Esti Hírlap, 1968. november (13. évfolyam, 258-282. szám)
1968-11-01 / 258. szám
Vasúti kedvezmény A Művelődésügyi Közlönyben tájékoztató jelent meg arról, hogy a vasút valamennyi iskola, felsőoktatási intézmény tanulóinak, illetve hallgatóinak, továbbá az iskolai tanulmányaikat már befejezett, kizárólag át- vagy továbbképzés céljából rendezett, három hónapnál hosszabb időtartamú, képesítést nyújtó és erről bizonyítványt adó tanfolyamok hallgatóinak — tanulmányi kirándulás esetén — egész éven át 500, illetve 75 százalékos menetdíjkedvezményt biztosít. Petőfiemlékszoba Jövőre lesz 130 esztendeje, hogy Petőfi Sándor Ostffyasszonyfára érkezett. A jubileum alkalmából Petőfi-emlékszobát rendeznek be a faluban. Szabolcsi burgonya Szabolcs-Szatmár megyében — a kéthónapos szárazság ellenére — a tíz év átlagának megfelelő menynyiségű és kitűnő minőségű burgonyatermést takarítottak be. Az idei termés megközelítőleg 4 millió mázsa, s ebből körülbelül 20 000 vagonnyi kerül piacra. Félmillió Félmillió dollárt, takarít meg évente a népgazdaságnak a fűzfői nitrokémiai ipartelep, az eddig tőkésországokból importált polistirolhab hazaigyártásának megoldásával. A polistirolhab a modern csomagolás egyik fontos kelléke, biztonságosan védi az érzékeny műszereket, amellett kiváló szigetelőanyag is. Ötszáz éves madonnafej Értékes művészettörténeti emlékre bukkantak Sárospatakon, a vártemplom előtti romkertben. A XII. századból fennmaradt körtemplom falmaradványainak közelében levő középkori temető ossariumának — csontgyűjtő helyének — feltárása során egy XV. századból származó terakotta madonnafejet találtak. A MUNKÁCSYTÓL A MINIVIZORIG Nyolc féle tv, nyolcvan féle rádió (folytatás az 1. oldalról) A gyár alaposan felkészült a kormányelnök látogatására; a vezérigazgatónak nem kell szégyenkeznie, amikor beszámol a kormány elnökének. A Videotonban már 13 éve gyártanak híradástechnikai cikkeket, s ez alatt az idő alatt 3 millió rádió- és televíziókészüléket adtak el. Csupán a legutóbbi években nyolc televíziótípusból húszfajta televíziókészüléket gyártottak, s a rádiókból mintegy 80 féle különböző típust. Ezek a készülékek a hazai vásárlókon kívül ma már eljutnak öt világrész mintegy negyven országának vevőihez, s mind több országban válnak ismert és keresett cikké a Favorit, a Sztár, a Mona Lisa, a Minivizor, s legújabban az Olimpia tv-készülékek. A Videotontól évente 100 ezer rádiót és 70—80 ezer tv-készüléket vásárolnak a külföldiek — szocialista és kapitalista piacokon egyaránt —, ami a gyár éves termelésének kerek 32 százalékát jelenti. A legfőbb vevők sorában találjuk a Szovjetuniót, a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát, Romániát, a skandináv országokat, Angliát, az NSZK-t és az Egyesült Arab Köztársaságot. A vásárlók igényeinek növekedése, a bel- és külföldi piac állandó bővülése és a gazdaságirányítás új rendszerének lehetőségei a jövő feladatait is megszabják: még az eddiginél is megbízhatóbb, a legkorszerűbb technológiai eljárással készülő, modern vonalú rádiókat s televíziókat kell gyártaniuk. Az alap megvan, hisz a Videoton jól képzett kollektívájának keze alól került ki az első magyar nagy képernyős televíziókészülék, a Munkácsy, s a legkisebb, a közkedvelt Minivizor. Formatervezésben is úttörőnek számít az aszimmetrikus Alba Regia, később a Mona Lisa, legújabban pedig a 15 centiméteres óriás képcsővel ellátott Record luxuskészülék. Jól haladnak a színes tv-programjukkal is, s mint mondják, az első készülékekkel már az idén megismerkedhetnek a vásárlók. Halmai György Mecseki ős. A Mecsekben, a Zengő-csúcs déli lejtőjén nagyszabású rekonstrukciós munka kezdődött. Felújítják és bővítik az ország legnagyobb összefüggő gesztenyeerdejét. Jelenleg körülbelül 5,5 ezer szelídgesztenyefa