Esti Hírlap, 1968. október (13. évfolyam, 231-257. szám)

1968-10-28 / 254. szám

Itt készül a betontetelék A milliomodik köbméter ♦ Magánépítőknek is jut Az Árpád-hídfő mellett, a pesti Duna-parton, szür­ke, öt hatalmas vastölcsér sorakozik egymás mellett, és zúg-dübörög éjjel-nap­pal, immár tíz éve. Alattuk folyik a Duna, egykor ró­mai katonatábor állt ezen a helyen, most a budapesti nagy építkezések betonját keverik a hatalmas faze­kakban: viszik a „betonfő­zeléket” az új lakótelepek­hez, a felmagasodó falak­hoz. A minap csöppent az egy­­milliomodik köbméter beton egy zöld-fehér szí­nű billenőplatós teher­autó lemezes puttonyába, s indult vele Rákospalo­tára, hogy kiöntse a fő­város legújabb lakótele­pének alapozásánál. Itt keverték az Emk­e-alul­­járó, a Budapest Szálló, a Ganz-Villany, a Chinoin új üzemi épületeinek betonját, az Árpád-hídfő­­melletti és a kelenföldi lakótelep há­zainak alapjait. Innen vit­ték a betont a Népköztár­saság útja, a Rákóczi út,­ a­­ Nagykörút és a balatoni autópálya fővárosba vezető szakaszának építéséhez, korszerűsítéséhez. Naponta 700—800 köbméter beton a­ „konyha” főztje — ám ez édeskevés, a négyszerese is elfogyna. A betonkeverők gazdája a Középületépítő Vállalat most a Budapesti Lakásépí­tő Vállalattal közösen a Kvassay zsilipnél egy új, korszerű betonkeverő üzemet akar építeni, ahol évente 150—200 ezer köbméter betont termel­nének. A későbbiekben ennél is többet. A mostani, itt, az Árpád­hídfőnél mindössze 150— 170 ezer köbméter betont állít elő évente. Úgy hírlik, hogy a hídfőtől feljebb, a Dagály-strand után ugyan­csak épül majd egy beton­gyár, az Észak-pesti üzent. Ez, valamint a Kvassay zsi­lip melletti keverő együtte­sen már lényegesen több nyersanyagot ad majd az építőiparnak. — A lehetőségekhez iga­zodva — mondja Potoczki István üzemvezető — igyekszünk lépést tartani az igényekkel. Újabban már nemcsak az állami vállalatoknak, ha­nem a ktsz-eknek is adunk a betonból, sőt, a tsz-eknek, valamint a társas- és magánházépí­tőknek is csurran-csep­­pen belőle. A jövőben igyekszünk to­vább növelni a termelést. — Az egymillió köbmé­ter betonból melyik volt a legizgalmasabb ? — Azok a köbméterek, amelyeket a Budapest Szál­ló építéséhez szállítottunk. Éjjel-nappal ment a beton, folyamatosan, mert a száll­­­ló építésén négyóránként­­ „lépett” felfelé a zsalu.­­ Különösen ügyelni kellett a beton minőségére, mert először épült az ország­ban csúszós zsaluzással középület. A Ganz-Villanyban egy ge­nerátor alapozásához szál­lítottunk 3200 köbméternyi betont, egy adagban, és na­ponta tízszer vizsgálták a beton szilárdságát. Sikerült a munka: 40—50 kilóval jobb volt a beton törőszi­lárdsága. Az Emke-aluljáró építésekor három nap alatt 2800 köbméter betont ad­tunk ki, noha a keverő­üzem napi teljesítménye 700—809 köbméter. Az Árpád-hídfő melletti „betonkonyha” jövője: a közeli években lebontják, mert kell a hely a terjesz­kedő Lipótvárosnak. Azt beszélik: szálloda lesz a helyén. Békés Attila A Duna-parti betonkeverőből kikerült az egymilliomo­­dik köbméter beton. (Wormser felv.) A „Rózsa"-akció RÁDIÓ ÖSSZEKÖTTETÉS A MŰHELYEK KÖZÖTT Rózsa néven nagyszabású kétnapos polgári-védelmi harcászati gyakorlatot tar­tottak a Fémmunkás Válla­lat angyalföldi gyárában. A parancsnoki és az alpa­­rancsnoki állomány irányí­tó készségét, harckészültsé­gének növelését, valamint a harci körülmények közötti termelőmunkát, illetve a munkaerőgazdálkodást gya­korolták. A termelési egységek kö­zötti összeköttetést — tele­fon helyett — rádió adó­vevő készülékek biztosítot­ták. A gyár dolgozói közül 180-an polgári­ védelmi ru­hában vettek részt a gya­korlaton, dolgoztak a „sé­rült” óvóhelyek kijavításán társaik mentésében. Ehhez hasonló polgári­ védelmi gyakorlat az utóbbi időben nem volt Angyalföldön.