Esti Hírlap, 1968. december (13. évfolyam, 283-306. szám)

1968-12-21 / 300. szám

LÉGELSZÍVÓ LÁMPATESTEK • • •• I *• ff G­yümölcsöző k­ooperáció Budapesten és országszerte számos új szálloda, iro­daház és sportlétesítmény épül. Ezek tökéletes működé­séhez klímaberendezésekre volna szükség, azonban ilyen irányú hazai tapasztalatokkal nem rendelkezünk. Ezért látogatott Svédországba egy szakemberekből álló kül­döttség. EMELET A FÖLD ALATT Felkeresték a Svenska Flaktfabrik céget, amely a budapesti Duna Hotel klí­maberendezéseit szállítja, és tanulmányozták a stock­holmi Philips új irodaházá­nak klímaberendezéseit. Érdekesség, hogy néhány helyiségben az elhasznált levegő elszivárgása a lám­patesteken keresztül törté­nik. Tanulmányozták továbbá az Asea Graham cég által gyártott, másodpercenként 4—5 métert haladó sze­mélyfelvonókat és a speciá­lis rendeltetésű felvonókat is. Ez a cég készíti például Kelet-Berlin televíziós tor­nyának liftjét. A gyár kü­lönösen nagy gondot for­dít a felvonóik tervezé­sére. Bemutattak egy olyan berendezést, amely a ter­vezési alapadatok betáp­lálása után eldönti, hogy az építendő irodaházban vagy szállodában hány da­rab és milyen sebességű, szállítóképességű felvonóra lesz szükség. Svédország legnagyobb szövetkezeti társulása a Kooperation Förbundet, amely másfél millió tagot számlál. Ez a szövetkezet üzlethálózattal, konzerv­gyárakkal, hűtőházakkal, papírgyárakkal és nyom-,­dákkal rendelkezik. Árui­nak nagy részét maga gyártja és csomagolja. A magyar küldöttség megláto­gatta a szövetkezet több be­vásárlóközpontját. Újab­ban olyan üzletközpontokat építenek, amelynek két emelete magasodik a föld fölé, és egy vagy kettő a föld alatt van. A raktárak töltése a föld alatt történik. Az üzletközpontokat klí­maberendezésekkel és mozgólépcsőkkel látták el. A küldöttség tapasztala­tairól készült útijelentés hangoztatja: megvizsgálan­dó a Svédországban gyár­tott építési anyagok gyártá­si lehetőségének — esetleg kooperációval történő — megvalósítása. Kívánatos a­­könnyű, mozgatható vá­laszfalak hazai gyártása is. (Pakots) MOZGATHATÓ VÁLASZFALAK Megtekintették azt a Stockholmtól 12 kilométer­re épülő lakótelepet, ahol új építési módszert alkal­maznak. A külső teherhor­dó homlokzati falakkal és két vasbeton pillérrel eme­letenként négy, egyenként több mint nyolcvan négy­zetméter nagyságú teret hoznak létre. Mire egy-egy lakóépület tető alá kerül, már elkészül a teljes köz­­pontifűtés-szerelés, villany­­szerelés, tapétázás, mázolás, a lefolyó- és nyomóvezeté­kek szerelése és a filcaláté­­tes PVC-padlóburkolat. Az így előkészített és fűtött térnek belső felosztását megkezdik könnyű, mind­két oldalán tapétázott vá­laszfalakkal, s így alakít­ják ki a lakást. Ezután a konyhában és a fürdőszo­bában elh­elyezik a beépí­tett berendezési tárgyakat, és a lakást átadják rendel­tetésének. A mozgatható válaszfa­lak segítségével az igé­nyeknek megfelelően lehet variálni a belső lakásteret, és a szobákat. Egy-egy há­romszintes, tizenkétlakásos épület az alapozás megkez­désétől két és fél hónap alatt készül el. Öltönyök és zakó­nadrágok beadása esetén KETTŐS KEDVEZMÉNY A PATYOLATNÁL December 21-től 29-ig A NADRÁGOT 30 SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN TISZTÍTJUK és INGYEN eltartósítjuk FŐVÁROSI PATYOLAT ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS Ugyancsak megtekintet­ték szakembereink a svéd építőipar állandó kiállítá­sát. Véleményük szerint szükség lenne Magyaror­szágon is hasonló intéz­ményre. A tervezők, a fel­használók, és a laikusok részére egyaránt állandó és megbízható támpontot nyújthatna egy ilyen intéz­mény az építőanyagokról, a berendezési tárgyakról és az építkezések fő irányai­ról. Pesti hidak új ruhában FESTÉS: TAVASSZAL ♦ LEGDRÁGÁBB: A PETŐFI A Szabadság-híd után a Petőfi is új köntöst kap. Gondosan felülvizsgálják a szegecseléseket, eltávolít­ják a rozsdát, s a régi fes­téket. A lakkbenzines, len­olajos lemosás után ta­vasszal­­ megkezdik a híd festését. Az előkészületeket télen is végzik. A Petőfi-híd felülete mintegy kétszerese a Szabadság-hídnak, ezért új köntöse 20 millió fo­rintba kerül. A jövő évben 8 millió fo­rint értékű munkát végez­nek el. A híd valamivel sö­­tétebb