található Pécsvárad, Zengővárkony és Apátvarasd határában. A terület gazdája, a Pécsváradi Dózsa Tsz vállalta az ősi gesztenyés megifjítását. Csemetekertet telepített s innen kerülnek a fiatal gesztenyefák a kedvező fekvésű dombhajlatokba. A Pitagorasz-forradalm Az ember még fel sem ocsúdik — kora reggel van, szmogos idő, a köd ott füstölög az ablak előtt —, amikor nagy robajjal kitárul a szerkesztőségi szoba ajtaja, s beront egy őszes, piros-pozsgás arcú, testes férfiú, hóna alatt tömött dosszié. Szigorúan az asztal végéhez áll, s egyetlen mondattal hosszú percekig a székre szegez. — Pitagorasz-tétel — mondja jelentőségteljesen —, uram, Pitagorasz-tétel! Amikor, úgy, ahogy, sikerül magamhoz térnem a korai támadásból, s nagyjából összeszedem magam, gimnáziumi tanulmányaimra emlékezvén, így szólok: — A négyzet plusz bénégyzet az egyenlő cé négyzettel. — Tökéletes — helyesen boldogan látogatom —, uram, ez valóságos tökély. — De csak derékszögű s háromszög esetén — dicsekszem a múlt homályából elővillanó tudományommal. — Hát, ez fenomenális. Micsoda összhang, micsoda egyetértés! Két egymásra talált ember vagyunk, összehozott bennünket a Pitagorasztétel, amelyen egynémely buta diák még el is vágódik az érettségin. A boldogság mámorító érzésének múltával aztán a pirospozsgás, őszes férfiútól elnézést kérő hangon megtudakolom, milyen célból idéztük fel kora reggel ezt a neves tételt. — Egyszerű, kérem, pofonegyszerű. S máris íróasztalomra ömlik a dosszié tartalma: rajzok, mértani ábrák, bonyolult számítások, összehajtogatható papírsótartók, papírcsónakok. — De rengeteg munka van benne — figyelmeztet látogatóm. — Beavatna a titokba? — Hiszen azért vagyok itt, uram! Én forradalmasítottam a mesterségem. A szakmát kirántottam a pangásból, ebből a tespedő mocsárból és új utakra vezetem. Röpke másfél óra múlva derengeni kezd valami. — Az átfogó a mellszélességnek felel meg, ezt ketté osztva az egyenes áthalad a négyzet csúcsán, s találkozik a másik egyenessel. »Csudálatos ... Lenyűgöző, kérem tisztelettel. — Tehát — kérdem, kivezető utat keresvén a tétel újfajta változatának útvesztőiből — ön a Pitagorasz-tétel alapján szabja a zakókat? — A felöltőket is — igazít ki. — És a papírcsónakok? — Megkönnyítik a munkámat. A mellszélességnél elvágólag hajtogatva ... — A forradalom mikor következik be? — Már itt van! Hát nem érti, uram, húsz centit spórolok egy felöltőn. Mértéket veszek az illetőről, az adatait átteszem az ábrára, s máris szabni kezdek. Gyerekjáték lenne, ha értenék a többiek ... De el vannak maradva, a posvány lehúzza őket. — Mit kellene tenniük? — Átvenni a módszeremet. Elfog a szörnyű kétely. Szabóm eddig még sohasem vette elő a Pitagorasz-tételt, amikor zakónak való anyagot vittem hozzá. Vajon miféle holmikat tákoltak össze nekünk eddig ezek a tisztes mesterek, elszakadva, lemaradva a fejlődéstől. — Ha csak tehetem — mondom látogatómnak —, minden utamba kerülő szabó figyelmét felhívom a Pitagorasz-tételre. — Nagyszerű! De minél szélesebb körben. — Igyekszem. Amikor elmegy, kissé nosztalgikus lesz a hangulatom. íme, itt jár köztünk az utcán egy forradalmár, s mi csak elmegyünk mellette, s nem vetjük le a tételtől mentes zakót és felöltőt. Mi, mulya, vaksi ruhaviselők! Kósa Csaba MEGNYÍLT AZ ÚJ Í®2EEIEI Mézes Mackó a Józsefvárosban VIII., József körút 45. REGGEL 5-IG NYITVA Jó ütemben halad a budai Várpalota építése. Befejezés előtt áll az oroszlános udvar homlokzatának rekonstrukciója, a kőfaragók már az utolsó kőfalon dolgoznak. A felvételen, újrafaragás után ez a hatalmas címer díszíti majd a kaput . (MTI fotó : Bara felv.) Az „Essa ” esőre áll Mindentudó műhold ♦ Vigyázz, ha jön a hurrikán Az időjárás átalakítói: a tengerek, az óceánok és a partvidékek. Mind ez ideig az óceánokról