­­ Az október 10-i, 11-i és 12-i újságban megjelent rejtvényünk helyes megfejtése: EGY ÉVES A MIKROSZKÓP SZÍNPAD A nyertesek névsora megtekinthető A Mikroszkóp Színpad pénztáránál Prizmák műanyag alatt Rekord-cukorrépatermést takarítanak be az idén Bé­kés megyében: a sarkadi és a mezőhegy­esi cukorgyár máris 16000 vagonnyi répát vett át terven felül. A napi feldolgozási kvóta elérte a 230—280 vagont, amire ed­dig a megye gyáraiban nem volt példa. A termelőktől naponta 1300—1400 vagon­nyi répát vesznek át, az át­vevőtelepeken éjszaka és vasárnap is szünet nélkül dolgoznak.. A gyártelepeken négy-hat méter magas óriás­prizmákat raknak, s a prizmákat műanyagborítás­sal védik a fagytól, a fonnyadástól. A gyárak szakemberei szerint az új cukor minősége jobb az elő­ző évekénél. (MTI) Gyerekek az üzemekben A Fővárosi Tanács okta­tási főosztálya — a Főváro­si Pályaválasztási Intézet­tel közösen — az általános iskolák VIII. osztályát vég­ző 28 300 tanuló pályavá­lasztásának elősegítésére ..pályaválasztási nap''-ot szervez. Most folynak az előkészíté­si munkák és az általános iskolák vezetői már meg­kapták az utasítást arra, hogy a pályaválasztási na­pom az iskolák Vili. osztá­lyának tanulói számára tá­jékoztatást kell adni, az egyes szakmunkástanuló és középiskolák felvételi köve­telményeiről, a képzés irá­nyáról. Míg az iskolák többi osz­tályaiban rendes tanítás to­lják, a VIII. osztályosok meglátogatják az üzemeket, tanműhelyeket, különböző középiskolákat. Részt vesz­nek az iskolákban a tanítá­si órákon, a laboratóriumi és a tanműhelyi­­foglalkozá­sokon. A Munkaügyi Mi­nisztérium a hét folyamán közli azoknak az üzemek­nek, tanműhelyeknek névsorát, amelyeket a pályaválasztási napon a fiatalok meglátogathat­nak. Az iskolákban válogatják ki, hogy mely növendéket hova vigyék el tapasztalat­­szerzésse. A Vili. osztályos tanulók a társadalmi és népgazdasági igényeknek megfelelően kapnak majd tájékoztatást. A csábító bélyegző Rendőrkézen a titokzatos vásárlók Augusztus 27-én két fia­talember taxival járta a belvárosi nagy OFOTÉRT és RÖLTEX-üzleteket: több tízezer forint értékű árut vásároltak a Középületépí­­tő Vállalat számlájára. Né­hány nap múlva, amikor a számlák beérkeztek a vál­lalat pénzügyi osztályára, kitört a botrány: kiderült ugyanis, hogy a vásárolt árucikkeket nem rendel­ték meg, és nem­ is érke­zett hozzájuk. A számlá­kon viszont 1-es számú anyagbeszerzési bélyeg­zőjük volt. Az ügyre a rendőrség de­rített fényt, s rövid nyomo­zás után előkerülték a „ti­tokzatos vásárlók”: Szecső Béla 29 éves fiatalember és 18 éves barátja, Révész László ipari tanuló. Szecső 1960. decemberéig mint anyagbeszerző dolgo­zott a vállalatnál, s volt munkatársaival akkor sem szüntette meg a kapcsola­tot, amikor egy másik vál­lalathoz került. Rendszere­sen bejárt korábbi munka­helyére. Augusztus közepén is felkereste egyik anyag­­beszerző kollégáját, s egy óvatlan pillanatban zsebre­­vágta az illető anyagbeszer­zési bélyegzőjét. A zsák­mánnyal felkereste barát­ját, Révész Lászlót. — Itt van a bélyegző, és anyagbeszerző koromból még nálam maradt né­hány aláírt megrendelő­­lap. Ezekkel lehetne va­lamit kezdeni... Megállapodtak, hogy csak értékes tárgyakat vásárol­nak. Révész kikötötte, hogy neki egy rádióra, s egy magnetofonra van szüksé­ge, ezt a vásárlási érték 60 százalékáért átveszi Sze­­csőtől, a megvásárolandó többi árura pedig segít ve­vőt szerezni. Szecsőnek eszébe jutott, hogy a meg­rendelőlapokat cégszerűen, két személynek kell aláír­ni (az egyik aláíró ő maga volt, a másik Révész), s hogy a vásárlásnál fel kell mutatni a szemáyazonos­­sá­gi igazolványt. — Nem lesz semmi zűr, szerencsénk van. A télen találtam egy személyazo­nosságit, egy vidéki férfi vesztette el. Majd ezt az­ igazolványt használjuk. A talált személyazonos­sági igazolványból ki­emelte az arcképet és he­lyébe sajátját tette, majd taxiba ültek és