szürke színű mázo­­lást kap, mint a Szabad­ság-híd. *A Városligeti tó felett átívelő, úgynevezett mil­lenniumi híd is megújul: vasszerkezetét már átvizs­gálták, kijavították, mázo­lására szintén tavasszal kerül sor egymillió forin­tos költséggel. Világos ok­kersárga színt kap majd, amilyen színű a régi Erzsé­­bet-híd volt. Gondot okoz, hogy mi­lyen új lámpákat kapjon a híd. A korabeli kandelábe­rek ugyanis tönkrementek, és újak öntése csaknem 2 millió forintba kerülne. Fi­gyelembe véve, hogy a 2. és 3. országos autóút miatt idővel a ligeti hidat ki kell szélesíteni, az az elgondo­lás került előtérbe, hogy a híd átépítéséig a Lánc­­hídéval azonos lámpákat szereljenek fel. (Ugyanis a Lánchíd átépítésekor tar­talék lámpákat is öntöt­tek, s ezek rendelkezésre állnak.) Itt említjük meg, hogy a jövő évben sor kerül az Árpád-híd megrongálódott aszfaltburkolatának ki­cserélésére is. POZITÍV galéri­ ­a­edvenc szór­akozóhelye­­­IV men, az Almássy té­ren ültem, stanicli pörköltet vacsoráztam, vagyis teper­tőt ettem zacskóból. Mikor is öblös hang köszönt rám: — Jó, hogy látom. Meg­engedi, hogy leüljek? Választ sem várva, helyet foglalt mellettem egy fiatal­ember. Barátságosan kezet nyújtott: — Szamek Jenő vagyok. Tizenkét éves múltam, feb­ruárban. Nyugodtan magá­­zódhatunk. Azt hiszem, ma­ga az idősebb. Rágyújt egy Kossuthra? — Köszönöm. Nem do­hányzom. — Igaza van. Bár én tud­nék leszokni róla — mond­ta nagyot sóhajtva, és ki­fújta a kék színű füstöt. — De térjünk a tárgyra. Ked­ves uram! Őszinte leszek. Valahogy belekeveredtem egy galeribe. — Ne is folytassa! — ki­áltottam rémülten. — Várjon! Hová siet? Az­óta boldogok a szüleim, és az iskolaigazgatómtól már négyszer kaptam könyvju­talmat. Mindent meg fog érteni. — Igyekszem — bólintot­tam kíváncsian. — A mi galerink ugyanis a humanitás, az emberi jó­ság, segítőkészség jegyében működik. A múltkor pél­dául csúzlival kilőttünk egy lámpát a Gellérthegyen. — Ezt nevezik segítőkész­­ségnek? — néztem rá gú­nyosan. — Igen. Mondanom sem kell, hogy a lámpa alatt a padon egy fiatal pár ült. Nyugodtan csókolódtunk, őket a fény nem zavarta. Egyszerre csak feltűnt, az úton egy részeg, garázda, kötekedő társaság. Csele­kedni kellett. Csöves a csúz­lival megcélozta a lámpát. Reccs! A sötétség leple alatt a fiatalok el tudtak menekülni. Hozzá kell ten­nem: a lámpát másnap tár­sadalmi munkában techni­kus körünk megjavította. Más. A múltkor késő éjszaka egy magányos lány­ ment ke­resztül az Almássy téren. A társaim, Pepita, Csöves, Pe­pe­ és én közrevettük. Per­sze, menekülni akart. — Hagyjanak engem bé­kén! Szólok egy rendőrnek! — Ha lát egy rendőrt, fi­gyelmeztessen rá. Mi is sze­retnénk beszélni vele — mondta Pepita. A lány hiá­ba akart szabadulni, mi vasmarokk­al fogtuk. Hiába kiáltozott segítségért, hiá­ba hivatkozott arra, hogy neki éjjel két órakor még randevúja van egy fiúval. Erőszakot alkalmaztunk, az­az: hazakísértük szülei la­kására. Az édesanyja meg­hatott köszönősorokat írt a galeri emlékkönyvébe. — Nagyon szép. Gratulá­lok — rebegtem meghatot­tan. Jocó barátságosan megve­regette a vállam: — Szeretném, ha írna egy pár sort rólunk, vagyis tá­mogatná a társadalmilag hasznos,­­ pozitív galériák működését. Előre is köszö­nöm — hajolt meg udva­riasan a srác. Aztán elbú­csúzott. Még láttam, amint ■néhány társával egy részeg férfihez lép. — Szidod az anyámat, mi? — kérdezte Jocó a dü­löngélő alaktól, aztán erő­szakkal tuszkolni kezdték haza, családja körébe, ahol már bizonyára szeretettel várta aggódó felesége. Galambos Szilveszter Kivágták a Sziget öreg fáját. Már nem tilt­ált megmenteni, elkorhadt a gyökere T és a Népi Eilensnél folyóirat 1959 januárjában né­hány száz példányban, 32 oldalon jelent meg első íz­ben a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság lapja. A „Népi Ellenőrzés” címmel havonta megjelenő folyóirat, a társadalmi erőkre épült állami ellenőrzésen, belül, rendszeresen és folyamato­san informálja az irányító szerveket és a népi ellen­őröket. Jubileuma alkalmából üdvözöljük laptársunkat. K­arácsony előtt a Szigeten Ködben a lány ! A szigeti víztorony, melynek sorsáról most folyik a vita,­­ lebontsák-e, vagy maradjon, táncosbár legyen-e, vagy : kilátó.

Next