időjárási hajók, a sarkvidékekről pedig expedíciós állomások jelezték a légköri viszonyokat. Ez a megfigyelőhálózat azonban kevésnek bizonyult a gyorsan változó időjárás rögzítéséhez, a biztos prognózisok kialakításához. A meteorológusok új segédeszköze: a műhold. — Mit tudnak, mire képesek a műholdak? — kérdeztük dr. Táncér Tibortól, a Meteorológiai Intézet tudományos munkatársától. KILENC FÉNYKÉP — A mesterséges műhold a délikör mentén kering, a Föld egyazon pontjára azonos időben érkezik, s így lehetővé teszi a Föld minden részének megfigyelését. Sugárzásméréssel a kutatást segíti, tv-kamerája pedig légköri megfigyeléseket szolgáltat. Kezdetben a holdak „megfigyelését” mágneses szalagra rögzítették, ezért elsősorban a felbocsátók használhatták, míg a többi állomásra leegyszerűsített formában jutott ki. Ma megfelelő rendszerrel a képet azonnal kisugározza, tehát bárhol vehető, amikor a műhold a látóhatár fölé érkezik. Ilyen vevővel egy éve mi is redelkezünk: a lőrinci Observatorium az amerikai „Essa—6” adásait veszi, amely hatpercenként készít képet s három pályáról kilenc felvétel érkezik hozzánk. VESZÉLYES ZÓNÁK — Mi látható a fényképeken? — Elsősorban a nagy méretű — három kilométernél nem kisebb felhőrendszerek, melyekből meghatározhatók az időjárási képződmények. Főleg a trópusi vidékek időjelzése fontos, hisz eddig a veszélyes hurrikánokat csak későn vették észre. A hajók és a repülőgépek is pontos jelzéseket kapnak a veszélyes zónákról. Jól látható a fényképen a ciklonok rendszere; formájáról arra is lehet következtetni, milyen stádiumban van s így a formaanalízis alapján pontos időjárási képet lehet adni. A felhőzet éles törései a futóáramlások, szélsebesség bizonyítékai. A ködök, alacsony sztrátuszfelhők, egyenletes képet mutatnak, az óceánok feletti hideg front pedig szabályos, hatszög alakú szerkezetet „rajzol”. Jól látható a hótakaró és a befagyott tenger is. A sugárzási mérők a Földről a világtér felé haladó hőmérsékleti kisugárzást mutatják. A felhőzet hőmérsékletének, magasságának meghatározására, a talajhőmérséklet elosztódására az infravörös sugárzás mérésadatait használjuk fel. A nappali órákban meghatározható például, hogy a Föld különböző része hogyan gazdálkodik a hővel, milyen a felhőzet helyzete. A sugárzásmérés azért lényeges, mert éjszaka működik, amikor a tv nem ad képet. HŐMÉRŐ BÓJÁK — Milyen fejlődés várható? — A műholdak napjában egyszeri észlelést rögzítenek. A tervek szerint az éjszakai infravörös sugárzást „bekapcsolják” a képtovábbító rendszerbe s ezzel napi kétszeri vétel válik lehetővé. Egy másik elképzelés a geoszinkron alkalmazása, amikor a műhold a Földdel együtt halad. Két ilyen már működik: az amerikai ATS —3 (az Atlanti-óceán felett) és az ATS—1 (a Csendesóceán felett). Mindkettő az Egyenlítő fölött halad, s félóránként érkeznek a képek. Az ATS—3 kísérleti vétele nálunk is folyik. A Szovjetunióban a „Molnija—1” hasonló célokat szolgál: nagy magasságban és lassan kering, híreket közöl, a tvkamera pedig elég nagy területről ad képet. A tervek szerint az óceánokba a levegő és víz hőmérsékletének mérésére bójákat helyeznek majd el; az adatokat műhold gyűjti össze s adja tovább. A levegőben úszó ballonok a szél mozgásának megfelelően haladnak majd, pozíciójukat a műhold rögzíti, s ebből a légmozgásra lehet következtetni. Tervezik, hogy emberrel ellátott űrhajót bocsátanak fel s erről 200 kilométeres magasságból érkeznek majd a fontos információk. Még távolabbi elképzelés: a Holdra telepített megfigyelőállomás. A műhold beiktatása a meteorológiai munkába megnövelte az időjárásjelzés készítésének gyorsaságát és pontosságát. Ma már a műholdról érkező tv-képek tájékoztatják * Ferihegyi legénységet is: milyen idő várható? SzentgyörgyV/4*rtfitezsd