Esti Hírlap, 1969. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1969-03-01 / 51. szám
FŐVÁROSI KÖRKÉP Blaha Lujza mosolya Író—építész-találkozó — János mester utódai Az Urbanisztikai Társaságban megtartott író—építész találkozót nagy várakozás előzte meg. Főként azért, mert több író nemrég megbírálta az építőket, a főváros tervezőit és a tanács vezetőit, s egy-egy írás éles, gúnyos hangja — amint erre az elnöklő dr. Granasztói Pál, a Fővárosi Tanács vb tagja is kitért — nagy meghökkenést keltett. Most, a megbeszélésen, amely még csak az első lépés volt, hogy az írók körében népszerűsítsék az urbanisztika tudományát — a részvevők ismét jó néhány, az egész közvéleményt foglalkoztató, új vitát érdemlő jelenséget tettek szóvá tettek. A felszólalók kérték: a főváros lakossága kiáltson megálljt a felelőtlen pusztításnak — ötven— száz éves fák kivágása szinte jóvátehetetlen —, lassan a zöld területen nem marad — zöld. MAJD HATSZÁZ ÉV MÚLVA? Mi az oka az urbanisztika névtelenségének? — kérdezték sokan. S hogyan lehet, hogy nálunk az új Párizs megteremtőjének — Haussmann — neve jól ismert, de több nagy magyar tervező, építész nevét elfelejtette a közvélemény? Azt mondják: a történelem, a múlt kutatása majd ismertté teszi a városépítőket. Valóban, a Budai Vár kiváló építészét, János mestert, korunkban ismerhettük meg, halála után csaknem hatszáz évvel. De miért kell ennyit várni? Óbuda rekonstrukciója az utókor előtt Mező Lajos, Új-Palota sok vonatkozásban úttörő terve pedig Tenke Tibor nevéhez fűződik majd. Miért legyen ez ma titok? Bármily meglepő, Pesten sok tervezőintézet nem helyesli a tervező, az építész „népszerűsítését”. Pedig ez csak hasznos lehet. A névhez kötött munka mindig nagyobb felelősség is. Aczél Kovách Tamás KRÚDY GYULA — AZ UTCAELNEVEZŐ Hegedűs Géza helytelenítette a pesti utcanevek érthetetlen megváltoztatását. A város sajátos hangulatát nemcsak a házak, parkok, hidak adják, hanem a megszokott, kedves utcanevek is. Ezért szükség van — különösen a régi negyedekben — a hagyományos elnevezések hatásosabb megvédésére. Mások sürgették, hogy az Urbanisztikai Társaság is mondjon véleményt névadáskor. Itt segíthetnek az írók is. A napokban lesz ötven éve — amint ez a Budapestben olvasható —, hogy a Fővárosi Tanács megbízott több írót az elavult utcanevek megváltoztatásával. A felkért írók között volt Bíró Lajos, Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula, „aki sokat foglalkozott a főváros régiségeivel”, s már előzőleg több javaslatot készített. Levelében ajánlotta, hogy a Mehmed szultán körút Múzeum körút, a Vilmos császár körút ismét Váci körút, a Városliget pedig Köztársaság liget legyen. Javasolta azt is, hogy nevezzenek el teret Blaha Lujza mosolyáról. Az író legtöbb elgondolása nem valósult meg. Pedig milyen szép is volna ma: Blaha Lujza mosolya tér. TERMÉSZETVÉDELEM A találkozón aránylag nagy helyet kaptak a természetvédelem kérdései. Amióta város épül, az ember igyekszik meghonosítani a falak között a növényzetet. Ez mindig sok munkát, állandó gondozást kívánt. De korunkban a régi gondok sok újjal gyarapodtak. Az egyik legnagyobb veszély a város gyors terjeszkedése. Az építtetők kiirtottak több nagy fasort, s a hegyvidéken pusztítják az erdőt. Mi több, sok nagy pesti parkot is — Városmajor, Városliget — részben beépí A DIVATTERVEZŐ VÁLLALAT NŐI ÉS FÉRFIRUHA szabászati tanfolyamot szervez. A 3 hónapos, heti 2 alkalommal (hétfőszerda, vagy kedd-csütörtök) tartandó tanfolyam díja: 450 Ft. A hetes, ugyancsak heti 3 alkalommal tartandó tanfolyam díja: 250 Ft. Jelentkezni lehet március 19-ig a DIVATTERVEZŐ VÁLLALATNÁL Budapest, VIII., József krt. 29. Telefon: S38—529 KIALTITASRA UTAZOTT a nagy sakktábla. A kerületek vetélkedőjéből a magyar tévéközönség már ismeri azt a nagy sakkeredmény-hirdetőt, amelyen a sakkmesterek játékát követi a néző. Ehhez hasonló eredményhirdető tábla utazott a minap a VILLESZ-ből Moszkvába, a KGM moszkvai kiállítására. A készüléket, amely már nemcsak a sakkjátszma követésére ad módot, hanem a tömeges sakkoktatást is lehetővé teszi, Bártfay