megkezd­ték a vásárlást. Egy Tanács körúti OFO­­TÉRT-boltban több mint 16 ezer forint értékű fényké­pezőgépeket, nagyítógépet, egy másik üzletben 25 ezer forintot érő fényképezőgé­pet, a Bajcsy-Zsilinszky úti RÁVILL Echo-boltban 6900 forintos televíziót, 1720 forintos lemezjátszót, rádi­ót, magnetofont, egy RÖL­­TEX-üzletben 40 méter teri­­tex függönyt, 10 gyapjú- és több műszálas takarót, a­­Szerszám- és Kisgépért­éke­sítő Vállalat Bajcsy-Zsi­linszky úti üzletéből egy asztali fúrógépet vásárol­tak, összesen több mint 75 ezer forint értékben. A megállapodásnak meg­felelően Révész 2800 forin­tért átvett egy rádiót és egy magnetofont, a többit el­rejtették a pincében. Az ér­tékesítésre azonban már nem volt idejük... — Nem tudom megmon­dani, miért tettem — val­lotta Szecső a rendőrségen. — Ha nem viszem el a bé­lyegzőt és nincs hozzá egy talált igazolványom, akkor most nem ülnék itt. Az V. kerületi Rendőr­kapitányság Szecső Béla ellen társa­dalmi tulajdont károsító csalás és okirattal való visszaélés, Révész László ellen orgazdaság és tár­sadalmi tulajdont káro­sító csalás bűntette miatt folytatott eljárást. Ügyüket vádemelési javas­lattal átadták az Ügyész­ségnek. (balogh) HAPPY END a jelenet úgy pergett le SZ­ a többi asztalnál ülők előtt, mint egy némafilm. Kissé kétes értékű happy enddel végződő történet. Fiatal pár ült egy asztal­nál, szódavizes bort ittak, beszélgettek, nevetgéltek. Ismeretségük friss lehetett, mozdulataik tartózkodása legalábbis erről árulkodott. A lány egyszerű fekete ru­hát, fekete félcipőt viselt, haját borzasra tupírozta és jóízűen, sőt, kissé túl jó­ízűen kortyolta a fröcs­­csöt. A fiúnak szemmel lát­­hatóan ez is tetszett, min­den tetszett, ami a lánnyal kapcsolatban volt. Zene szólt, tele volt a parkett táncolókkal. A fiú­nak szemmel láthatóan nem akaródzott táncolni, még annyira új volt az is, hogy egy asztalnál ül a lány­nyal, hogy szembenézhet vele és tölthet neki, hogy megelégedett ennyivel. Vagy talán nem tudott tán­colni? Ez is lehet. Egyszer csak a váratlan és meghökkentő fordulat­ú középtermetű, pólóinges férfi hajolt meg a lány előtt. Nem tudni, honnan vehette a bátorságot, való­színű egy régebbi ismeret­ség jogán. A lány tanács­talanul, de indulásra ké­szen nézett a fiúra. A fiú nyelt egyet, bólintott. Tan­gót játszottak. A fiú nem láthatta a táncotokat, s ^ büszkesége nem engedte, ^ hogy másik székre üljön. ^ Azt játszotta hát, hogy nyugodt, hogy nem érdekli § az egész. Cigarettára gyúj- 5 tott, öngyújtóját babrálta, ^ bort töltött, lesöpörte az § asztalról a morzsákat — és ^ remegett a keze. Mi történhet ezután?­­— ^ találgatták a nézők. Fele-­­­lősségrevonás? Szakítás? \ Botrány? \ Egyik sem történt. A fér- § fi visszakísérte a lányt és­­ mosolygott. Magabiztosan, s Aztán meghajolt és elment. ^ A lány ránézett a fiúra. Az-­­ zal az ősanyáitól örökölt ^ nézéssel, amellyel egyszer- § re lehet olvasztani és be- $ londítani, vadítani és csil- $ lapítani, nyugtatni és rá- ^ zítani, gúzsbakötni és meg- ^ álljt parancsolni. A fiú húzogatta a száját.­­ Nem nagyon, csak éppen a ^ tekintély kedvéért. A lány ^ erre megfogta a kezét. A ^ fiú morcos arccal hagyta. ^ Aztán a lány magyarázni ^ kezdett, hogy ő nem tehet ^ semmiről, a férfiak szem- ^ telenek, erőszakosak, kiáll- St hatatlanok. A fiúnak felderült az ar- ^ ca. Ó, örök férfiúi hiszé- ^ kenység. Felemelte poha- & rát. Koccintott a lánnyal— a boldogságra. (ben de) s Nemcsak szép, praktikus is... A DIVATARIT­NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT LEÁNYKA- ÉS NŐI­FEHÉRNEMŰ­­ KIÁLLÍTÁST RENDEZ A PÁVA NŐI FEHÉRNEMŰ­­GYÁR TERMÉKEIBŐL a Budapest, VI., Nagy­mező utca 20. szám alatt Nyitra: október 28-tól november 1-ig, naponta 8 -18 óráig A kiállítást délelőtt a szakemberek, délután a nagyközönség tekintheti meg a (k­özvélemény-kutatási jutalomsorsolás!

Next