettszínt csöppent az elő­adásba Császár Angéla. Va­lamennyiüknek szívből kí­vánjuk, hogy a diploma megszerzése után, minden műfajban őrizzék meg a musical-színész komplex erényeit, a játszani-énekel­­ni-mozogni tudás hármas egységét, biztos ritmusérzé­küket, oldottságukat, és sodróan fiatalos játékked­vüket. Fencsik Flóra Omar Sharif visszavonul Az utóbbi évek egyik leg­ismertebb nemzetközi filmsztárja, az egyiptomi származású Omar Sharif, akinek legutóbbi szerepe Rudolf főherceg volt, a most elkészült új Mayer­­ling-filmben, a napokban érdekes nyilatkozatot adott egy angol lapnak. — Megesküdtem, hogy visszavonulok a filmezés­től, amint a bankbetétem egy bizonyos összeget elér. Ma már számottevő vagyo­­nom van és senki nem aka­dályozhat meg engem ab­ban, hogy visszavonuljak a pályáról. Véleményem sze­rint az is művészet, ha az ember idejében abba tudja hagyni a filmezést és úgy érzem, én birtokában va­gyok ennek a művészi ké­pességnek — jelentette ki. Omar Sharif egyébként azért járt most Angliában, mert egy nemzetközi bridzsversenyen vett részt, lévén egyike a világ leg­jobb bridzselőinek. Vissza­vonulása után még több időt szentelhet ennek az el­més kártyajátéknak. Jókai 140 kötetben Az Akadémiai Kiadó gondozásában Jókai ösz­­szes Művei kritikai kiadá­sából eddig 52 kötet jelent meg. A sorozatot összesen körülbelül 140 kötetre ter­vezik. Ebben helyet kap­nak Jókai eddig soha nem publikált írásai is, például publicisztikai munkái, hu­moros írásai, anekdotái, sőt számos olyan elbeszélése, amely eddig még egyetlen kiadásban sem jelent meg. BUDAI PARKSZÍNPAD A Fővárosi Operettszínház előadása július 18-án, 19-én, 20-án és 21-én LEHAR: VÍG ÖZVEGY Nagyoperett Latabár Kálmán - Petress Zsuzsa - Bende Zsolt Demján Mária - Osztva­ld Gyula Rendes­: Seregi László Szegedi nyitány szombaton A hagyományoknak meg­felelően az idén is Erkel operájával, ezúttal a Bánk bánnal nyitják meg a Sze­gedi Szabadtéri Játékokat. A július 20-i, szombati pre­mierre Szinetár Miklós és Félix László irányításával készül a Dóm téri színpa­don az operát bemutató együttes. A főbb szereplők: Simándy József, Moldován Stefánia, Radnai György, Komlóssy Erzsébet, Szalma Ferenc, Sebestyén Sándor, Palcsó Sándor és Nádas Tibor mellett mintegy 200 néma szereplő, 140 tagú kó­rus, 24 tagú balettkar és nagy létszámú zenekar mű­ködik közre az előadáson. Szinetár Miklós, aki a játékok 1959. évi felújítá­sa óta már 6 előadást ren­dezett Szegeden, most első alkalommal állított szín­padra Erkel-operát. Meg­bízatásának külön érdekes­sége, hogy a tv nemrégiben fejezte be ugyancsak az ő rendezésében Katona Jó­zsef drámájának, a prózai Bánk bánnak a felvételeit. A Bánk bán előadásain a zenekart Kóródi András vezényli. A díszletek Fü­­löp Zoltán, a jelmezek Márk Tivadar tervei alap­ján készültek. □ EMBER MÁRIA Ma­gamnak mesélem című első regényének hősnője 17 éves leány szemével nézi és mondja el egy 1948-as Ba­laton parti ifjúsági tábor történetét. A kötet a Szép­­irodalmi Kiadónál jelent meg. SZAKEMBEREK, ÉRDEKLŐDÖK! TEKINTSÉK MEG A VILÁGHÍRŰ LIPCSEI NEMZETKÖZI VÁSÁRT, a közszükségleti cikkek legnagyobb bemutatóját! az IBUSZ 5 napos utazásokat indít Lipcsébe Utazás különvonattal Állandó vásárbelépőről és villamosjegyről gondoskodunk Városnézés a több mint 800 éves vásárvárosban Elhelyezés magánszálláson Kedvezményes részvételi díj: 1265 Ft Utazások augusztus végén és szeptember elején JELENTKEZÉS ÉS FELVILÁGOSÍTÁS AZ IBUSZ-IRODÁKBAN!

Next