György és Antal István tervezte. A tábla 3,6 méter magas, és 64 kockáján ötezer izzó rajzolja ki a világos és sötét figurák alakját. A világost sárga szín, a sötétet zöld szín jelzi. _ Hárommilliárd éves I A A LEGRÉGIBB NYOMOK Élet BENÉPESEDIK A SZÁRAZFÖLD Ausztrál, német és délafrikai tudósok kőzetvizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a földi élet legalább 3 milliárd évvel ezelőtt született. Az élet csaknem egymilliárd évvel öregebb, mint azt néhány évvel ezelőtt gondolták. RADIOAKTÍV ÓRA A földkéreg radioaktív „órája”, az uránium bomlása arról tanúskodik, hogy a Föld legalább 4,6 milliárd évvel ezelőtt született. Ez jó összhangban van a Nap korával. A Nap „központi fűtésének” fő üzemanyagából, a hidrogénből, ennek héliummá való fúziójából, valamint a hidrogén és hélium arányából arra következtethetünk, hogy a Nap legalább 5 milliárd, de legfeljebb 6, milliárd éves. A Föld — nem tudjuk milyen módon —, de ennél később született. A Föld születés® utáni közvetlen korszakot a geológia a forró óceánok korszakának nevezi. Ebben az őskorban életnek még nincs nyoma. A Föld ezután kibontotta légkörét, a felszín elrejtőzött a Nap és a világűr gyilkos sugárzásai elől, alábbhagyott a vulkáni tevékenység, a Föld kérge megszilárdult. Lecsillapodtak a természet erői, s visszahúzódtak a parttalan ősóceánok, a Föld alkalmassá vált az élet hordozására, egyes elméletek szerint az őstengerek sekély parti vizeiben születtek, a szárazföld ekkor még élettelen volt. Az első szárazföldi növények — talán az ősfenyő — a paleozoikum (ókor) úgynevezett szilur korszakában jelentek meg a kaledóniai őshegység felgyűrődése idején. (Hazánk területén ebben az időben keletkezhetett a soproni hegység csillámpalája.) Valószínűleg ugyanebben a 300—500 millió éves korszakban jutott el a fejlődés töretlen lánca az első gerinces állatokig (talán a karbon — kőszén — korszakban). A mai ember „elődje” csak az újkor (kainozoikum) vége felé jelent meg: egyes tudósok felfogása szerint a jégkorszakok (pleisztocén) idején, mások szerint a harmadkor (tercier) végén, a pliocén korban. VALLANAK A KŐZETEK Az 1950-es évek geológiai kutatásai azt mutatták, hogy a Föld 2700 millió évig élettelenül kerülgette csillagát, tehát, az élet éppen 2 milliárd éves lenne. Az ausztráliai Southern Cross (Dél keresztje) település közelében ausztrál tudósok olyan kvarcit kőzeteket találtak, amelynek belsejét parányi mikroorganizmusok „szennyezték”. Különböző vizsgálatok után úgy találták, hogy ezek az életnyomok legalább 2700 millió évesek. (Tehát a Föld csak 2 milliárd évig volt élettelen.) Most Dél-Afrikából érkezett meglepő hír. Az ausztráliaihoz hasonló módszerekkel vizsgáltak német és dél-afrikai tudósok üledék kőzeteket, s abban szerves anyagot találtak. Az üledék stroneium- és rubidiumtartalmából 3100 millió éves életkor adódik. Ezek az életnyomok tehát 3,1 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Tovább szűkült tehát a Föld élettelen korszakának hossza. A Föld születése után1,5 milliárd évvel már bizonyíthatóan megjelentek az első szerves molekulák. Ám, lehet, hogy az élet még régebbi, mert az ősóceánok nyomainak kutatása még jóformán meg sem kezdődött. Gauser Károly AZ ŐSKORTÓL AZ ÚJKORIG Az élet kezdetei a földtörténet őskorának a végére tehetők. Az élet csírái Mit tud kisasszony Magyarországról ? Közeledik a MALÉV második nemzetközi stewardess-vetélkedőjének ideje, amikor is a csinos légikisasszonyok Nyugat-Magyarország városaiban állnak azsűri, illetve a tv kamerák elé, hogy vizsgázzanak Magyarországból. Ezúttal nem elsősorban a csinos külső, az utasoknak oly sokat jelentő bájos mosoly, hanem főként az számít, ki mit tud. Kevesen tudják, hogy a légiesen karcsú légikisasszonyok igen nehéz munkát végeznek, s állandóan tanulnak, idegen nyelveket magolnak, könyveket olvasnak. Itt van például a magyarországi stewardess-vetélkedő svéd kisasszonya, a Scandinavian Airlines System (SAS) stewardesse, Britt- Marie Björkdahl. Amikor belépett a skandináv légitársaság kapuján, tulajdonképpen az a tény volt a legfontosabb, hogy a kisasszony , nyelvész, kitűnően beszél angolul, németül, oroszul, spanyolul és egy keveset horvát, illetve szerb nyelven. Még az iskolában jegyezte el magát a nyelvekkel, s ő volt annak az öt svéd kisdiáknak egyike, akit kiszemeltek az orosz nyelvoktatás kísérleti alanyának. Londonban egyetemen tanulta az angol, majd Stockholmban ugyancsak főiskolán ismerkedett meg a spanyol nyelvvel. Természetesen a MALÉV stewardess-versenyén „stewardesstanból”, utasszolgálati készségből is vizsgázni kell. A svéd kislány 1966 júliusában lépett be a SAS légitársasághoz és ott utazási ügynök tanfolyamot végzett. Hogy ez mennyire nem egyszerű dolog, arra jellemző: évente 500 svéd kislány jelentkezik a légitársaságnál, mert stewardess szeretne lenni, s az 500-ból csak ötvenet enged át a zsűri, ám ennek is csak 15 százaléka végzi el sikeresen a háromhónapos intenzív tanfolyamot. Hobby, magánélet, szenvedély? Britt-Marie Björkdahl sokat repül, szeret utazni, imádja a teniszt, szívesen hallgatja a zenét, Debussytől, Liszttől, Bachtól a Beatlesekig. Kedvenc könyvei között tartja Moravia regényeit és természetesen most azokat a magyar könyveket, amelyek Magyarország történelméről, városairól, szokásairól, ételeiről, borairól szólnak. . (békés) Vissza a börtönbe NÉGYSZER ADTA EL A LAKÁSÁT AZ ELÍTÉLT SZUHÁMOSNŐ A fiatal ápolónő, aki az egyik peremkerületről járt be munkahelyére, örömmel vette újdonsült ismerősének, a 37 éves Buzási Józsefnének ajánlatát: — Egyedül élek kétszobás lakásomban, szívesen átengedem az egyik szobát. Buzásiné később azzal az ajánlattal lepte meg albérlőjét, hogy tízezer forint fejében átengedi a lakást. Mint mondta, bírósági ügy van ellene folyamatban, hamarosan bevonul a börtönbe, utána pedig vagy szüleihez költözik, vagy vidékre megy. A tízezer forintot meg is kapta, s ettől kezdve különféle ürügyekkel halogatta ígéretét, s mi több, addig kellemetlenkedett albérlőjének, amíg az veszni hagyta pénzét és elköltözött tőle. Nem sokkal később a lakáskufár asszony útjába újabb áldozat, akadt, szintén egy ápolónő. A körítés, amellyel Buzásiné ismét „átengedte” lakását, szóról szóra azonos volt, másik albérlőjétől is kicsalt tízezer forintot. 1968 nyarán megkezdte börtönbüntetését. Itt ismerkedett meg a 28 éves Yippelhauser Annával, akiről tudta, hogy több ezer forinttal szabadult. Háromezer forint fejében magához vette és neki is megígérte, hogy további hétezer forintért átengedi a lakást. Buzásiné később néhány hétre elhelyezkedett és munkahelyén ismét elkezdte szokásos meséjét: van egy kétszobás lakása, stb... Egy fiatal házaspár kapva kapott az ajánlaton, átadták a tízezer forintot. Arról természetesen fogalmuk sem volt, hogy a lakásra már igényt tartott a volt börtöntárs, Wippelhauser Anna. Buzásiné ameddig tudta, halogatta a legújabb lakástulajdonosok beköltözését, egy napon aztán kitört a botrány. A házaspár megjelent a lakásban, s ekkor tudták meg ők is, a börtönben szerzett barátnő is, hogy Buzásiné mindkettőjüket becsapta. A beköltözés ennek ellenére megtörtént: most már öten laktak a kétszobás lakásban. A házaspár néhány hét múlva arra figyelt fel, hogy szobájukból pénz, szövet, ruhanemű, kisebb-nagyobb értéktárgy eltűnt. A tolvaj a „másik lakástulajdonos”, Wippelhauser Anna volt, aki néhány hónap alatt több mint ötezer forint értékkel károsította meg lakótársait. A vizsgálat kiderítette, hogy Wippellhauser Annának nem ez volt az első tolvajlása. Felkereste egy volt börtöntársát, akitől több mint kétezer forint értékű aranygyűrűt lopott. A nem mindennapi ügy a XIII. kerületi Rendőrkapitányságon ért véget. Búzása Józsefnét csalás és közveszélyes munkakerülés, Wippelhauser Annát lopás bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezték. (balogh) • • Ügetőverseny vasárnap du. 2 órakor. TAVASZI HANDICAP Pécsett árveréssel szanálják a lebontásra ítélt házakat. — Senki többet, harmadszor... (Szűr-Szabó József rajza.) Készpénzért is vásárolunk és bizományba átveszünk . RUHÁZATI CIKKEKET , CIPŐT - BŐRÁRUT - KÖTÖTTÁRUT - ÁGYNEMŰT összes ruházati felvevőhelyünkön! Bizományi Áruház Vállalat